Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-12 / 234. szám

Kedd, 1948 október 1* D ütni GT A KOKSZIG iazeaiaekkel együtt város fövft l Misi :íé Szeged város költségveté­se elkészült. Az 1919. évre előirányzott kiadások ösz­szege 19 millió 200 ezer fo­rintot, nz üzemekkel együtt 33 millió 200 ezer forintot lesz ki, a bevétel oldal összege 10 millió forint, te-, bút a hiány* 3 millió 200 ezer forint. A város uj költség­vetésében a gazdasági javu­lás szembetűnő A költség­vetés most már nem arra fordít nagv gondot, hogy a közigazga'ás irodai és egyéb szükségleteire minél na­jrvobb összegeket állilson be. ellenben minden fillér a há­roméves terv beruházásait szolgálja. A hasznos beru­házások összege kereken 3 millió, mig az üzemek 750 ezer forintot fordíthatnak beruházásokra, még pedig a <saját erejükből. Ha a bevételi oldalt vizs­gáljuk, megállapíthatjuk liogy az adó és fogyasztási adó bevételek növeké 1* ik A város a tanyai parwztság ügyes-bajos dolgai inti ipsé­nek megkönnyítésére Do­maszéken, Lengyelkápolnán, Röszkén és Szatymazon uj közigazgatási kirendeltséget állított. Az elhanyagolt kül­városi utcák rendezésére 800 ezer forintot fordit a költ­ségvetés, ami komoly mun­kaalkalmakat is biztosit. A közlegclők helyreállítására, tenyészállatok beszerzésérc 181 ezer forintot irányoztak elő. Igen nagy fontossággal bir a fásításra előirányzott 220 ezer forint A Kálvária­uti és a móravárosi modern népfürdők létesítésére 130 ezer forintot irányoztak elő. A költségvetés a mezőgaz­daság fejlesztésére, elsősor­ban a földműves szövetkeze­tek támogalására, gyümölcs­faakciók lebonyolítására, ba­romfitenyésztésre és a jövő évi mezőgazdasági kiállítás támogatására 150 ezer forin­tot biztosit. Állandó fellegi* terü-eli szakszervezeti iskola nyiíi rzegeden A több mint egy éve szé­les keretek között folyó szakszervezeti oktatás jelen­tős intézménnyel bővült a napokban Szegeden. A Szak­maközi Bizottság a Szak­szervezeti Tanács segítségé­vel állandó jellegű, bentla­kásos, öthetes területi szak­szervezeti iskolát szervezett. Ax iskola létesiléséhezi jelen­tős segítséget uyujtoltak a szegedi vállalatok és a szak­mák is. Az iskolán Szegeden és a megyében "lévő szakszerve­zeti csoportok, üzemek leg­fejlettebb, legértelmesebb munkásait oktatják ezenlul. Az isktda állandó jellege, felépítése az eddigi iskolak­ná! magasabb elmetéli szin­vonalat biztosit a hallgatók számúra. Az iskolát a volt püspöki tanoncotlhonban rendezték be és bensőséges ünnepséggel hétfőn adták ál rendeltetésének. Kerepesi Ferenc, azí iskola vezetőjének üdvözlő szavai után 2oni bori János, a Szak­maközi Bizottság titkára emelkedett szólásra. — A Szakmaközi Bizott­ság az elmúlt évben már felismerte az oktatás jelen­tőségét. Most a Szaktanács segítségével létrehozta az ál­landó iskolát, hogy még job­ban elősegítse az oktatás ügyéi — mondotta többek között, majd átadta az is­kolát. Komócsin Mihály azMDP Nagyszegedi Pártbizottsága nevében beszélt. — Örömmel üdvözöljük ezt az iskolát — kezdte. — Annál is inkább, mert a Ma­gyar Dolgozók Pártja és nagy vezetője. Rákosi Má­tyás^ elvtárs az elmúlt hetek­ben az oktatás kimélyitésére mutatott irányt. — A magyar munkásosz­tály fiai már eddig is szá­mos vezető politikai, gazda­sági és közigazgatási pozí­cióban állták meg helyüket. A fordulat évében még in­kább szükség van a jól képzett munkások­ra, hogy megszilárdítsuk a munkásosztály vezető helyét az országban. Sarnyai Vendel a csong­rádmegyei szakszervezeti tit­kárság nevében szólalt fel. A hallgatók az iskolán belül jó kollektív szellemet alakít­sanak ki — mondotta — s akkor uj emberként kerül­nek vissza az üzemekbe, fa­lura, ahol az iskolán szer­zett tudást tovább adhatják a széles tömegeknek. A beszédek után Kerepe­si Ferenc, az iskola vezetője vette át az iskolát és a hall­gatók nevében fogadalmat tett. hogy öntudatos, ko­moly, jó munkát végeznek majd. A megnyitó ünnepség be­fejeztével a vállalatok, szak­mák kiküldöttei megtekin­tették az újonnan berende­zett, ragyogó tiszta, lakályos tanuló-, dolgozó- és lakóter­meket. x l>r. Beégné Gömöri Sári műtermében, Deák Perene-u. 4., telefon: 5—45.. három iga­zolványkép egy művészi na­nyitással 15 Ft. Kirakat a Ká­rász-utcai Idegenforgalmi Hi vntat mellett. Ha sói akar szórakozni, jöjjön ohíóber 13—14-én, szerdán és csütörtökön a Hungária nsgyHáv^bázSia Budapest homihus kedvencei R órjjfnhy Magda előadómüvésznőés Szenes Lászfó O Royal.varieté tagjai pfiqy kocaoisó kabaré esl^jete. Ferenci Marika éneitől. Zene.