Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-06 / 230. szám

BMMfa, IMI október 6. 111 i. >i A «; v un«s/ 4 A legrégibb szervezel! élelmezési munkás Gubics János a mult harcairól és a Szakszervezeti Kongresszus jelentőségéről bes/él A szegedi Trebitsch péküzem' ben dolgozik Gubics János, az ország legrégibb szervezett élei ttezési munkása. Hatvanhat UTCS, de még fiatalos fürgeség­gel mozog munkahelyén. Az élelmezési csoportban Igen komoly tevékenységet fejt Iri. A hossza munkásmozgalmi mult tapasztalatait hasznosítja most fiatalabb munkástársai ja­vára. Munkáját legmagasabb helyen is megbecsülik. Nemré­giben diszoklevéltet és pénzjuta­lommal tűntették td. Az.élchne­*ési munkások nyáreleji orszá­gos kongresszusán a magyar és idegen küldöttek perceken át melegen ünnepelték. Tömegszálláson 10 Krajcárért A XVII. Szakszervezeti Kon­K sszus előtt felkerestük Gu­i elvtársat. Felkértük beszél­jen emlékeiről és a kongresszus Jelentőségéről. — Szörnyű nehéz voJtt a hely­betűnk, amikor én a szakmába kerültem. Embertelen körülmé­nyek kőzött, napi 18—20 órát kínlódtunk:' A sütőmunkások éhbérért dolgoztak. Még any­nyit sem kerestek, hogy csa­ládot alapithassanak. Ritka volt a nős pékmunkás. Tömegszállá­sokon laktunk. Szegeden példá­st három ilyen volt. A tiszta péksegédek 10 krajcárt fizettek, « piszkosak 20-at egy-egy éjsza­kára ... Sgfrájkfanya a „Pillében" — Ilyen helyzet arra kény­tteritett bennünket, hogy szer­vezkedjünk. Tizen 1902-ben tóakilőttük meg az első élelme­zési csoportot Szegeden. Akkor zaég önképzőkörnek neveztük. Munkánkat azzal kezdtük, hogy a pékmunkásokat kiemeltük a >hrmpenproletár« sorból, öntu­datra ébresztettük. Rá igyekez­tünk bírni őket, hogy ember­ként éljenek. — — Egy év múlván 1903-ban már sztrájkot kezdtünk. Abban az évben Magyarország 45 vá­rosában egyszerre hagyta abba • munkát minden sűtőmunkás. Szegeden nyolc napig tartott a «trájk. Mi a Csongrádi-sugár­uíi »Pille« kocsmában tanyáz­tunk. Ott volt a sztrájktanya Napi 14 órai munkát, mosdót, törülközőt követeltünk. Egyezkedés négy rendőrkapitány elöff Nyolc nap múlva a sztrájk vezetőit behivatták az ipartes­tületbe. Az ipartestületet rend­őrség vette körül. Megjelené­sünk után lezárták az ajtókat és megkezdődtek a tárgyalások. A mesterek soraiban ott ült Sze­ged mind a négy rendőrkapitá­nya. A munkát nem vettük fel, mindannyiunkat vezetőket vagy kitoloncollak vagy más eszköz­Vei távozásra kényszeritettek a Tárosból. Budapestre mentem. Két hét múlva a szakszervezeti vezető­ség visszaküldött Szegedre, to­vább szervezkedni. Most már bojkottal állítottuk meg a mun rült. Kibírtuk a »Hi%ratásszer­vezet« támadását is, de alapo­san lemorzsolódtunk. A rend­kát egy-egy műhelyben. A boj- szer — sajnos — nyomott ben­nünket, a detektívek mindunta­lan a nyakunkra jártak. Volt idő, amikor éjjel a Hétvezér­utcái mnnkásházat őriznünk kellett. Közvetlenül a háború előtt már munkát sem-kaptunk. Fekete listán voltam, sem a szakmában, sem másutt nem vettek fel. De átvészeltük a má­sodik háborút is és megél tük a felszabadulást. Uj éle! kezdődik!... — Azóta uj élet költözött be hozzánk. Az a szervezet, ámely­ben néha másodmagammal vol­tunk csak a múltban, uj erőre kapott — Nagyon Őrülök, hogy az, amiért majd ötven évig harcol­tam, küzdöttem, megvalósult. Erős, szabad, független szerve­zete van a munkásságnak. En­nek a szervezetnek ujabb és ujabb feladatokat kell még meg. valósítani A saját országunk ki­építése közben. Többek kpzött irányítani a termelést, biztosba­ni a szakmunkásokat, nevelni, tanítani. Uj embereket állítani a mi helyünkre. — Ez a szakszervezet kon­gresszus a magyar munkásság nagy ünnepe. Én hiszem, hogy nagyon komoly munkát fog ki­fejteni — mondta Gubics János elvtárs, az ország