Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-07 / 231. szám

V. éti. 231. szám. Ara 60 fillér Mttiiésért őrizitáe vitték a kisteleki malmosokat Sztgrt, 1948 Október 1, CsAtSrtafe Az imperialisták ellenségei ' (K. L.) Harmadik hete folyik Párizsban a* UNO közgyűlése, harmadik hete irányul R világ tekintete a Cbaillötpaiota felé. Nem kellett túlságos borúlátás ahhoz, hogy valaki meglássa: nem a világ népeinek egyetértése, a béke fenntartása, és megszilárdítása érdekében való összefogása lesz az Egyesült Nemzetek ülésének jellege. Sokkal inkább várható •olt, hogy a nemzetközi imperializmus és vezére, az Egyesült Államok használja fel az jülést a maga agressziójának kifejtésére, hogy harcot hirdessen a béketábor és annak élén a Szovjetunió ellen. Vísinszkijnek a leszerelésre, továbbá az atomfegyver betiltására és ellenőrzésére vonatkozó javaslatai világosan megmutatták, melyik fél kívánja a békét, ugyanakkor a javaslatok fogadtatása a másik táborban leleplezte azt is, kik a háborti feltétlen hiveL Megmutatkozott tehát, kinek érdeke újra az emberiség tízmillióit 'elpusztítaná és ki akarja megakadályozni, hogy ez a pokol rás zabod ulhaeBon az emberiségre. Mielőtt azonban a bűnös gaztettét elkövetné, alibit keres és igyekszik ugv megjátszani a dolgot, hogy a következményekért ne ő, hanem máa legyen felelős. Ezt a kisded Játékukat űzik a nyugati hatalmak ui UNÖ-ban áz úgynevezett »nagy. kérdés*, a berlini kérdés körül. Berlin kérdése tudvalevően nem választható a egéez Németország kérdésétől. A szovjet válaszjegyzék a nyugatiak provokatív jellegű jegyzékére félreérthetetlenül leszögezi ezen a téren a szovjet álláspontot. BerJin négyhatalmi megszállása a potsdami egyezmény következ-' ménye volt, amely viszont azt célozta-, hogy a négy nagyhatalom közös politikával teremtse meg az egységes, demokratikua Németországot. Azóta Amerika, Anglia és Franciaország hozzákezdett Nyugatnémetország kfilönállammá való átalakításához, bevezette a njrugatnémet pénzreformot, gátat vetett az egységes Németország megteremtésének, ozájtól pedig felrúgta a potsdami megállapod&sb és elvesztette jogát a Berlin igazgatásában való részvételre. A Szovjetunió annak ellenére, hogy a fenti igazságot még egyes amerikai körök is kénytelenek elismerni, beleegyezett abba, hogy a nyugati megszállók Berlinben maradjanak. Viszont a nyugati intézkedé-ekl;ei szemben természetes volt, hogy engedélyezte a szovjet övezet német márkájának kibocsátását és a lakosság érdekeinek védolmélien bevezette a nyugati övezet felé a szállítási korlátozásokat. Az imperialista propaganda ezeket az intézkedéseket hasznába fel arra, hogy a Szovjetunióra igY'.'kezzc'k háritam a felelősséget, az állítólagos ber*iim éhségről és járványokról fecsegjen, a sajátniaga által életrepofozott >;berlini kérdést« a békét fenyegető legfőbb tényezőnek tüntesse fel és ezáltal a Szovjetunióra hárítsa vissza B háborús uszítás vádját is. Moszkvában Sztálin elvtárs javaslatai a legtágabb lehetőségeket nyújtották a békés megegyezésre. A nyugatiak azonban ragaszkodtak Németország kettéosztásához. a közlekedési zárlat feloldásához, ugyanakkor halogatták & nyugati márka kivonását Berlinből öb ki akarták terjeszteni befolyásukat a szovjet övezet gazdasági életére is. Ugyancsak Moszkvában állapodtak: meg abban, hogy a nőmet kérdést a külügyminiszterei: tanácsa elé viszik. Tőrtént volna ez az UNO alapokmányának értelmében, amely szerint (ezt a kérdést azoknak a kormányoknak kell megoldaniok, melyek Németország megszállásában résztvesznek. Az imperialistáknak azzal, hogy a kérdést ennek ellenére a Biztonsági Tanács elé terjesztették, csak egy céljuk lehetett. Nem a berlini kérdés megoldása, hanem aa UNO tekintélyének aláásása, ujabb támadás" a vétójog ellen, és ezen keresztül olyan helyzet teremtése, amelyben esetleg a Szovjetunió kilépésére számíthatnak. Csattanós válasz volt erre a példátlan provokációm Visinszki] kijelentése, hogy a Szovjetunió bennmarad az UNOban. Az amerikaiak erre bevetették utolsó tartalékukat