Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-15 / 237. szám

wrrtfe*, 19w október 16. Megkezdődött az MDP funkcionáriusainak felülvizsgálása . Pártunkban megkezdődött a fnnkcionárinsok felöl­tezsgálása. A Párt központi vezetősége 40 bizottságot küldölt ki, amelyeknek feladata a megyei, nagy buda­pesti kerületi és nagyüzemi pártbizottságok, járási és városi végrehajtó bizottságok, tömegszervezeti, köz­igazgatási és a termelési vonalon fontosabb pozíciót be­töltő funkcionáriusok, továbbá azoknak felülvizsgálása, akik további vizsgálatot végző bizottságokban vesznek részt. A kiküldött 40 bizottság Nagybudapest valameny­nvi kerületében és üzemében, ezenkívül Északpest, Ba­ranya, Csongrád, Nagyszeged, Bihar, Heves, Eszter­gom, Komárom. Hajdú, Szolnok, Abauj, Csanád. Fejér és Szatmár vármegyékben kezdték meg működésűket. Békésmegyében pedig már be is fejezték. A bizottságok megvizsgálják, milyen tevékenységet folytatott az illető funkcionárius a felszabadulás előtt és után. hogyan vé­gezte pártmunkáját és hogyan teljesítette kötelességét a demokráciával szemben. Csali mk a magyarok nem kannak álBampolgársápt Csekszfová^áfpn, akiké 2 évnél kosszakls fdöre ítélte! a népk réság A csehszlovák miniszter­tanácson jóváhagyott tör­vényjavas'at a belügyminisz­ter kötelességévé teszi, hooy SO napon belül állítsa ösz­«zc és juttassa el a helyil ha­tóságokhoz azoknak a ma­Crarnemzeliségü személyek­nek névjegyzékét, akiket va­lamilyen csehszlovákiai nép­biróság fasiszta vagy állam­ellenes bűncselekményért 2 évnél hosszabb szabadság­vesztésre itélt. A csehszlo­vák állampolgárságot csak azoktól lehet megtagadni, akik az említett névjegyzék­ben szerepelnek. Ezek szá­ma hozzávetőlegesen 650. Miniszterelnök akart tenni Vidovics Szeged törvényhatósági bizottsága elfogadta az 1949-es városi költségvetést Uj összetételében csütör­tök délelőtt ült össze elő­ször a város törvényhatósá­gi bizottsága. Az MDP pad­sorait megtöltő munkások, parasztok és haladó értel­miségiek mellett most már a Kisgazdapártot is ténylege­sen kisgazdák, kisparasztok képviselték. A törvényható­sági bizottság rendkívüli közgyűlése Szqged háztartá­sának és üzemeinek 1949. évi költségyctését tárgyalta. Gyáni Imre főispán ,meg­nyitója után Zombori János elvtárs (MDP) indítványoz­ta, hogy a közgyűlés táviratilag üdvözölje Ká­dár János elvtárs, bel­ügyminisztert, a törvényhatóságok első tisztviselőjét és a Szakszervezeti Tanács XVII. Kongresszusát. Tiltakozás a klerikális reakció poiiiikai kulmérgexése ellen Vidovics és társai bűn­ügyében a népbiróság csü­törtökön befejezte a vádlot­tak kihallgatását és a bizo­nyiiáskiegészitési indítvá­nyokat elutasította. Dr Sza­lai József népügyész vádbe­jzédében Vidoviccsal kap­csolatban hangsúlyozta, hogy saját önző céljait he­lyezte előtérbe. Tóth Árpád rendszeresen beszámolt Vi­dovicsnak az összeesküvés szervezéséről és Vidovics el­vállalta az »ellenforradalmi kormány* miniszterelnöksé­gét. A vádlottakra szigorú Ítéletet kért Ezután a védőbeszédek hangzottak el. Pénteken folytatják a védőbeszédeket ítélethirdetésre jövö hétep, csütörtökön kerül sor. Tíz évi kényszermunkára ítélte a népbiróság Schejben Gyula volt szegedi nyomozót Csütörtökön vonta fdelős­fcégre « szegedi nópláróság Koz­Baa tanácsa Schejben Gyula volt szegedi nyomozót Schej­. ben a felszabadulás előtt leg­nagyobb ellensége volt fl bal­oldaliaknak. A bcsuyósoknak és « legkülönbözőbb gonoszságok­nak egész halmaza terheli lel­kiismeretét. Schejben tömegével kínozta meg a rendőrségre kerülő bal­oldaliakat és még sokan élnek, •kik őrzik a városháza pincéi­ben lefolytatott »vallatások* nyomait. 1932-ben a Szepesi László. 1933-ban pedig a Gesztel féle baloldali csoportokat jut­tatta börtönbe. 