Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-13 / 235. szám

8*rda. 19W október 16. l»EI. «4liYAlfOfl?iíA« 5 Jóbarát, iawtó9 fegyvertárs és uf mutató a négy oldalban akkori életünk, akkori küzdelmeink, reménysé­geink. A legnagyobb nehézségeken már tui vagyunk, de a nehezén még nem. Továbbra is szükség van nevelőre, tanítóra. Tovább­ra is szükség van harcos fegy­A Szakszervezeti Tanács kongresszusán, október 19­én osztják ki a munka ér­demrend különböző fokoza­tait és a munka érdemér­met azok között, akik a há­roméves terv gazdasági elő­készítésében és végrehajtá­sában kimagasló tevékeny­séget fejtettek ki, valamint a hároméves terv keretében kimagasló eredményt értek el. Október 22-én és 23-án 13 üzemben adják át az • Él­munkás* és a »Kiváló mun­káért* jelvényeket a három-1 éves terv keretében kiváló K enyér és újság festői ké­pével diszitett plakátok jelentek meg néhány nappal ez­előtt, a 6zegedt utcákon is. A friss foszlós kenyér ma már eljut minden dolgozó asztalára, ni"!1" pedig oda (cell kerülnie mindenütt a »szőzezrek kenye­rének* is, a legjobb magyar újságnak: a Szabad Népnek". Ezt jelképezi ez a plakát, de jelképez még más valamit is. Kifejez; azt, hogy a Szabad Nép írásai mindig összeforrtak a dolgozók mindennapi életével, megélhetésével, gondjaival, ba­jaival. Hü tükrözője volt gazda­sági életünk változásainak és az infláció nehéz napjaiban biz­tatón mutatta előre az utat a jó forint, a jobb, nyugodtabb megélhetés felé. F rre gondoltunk, amikor a , Szabad Nép két év előtti számai kőzött lapozgat­tunk. Nem sárguló pergamen­tek ezek, mégis valósággal tör­ténelmi levegőt árasztanak. Megálltunk, csakúgy találomra az egyik számnál és olvasgatni kezdtük. •Péntek, 1946 junius 28.* — hirdette a keltezés, mellette pe­dig «Ara 3 billió pengő*. Szin­te megborzongtunk erre a csil­lagászati számra. Hát csak­ugyan igaz lehetett? Ma ugyan­ezen a helyen ez áll »Ara: 60 fillér*. Es akkor csak négy ol­dal volt. Frdekes, hasznos, har­cos cikkek jelentet meg akkor is, da mégis csak négy oldal — az négy oldal. Ma éppen n kétszerese hétköznapokon, va­sárnap meg 16. néha 20 oldal is. Ráadásul most "ra jzok, fény­képek gvönvörködtetó sokaságá­val tarkítva, T gy fejlődött, gazdagodott, bővült a Szabad Nép két esztendő alatt. Lépést tar­tott, együtt nőtt népi demo­kráciánk fejlődésével, sőt azt i' mondhatlak: hozzánőtt, szer­ves tartozékává lett népi de­mokráciánknak. Nézzük csak mi van fenn a •Szabad Nép* fejTée mellett az elsö oldaton ezen az 1946 ju­musi számot): »Ujabb hat. lu­xuséttermet zártak bc. — Meg­indul a polgári légiforgalom. — A hadigondozottak is adó­pengöben kapják járulékaikat. — Rendszeres razziák az élel­miszerpiacokon. — Csempésze­tet és valutázókat fogtak*. T apozunk egvot.. Bel ül nagy j riport oime kiált fe­lénk: »Burgonya 60—80—28 bil­lió. — Szigorúbb ellenőrzésre van szükség!* Közben eszünk­be jutnak a szegedi piac mos­tani bőséges kiumpüskosarai és a pesti vásárcsarnokok ez őszi valóságos 'kriimplihegyei. »Már csak a jó pénz reménye tartja b dolgozókban a lelketi — ol­vassuk még egy másik cikk cí­mét. Jólesik tudni, hogy r.em volt hiábavaló ez a remény. Nem volt hiábavaló, mert ilyen nehézségek között is dolgozott a I'árt, a Magyar Kommunista Párt. amely vezette az uijáépi­tés ütemét, írányitotta központi topján, a Szo.had Népen keresz­tül is a kibontakozás útját. Q erelüc már a Szahadság­. Z hm vizbezuhant főtar­tóját* — hozta a bizakodás su­garát ugyanennek a számnak egy másik cikke és most két év után döbbenünk rá boldog csodálkozással, bogy mennyire • Legyen egyik felajánlásunk benne élt lüktetett ebben a vertársra, ata a szocializmus­hoz, a békés, nyugodt élethez vezet. É ez az igazi jőbarát, a S tanitó, fegyvertárs és utmutató ma is a: SZABAD NEP... 620 üzem a kongresszusi. felafánlási versenyben A Szakszervezeti Tanács kongresszusán osztják kl a munkaérdemrend fokozatait és