és megtették a lépéseket, hogy Franco Spanyolországét becsempésszék: as UNO-ba. Ezzel ezonban még távolabb kerültek céljuk elérésélőL Elárulták azt, hogy a többi nyugati országra nem igen támaszkodhatnak, hiszen ezen országol* dolgozóinak igazi képviselői nyíltan megmondották, hogy Berlinért senki nem viheti harcba tömegeit a Szovjetunió ellen. Idetartozik az a kérdés is, hogyan fogadná ezeknek az országoknak népe Visinszkij béke javaslatai nak elvetését, ami az imperialisták tudvalevő szándéka. A Franco-fasizmussal való szövetkezés azonban további milliók szemét tárná fel mind Amerikában, mind a nyugati országokban, ahoí most már mindenki látná, hogy nem a demokráciáról, hanem a fasizmus újjáélesztéséről és egv szovjeteűenes háború megindításának előkészítéséről van szó. Szokolovszkij tábornagy nyilatkozata további fényt vetett a berlini kérdésre. Megmutatta, hogyan szabotálták el a nyugati hatalmak a megegyezést, hogy a nemzetközi feszültséget tovább élezhessék ki, növeljék a háborús pánikot és a Szovjetuniót tüntethessék fei a béke ellenségének. Viszont az, hogy a Szovjetunió nem vesz részt a Biztonsági Tanács berlini Vitájában és ragaszkodik javaslatához, hogy ezt a kérdést a külügyminiszterek tanácsa vitassa meg, ujabb bizonyíték az egész világ dolgozói számára, hogy a Szovjetunió feltétlen hive a megegyezésnek, a potsdami és jaltai demokratikus alapelveken nyugvó békés együttműködésnek. " A Biztonsági Tanács ülésének felfüggesztése ennek az igazságnak egyértelmű elismerését, a Szovjetunió békepolitikájának átütő erejű sikerét jelenti. Az imperialisták egyre inkábo megoszló soraival szemben ott áll a szilárd béketábor, a Szovjetunió és a népi demokráciák, de ide tartoznak az imperialista és a csatlósállamokban élő százmilliók is, amelyek napról-napra világosablian látják, hogy az emberiség és a haladás ügyéért folyó harc élén a Szovjetunió halad. A szocializmus felé haladó magyar népi demokrácia büszke arra, hogy ennek a történelmet formáló harcnak aktív részese lehet nagy barátja, a Szovjetunió és a tühbi szabadságsze retö nép oldalán. A kavafeescies saoyjat &á£ggolitifca sikere: Felfüggesztette ülését a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács ülése után az újságírók megkérdezték Vísinszkiit: A szovjet küldöttség állásfoglalása a Biztonsági Tanácsban a berlini kérdésben azt jelenti-e, hogy a Szovjetunió elhagyni szándékozik az UNÓ-t? Visinszkij válaszában kijelentette, hogy nem hagyják ott ax Egyesült Nemzetek szerrezetét, amint akt már világosat* kijelentette. Csupán arról van szó, hogy a Szovjetunió nem vesz résztyi Biztonsági Tanácsnak a berlini ügyről folytatott vitájában. A Biztonsági Tanács dal ülésén Visinszkij iZ helyet foglalt, de nem vette fel a hallgatókészüléket Az amerikai kiküldött újból felsorakoztatta az USA ismert > érveit* a berlinií.'kérdésbea, majd azt fejtegette^hogy miután a közvetlcu íárgyaJísok nem hoztak eredményt, nem volt mástfut mint a Biztonsági Tanács elé vinni a kérdést A politikai bizottságban, amely az atombizortság javaslatait tárgyalta, Equador, Hollandia és Paraguay kiküldötte után Mac Neil kijelentette, hogy álláspontja változatlan. Nem fogadja el Visinszkij javallatát. Malik szov jet kiküldött kijelentette, hogy Visinsüdj már világosan ismertette a Szovjetunió álláspontját és igy azt felesleges megismételni. Feltétlenül szükséges, hogy a bizottság ne függessze fel munkáját. Kérte a Visinszkij-féle két javaslat azonnali tárgyalását. Elfogadhatónak minősítette Equ ador képviselőjének azt a javaslatát, hogy jelöljenek ki olyan három albizottságot, amelyben a Szovjetunió & a népi demokráciák is helyet kapnának. Ezután a délafrikai és belga kiküldöttek szólaltak fel. A Biztonsági Tanács a berlini kérdésben közvetlenül nem érdekelt kiküldöttei a szerda délelőtti tanácsülés után külön ülést tartottak, hogy megvizsgálják a helyzetet a négy nagyhatalom között keletkezett ellentétek rendezésének lehetőségeiről. Az ülésen Argentína, Columbia, Kanada, Szíria és Törökország képviseld