legrégibb szervezett élelmezési munkása, a nagy harcok részese... koítok, sztrájkok évekig folyta tódlak. A munkásmozgalom or­szágosan is nljtt Kemény har­cok után 1914-ben sikerült a 10 órai munkaidőt, a vasárnapi munkaszünetet kiharcolni. A fi­zetésünket is 200 százalékbal felemelték. ft harcok újra kezdődnek A háború alatt megpróbálta­tások sorozata kezdődött. A szakszervezeti vezetőket front­ra vitték. Én is elkerültem Sze­gedről, majd vissza jöttem, de katonai pékségbe osztottak be. A forradalom alatt fellélegzet­tünk. No most sikerül minden törekvésünk. De a munkásság megoszlott, komoly hibákat kö­vettünk el és eljött Horthy... A háború alatt ketten-hár­man tartottuk fel a\ szegedi csoportot, a forradalom után, 1921-ben azonban sikerült újra bővíteni. A Maros-utcában, a »Kiskaszinó« helyiségében in­dult meg a szervezkedés. 1927­ben már elég sokan voltunk, de ekkor már újra üldözni kezd­tek bennünket. G5mbŐ5„Hkv!dálna" — de nem sikerül — 1932-ben még fokozottab­tabban lángoltak fel a harcok. Gömbös Jlikvidálni' szeretett volna bennünket, de nem sike­\ szegedi tudományegyetem csütörtökön tartja évnyi­tóját. Uj arcok, u] fiatalok je­lennek meg az egyetem padjai­ban is, olyan fiatalság, amely­nek soraiban már nagyobb számmai láthatjuk a munkás­ág és a dolgozó parasztság fiait, leányait vagy legalábbis azoknak az értelmiségieknek a gyermekeit, akik ezzel a két dolgozó osztállyal küzdenek együtt hépünk boldogulásáért­E gyetemi ifjúságunk legjobb­jai a MEFESz-be tömörül­nek, amelynek szegedi szerve­zetét megtelelő, felelősen gon­dolkodó, öntudatos fiatalok irá­nyítják. Ujszellemü már ez az ifjúság és vezetői sem a régi tányérsapkás tüntetések, levi­tézlett öregdiákjai. Az egyete­mi ifjúság mai vezetői Szege­den is főként két irányban igyekeznek mozgósítani az egyetemisták és főiskolások tö­megeit. Az egyik a tanulás, a szakmailag képzett egyetemi hallgatóság kinevelése, a másik pedig a helyes világnézet kiala­kítása. Az egyetemi ifjúság ugy tua leginkább felzárkózni a munkaversenyek üteméhez, a gyárak többet, jobbat termelő munkásaihoz, ha a maga vona­lán »többet termel*, vagyis töb­bet tanul. Ezért helyeződött az egyetemi munka középpontiába a »Tanulj többet mozgalom*. Ezt a célt szolgálják a kari tanulókörök, amelyeknek tagjai a MEFESz-tagáág legjobbjaiből kerülnek Ja. inden karon megvalósul végre ez évben az okta­tási reform. Ez a beállott vál­M' ben a munkában szükség van sí demokratikus meggyőződésű,' professzorok együttműködésére. Közösségi tanulás kerül ezután előtérbe az eddigi individuális tanulás helyett. A tanulókörök­ben, a szakkörökben a hallga­tóság mélyére nézhet majd a szakproblémáknak és az egyes intézetek köré csoportosulva tu­datosan készülhetnek arra, hogy vezetők, szellemi életünk irá­nyitói legyenek. T ermészetesen ennek elen­gedhetetlen feltétele, hogy világnézeti sikon, politikailag is megfelelően képzett értelmiség kerüljön ta az egyetem padjai­ból, Laboratóriumaiból. Nem »szákbarbárokra* van szükség, hanem jót képzett, világosan látó, a népi demokráciát ma­gáénak valló szellemi dolgo­zókra, akik hasznosat, njat tud­nak alkotni, szolgálni tudják és akarják a fejlődést. Népi de­mokráciánk mai fejlődése, a munkaversenyek eredményei megteremtették a lehetőséget ahhoz, hogy a MEFESz min­den támogatást megadjon ehhez a munkához. Nemcsak világné­zeti fejlődését biztosítja a hall* _ ' nak előadásokkal, kultu­rális "lehetőségek, hangverse­nyek, színház, mozi biztosítá­sával, de ezenkívül a rászo­rultak segélyezéséről, ruhaellá­tásáról, kollégiumi lakásáról, étkezéséről is gondoskodik. U j ember típusának kell te­hát kiformálódnia egyete­meinken, igy a szegedi egye­temen is. Meg kell teremtődni© a demokratikus szakérteimisé típusának, mert