Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-07 / 231. szám

{MHHÖK, ím tiktmr T. DfiLMAGYARORSZÁG Dftntö Jelentőseid a szakszervezetek tizenhetedil kongresszusa A szakszervezetek hosszú évRzede-S küzdelmeik során hataltruis feladatokat oktoltaak meg. AB ipar kialakuláséval párhuzamosan alakultak meg a pnunkásság érdékvédéhni szer»eed. A szakszervezetek megalakulása azt jelentette, hogy az •mbertelen kizsákmányolásoknak kitett munkásság osztályöntudatra kezdett ébredni és nagy szervezetekbe egyesítve erejét, mint osztály vette fel a küzdelmet a nagybirtokos és nagytőkés osztállyal szemben. Döntő lökést adott a szakszervezeti mozgalomnak az 50 esztendővel ezelőtt megalakult Szakszervezeti Tanács, amely taost már az egyes megalakult szakmai szervezeteket egyesitette, közös vezetés alatt. A minit h Mi Az elmúlt szakszervezeti mozgalomnak voltak hibái, a vezetés mindinkább elbúrokratizálódott. A szakszervezeti vezrtők egyrésze a megalkuvás "'dk "di politikai és gazdasági harc helyett, csupán gazdaság térre kivánta korlátozni a szakszervezetek működését és itt is a kiegyezés útját kei-este a tőkésekkel Az osztályöntudatos munkásoknak és vezetőknek az ébersége azonban megakadályozta, hogy a szakszervezetek teljesen a tőkések és a tőkés kormányhatalom kiszolgáló szervei legyenek. Súlyos és nehéz küzdelmet vivőit a munkásság szakszervezetein keresztül, politikai jogainak biztosításáért. A szakszervezetek érdeme is, hogjí a munkásság tömegeit nem lehetett maradéktalanul áldozatává tenni a kapitalista kizsákmányolásnak. Ugyancsak a szakszervezetekbe tömörült osztdlyönr tudatos munkásságnak az érdeme hogy sokszor kemény csatákat viva az elbürokratizálódott vezetőkkel is, ébren tartották a munkásságban az osztályöntudatnak, a harcna'k a szeltemét és minden üldöztetés és terror ellenére is előre vitték a dolgozók ügyét. I' Fíariilméiiyek — ii3 szakszervezetek A elszabadulás után megváltozott a szakszervezetek szerepe. A régi burzsoá államgépezet összetört, s az államhatalom mind nagyobb mértékben került a munkásosztály vezetése alá A föld ős a gyáraik a dolgozók kezébe kerültek. Ma már a dolgozóknak 82 százaléka államosított üzemekben dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a munkásság döntő többsége nincs kizsákmányolva. Tehát ebben A helyzetben a szakszervezetek feladata, harc az elmaradottságunk elten, az ipari termelésünk kifejlesztése. A Kongresszus elsősorban ezzel a kérdéssel, mint sgvik legfontosabb kérdéssel foglalkozik. A tizenhetedik Kongresszusnak kell meghatározni »zt, hogy a szakszervezetek hogyan töltsék be szerepüket, hogyan hangolják össze munkájukat, a termelés technikai irányító szervekkel, ipariga zgató•ágokkal stb. A szakszervezeteknek most •z a feladata, Tiogy a munkásság, a dolgozók érdekvédelmét ellátva, egészséges együttműködést teremtsen az állam és a termelést irányító többi tényeBők közölt Ha nézeteltérések, •dódnak, akkor gyorsan közbe-! lépjen és simán megoldja azo-: kai. Mint ahogy Lenin elvtárs ! mondja: ».... 'ha a munkásosztály i *gyes csoportjai és a munkás- j államhatalom egyes szervei kö-\ aött nézeteltérések és konfíikta. I tok adódnak, a szakszervezetek feladata közreműködni ugg, hogy azok a legyorsabban és fájdalommentesen legyenek megoldva, maximális előnyök biztosításával az általa képviselt munkásrétegeknek, de1 anélkül, hogy ez más munkásrétegeknek kárára válna. Ugy-. szintén az államhatalmat, annak gazdaságát, mint egészet fejlődésében ne hátráltassa, mert csak ez a fejlődés rakhat, ja le az alapját a munkásosztály anyagi jólétének és kulturális felemelkedésének.