1911-ben Bag­di Gyulánét és férjét arra akar­ta kényszeríteni, hogy lépjenek a rendőrség besúgói közzé, amikor azok ezt vonakodtak megtenni, borzalmasan meg­kínozta őket. Később bevonult katonai szolgálatra és ott is folytatta gonoszságait A népbiróság a súlyosan ter­helő tanúvallomások! után a kegyetlen Horthysta nyomozót háborús és népellenes bűncse­lekményben mondotta ki bű­nösnek és ezért tízévi kény" szermunkára és tízévi politikai jog- és hivatalvesztésre * téllé. Szegedi Alíeml Nemzeti Színház Yáfszínház műsora: Október 15-&n Alsókőzponton: SCAPIN CSINYJEI Október 22-én: Felaököspont: SCAPIN CSINYJEI -J Október 24-én: Makó: IDEGEN GYERMEK CsliííSrlükön megnyílt a Broadway Un ÉS Zonbori Sírni Jazzénekesnö felléptével Az indítványt a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfo­gadta. ' Ezután Babarczi Vilmos (FKP) szólalt fel. — A Kisgazdapárt, de az Istenfélő, templomba járó nép nevében — kezdte meg felszólalását — olyan pro­blémára kelt rámutatnom, amelynek megoldása orszá­gos érdek. Érdeke elsősor­ban a katolikus* tömegeknek, a vallásos kisembereknek, akik földet és kenyeret kap­tak a demokráciától és akik egyemberként szállnak szem­be a multat visszasirókkal. Dinnyés Lajos mondta leg­utóbbi beszédében: >A dc­aokraUkus katolikusságnak to kell látnia, liogy a her­cegprímás épp oly ám veszély a katoiikusságra, mint a de­mokráciára.* A ininiszlere!­nök szavalt nem hagyhat­juk szó nélkül, állást kell foglalnunk ebben a kérdés­ben itt Szegeden is. — A városháza közgyűlési terméből emeljük fel tilta­kozó szavunkat — folytatta. — írjon fel a közgyűlés és kérje a kormányzattól, hogy a lelkek békéje és demokra­tikus fejlődése érdekeljen tiltsa bc a Mindszenty-félc politikai gyűléseket. Akadá­lyozza nieg az egvliázi re­akció jobboldali politikai kutmérgezését. Nagy tapsok között fejez­te be inditvánvát Babarczi Vilmos, amit a közgyűlés lelkesedéssel egyhangúlag elfogadott. LogdSnfSbb kérdés: a beruházás Dénes Leó elvtárs polgármes­ter a költségvetés összeállításá­nak indokait Ismertette. Le­szögezte, hogy szlgoruaa a terv-1 gazdálkodás vonalán halad­tunk. Igyekeztünk a beruházá­sokra minél nagyobb összegei fordítani. Köszönetet mondott a Ma­gyar Dolgozók Pártjának, ami­ért a várost minden ügyes-ba­jos dolgában támogatta. Han­goztatta a polgármester, hogy a költségvetés összeállításánál az MDP állal kidolgozott és a koalic >s pártok állal elfoga­dott alapból indultak ki — Annak az évnek megindu­lásakor, — hangoztatta Dénes elvtárs, — amelynek költségve­tését tárgyaljuk, Szeged köz­igazgatásának vezető pozicióil a nép fiai fogfák elfoglalni és leváltunk minden nem megfe­lelő etemet. (Nagy taps.) Köszönetet mondott Róna Béla és Csikós Jenő elvtársak­nak, valamint a számvevőség és a törvényhatóság szakbizott­ság többi tagjának a költség­vetés összeállításában kifejlett munkájáért Hétmilliótól — h.irm!nc3tml'Mó!g Ezután Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnok hangoztat­ta, hogy a stabilizáció óta ez a negyedik költségvetése a vá rosnak. Az első hétmillió fo­rinttal indult, ez a mai pedig már 35 milliós költségvetés. Különös tekintettel voltak sl mezőgazdaság növekedésére, a tervgazdálkodás megszilárdítá­sára. Bejelentette, hogy az ál­lamosított üzemek sokkal jobban tesznek eleget adófizeté­si kötelezettségüknek, mint a hajdani kapitalista vállalatok. A munka nélküliségről szólva hangoztatta a tanácsnok, hogy nem közmunkákkal kell « pro­blémát megoldani, hanem olyan üzemek felállításával, amelyek a munkanélküliséget végérvé­nyesen levezetik. A hároméves terv keretében uj rparüzemefc felállítására kerül sor s remél­hető, hogy Szeged ipari köz­pont lesz és a munkanélküliség kérdése megoldódik. Hangoztatta még, hogy a víz­fogyasztás 40 százalékkal ha­ladja