Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-16 / 238. szám

/szombat, 1948 oktöher 1G. Of l.MAG V AH ORSZÁG 3 A vasutasok öntudatos munkája tolytán megvalósult a négy és félnapos kocsiforduló Mint ismeretes, az MDPt a vasutas szakszervezet or-í vasutasok hősies erőfeszítése következtében. szágos vezetőségi értekezle-! Ennek a teljcsitőképességtén kiadta a jelszót: »Előre nek nagysága kitűnik abból, a né^y és félnapos kocsifor- hogy míg 1929-ben 186.000 dulóerts az ,oszi vasúti vasúti kocsit raktak meg 58 csúcsforgalom zavartalan le- ezer vasúti kocsival, addig bonyolítása érdekében. A most 277.454 vasúti kocsit határidő október 15-én járt rakták meg 35.000 kocsival, le. Ezzel kapcsolatban Beb- Ennek az óriási feladatnak rits Lajos közleked és ügy megoldása a négy és félnalnmtitkár kijelentette, hogy i pos kocsifordulóval biztosítva van. Az államtitkár kije| lentette, hogy ennek a nagy a négy és félnapos kocsi forduló megvalósult a sikernek az a magyarázata, hogy n a vasulasság minden tagja olyan, öntudattal végezt© munkáját, melyre eddig még nem volt példa. A vasutasság e harcának Sikeres befejezése újból megmuialla, bogy a dolgozók összefogása minden akadály és nehézség ellenére győzni fog. Izgah mas nap Egyedülálló műszaki feladatot otdottak meg a hídépítők Pépteken izgalmas napjuk' jelt az emelés megkezdévolt a hidépitőknek. Az "országban egyedülálló műszaki feladatot oldottak meg. A tervek szerint a hatalmas medernyilás szerkezelének terhét nem a lúd alsó része, hanem a merész pályájú iv hordja majd. Az alsó pályarész szinte az iven függ. Á lúd szerelését ugy végezték, hogy a főtartókat r— a pályatestet — cölöpökre helyezték. Az ivet pedig a szegedi és ujszegedi oldalról egyszerre építették. A Tisza közepén a két féliv összeért. Az iv nagy terhet visel, ezért szükséges volt kjfesziteni. Ezt a bonyolult és nehéz munkát hajtották végre pénteken. A hid kifeszitését napokig készítették elő. A pályatest alá, közvetlenül a cölöpzetre három helyen sére. Először a pályatestet emelte vezényszóra a hat alsó sajtó. Egy-egy sajtó átlag kétszáz tonna teherbírású volt. Azjemelést lépcsőzetesen végezték. Az első alkatommal mintegy 22 millimétert emelkedett a lúd. A legpontosabb műszaki ellenőrzés után 11 óra tájban működni kezdtek az iven levő sajtók is. 50 tonna erőt fejlettek ki. A különleges mérőműszerek mulatták, hogy a két féliv 12 millimétert távolodott el egymástól. Ezután újra bemérték a lúd helyzetet és ujabb nyomást adtak afsajtókba. A bemérések után a müveletet ismételték és összesen sajtónként 400 atmoszféra nyomással és 200 tonna erővel óriási teherbírású lúdrau- gp millim éterre, véglegesre likus sajtókat helyeztek el. Ezek a főtartókat} es az egész lúdat emelték. A magasban, azon a lie-, lyen, ahol a két féliv összeért, szintén hidraulikus sajtókat illesztettek be. A déli iven is négyet, az északi iven is négyet. A sajtók segítségével kellett a két félivet szétfeszíteni. A sajtókkal kifejtett erő Újszeged felé és Szeged felé hatott egyaránt, az iv megfeszült és a hid felemelkedett helyéről. A munkálatok megszemlélésérc pénteken reggcfya hídépítés több neves szakembere érkezett Szegedre. Mihailieh professzor^ a&iid tervezője, Korányi műegyetemi tanár, Szécsi„a Kossuthdijas hidépitő, azonkívül a közlekedésügyié minisztérium hadosztályának szakértői. Metsző hideg szélben kezdjék a (munkát/xA hid szerelői tiz csoportban dolgoztak. Hat csoport alulról emelte a hidat, négy csoport pedig a szédítő magasban feszitette az ivet. Minden csoportot külön mérnök irányított. Tiz óra husz perckor adtak feszitették az ivet. A lúd tervezett helyére került. A késő délutáni órákig tartott a folyamat