az éfmunkésjelványeket eredménvt elért fizikai és értelmiségi dolgozóknak. Egyébként tömegével ér­keznek a felajánlások a Szakszervezeti Tanács 17. Kongresszusára. Különösen az ifjumunkásbrigádok töb­bek között a termelés olcsóbbúlétc­let, a munkafegyelem megszilárdítását, a több és jobb termelést, az előző munkaversenyek hibáinak kiküszöbölését ajánlották fel. Már több. mint 620 üzem vesz részt a felajánlási versenyben. Döntően iavitotla meg a magyar munkás helyzetéi a szakszervetefek edd g§ működése Makarenko pedagógiai elveiről tart holnap előadást Lányi Sarolta a Fórum Klubban Makarenko neve egyszeriben, ismertté vált Magyarországon: is, amikor megjelent »Uj ember; kovácsa< cimmel »pedagógia1 hőskölteménye.« A kiváló szov­jet pedagógus munkáját Lányi Sarolta fordította le magyar nyelvre, hogy a mi pedagógu­saink is uj szempontokat me­ríthessenek belőle. Lányi, Sa­rolta csütörtökön Szegedre ér­kezik és délután 5 órakor a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság szegcdi nőcsoportjú rendezésében, Makarenko pe­dagógiai etve'ről tart előadást, a Forum Klub Berzsenyi-utcai helyiségében. Október 17-én kezdődik a Szakszervezeti Tanács jubiláris kongresszusa. Ezen a köngresz­szuson beszámolnak arról, hogy a szakszervezeti mozgalom mit jelent a magyar dolgozók éleié ben, a szakszervezetek mit tet­tek a felszabadulás óta a mun­kavállalókért, milyen változá sokat sikerült előidézni politi­kai, gazdasági és kulturális vo­natkozásban. A kongresszuson kiderül majd, hogy gazdasági téren döntö jellegű volt a kollektív szerződések bevezetése, illetve kiterjesztése minden fizikai és szellemi mun­kavállalóra. A kollektív szerző­dések a dolgozóik összes mun­kafellételeit rendezik bér, mun­kaidő és szociális védelem szempontjából. A teljesítmény­bér rendszer bevezetése a leg­több szakmákban, * nyolcórás munkaidő biztosítása és a többi rendelkezések a magyar mun­kások olyan védelmét biztosít­ják, amelytől jobb csak a Szov­jetunióban van meg. Az üzemi bizottságokon és bizalmi testületeken keresztül a magyar munkások a termelés irányítá­sába is bekapcsolódtak. Ab üze­mi bizottságokon és a bizalmi szervezetecn át érezhették a fel­szabadulás után elsőizben a magyar munkások közvetlenül, hogy ez az ország az övéké. A kollektív szerződések biz­tosítják például a fizetéses szabadságokat is és intézményesen rendezik a myaraltatás kérdését. Az elmúlt nyáron már a magyar munttá­a kongresszusi versenyért — Szólj be Józsi a gáz­gyárba, hogy valami baj van ezzel a gázsparherlttal! — mondta reggel Kovácsné az urának, amikor a kává me­legítésénél megint kialudt a gázláng. Józsinak azonban reggel sietnie kellelt, délután meg a napi munka végén, ki is ment a fejéből az egész, igy hát a beszólásból, javításból nem lett semmi. Előzékenység a fogyasztóval Az ilyen Kovácsnék és Jó­zsik nem egyedül vannak Szegeden. Ezért Perjés Sán­dor elvtárs, a gázgyári sze­relde vezetője a közeimult­, ban összehívta a szerelőket, i — Nekünk is hozzá kell ! járulnunk elvtársak a szak­szervezeti kongresszus fel­: ajánlásaihoz — mondotta. — 6$z*átys&rsje*iy8i már most vegyen! ÖsvAíh István főárusitónal, Szeged. Ta­bor-uíca 3. sz. alatt: — Várod adóhivatal-palota. fTUKAS OKTöRKR 16-iin. az. ho«y felkutatjuk az esetle­ges gázszerelési hibákat, ja­vítani valókat és minél elő­zékenyebben sietünk a fo­gyasztók segitségére. Ezzel egyben a nagyobb hibákat sikerül megelőznünk és je­lentős anyagmeglakaritást is érhetünk el. Bakó Lajos, Dobai István, Illadek János és Otlruba Aníal elvtársak nyakukba is vették a várost, kezükben a szerszámos táskával, hogy meglátogassák a fogyasztó­kat. Több mint háromezer helyet látogattak meg: mun­kás és tisztviselő családo­kat, üzemeket egyaránt. Mindenütt megkérdezték, van-e valami hiba, van-e va­lami panasz a gázrezsóra, gáztűzhelyre. Ötszáz díjtalan javítás A kisebb hibákat nyom­ban a helyszínen megjaví­tották, teljesen