vettek részt. Pénteken teljes ülés Az Egyesült Nemzetek közgyűlése pénteken teljesülést tart Az ülésen az állandó tanácstagoknak azt a harmadát választják meg, mely jövő év január 1-től elveszti megbízatását. Ugyancsak akkor választják meg a gazdasági és szociális tanács 6 tagját s ezután jóváhagyják a különféle bizottsági határozatokat. „Közbeeső várakozási id6reu elnapolták a Biztonsági Tanács ülését let 'érvelést nem lehet megtámadni. A Biztonsági Tanács keddi ülése, beszédes bizonyítéka volt annak,ithogy a nyugati hatalmak képviselői, akik a berlini kérdést a bizottság eté vitték, ezzel a nemzetközi helyzet további bonyolódását akarták elérni. A tárgyalás folyamán nyilvánvalóvá vált, hogyBevin, MarshaH és Schuman előzőleg elhatározták, hogy a szovjet kormány javaslatát a külügyminiszterek tanácsábau történő megtárgyalásról mindenképpen elutasítják. Ebből az eltökéltségből eredt, hogy a Biztonsági Tanácsnak amerikai ellenőrzés alatt álló többsége « berlini kérdést az alapokmány tudatos megsértésével kitűzte a Biztonsági Tanács napirendjére." A francia sajtó túlnyomó része elismeri a szovjet álláspont átütő erejét. A lapok hangsúlyozzák, hogy a szovjet képviselő indítványa jogalapokra helyézkecnk. Meg a szovjetellenes be. állítású Populaire is kénytelen elismerni, hogyva szovA Biztonsági Tanács sierda délutáni ülésén Cadogan brit és Parodi/francia kiküldött szólalt fel. csatlakoztak az amerikai véleményhez. A tanácsülést ezután — mint az elnök mondotta — közbeeső várakozási id elnapolták, miután as ülést az elnök fogja újból összehívni. Mexikó békéltető javaslata Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének hivatala szerda d el után ugy döntött, hogy napirendre tűzi Mexikó előterjesztését, amely szerint szólítsák fel a nagyhatalmakat a felmerült nézeteltérések fokozott mértékbeti való áthidalására és a tartós béke megteremtésére. • A Biztonsági Tanács tőreiben nagy szovjet sikernek könyvelik el azt, hogy a Biztonsági Tanács felfüggesztette ülésezését anélkül, hogy határozatot hozott volna. A Biztonsági Tanács délutáni ülésén Cadogan, Anglia képviselője magáévá telte Joscup amerikai kiküldött jelentéseit. Minthogy a berlini kérdést a négy nagyhatalom közvetlen tárgyalásokon ncra tudta megohlanl, kormánya a Biztonsági Tanácshoz fordul. Ezután Paródia francia kiküldött beszélt. Az ülést elnapolták ezután — több szónok ncna lévén — anélkül, hogy- az ujabb ülés napját meghatározták volna. VlsinszíifJ szovjet megbízott iálhatóaH igen jé hangulatban követte a Biztonsági Tanács délutáni vitáját ésf több ízben jegyveteket készített. A francia nég a szlrájkotá bányászok melfcM A francia hányászsztrájk a kormány egységbontó kísérlete ellenére a legteljesebb szakszervezeti egységben folyik. A bányászokat mindenki támogatja, az üzletek és pékek hitelt adnak, a tisztviselők egynapi bérüket ajánlották fel a sztrSs. támogatására. Lacoste francia iparügvi miniszter megígérte a gázás elektromosmüvek dolgozóinak, hogy megváltoztatja1 rendeletét, amely a munkások 10 százalékának az elbocsátását rendelte el január 1-151. Az elbocsájtások helyett a munkamenetet tö-» kóletesitik és igy vezetik fc« a szükséges takarékoskodást. Az elbocsáitások visszavonása a munkásság akriőegységének ujabb sikere. Kihívó intézkedés! . csapatokat von&Észa a kormány A francia közüzemi mtáskások és bányászok Sztrájk* Í

'ához a vasutasok is atotbacoztak, A moselm egyei vasúti munkások megszállták 4 melzi pályaudvart A vasércbányászok nagy többségben szintén amellett szavaztak, hogy sztrájkba lépnek. Szerdától kezdve a bérgépkocsivezetők is sztrájkolnak. Közben Franciaországban emelkednek a szén- és húsárak. A kormány már fontolgatja a husadag korlátozását és a maximált árak bevezetését. Mialatt Lacoste iparügyi miniszter hangoztatja hajlandóságát a tárgyalásra, addig a kormány katonai egységeket von össze az északfranciaországi és lülekörnyéki szén bányavidéken. Ez a kihívó intézkedés kőnynyen oda vezethet, hogy megismétlődnek a multhónapi Clermoutban és Fcr«,