- Czegfédi Arrtád-Virány László J? e • e n ő d J i nincs' Felfrissülést, bizalmat és m erői hozott a szegedi dolgozók háziba a Seabad Uép Szeged vasárnapja a Szabad Nép ujabb győzelmének jegyé­ben lelt el. Már a kora reggeli órákban gyülekeztek a kerületi pártszervezetek körzeti helyisé, geiben az agitátorok és a Sza­bad Nép friss nyomdafesték­szagu példányaival indultak el hóditó utjukra. És ismét győzelmet aratlak. Amerre jártak felnyíltak a sze­mek, felismerték a Szabad Nép olvasásának rendkívüli jelentő­ségét. Olyan párttagok, akik eddig csak hírből ismerték fl Szabad Népet, vagy legfeljebb a pártszervezetben olvasták, most öntudatra ébredtek és belát­ták: nem tehet a párt jó harco­sa az, aki nem ismeri a min­denkori na pi parancsol. Ez a munkának lapja... Az agitátorok nyomán szinte megújhodott emberekkel ta­lálkozunk. Börcsök István vá­rosi révész a Móra-utca 4 szám alatti ház egyik kis hátsó laká­sában ét családjával. Vasárnap dél. a tűzhelyen készül a va­sárnapi ebéd. Böresökné a tész­ta körül forgolódik, az ember az újságot olvassa. Persze a Szabad Népet. Szinte falja a belüket. Megtörli az asszony a kezét és azt mondja: — Add már ide is egy kicsit t És már lapozza is, még a ki­csi is beletekint, pedig csak ez­után tanul olvasni Börcsök elv­mondja, miért rendelte meg ne­héz viszonyai ellenére ís "a Sza­bad Népet: — Munkás vagyok, nz ts vol­tain mindig. Kz a munkások lapja. Ebből ismerem meg a munkásság célkitűzéseit, har­cait, eredményeit. A mi pár­tunknak a hapgja szál betűin keresztül, a nn sorainkból ki­került vezetők szólanak hoz­zánk, munkásokiioz, mit te­gyünk, hogy a nyomukban jár­hassunk. Eddig is olvastam, de nem állandóan és azon a napon, amikor nem került a kezembe, igen hiányzott. Most legalább már mindennap az asztalomra kerül, bizalmat és erőt hoz szá­momra és családomnak ís. Mos! már fudem, mit kell mondanom... A Remény-utca 40. alatt Rát­fai Józsefné zöldkeresztes vé­dőnő asztalán is már ott a "Sza­bad Nép. — Négyszáz családot látoga­tok állandóan — meséli. —Sze­mináriumot még nem végeztem, nem Ismerem kellőképen pár tutik politikáját. A Szabad Nép csak igen ritkán került a ke­zembe. Pedig tudom, hogy e négyszáz háznál tnitgen hasz­nos felvilágosító munkál végez­hettem volna. Ezután egészen máskép lesz. Ahogy először ke­zembe vettem * lapot, megle­pett magas színvonala, ez nem is annyira újság, mint inkább tankönyv. Valósággal felfrissül­tem tőle. Most már tudom, mit kell mondanom, ha az emberek kérdéssel fordulnak hozzám. Hivatásom igazi és helyes telje­sítésében segítségemre lesz a Szabad Nép. Hemyós-utca 10. Csótí J6­zsef 70 éves napszámos lakik itt feleségével A szegényes aszta­lon nincs Szabad Nép, de más papiros sem, amelyet betű tar­kítana. Akiit nt»m tanulhatlak olvasni sem — Nem tndnnfc mi olvasni, lelkem — mondja Csótiné. — Pedig ugy szeretnénk olvasni, jártak itt a Szabad Néppel, de mi ahhoz nem értünk. Nem ta­nitoltnK bennünket. A» uram is, én is libát őriztünk, tenge­rit fosztottunk addig, amíg az urak gyermekei, akikért szüleik fizetni tudtak, iskoláim jártuk. Olyan víldg volt akkor. — Van két fiam — mondja később —, az egyik 12-. má­sik 18-bell. őket se Igen taní­tották írni-olvasni, akáresok bennünket. Nem volt pénz. Pe­dig szívesen olvasnánk a Sza­bad Népet. A szomszédok mon­dották, ry. volt az «z újság, amely azt irta: most már <v legszegényebbek fim |s tanul­hatnak. Ha unokám lesz — te­szi hozzá eltűnődve, messzire révedő