díjtalanul, összesen ötszáz helyen vé­geztek ilyen apróbb Javítá­sokat, ezenkivüf százötven helyen találtak nagyobb ja­vítani valót, amelynek költ­ségeit majd a fogyasztók té­ritik meg. Sziteseh versenyben A szegedi gázgyárban a fiatalság is kiveszi részét a kongresszusi felajánlások lelkes munkájából. Szatmá­ri Sándor és ifj. Bihari Pák SzIT-tagok versenyben vál­lalták. hogy a fogyasztóktól visszaérkezett, raktáron le­vő gáztűzhelyeket, gázfőző készülékeket felújítják, meg­javítják és tcljeseu rendbe­nozzák. — Felül akarjuk teljesíte­ni a rögzített normát, hogy mi is résztvegyünk a kon­gresszusi felajánlásiban — ígérték. Az igérct nem is maradt csupán igéret, mert napi két tűzhely helyrehozása he­lyett, négy nap alatt tizet is helyreállítottak. A gázgyári irodába is behatolt a versenyszel­lem, a kongresszusi felaján­lás szelleme. Petrányi Béla elvtárs, a bizalmi mondja el, hogy a szegedi üzletigaz­gatóság felállításával hét gáz- és villanytelepet csatol­tak Szegedhez. Ezek: admi­nisztrációját összpontosítot­ták Szegeden, anu, kezdet­ben igen nagy többletmun­kát jelenteti á helven tiszt­viselőnek. Mégis vállalták, hogy az eddigi heti 44 mun­kaóra helyett 48 órát dol­goznak, sőt az egyes ügy­darabok feldolgozását husz­harminc százalékkal túltel­jesítik. A gázgyári munkások, if­júmunkások, tisztviselők igy készülnek egyült a szakszer­vezeti kongresszusra: foko­zott munkával, jobb és töké­letesebb münkateljesitmény­nyel. sok ezrei élvezték a jól »eg&*« demelt munkájuk következté­ben az ország legszebb fürdő­helyeinek szépségeit. Szegeden például több mint kétezer mun­kást érintett ez. A szakszervezetek harcolták ki az OTI Járulékoknál; a munkáltatóra való áthárítását. Hihetetlen összegeket jelent <?x országos viszonylatban. Szw­geden csak az egyik nagy tex­tilüzem évi Baásfélnrilliá forin­tot fordít erre a célra. A kollektív szerződések tisztátalan munkát végző mun­kavállalók védőruházatává? is gondoskodnak. Az országban több millió forintot költenek évente munkaköpenyekre, fej­kendőkre, gumicsizmákra, stb. Ide kapcsolódik a védőétclek kérdése is. Minden megerölte­löbl) fizikai munkát végző al­kalmazott, vagy az egészségre káros munkahelyen dolgozó munkás szervezetének erősítésé­re szakmánként váltakozva te­jet, teát, üdítőket stb. kap. A kollektív szerződés ncra rendezi ugyan, de elsősorban * szakszervezetek harcolták ki ax üzemi konyhákat is. Budapesten minden nagyobb üzemben. Szegeden is hárors üzemben fillérekért bő és ízle­tes el>édeket kapnak a munka-1 vállalók. A gyárakban egymásután IA­lesülnek és javulnak a külön­böző egészségvédelmi intézmé­nyek és berendezések. Kitiinőetf felszerelt orvosi rendelőit* szolgálják a munkásokat már a magyar üzemek egy részébe* Szegeden a meglevő hárona üzemi orvosi rendelő fenniar­tása százezrekkel terheli a vál­lalatok költségvetését. A felszabadulás előtt az oríj szágban tizenkét üzemi napközi otthon voll. Az elmúlt hónapban stvaW ták a felszabadulás óta nyilt 228-dik üzemi napközi ott­hont. Szegetlen öt üzemi nap­közi otthonban gondozzák é* nevetik a munkások gyerme* keit Kulturális téren szintén őri* ási munkát fejtettek Id a szak* szervezetek. Ugvszólván mindent üzemben létesült kultúrotthon^ amelyben munkaidő után adót* gozók százezrei szórakozna!^ vagy szórakozva tanulnak. At kulturálioz kapcsolódik a test­nevelés kérdése is. Magyaróra szágon tömegsport csafll a szaké*, szervezetek eredményes mun­kája nyomán fejlődhetett WL Ma már minden nagyobb üzera.^ ben yan sportegyütless^ Nem tulozunk, ha a munkás* sportolók számát százezerre bc* csüljük országosan. Az elmúlt három év elért eredményeinek csak vázlaton felsorolása ez. A Szakszervezeti Tanács a jubiláris kongresszu­son nyugodtan állhat a dolgo­zók milliói elé. Valiban hatal­mas feladatot oldott már meg és nagy munkát, jó munkái végzeit ed-lig a dolgozók érd©* kében. n. u

Next

/
Thumbnails
Contents