tul a szükségletet, amit a közeljövőben felszerelendő víz­órákkal kivin a város kiküszö­bölni. mun!fásü)ial és para^to^a} a ^zlqazcialáa vezetésébe Elsőnek Kövt Béla elvtárs (MDP) szólt a költségvetéshez. Felszólalása elején hangoztat­ta, hogy az ismertelett költség­vetés már a békebelit ts túlha­ladja, mert már nemcsak új­jáépítést, hanem az vj épil­téseket is szolgát fa vonatkozásiján a Szovjetunió szilárd, békeakarata biztosítja számunkra a nyugodt fejlődés lehetőségéi és az uj szocialista társadalom alapjainak leraká­sát és megszilárdítását. Belpolitikai téren nagyará­nyú iparosítás alapjait rakjuk le. Uj ipari munkásság fejlő­dik és ez hozzájárul Szegetfen is a fejlődés meggyorsulásához Szeged számára igen lénye­ges, hogy rövidesen megkapjuk nz első gépállomást, amit majd Jkövtít a többi is — a (parasztság felemelésére. A költségvetés egyes tételei­ről szólva rámulatott arra, hogy a szociális és kulturális kiadá­sokra 37 százalékot irányozlak elő. Reméli, hogy a szociális kiadások ilyen nagy összegére nem lesz szükség, mert olyan politikát folytatunk, amelyben nem ingyenes ebédekkel, ha­nem munkaalkalmakkal oldjuk meg a szociális problémákat Kövi elvtárs hangoztatta, hogy a közigazgatás még min­dig nem mentes a bürokráciá­tól, de az MDP segíteni fogja a város vezetőségét, hogy eze­ket a kinövéseket lenyesegesse az életképes, gyors, a nép érde­kelt szolgáló közigazgatás ér­dekéljen. Ehhez szükséges, hogy a város felsőbb vezetésében meg nein felelő személyeket le­váltsuk s a tanácsnoki álláso­kat olvan munkásokkal és pa­rasztokkal töltsük be, akik lu­dásuk maximumát adják s de­mokratikus gondolkozásunk. Az MDP szilárdan elhatároz­ta, hogy a többi pártokkal egyetértésben Szeged közigaz­gatását minden vonalon támo­gatja. Azt akarjuk, hogy a töb­bi pártok velünk egyetértésben dolgozzanak, hogy Szegeden kiépíthessük a Nemzeti Függet­lenségi Frontot és azon keresz­tül tudjuk szolgálni azt a fej­lődést, amely a népi demokrá­cián keresztül a szocializmus irányába halad. Pártom, a Ma­gyar Dolgozók Pártja nevében a költségvetést elfogadom — fejezte be felszólalását Kövi elvtárs. Juto'ma! a kőt'gaa­gatás) munkövsrasny iacjlobbjainak Seres József (NPP) felszóla­lása után Németh László {FKP) kihangsúlyozta, hogy a Kisgaz­dapárt eddigi törvényhatósági bizottsági tagjai a kulákság sze­rencselovagjai, a népi demo­krácia ellenségei voltak. Nem; véletlen tehát, hogy a 23 tag­ból csupáii kellő maradt benn a törvény hat óságban. A költ­ségvetést elfogadta. Utána dr. Kertész Béla (RDP) hangoztatta, liogy párt­ja együtt kíván dolgozni a koa­líciós pártokkal s a költségve­tést elfogadja. Nyilrai Antal minlagawkí (MDP) a falu és a város köze­ledését látja kibontakozni a költségvetésből Zombori Já­nosué (MDP) a munkanélkü­liség csökkentését üdvözli örömmcL Juhász János (NPP) indítyányozta. hogy az cetle^es megtakarítást a mezőra-da^g fejlesésére fordítsák. Hangsú­lyozta. hogy a leselkedő reakció a munkásság és parasztság ősz­szefogósával verhető te. Babar* czi Vilmos (FKP) felszólalási után Tótpál Mihályné a so­mogyitelepi apácák felháborító lopássorozatát és sikkasz! ása'f ostorozta. Indítványozta, a leg­szigorúbban járjon el <i város a mulasztókkal szemben. Farkas István (MDP) « közigazgatási munkaversenyben legjobban kitűntek meg jutalma­zását indítványozta. Az utolsó felszólaló Balogh János (FKPJ volt Róna Béla tanácsnok, majd Dénes Leó polgármester vála­szolt a felszólalásokra és kérte, hogy a költségvetést fogadják cL A főispán elrendelte a név­szerinti szavazóid s a közgyűlés a költségvetést egyhangúlag el* fogadia. r A közgyűlés ugyancsak el fo­gata dr. Tölcsérg László ta­nácsnok és Csányi Ferenc' mű. ! szaki tanácsos nyugdíjazását is.

Next

/
Thumbnails
Contents