nem képzelhet , el külön szakképzett ember éa tozás az egész egyetem oktatási j külön demokratikus ember, képét megváltoztatja majd. i Hisszük, hogy a MEFESz sze­Nem lehetnek többé csupán j gedi vezetősége jó munkát vé­szigorlatokra biflázó egyetemis- j gez ezen a téren és a most ták, hanem szükséges lesz. hogy * kővetkező tanulás© esztendő megfelelő szakmai érdeklődés is meghozza a maga sikereit, nyilatkozzék meg bennük. Eb-1 ' L. T. Az utcai és házi agitátorok százai lepték el vasárnap a vá­rost és a környező falvakat, ta­nyákat egyaránt. Harcosok vol­tak, kezükben fegyverrel, ame­lyet széthordták a dolgozók között, hogy kezükbe adják az igazi tudás fegyverét: a Szabad Népet. Több volt ez minden eddigi sajtókampánynál, a sát­rakban munkások, egyetemi ta­nárok, honvédek, parasztok osztogatták a dolgozók nagy pártjának központi lapját. Az az érdeklődés és lelkesedés, amely mindenütt megnyilatko­zott, csak következtetni enged arra a megnövekedett és még egyre növekvő tömegre, amely­nek valóban mindennapi kenye­re lesz a Szabad Nép­BURGONYA elálló, elsőrendű fajták, min­den mennyiségben kaphatók. Szegedi Földműves Szövetkezet Szent István-tér 2., és Szent Mi! -Ív u.'ca 6. Gazdag serléskereskedő esele a KULBART 25.000 forintjával Ötévi Iegyházra itó to a munkásb'róség az állam pénzéve! spekuláló Bakó Mthölyt Bakó Mihály, Kunágota fa célhitelre kapott pénzt sa- j A sertéskeresked^t a sze­leggazdagabb sertéskereske- ! ját céljaira fordította és ez- ! gedi munkásbtróság ötévi dője, néhány hónappal ez-í zei nemcsak kőzöns 'gessik- fegyházra, kétezer - forint előtt 25.000'forint 'célhitelt dasztást, hanem a k'özcllá-! pénzbüntetésre, ötezer fo­kapotb a KüLBART-fól, tást és a hároméves terv ér- j rint vagyoni elégtételre, va­hogy azon sertéseket vásá- dekeit veszélyeztető 1 Az AüOüdi Tudományos­In éet els6 előadd illése Vasárnap a központi egye­tem aulájában rendezte meg az Alföldi Tudományos Intézet első elöaaóüiését. Dr. Bartucz i Lajos igazgató megnyitó be-, I szódében az alföldkutatás nem­| aeti és nemzetközi jelentősé. jgéről beszélt, majd felhívta st . figyelmet arra, hogy a kultusa.' [minisztérium támogatása melr ílett a város vezetőségének,i közönségének anyagi és erköl­csi támogatására is szükség van. Seres József szabadműve­lődési felügyelő a sándorfalvi paraszttársadalom múltjáról és földreform utáni helyzeté­ről tartott előadást. Énnek keretében a sándorfalvi kis­parasztság polgári kapitalista fejlődésének kilátástalan perw spektivájára és a szövetkezeti' mozgalom uj mezőgazdasági életformát kialakító szerepére mutatott rá. ökrös László, a fiatal népzenekutató hangula­tos előaoásban ismertette egy szőregi népi zenekarnak, a tök­citurásoknak zenei műveltségét és a falu kulturális életében) betöltött szerepét. Legköze­lebbi előadásában a tökcitu­rások zenei bemutatókkal i» szerepelnek majd. Az Alföldi Tudományos In­tézet továbbfolytatja előadás­sorozatát, amelyre eznton is felhívjuk a figyelmet. Meg keü állapítanunk, hogy ezek a fő­ként népszerüsitő tudományos előadások sok'kal nagyobb ér­deklődést is megérdemelnének!. roljon és hizlaljon. Bakó a kellő időre nem szerezte be a sertéseket és amikor nyo­mozást indítottak az ügy­ben, kiderült, hogy a pénzt saját céljaira költötte. bün- | lamint kitiltásra és itéleté­A gazdag sertéskereskedő dilott. cselekményt követett el. Ba-! nek hírlapi kó a célhitelből 5000 forin- Ítélte, tot egy barátjának; adott köl­csön, 7000 forintot személy­gépkocsija, 80ÍX) forintot pe­dig teherautója javára for­közzétételére II ftraitioion lemez* Kovács Ibolyától Ilid-a. 6. AVTÖ, MOTOR ÉS KERÉKPARGUMIK SZAKSZERŰ JAVÍTÁSA Bolgár GT IMI JAVÍTÓNÁL, ifrndnrDalotávai szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents