Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-08 / 232. szám

»t: t tt A G V A K 0 tt S % Á U Péntek, 1218 október 9. MINDEN SZEGEDI MUNKÁS példaképnek tekinti A KÖZÚTI HÍD DOLGOZÓIT Fa.ket&i a büszke óiiizem-jeivény a szegődi hidépitök kapujára Hossza hetek óta emberei tömege tolong a Rudolf-téren, a Tisza tóból készült mellvédé­nél. A Tisza partfán kilóméte­rekre elpirosló közúti hid épít­kezése csalja őket oda. Csodá­jára járnak annak a munkának, amely több mint egy év óta fo­lyik és amelynek irama most iIrtc et csúcspontját. Ámulva nézik az ivet és hallgatják a txögecselés saját. A hídnál dol­gozó vasasok, betonmunkások megérdemlik ezt a bámulatot. Kiváló teljesítményt nyújtanak. Versenyük során olyan ered­ményt értek el, amely őket az ország legjobb dolgozóé közé Sorolja. " A Szakszervezeti Tanács a papokban értékelte kt az an­gusztnsi munkaversenyt. A híd­építésnél a szegedi közúti hid kapta meg a büszke élüzem-feL vényl. • Szerdán délben a Máimra­kások otthagytAK munkahelyei­ket. Lengyel, Hegedűs és a többi szögecseiö letette a pus­kát, a szerelők félretették a esavarfcn 1 csokat, a MAVAG-da­rntoronybél lejöttek az Irányí­tók és a zsniuzrtkK.il, wtólHtrtk­kai, a Segédmunkásokkal együtt m kisvasat megállrtjánál levő be­Jrtmt hoz mentek. Ahhoz a ka­puhoz, amelyen keresztül eddig az alkatrészeket szállították, Binnk&ra Jöttek a hídépítés te­ktitetére és amelyik knpura fel­kerül az ezüstszinü ötágú csil­lag — az élüzera-jelvény. • A hidmunkásokból széles fél­Mór alakult a kapu körül. Ele­ven félkör olajt ót, vasszerelék­tőt, tábori kohók füstjétől bar­na-fekete ruháfu emberektől. Hallgatták, hogy Takács Lajos, m főbizalmi köszönti az MDP Pagyszegedi Pártbizottságának Mfküldöitjét, a volt htdmunkás Kelemen Ferencet, a Szakma" közi Bizottság képviselöfet, Hat­mád Jenő versenytitkárt. — A közúti hid munkásai megmutatták, hogy mit tud te­remteni a magyar munkás — kezdte Kelemen elvtárs. Az a munkás, aki marzdsta-lentnista Mntudattal rendelkezik is ab. fogadalmat tett arra, hogy eb­kan az országban egy nj társa­dalmai épit... — Ha minden munkás to­vábbra is igy dolgozik, a népi demokrácia gyors ütemben fej­lődik a szocializmusba• A Ma­gyar Dolgozók Pártja Nagysze­gedi Pártbizottsága sok szeren­csét kioán a hidmunkásoknak kitüntetésükhöz — mondta fel­csattanó taps közben. • Hatvani Jenrt a szakszerveze­tek nevében szrtlalt fel. — Hu wonhntczer szegedi szervezett munkás üdvözletét, szeretetét, Megbecsülését tolmácsolom, Minden szegedi dolgozö eddig ts példaképül viette n hid mnn kásáit és továbbra is példa, ként fog rájuk tekinteni. Őriz­zék és szeressék az elvtársak az élmunkósjelvényt, amelyet jrt együttműködéssel, komoly erőkifejtéssel szereztek meg mondotta. Beszéde ntán pedig a Jel­vényt nyújtotta át, amelyet Ke­lemen Béla szerelő pillanatok (Debreceni tudósítónk tele­fonjelentése) Csütörtökön befu­tott Débreoenbe a 43. hadifo­golyszerelvény, amellyel a kő­vetkező szegedi és szegedkör­nyéki volt hadifoglyok érkez­tek: Kovács Sándor (Sövényháza), Faragó Lajos (Dorozsma), He­gedűs Sándor (1917. Szeged), F&PP István (Csengele), Hege­dűs Sándor (1919. Szeged),' Vá­sárhelyi Pál (Királyhalom), Pajkó Mihály (Kistelek), Nagy Sándor (AJgyő), Varga András (Királyhalom), 8zécsi József (Röszke), S^Jágyi János (Do­rozsma), Vetró József (Föl­deák), Erdélyi János (Csany­telek), Dongó József (Szeged), alatt elhelyezett közvetlenül Geró elvtárs képe alatt, a vö­rös és nemzetiszínű zászlók kö­zött. • Takács Lajos főbizalmiból a vasmunkások öntudata, lelkese­dése sugárzott, amikor fogadal­mat tett, hogg félúton nem áll­ítok meg. Munkájukat folytat­ják. Az eddiginél még nagyobb lendülettel. Mert a Magyar Dol­gozók Pártja vezetésével min. den magyar munkás elakar jut­m a szocializmusba..- — Ta­kács szavait taps követte, lekerültek a napsütötte, szél­futta fejekről a sapkák. Majd kétszáz harcokban és munká­ban keményre edzett munkásat inlernaciondlét énekelte. Szív­ből, lelkesen. A hangokat el­kapta a Tisza felett hullámzó szét és a város felé sodorta. A vértpezsdrtő dallamok fogada­lomként hangzottak et... Néhány perc múlva • pedig ufra feldübörögtek a szögecse­lök puskái. 6—8 hét múlva el­készül a szegedi hid. Megérkezett Debrecenbe a 43. hadtfogoíyszereívény Martonosi János (Szeged), Kar­dos Géza (Sövényháza), Babar­czy Illés -(Szeged), Bálint Mi­hály (Dorozsma), Balogh Ist­ván (Sándorfalva), Abaházf Ist­ván (Szeged), Baila István (Sze­ged), Terhes János (Röszke), Török István (Szeged), Degi István (Dorozsma), Défcány Mi­hály (Sándorfalva), Dobó Ist­ván (Szeged), Sajtár Mihály (Dorozsma), Sebők János (Sö­vényháza), Ribli Jakab (Sze­ged), Csikós Pál (Somogyi-u. 6), Sándor Lajos (Földeák), Sós Vince (Dorozsma), Kónya József (Újszeged), Kormány János (Kistelek), Kormos Antal (Dorozsma), Korom Jenő (Mind­szent), Kocsis István (Szeged), II hátraiéSfos ügydarahfÉat gyors ütemben §fel! feldolgozni a városi iigyosztályofcnak 10 órakor zárdák a kapukat A város tanácsa csütörtö­kön ülést tartott. A tanács átir a főispánhoz, mint köz­ellátási kormánybiztoshoz, hogy azonnal gondoskodjon a zsirellálás biztosításáról. Az ülésre meghívott Simo­vics Mihály elvtárs, az MDP törvényhatósági frakciójá­nak titkára ezzel kapcsolat­ban megjegyezte, hogy a hentesek a vágóhídon bizo­nyos mennyiségű zsírhoz jutnak, ami azonban nem kerül a legális kereskede­lembe. Többen megerősítet­ték, hogy 26 forintért lehet Szegeden zsírt kapni,, nem ártana tehát, ha a GR bele­nézne ebbe a dologba. Dr. Viola György tiszti­főorvos bejelentette, hogy a városi óvódákat nem veszi át az állam, csupán az óvó­nőket fizeti tovább. Egy régebbi szabályren­delettel kapcsolatban meg­állapította a tanács, hogy a kapukat Szegeden este 10 órakor kell bezárni és csak akkor lehet 9 órakor, ha ahhoz a lakók előzetesen hozzájárulnak. A tanácsülés végén Dénes Leó elvtárs, polgármester kérdést intézett a jelenlevő ügyosztályvezetőkhöz, mi­lyen a munkatempó, van-e még restancia? A gazdasági ügyosztályban munkaköny­vet fektettek fel, amelybe a tisztviselők kötelesek na­ponta beirni az elintézett aktákat. Itt a felgyülemlett restanciát 2—3 hét alatt fel­dolgozzák. A pénzügyi osztályon sza­bályszerű ütemben halad a munka, annak ellenére, hogy munkaerőben hiány mutat­kozik. Az adóhivaial bevé­telei emelkednek, mert az államosított üzemek teljes pontossággal tesznek eleget kötelességüknek, nem' ugy. mint a kapitalista világban, amikor az adóhivatalnak ál­landóan harcolni kellelt a tőkésekkel az adóért. Emel­kedik a bevétele a közmun­kaügyi hivatalnak, csökkent a vigalmiadó bevétel, ami annak a következménye, hogy a mozik 50 százalékkal leszállították a helyárakat. A lakáshivatalnál, mint a mb. főjegyző jelentette, 700 akta a feldolgozatlan. Há­rom főből álló külön mun kaerő ezt a hátralékot két hónap alatt elintézLKomoly restanciával küzd a rendőri büntetőbírósági hivatal is. Az összes ügyosztályoknak alaposan neki kell látni a munkának, hogy hátralékai­kat feldolgozzák. A. dolgozók érdekében hozza határozataié a XVii. szakszervezeti kongresszus Nagyszegedhez csatolják a dorozsmai Járás*, Paszfa­mérges és Oitomös kösságeke* Népszavazás az érdekelt íeraletehen Nagyszegednek egy rég­óta vajúdó kérdése került megvitatásra abban a bizott­ságban, amelyben Csongrád­megye és Szeged város ve­zetői vettek részt Arról volt szó, hogy a Szegedbe be­ékelt (Alsó- és Felsőtanya közé) kiskundorozsmai já­rás területén, a várossal ösz­szeépült Tápé község terü­letét, valamint a Szegedhez való csatlakbzást már kérő Ottömös és Pusztamérges község területét a városhoz