Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-08 / 232. szám

tu4* október $. !> M.Ht « X \ U <í K S 7. A « .» Mit várn.al£ a XVfI. szakszervezeti kongresszusiéi A gyérek, üzemek, irodák, «iunk;»helyek dolgozói az egész 'országban nagy érdeklődéssel tekintenek a XVIL szakezerveseti kongresszus elé." Szegeden i» a különféle szakmákban sok probléma megoldását várják eta nagyjelentőségű kongresz •sastól. A szakszervezeti székházban Sombort János elvtárs, szakmaközi titkár asztalához futnak össze a jelentések, 6 tartja kezében a evikm&k szegedi ügyes-bajos dolgait. — A kongresszussal fordulat következik Be szakszervezeti életünkben — mondja. — Dön,áó fontosságú az ipari szakszrr©wetek megalakulása, amellyel megszűnik ftc eddigi szakmai izervezkedés, hogy helyette iparáganként alakuljon ki a s«rk?zervo«eti munka. Például hatalmas vasipari, textilipari szakszervezetek alakulnak. Egytgjr üzem dolgozói igy egy szafc«erve«etbe tartoznak majd. — Ezen keresztül az egyséig tegkönyv, egységes tagsági dijak kérdését is sikerül íendezni. Nem fordulhat elő, hogy egyik szakmában jóval fiHto dijat fizessenek, mint a másikban. -— A termelés szempontjául te nagyjelentőségű az ipari szakszervezet megalakítása — folytatta Zombori elvtárs. — — Szakszervezeti életűnk köfcéppontjába a termelés és az ektatás tennivalóit állitjnk. Az üzemeken belül a dolgozók, kaint egységes szakszervezet tegjai dolgozliatnak és ez a termelést kedvezően mozditja elő. 'ís Ezentivn! a szakszervezeti élet továbbfejlődése, igy a dolgozók életszínvonalának emelése szemfontjából is biztató kilátásokat isvujt. Neiu szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ezután a kidéki, falusi szakszervezeti éleiét is sokkal élénkebbé tudjuk mnjd tenni. Salánki János •ívtArS a textilszakszervezet •Wgedi uj titkára és Abt Antal jávtárs szervezőtitkár a szakmai sovinizmus megszűnését várja a kongresszustól. — Egységes textilipari szakszervezetbe olvadnak ugyanis Sssze az eddig különálló csoportok, mint például a kalaposok, konfekciósofc, ruházatiak, — mondották. A kölön-kOlön sem elég életképes csoportok tgy most hatalmas lendületet kapnak, amelyet a termelés szolgálatába állíthatnak. Számtalan kisebb-nagyobb nehézsémnmémü feíéfíék az íSSO-re ftiiüZöíílsraieiís színvonalai A moszkvai széiiniedencc bányaberendezését a német megszállók tönkretették. A felszabadulás uláni nyolcadik hónapra elérték a háború eiőlli termelési szinvonalat, mostanáig pedig körei háromszorosára emelték. Igen sok uj bányát nyitottak, a régieket modernizál iák. glinket is megoldja ez az átszervezés^ így például a segéfontosabo természetesen mégis az, hogy a termelésben sokkal tevékenyebben tudunk résztvenni. TSrSk Sándor elvtárs, az élelmezési szakszervezet titkára az iparági kollektív szerződések megkötését •várja a kongresszustól. — Ezentúl reméljük nem kell 20—22 kollektív szerződéshez is alkalmazkodni egy-egy helyen — mondja. — Az ipari szervezés rendet teremt ebben a kérdésben is. Az élelmezési ipar is csak ugy tudja kivenni részét az ország újjáépítéséből, ha központilag irányítják az ipar dolgozóit. A kongresszustól várjuk ehhez a segítséget. Szegeden egyébként már előbb megcsináljak négy élelmezési szak egyesítését, de végső fofcon a kongresszus mondja ezt ki nyilvánosan is. Az ipari dolgozókhoz hasonlóan gondolkodnak az irodák dolgozói is. Lednieki Pál elvtárs, a magánál knlmazottak szakszervezetének titkára igy nyilatkozott: — A kongresszustól várjuk, hogy az ipari szervezkedés megvalósításával megoldja azokat a problémákat, amelyek állandóan előttünk álltak. A fizikai ős irodai dolgozók kózfltt ugyanis még mindig válaszfalak emelkedtek az üzemekben. Ha egy szakszervezetbe kerülnek egymással, okkor ez a kérdés magától megszűnik majd. örömmel mondhatjuk, hogy az íróasztalok dolgozói legnagyobbrészt megértették már a rájuk háruló feladatokat, amit bizonyít az is, hogy Szeged legfontosabb üzemeiben kongresszusi felajánlásként lemondtak az eddigi 44 órás munkahétről és ők is 48 óra munkát vállaltak. Ezek a nyilatkozatok is bizonyítják, hogy a XVIL szakszervezeti kongresszus a szakszervezeti élet és vele országútik