« ' íparl Bzervez^eőéi Az ilyen — a munkásosztály egyes csoportjai és gazdasági szervek vagy államhatalmak közölt adódó nézeteltérések kiküszöbölésére igen nagy lépést Jelent az ipart szervezkedésre való ált érés. Az ipari szervezkedés meg fogja szüntetni azt az állapotot, hogy egy űzemeu belül is egy csomó kollektivszer. ződés szerint kapj ük a dolgozók a fizetésüket. A különböző kollektivek nagyon alkalmasak arra, hogy a dolgozók egyes rétegeit szembeállítsák egymással. Az ipari szervezkedésre való áttérés együk fontos tárgypontja lesz a Kongresszus tanácskozásainak. Ezzel kapcsolatos a kisebb szakmáknak az összevonása nagyobb szakmai központokká. Ez a kérdés különösen a vidék szempontjából igen nagy jelentőségű. Mert azt jelenti, hogy egyes kis taglétszámú szakmai csoportok, amelyek önmagukba alig életképesek, a központosítás után nagy fejlődési lehetőség elé néznek Sokkal nagyobb lehetőségük lesz, hogy betöltsék hivatásukat és a szakképzés, oktatás, kulturális munka területén te elvégezzék feladataikat. Egysépes fagdlf A Kongresszus határoz majd az összes szakszervezetekre érvényes tagdíj és egységes segélyezési rendszer bevezetéséről Ezen a területen is meg kel] szűnni az eddigi visszás állapotoknak. Az egységes tagdíj és segélyezés lehetővé teszi, hogy az egyik szakszervezetből a másikba minden hátrány nélkül lehessen átlépni. Ezek a Kongresszus tanácskozásainak legfőbb kérdései, de ezenkívül még számtalan kérdéssel foglalkozik, mint pf. a munkaerő gazdálkodás kérdése, szakmunkásképzés, a megváltozott viszonyoknak megfelelően az üzemi bizoítságok átalakítása és Így tovább. A Kongresszus tanácskozásai döntő jelentőségűek lesznek, még pedig azért, mert a szocializmus építésének útjára lépve fontos kérdésekről kell határozni. Nem kétséges, hogy a tizenhetedik Kongresszus ugy dönt, hogy a kitűzött célunkhoz a legeredményesebben és leggyorsabban juthassunk el. KOVI BÉLA Legnagyobb árucsereforgalmi szerződésünk Ötvennégy országgal áll Magyarország külkereskedelmi kapcsolatban. Ez a tény maga te azép btóonyitéfca a népt demokrácia utján fejlődő magyar iparnak, gyáripari terme* lésnek. Döntő, fontos lépéssel jutottunk most ismét előrö ezen a téren, amikor megkötöttük gazdasági seerződéennket a Szovjetunióval. Gazdasági 6s politikai alkon egyurám nagy jelentőségű ez a szerződés. Tudnunk kell ehhez art. hogy hároméves torvünk első évében is a Szovjetunió biztosi tolta nyersanyagszükségletünk legnagyobb részét. Ekkor a szovjet szállítások 95 százaléka volt nyersanyag és 6 számiéi gépekből, valamint, egyéb termelőeszközökből tevődött kL Továbbra, is ez a saempont -maradt előtérben a most megkötött szerződésnél. A Szovjetunió ugyanis hatalmas nyersanyagkészletetekét rendelkezik, a mi újjáépülő országunknak pedig éppen erre van fokozottan szüksége. A Szovjetunió tehát ujjáépitésünkben segít akkor, amikor elsősorban nyersanyaggal Tat ei bennünket. Számunkra mindenképpen ez a legelőnyösebb megoldás mert a nyersanyagok feldolgozásával a munkanélküliség kérdésében is komoly javuláa várható. Ipari termelésűnknek meg less tehát a biztositéka és a nyersanyagellátások további fejlődési lehetőségeket nyújtanak majd. Azt jelenti ez a most megkötött árucsereforaaJtmí saerxődés, hogy hároméves tervünk további menete tökéletesen biztosított. A legnagyobb áruoseretorgalmi szerződés ez. amelyet Magyarország valaha is kötött Éppen az ellenkezője annak, amelyet Németország kötött meg velünk a felszabadulás előtt. A német szerződés nyersanyagainktól fosztott meg, hogy helyette olyan készárukat kapjunk, amelyre semmi szükségünk nem volt. Ezzel szemben most anyagot kapnak gyáraink, műhelyeink és a magyar munkáskezek" dolgozzák fel azokat. Mindezeken a gazdasági előnyökön tui is azonban rendkívül fontos az a tény, hogy ebben a szerződésben a Szovjetunió bizalma és megbecsülése nyilatkozik meg irántunk, Á háború után alig néhány esztendővel egyenrangú félként ültek le velünk tárgyalni és olyan szerződést kötöttek meg velünk, amely biztosítja országunk gazdasági függetlenségét és nagyarányú gazdásági fejlődését. A szovjet-magyar gazdasági szerződésért csak hálásak lehetünk a Szovjetuniónak éa biztos tudattal nézhetünk iparosodásunk jövője felé. A népblróség hatévi fegyházra itéíle dr. Halmos Árpád volt járási főszolgabírót A szegedi néphiróság Félegyházi-tanácsa