és bővelkedett idegfeszítő mozzanatokban. A Tisza két partján ezalatt nyüzsögtek az emberliangyakv sejtelmük sem voltv hogy a hídon milyen munka folyik. A munkából a műszaki vezetők és a szerelőmunkások egyaránt kivették részüket. Kovács főszerelőmesternek, Nagy Sándor és Csurgó főszerelőknek, a szerelőcsoport többi tagjainak bizony jónéhányszor verejtékezett a homloka. A kél félivet most összeszegezik, miután az ivet kifeszítették és a mozgásra szabadon hagyott részeket is tartósan megmerevítik. Ezzel a szegecselő munkák befejeződnek, a hid környékén elhal a szegecselő puskák kattogása. A betonozók rohamra indulnak, hogy a folyó feletti lúdrész pályalemezeit elkészítsék. Azután a burkolás következik. Még néhány hét és a szegedi közúti hidra felrepül a nemzetiszínű és vörös lobogó. A MAVAG-hidászok megtették kötelességüket, a hidat átveheti tulajdonosa, a magyar nép... Előre a mezőgazdasági verseny sikeréárt A dolgozó magyar parasztság már elindult azon azt utonJmely életszínvonalának felemelkedése felé vezet. Az ország legtöbb [községe, a dolgozó kisparasztok százezrei nagy lelkesedéssel kapcsolódtak he a mezőgazdasági termelési, versenybe, Iiogy okszerű gazdái kodással, öntudatos munkával megteremtsék maguk számára a jobb megélhetést. ( A mezőgazdasági versenyben résztvevő dolgozó parasztságot a demokratikus magyar kormány minden eszközzel segitü: a mezőgazdaságot gépesiti, különböző hiteleket és nagyarányú adókedvezményeket biztosit számára. Ezenkívül a legjobbak munkáját meg is jutalmazza. A kormány két és félmillió forintot" juttat a .mezőgazdasági termelési versenyben a legkiemelkedőbb eredményt elért 280 község legjobb gazdáinak. A jutalomban részesülők száma 5—15 lesz megyénkint, aszerint, hogy melyik megye hányadik helyen végez az országos versenyben. A legjobb megye legjobb községe 20000 forintot kap jutalmuL A községi versenybizottságoknak e hónap 20-ig kelt felterjeszteniük a községben legjobb eredményt elérő 15 dolgozó paraszt nevét a megyei versenybizottsághoz. Az ez évi termelési verseny végleges eredményét már erőiscn befolyásolja a verseny befejező részének, a most folyó őszi munkának mielőbbi megfelelő elvégzése. Az őszi munkáknál elért .jó, yagy rossz eredményt beszámítják az elbírálásnál. Nagy szerepe jut a mezőgazdasági versenyben a vetőírnagi isztitásnak, csávázásnalü, szántásnak, tervszerű termelésnek, műtrágyázásnak és a jó munka egyéb követelményeinek is. A versenyben résztvevő dolgozó parasztságon múlik, hogy a saját érdekében méltó legyen a kormány, a magyar népi demokrácia jutalmára. Honfoglalás a Dóm-téren ódon várkapuhoz hasonlít a Nemrégiben még baromfit és nagy vaspántos ajtó a Dóm-! szalonnát is kellett hozni, téri árkádsor Iskola-utcai vé-| Nem csoda, ha ilyen körüígénél. Fekeluruhás papok, jól- menyek között folyton,csökkent öltözött fiatalemberek jártak ki. a Szent Imre kollégium Jakóis be ezen a kapun. Valamikor j nak száma. A dolgozók gyerelegáns bordó tányérsapka ta- inekeiröl a népi és állami kolkarta jólápolt frizurájukat, de hiába no, változnak az idők és a szép szenlímrés tányérsapkát sutba kellett hajítani vagy félretenni u családi ereklyék mellé. Előkelő zárkózottság A bejárat kis kémlelőnyílásán keresztül a kapus mindig megnézte, hogy ki akar belépni a Szent Imre kollégium diszkréten halk folyosóira, amelyből kétágyas és egyágyas szobák nyiliak a »katoiiicus uri családod jólszituált egyetémista íiai számára. A felszabadulás után kissé megváltozott a helyzet. Amig a légiumyk egyre jobban gondoskodtak. Az egyetemi tanulás mindinkább szágondó rendje, különösen az idei egyetemi reform jelentette az igazi •vérveszteséget t a Szent Imre