gazdasági űelyzetének fejlődését hozza. Ezt várják tőle a szakszervezeti vezetők, szakszervezeti tagok egyaránt és várakozásukban nem is fognak csalódni I Teljes üzemmel dolgoznak a textllgyárak — í'óbb, jobb tesz a téii ruhanemű A magyar textilgyárak teljes üzemmel dolgoznak a jő, olcsó és meleg holmi előállitá-sán. így a gyárak december 31-ig 15 millió méter flanellt gyártanak. Az idén sűrűbb lesz a flanellok szövése, ezért vastagabb, tartósabb és melegebb lesz. Augusztus 1-tól december 31-ig 660.000 tucat férfi, női és gyermek pamutharisnyát gyártanak szemben a mult évi utolsó hónap 660.000 taat-fl! jávai szemben. A meleg alsó holmi az idei öthónapos termalésben közel két millió daxabrtf rag, szemben a tavalyi másfél millióval. A kötött felsőruhák! 600.000 darabról 850.000 darabra emelkedtek. Még jelentősebb a minőségi javulás téréit elért eredmények. A gyárak a minőségi javulás mellett az önköltséget is csökkenteni tudják. Mutat ja az eredményeket Leleplezi a hibákat Megszabja a termelés menetét Elősegít! a hároméves tervet A grafikon — folyamatot feltüntető rajz. Kitűnő eszköz arra, hogg egy helyzetrőt áttekintő képet adjon, tájékoztassa az érdeklődőt az adatokról, egyben pedig áthidalja az időt is. Megmutassa ml van és mi lesz. Rendszerint nagy kockás Iv papír, amelyen siines: kék, piros, xárga, zötd vonalak hü. tódnak. Ezek egy szinthez vissonyilva mozognak: hol félfelé, hol lefelé kígyóznak. A színes kígyók útjából kitűnik, hogy miként sokszorozódik, nő, fejlődik valami. Mutatkoznak-e eredmények vagy sem. A termelés menetét kitűnően ábrázolja a grafikon. A munkaversenyek során Magyarországon ezer és ezer példángt készítenek-. Üzemek irodádban, igazgatói szobáiban, folyosóin, műhelyeiben látjuk felfüggesztve. Azelőtt csak a vezetők, műszaki emberek Íróasztalán, mappáiban voltak• Most eljutottak a legegyszerűbb munkásig i*. Munkahelyükre, gépeik fölé, szerszámaik mellé. A grafikonoknak ez a nagy »honfoglalásai & bizonyítjaz a munka, a termelés menete A tervgazdálkodás megköveteli, hogy a városok poniosais betartsák a költségvetés! hitelkeretet A belügyminiszter leirata a polgármesterekhez A belügyminiszter a városok, kmtetében hozott törvény hatótakarékoskodásának ellenőrzése1 sági bizottsági határozatok csak tárgyában leiratot intézett va- az előzetesen kieszközölt mi x A z«idó temetőben őszi sirpondozásokra befizetések a fcveutegyleti irodában (Margitntca 20., 1.) x Kriiíiáns ékszerekért igen magas árat fizet Fischer ékszerész. Klauzál-tér 3. lamennyi város polgármesteré' hez. A leiratban megállapítja, hogy egyes városok szabályellenes gazdálkodást folytatnak, ami abban nyilvánult meg, hogy a háztartásban mutatkozó többletbevételek, illetve egyes kiadások megtakarításait engedély nélkül használták fel több esetben oiyan célok megvalósítására, amelyek nem felelnek meg az átlagos tervgazdálkodás követelményeinek. Ugyancsak több esetben tapasztalta, hogy egyes városok az előirányzott hitelkeretet túllépték anélkül, hogy arra engedéljrt kértek volna. A tervszerű gazdálkodás érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy egyfelől a költségvetési hitéikeretet pontosan betartsák, másfelől az esetleges bevételi többletet, illetve a kiadási megtakarítások felhasználása csak előzetes engedély alapján történjék. A belügyminiszter rendeletében ismetelten a legszigorúbban felrendeli, hogy mind a többletbevételek, mind a kiadási megtakarítások felhasználása teniszteri engedély alapján hajthatók végre. Közli a belügyminiszter, hogy rendelkezéseinek pontos végrehajtását ellenőriztetni fogja. Elmozdították a bajai ai>amüa?