Mezőkovácsházán tárgyalta dr. Halmos Árpád volt járási főszolgabíró háborús és népellenes bűnperét. Dr. Halmos Árpád 4943—44-ben hivatali ténykedése során felháborító népcllenes magatartást tanúsított és alantasalt, valamint ügyfelelt rettegésben tartotta. A geltóA szovíef-magyar árucsereforgalmi egyezmény a magyar ipar fepődésé^ biztosija Rónai elvtárs nyilatkozik v A moszkvai rádióükedd esti magyar adásában közölte Rónai Sándor miniszternek Moszkvából való hazautazása előtt tett nyilátkozatát. Rónai miniszter nyilatkozatában megállapította, hogy a magyar gazdasági élet szempontjából most megkötött szovjet-magyar árucsereforgalmi egyezmény a legnagyobb jelentőségű, amit Magyarország fennállása óta kötött. Magyarország nehézipara nyersanyagszükségletének több, mint 60 százalékát fedezi a Szovjetunióból, ugyanakkor a könnyűipar — különösen a textilA Szegedi Kereskedők Ara beszerző, Elosztó és Szikviz Szövetkezet igazgatósága, felügyelőbizottsága, személyieta, valamint a Szegedi Füszerkiskereskedők Egyesülete mély fájdalommal jelenti, hogy Balogh Károly igazgatósági tagjuk rövid szenvedés után elhunyt. Október i-én délután 4 órakor kisérjük utolaó útjára a Dugonics-temetői *»n. Emlékét megőrizzük. Szeged, 194« október 6. József Attila-est A Magyar Dolgozók Pártja városházi pártszervezete szombaton este 8 órai kezdettel műsoros megemlékező estet rendez József Attiláról a VAOSz otthon nagytermében. Minden érdeklődőt szt, vesen látnak ezen az esten, amely előreláthatóan nemcsak nagy költőnk emlékének méltó ápolását jelenti majd, •de művészi élményt Is nyújt. ipar — igen fontos nyersanyagokhoz jut. Amikor a magyar ipar ilyen fontos támogatást kap a Szovjetuniótól, egyben a magyar ipari kivitel jelentős részét is átveszi a Szovjetunió. A magyar ipar fejlődése elengedhetetlen feltétele a mezőgazdaság modernizálásának, ami viszont azt jelenti, hogy a munkásság és par raszlság életszínvonala állandóan emelkedik. Ez egyben a népi demokrácia további erősödését jelenti. A gazdasági és politiai megerősödés az imperialistákkal szemben az egyik szilárd alapja függetlenségünknek. Meg vagyok győződve — mondotta Rónai miniszter --, hogy az egyezmény hűen képviseli azt az álláspontot, amelyet Mikojan miniszter hangsúlyozott, hogy I csak az a megállapodás a jő, amely mindkét nép ér-• dekeit szolgál ja. A megál-; lapodásban félreérthetetlenül megnyilvánul, hogy a Szovjetunió értékeli és becsüli a kisnépeket és igy a 1 magyar népet is, mint azt a megegyezés is bizonyítja. rendeletek végrehajtásában és a baloldaliak internálásában a hivatalos rendelkező, seket messze túlhaladó szigorú és önkéntes intézkedő, seket foganatosított. Ügyének főtárgyalásán több tanút hallgattak ki, akik vallomásaikkal alátámasztották az ellene emelt vádakat. A néphiróság a perbeszédek elhangzása utáa dr. Halmos Árpádot háborús és népcllenes bűntettben mondotta ki bűnösnek és ezért hatévi fegyházra, valamint 10 évi politikai éti hivatali jogvesztésre ítélte. Két újjáépített isbolát adtak át a szegedi dolgozók Vasárnap délelőtt Tápén és Algyőn két ujjáépitett iskolák adtak át rendeltetésének a szegedi dolgozók. Tápén a nagyszegedi Megjreí Népi Sportbizottság és a MÁV? fűtőház dolgozói által újjáépített iskolát adták át nagyszabású ünnepségek keretében. AB ünnepség után átadták, az iskolának az MDP ajándékát, különböző sportfelszereléseket* majd az algyői sporttelepen ökölvívó, birkózó, súlyemelő éa röplabda mérkőzéseket mutattak be. Algyón a szegedi MÁV osztáljrmérnökaég dolgozói adták át a község népének a teljesen ujjáépitett általános iskolát. ÁB iskolaátadási ünnepségen Vásárhelyi Ernő osztálymérnök, a MÁV osztálymérnökség üzemt MDP pártszervezetének elnöke mondott beszédet.. Utána az algyői iskola úttörőcsapata adott eló énekszámokat és szavalatokat Az iskola nevében Csányi József igazgató mondott köszönetet az iskolát épitó dolgozóknak áldozatos munkájukért A Szabad Nép küzd a dolgozó parasztság felemelkedéséért