csatolják. Ezt az ui határ­kiigazitást és területi beosz­tást az érdekelt területek egész lakossága kívánja, mert e kedvezőbb beosztás esetén Szegeden könnyeb­ben. jelentékeny munkaidő­és pénzmegtakarítással tud­ná ügyeit intézni. A csongrádmegyei kikül­döttek kijelentették, hogy a fenti területrendezést szűk­ségesnek és helyesnek talál­ják és ha ahhoz a javaslat­ban érintett községek hoz­zájárulnak, ugy a megye tel­jes egészében elfogadja. A rendezéssel kapcsolatban el­fogadták azt a javaslatot is. hogy a csenge'.ci közigazga­tási területet viszont Csong­rádmegye vegye át. Kunszery Béla szentesi al­ispán indilványozta, szavaz­tassák meg Pusztamérges ia­kosságát: kiván-e Szegedhez csatlakozni és szavaztassák meg Csengéiét is. hogy akar-e önálló községgé ala­kulni és Csongrád- vagy Pestmegyéhez kiván-e tar­tozni. De meg kell szavaz­tatni a kiskuudorozsmai tá­rás községeit is, hogy ki­vánják-e a Szegedhez való csatolásukat. A fontos értekezleten is­mét felvetődött az a szintén régi terv, hogy e területi rendezéssel ' kapcsolatban megvalósítható lenne Sze­gcdniegye. Ez esetben az n) niegve területét a szeged— kiskunhalasi járás a csong­rádi járás Kistelek. Sövény­háza és Pusztaszer közsé­gekkel, valamint Csanádme­gyéből a torontáli járás al­kotná­A szegedi munhásh'rásúg elé keewnek a kisteleki Pígn"czhy­malom szabotáló vezetői A kisteleki Piigniczky-fclc, gőzmalomban leleplezett nagy­szabású gazdasági visszaélés ügyében a csongrádi gazdasági rendőrség tovább folytatta a nyomozást, amelynek során megállapították, hogy a 130 má­zsás gabonahiány legnagyobb része abból ered, hogy a búzá­ból nem őrölték ká azt a liszt­mennyiséget, amelyet a rende­letek előírnak. A nagyszabású fckelézéséri és szabolázsért őrizetbe veit Pigniczkg Lafost és Gaál Sán­dort, valamint Erőss Jánost kihallgatásuk befejezése után átadják a szegedi munkásbirö­ságnak­Az egyik Pigniczky testvér és Gaál Sándor malomigazgató le­bukása egész Kisteleken mrgeló« gedést keltett, mivel a mnlonf jobboldali boáikloltsálukról hí­res, fényűző életet élő vezetői eddig már több ízben te megká­rosították a község dolgozóit. A malom mellett ar ő tulajdonuk­ban volt a kisteleki villany te­lep is és több ízben önkénye­sen hetekig szünetelék a vil­lanyszolgá' ta !á;ű. El fordult, hogg egy hónaplrm két hétig nem adtak áramot, de az egész hónapi villanyszámlát behajtot­ták a dolgozókon. A felszabadu­lás óta adót és köztartozást ali<? fizettek és mind1 a malom, mind a villnny'e'ep Ifi e de é é' tu­datosan igyekezlek tönkre lenni. A szaboláló malmosok ügyé­ben tovább folyik a nyomozó* Ujabb hét és félmilliós közmunkák indunnh Az épités- és közmunka­ügyi minisztérium október hónapra ismét két és félmil­lió forintos közmunkákat szervezett az ország külön­böző területein, részben a hároméves terv végrehajtá­sának biztosítása, részben a munkanélküliség csökkenté­se céljából. A közmunkák keretében az ország különböző me­gyéiben, városaiban és köz­ségeiben útépítéseket, talaj­javitási munkálatokat, csa­tornaépítéseket. árvízvédel­mi munkálatokat s többmás közhasznú munkát folytat­nak. különös tekintettel az árvízvédelmi, talajjavilási és közlekedési érdekekre. Ennek az összegnek,mint csupán munkadíjnak a fel­' használásával néhány ezer munkanélküli fogla'koztalá­sa biztosítható. Az ősszegből Szeged ré­szére 120.000 forintot bizto­| sitottak. A Móraváros vizte­lenilési munkálataira 30000. a fehértói halastó körtöltés­építésének folytatására 40 ezer. a közúti hid feljárójá­nak építésére 50.000 forintot. § Kis Hungáriában minden este Fe re fl Cl MártO énekel renetCzeq éd Árpád — V ránv László | Vasárnap délafán láncos uzsonna esti műsorral j TsjszinSiaüss kővi: V5Q Tea: 1*20 Espresso: 1*20 Luxusadói nem számhunkl sssz^EESísnai

Next

/
Thumbnails
Contents