észség vezetőiét Dr. Kalmár Jánost, a bajai államügyészség vezetőjét a törvény alapján elmozdították állásából. A hivatalában folyó vizsgálat megállapitotta. hogy ugy magánéletében, mint hivatali tekintetben a legsúlyosabban kifogásolható módon jártét. Tekintettel arra, hogy hűtlen kezelés bűntettének gyanúja forog fenn, az ügy kivizsgálását az igazságügyminisztérium áttette a főügyészségre és ez fog dönteni a bűnvádi felelősségrevonás kérdésében. Szaliati Néppel a termelésért ma mindenkinek szívügye a. számadatok. Nyolc óra alatl demokráciábanA grafikonok kezdetben, nagyon »szárazak* voltak. A kevésbé szakképzelt emberek percekig bogozták értelmét Hosszasan keltett vizsgálni, miről számol be és milyen feladatot mutat. A munkaversenyek során az üzemek. ben rájöttek a Mbákra és javítani kezdtek. Jóformán minden üzemben grafikai ötletek születtek, keresték a módot, hogy miként kerüljön a mondanivaló pillanatok alatt a szemlélő értelméhez. Csillannak az Ötletek,.. Szegeden is voltak — szép számmal ilyen kezdeményezések Az ujszegedi Magyar Kender-, Len- és Jutaiparban komoly eredményt értek eL Az öthónapos részletterv előirányzalát felbontották a hatalmas gyár minden üzemrészére. Kü. ISn grafikont szerkesztetlek a kendergyárra, kenderfanóra, kártolt gyapjufonóra. előkészítőre, szövőre, fehérítőre, festőüzemre és a varrodára. Hatalmas, méteres méretű grafikonok ezek, amelyeirén rajz helyett képekben mutatják í>e, mii kell minden egyes műhelynek termelnie az öthónapos részletterv során. De még továbbmentek. Ábrázolták, hogy mit kell a műhelyen belül minden gépnek, minden munkásnak termelnie egy munkanapon, 8 órán keresztül, hogyan eredményes a gyár, a műhely és a munkás, A termelés növelése mellett a hulladék és a selejt kérdésével is foglalkoznak ezek a szép, színes képek. Minden képen ötletek csillannak, szefXemesen, érdekesen, foglalkoznak ezekkel a száraz, számszerű, szakkérdésekkel Ne pletykálj l Nézzük például a kendergyáf grafikonját. Hatalmas képen minden gépet lerajzoltak. A kendertörőt, rázót, tilolót, morzsolöt. A gépmonstrumok mellett munkások és tábla A törön 100 kg-ot kell feldolgozni, a tilolón 50 küogram kendert, 8 óra alatt, hogy a tervet megvalósítsák. A grafikon sarkában kép: Az egyik raktárépület körül asszonyok állnak csoportban, összehajolnak A felírás: Munkaidő alatt termelj és — ne pletykáljI Nagy nevetés fogadta a grafikont, amikor kitették, mert a rajzon célzatosságot fedeztek feL Az egyik pletykálkodó alak körvonalai veszedelmesen hasonlítottak valakire ... Nagy az orsó: Kovácsné jól dolgozott A kender fonó gffiőkonján ugyanez a helyzet. Minden gépnek az ábrája, a gépek melletti ennyit kell termelni A sarokban szintén kép. Nagy halom orsó a földön egy munkásnö mellett: Az elhányt orsó szegényebbé teszi az országot — mondja a felirat. A kártolt gyapjufonóken szintén képek. Itt az előirányzatot a szám mellett hatalmas kész orsó mutatja. Helente mellé rajzolják az elért termeléshez viszonyított őrsöt. Pillanatolt alait igy kitűnik, hogy Kovácsné, vagy Kissné jól dolgozol t-a. Ha szomszédnöd haját téped Az előkészítő gépei mellett a műhely bejárata látszik. Megszokott helyén ott az óra is. Tíz perc múlva keltő. Az egyik munkás nyul a kerékpárért, menne hazafelé, nlgy a dolgozók ellensége vagy.<t A kép: megjelenése óla a kerékpárt kívül hagyják, nehogy vétetk-nul kisértsen a korai elmenésre.. A szövő gépeinél temérdek kis kocka Minden kockába naponta más számot tesznek be A naponta termelt sokfajta minőség méterszerinti előirányzó, tát Ebből a minőségbőt nyolc óra alatt ennyit kell megszőni. Szál hiány, fészek, olajfolt ront« ja a munkát — mondja; a fel írás. Két nőalak egymás kajába kap. Rontod a munkafegyclmetf Egy százalék selejt — piros tetejű családi ház A fehérítő grafikonjának sarkán hatalmas üveget tol egy targoncán a munkás. Az üveg eltört, dől a nyersanyag. nlgy drágilod az árut.« És hasonló megoldások vannak a festőnél, a varrodánál is. A legnagyobb hatást a gyárban a szövő másik nagy grafikonja keltette Ha egy százalékkal nő a selejt ebben az üzenr ben, ennyi a veszteségünk — hirdeti Az egy százaléknak ott a számszerű összege: több mint huszonötezer forint. És ott ált az is, mit lehet rajta vásárolni: Takaros kis családi ház Piros a teteje, muskátli az ablakokban. Még talán a házőrző eb it látszik. A szövő selejtje a grafikon kiszögezése óta érezhetően csökken. A munkásnők nem akarják, hogy havonta egy cso. ládi ház árát pazarolják el 9 rossz százalék miatt... Minden grafikonon hetente, havonta berajzolják az elért eredményeket is. Igy a gyárban ezerhétszázan ellenőrizhetik • munkát, a termelést; a terv végrehajtását. , Mert a munka becsület dot* sza. N. L,