szemmel —, talán még tanár vagv mérnők is lehet be­lőle. — El fogunk járni a szom­szédokhoz — mondja boesuzá­snl — és meghallgatjuk, mit mond számunkra is a Szabod Nép. A fekete reakció és a Szobád Nóg De járlak az agitátorok/ a va­ros minden részén. Járlak a Cserepessoron, a szükséglaká­sokban, ahol ha nem is tudják előfizetni, de megszerzik, köl­csönkérik, olvassák a Szabad Népet IU beszéllek Kis And­rásnéval, aki színién nem tud imi-olvasni és arra kérte őket, segítsék hozzá, hogy analfabéta­tanfolyamra kerülhessen, mert olvasni akar, lépést akar tarta­ni az időkkel Ugyanebben a házban Halász József munka­nélküli. Traktorvezetői tanfo­lyamra szerelne jutni, nemcsak hogy kenyere legyen, de azért is, hogy fejlődni tudjon. Az agi­tátorok el is viszik kérésüket » megfelelő helyre. Találkoznak az ag'tá torok a fekete reakció aljas mcsterkedé­seivel is. A Mórává ros lőbb ré­szében — különösen a Szél-utca Iáján — Csilári László és Mol­nár Imre Apáthy-kollégista agi­tátor több apácával találkozott Jöttek-mentek háztól-házra, igyekeztek mindenütt az agitá­torokat megelőzni Az Uj Em­bert és axIIazánkat vitték ma­gukkal és az »6rdóg újságján ról« beszéltek De a nióravárosi dolgozókat nem tudták félreve­zetni. Az agitáció kitűnően sike­rült és egymaga Kovács János elvtárs, villanyszere'ő Toppantó István elvtárssal együtt másfél óra alatt négy előfizetőt szerzett ebben a tutnyomórészt szegé­nyek-lakta negyedben. HAHÓ esti ej: 461 uj e'öfia^fó A vasárnapi agitáció eredmé. nye egyébként hétfó estig 461 uj előfizető. Ez a szám több mint százzal haladja meg ® mult vasárnapi Szabad Nép-na­pon gyűjtött előfizetők számát. Az eredmény még korántsem végleges, mert egyre-másra fut­nak be ujabb jelentések a ta­nyai körzetekből. A Szabad Nép második va­sárnapja tehát hasonlóképen jót végződölt Szegeden, mint az első. Köszönhető ez elsősorban az agitátorok lelkcsségének, de ugyanakkor a szegedi dolgozó­nak is, aki (elismerte, hogy fel­adatának a társadalomban csak ugy tud igazán eleget tenni, ha a Szabad Népet olvassa. Köuesdi Láss16 szabáíYfuták a gazdaság* iiisaks­vállalók szerződéses viszonyát A kishaszonbérletröl sző­lő rendelkezés alapján, na­gyobb számban jutnak kis­haszonbérlcli ingatlanhoz gazdasági munkavállalók. Ezek a munkavállalók a múltban a vállalt szerződé­seket csak azok lejárta után mondhatták fel, ami sok te­kintetben hátrányt jelentett nekik. Ezért a kormány most kiadott rendeletével megadta a lehetőséget a gaz­dasági munkavállalóknak, liogy a munkaszerződést 8 napi határidőre felmondhas­sák. Gondoskodik a rende­let arról is, hogy gazdasági munkást ezévi felmondás esetén 1949 április l-ig, jövő éri felmondás esetén a fel­mondást követő egy. hónapig bent kell hagyni a szerző­déses ingatlanon lévő laká­sában. Szociális szempont­ból a rendelet másik fontos rendelkezése az^ hogy a munkáltató az ingatlannak kishaszonbérleti igénybevé­tele miatt gazdasági munka­vállalójának 30 napon belül mondhat csak fel és hu a munkaviszony a szerződé® értelmében korábban meg nem szűnik, a munkavállaló részére köteles a felmondást követő 3 hónapi járandósá­gait megfizetni, lakását pe« dig 6 hónapig biztosítani. Ujabb baditsgfeea . ífhazteb üabucesbe (Debreceni tudósítónk tele-, fon jelentőse) Debrecenbe befu­tott a 44. kadifogolyszerelvénjj amelyen a következő *aegedi és szégcdkörnyéki volt hadi fog­lyok erkeztefc: Berta János (Fürj-utca 7)„ Géczi János (Kossuth-utea 8),­Gilice Sándor (Cseugele), Kutast Béla (Nemestatáes-utca 37), Vir* hoe«a Lajos (Szeged), Szabó Fe­renc (Széped), Szögi Antal (Szentmihaíy telek), Török An­tal (Szeged), Gulyás Báláz® (Gém-utca 14), Tandari István (Szeged), Tóth József (Felső­központ), Tóth Nándor (Sza­ged). Bálint Mihólv Dorbssma), Dávid Mihály a 7062/4 tábor­ból üzem hozzátartozóinak1 (Dóm-tér 6. nlá), hogy egésa* eéges éa rövidesen hazaérkezik® Propagandisták! B zalmiak! Népnevelök! TyifalositsáM a Vili Szakszervezet) Kftügresszss fel&sstSségéü /

Next

/
Thumbnails
Contents