kollégiumnak. Ebben a kollégiumban semmiféle közösségi nevelés nem folyt. Tanulóköri munkának liirét sem ismerték. A régi világban megszokták, hogy ujabb és ujabb haladékokkal tolják el a szigorlatok idejét Az ősszigorlók kora azonban lejárt! Igy a Szent Imre kollégium is elnéptelenedett. Az idei tanév kezdetén a tágas folyosók üresen kongtak a lépések álatt és a szobák üresen, tátonggazdag szülők csemetéd £ nyugaton kalandoztak, addig iltiion megtörtént a földreform, megindult az államosítás: a nagy vagyonok a nép kezébe kerültek. A Szent Imre kollégium azonban igyekezett megtartani a maga exkluzív jellegét) és hatalmas összegeket kért azoktól, akik oda akartak költözni Igaz ugyan, hogy a bentlakóknak pompás ellátásban volt azután részük, a püspöki szeminárium növendékeivel együtt zsíros ételekben bővelkedhettek aktkor is, amikor példjáií, a (népi kollégisták egy-egy rántott levessel, száraz tökfőzelékkel csillapították délben éhségüket Ellátás havi 250-ért Lakásért, ellátásért még a múlt tanévben is 160 forintot kértek havonta egy-egy diáktól, hozzá még 30 kUó krumplit, .másfél kiló zsírt, három káló lisztet havonta és egyéb apróságot. Mindezt meg lehetett úszni lxavi 250 forinttal Is I

Felhívjuk az üzemi versenybizottságok ügyelmét, hogy 16-án üzemeik kongresszusi eredményeit táviratilag közöljék a Szakszervezeti Tanács Kongresszusával. Szabad Népet minden párttag Kezébe pán négy diák lakott az egész épületben . 1 Ahol a nép gyermekei tanulnak Amig a Szent Imre kollégiumban üresen álltak a szobák, addig a népi kollégiumokban egy-egy szobában összezsúfolódva tanultak a munkások, dolgozó kisparasztok és szegény értelmiségiek gyermekéi. Az Apálhy lfoilégiumban például emeletes ágyak bútorozták a hálószobákat és tíz-tizenkét egyetemista is szorongott együtt, mégis szorgalmas tanulás folyt, sőt a tanulásom lul valamennyien kivették részüket a közösségi munkákból, az ifjúsági élet irányításából is. Szükséges volt tehát, hogy lezek a fiatalok végre mefeleló tanulóhelyhez jussanak. Ezért fogadták olyan nagy örömmel pénteken Dénes polgármester intézkedését, aki káutaita számukra — mint üresen álló épületet, —i a Szent Imre kollégiumot, hogy otfr zavartalanul folytathassák tanulmányaikat. Könyveikkel hónuk alatt meg csomagjaikkal a délelőtt folyamán már be is költöztek az Apáthy kollégisták A bentlakó négy Szent-Imrés kíváncsian teste az - uj lakók költözködését — Ti nem lepődtetek meg, liogy ideköltöztünk? — kérdezgették a fiukEgyik régebbi Szent Imrés, Iloreczky Géza válaszolt: — Természetesnek tartottuk hogy ugy sem lehet üresen ez az épület. r ' Bekapcsolódott a beszélgetésbe Gulyás Lajos ést Kozák Endre két másik társa Js. — Ki kellett innen költöznünk, mert nem bírtuk fizetni ezt a nagy ellátási dijat. Nektek mennyit kelt fizetni? ~ kérdeztek most már vissza ők is. í — Husz forintot fizetek havonta, — válaszolta egy barnaképű népi kollégista. — Devgn "íki csak 10 forintot vagy még annyit sem fizet, ha nagyon szegéjiyek a szülei . > A népi kollégista fink és leányok gyorsan otthonosan érezték magukat és nyomban jóbarátságot kötöttek a portással: Móravecz Gyulával, -aki elpanaszolta nekik, hogy már a nyár közepe óta nejn kap egy fillér fizetést sem. — Azért dolgoztam csak itt, — mondta, — hogylegalább' ez a kis szobám meglegyen. Közben a 70 Apáthy kollégista ellepfe a szobákat, szorgos kezek megkezdik a kollégium csinosítását, új élet költözik a falak közé és öntudatos kemény munkával a reakció fellegvárában a népi demokrácia crös hadállásokat épít kl PROFETA étteremben "5SSSP házi disznótoros vacsora Minden C-v*»mnei Mária énekel. Záróra mindeste OtdlIlUalIfldlld kétnapon reggel Szolid áraki 5 órakor!