Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-01 / 226. szám

Pfntek 104$ oktőb»>r I IH lí!.l ti V A BUMSZAG 3 b yiszeifedi pártiskolások tu hogy mit várnak tőlük a dolgozók Ai íjszegéxB hídfőnél. * Vakok Intézeti mellett csinos sSRti. Kaptjjfe a IHSiSfcí: Odabenn mély csönd. Egyéni tanulás folyik éppen, tó a kert­feca. tó erkélyen, tó szobájá­fesj:, ki a tanterem csöndes sar­LSba visszavonulva nézegeti fc^vzeíeit, mellette egy halom könyv: * hozzávaló irodalom. U| perrpektivák... Az egyik asztalnál Rudas László elvtárs k&n.yvébe mól ved Ogjr magas szőke fiatalember, a i*r«*íalmi formák fejlődésit Önrulmányozza. Ez volt az első előadás anyaga. Szalontai Ist­ITv5;i etviAi'S, az Ujszegedi ÍBŐzüfrész és Lálagyár munkása «nos» felnéz a könyvbél: — Egészen uj perspektívák oviinak mevf a szemem előtt — womb'ii. — Eddig Ugyan végez­tem alapfokú szemináriumot az ®»emi»en. de most kezdem csak Igazán megérteni, ht Ilyen kime­tftheletlcn kincsesbánya a mar­istenm-,-leninizmus. Nagy meg­(A&zteltetésnek veszem, hogy a pártiskolára kerültem. Mint fi­ttes csoportvezetőnek alkalmam Byilik majd azt a tudást, amit Bt szerzek. továbtmdni munkás­iártaímnal: év ebben M/em Icj­fA' f-,v" / Síd-tomof. M-ái-t tanú' a? értelmiséci Dudás Bélit elvtárs, OTI liszl­víseJő maga kérte felvételét o p*r!jsko'ára. •— IgpM boldog vágytak, hogy lekerülíem. — szélei meg lel­kesen. — hiszen Sztálin elv­tan arra tanít, hoey bárhol is HPÍgozzon valaki, helvét nem fsyt!a megállni, ha nincs mar­Hfsta-leninisfa tudása. Nettónk trlrlmiség'eknejc különösei Ml tanulnunk, ha valóban a nép­iket hfí érleimlsfip akarunk l-n­— í r'dántöbb él néuyoiu volt — méséll tovább — a kollek­tív szellem, amelv itt a párt's* faiján fogadott, illetve amelyet fbkoznlosnn kialakítottunk. A'po Ptovábbfejiörfésre Közbeszól l'iizti Fcrencné, az •fszegedi kendergyár munkás­fcője is — Büszkék vagyunk — mondja, —• hogy a Magyar Dol­gosök Pártjának pártiskoláján vehetünk részt és különösen í&vzfük ezt, amikor a minap SerŐ elvtárs látogatott meg kwmünkeí. Tudjuk, hogy a pérüskola elvégzése nagy JtvV ttíezettségekct fis feladatokat ró iánk, a dolgozók pénzén tarta­tnak, okiatnak itt bennünket és «» boldogan vallatjuk majd eaeket a feladatokat népünk fcl­oaselése érdekében. Azért ta­mlank, hogy adhassunk is fl fiWgozóknak. Azt várjuk a pdrt­tekwlálót, hogy erre valóban ké­pessé legyen bennünket. be boájuk, hogy amit át kapunk, 0i csak az alap, amely megad­ta a lehetőséget « tovább fejlő­áÜK. Hogyan keli aSzabad Népei oivasni Az egyik falitáblára az az­napi fővárosi párUapok, továb­bá a Délmagyarország legfon­tosabb aktejt ragasztották fel. György Zoi.án el tára, a gyufa­gyár munkása éppen figyekne­M otw, — Itt a pártiskolán tanulunk meg igazán újságot Is olvasni — monja. — Mindennap beszámo­lunk ez aznapi lapok tartalmá­ból, a sajtóbeszámolókat az elv­társak aáígoruan bírálják. Most értjük meg igazén a Szabad Nép-agÜácló jelentőségét, mert felismertük, hogy nem lehet fó párttag az, aki fl Szabad Nép alapos duasAsán keresztül nem tartja fenn mindennap kapcso­latait « pártközponttal. A munkamódszer Az elvtársak elmondják még, hogy a munka igen kömény, de alapos. A délelőtti előadáso­kat, amelyeket Csikós György és Földes Tstvánné elvtársak, az i skola vezetőt tartanak, kon­zultáción vitatták meg, megkap­ják a kérdéseket és az irodái­mat. Nem brosúrákat, összefog­lalókat, de eredeti müveket kap­nak olvasásra a pArtislcola ikönyvtárából. Az egyéítí tanulás után ötös esoportokbau beszé­lik meg az anyagot, majd, a sze­mináriumokon. aliol a Jövő hé­ten már a hallgatók önálló »lásetőadás«-ban számolnak be az aznapi anyagról. Este gya­korlati előadásokat hallgatnak. Ezenkívül résztvesznek háá­agitádóban, üzemlátogatásban, faliújságot szintén készítenek majd. A kollektív munkához tarto­zik az ének is. Munkásmozgal­mi és pépdalokat tanulnak. Fel­oldódást jeksnt a röplabda, a sakk, amire bőven nyílik lehe­tőség. Párthűsé*, párlszereíat A szobák példásan tiszták, rendesek, két férfi és egy női hálószoba van. Szeptember 27-dn nyilt a pártískola 23 "nnfí­gatőval. Kőztük 16 a szegedi nagyüzemekből került td, 3 az értelmiségi- akad még közöttük egv-egy kisiparos, kiskereskedő, rendőr, katona. A szociális ösz­szetétci tehát igen kedvező, csak feltűnően kevés a nők szá­ma: 6­Csikós elvtárs, • párt iskola vezetője ezt mondja búcsúzá­val: — A pártiskolára behívott elvtársak, még a munkások ré­széről is tapasztaljuk, mennyi csöke vénye van még meg ben­nük az idegen ellenséges pol­gári ideológiának. Ennek a fel­számolása é» helyének betöltése az nj, győzelem, forradalmi vi­lágnézettet amely mindenkor fegyver is legyen kezűnkben, ez a pártiskola feladata. Jó párt­funkcionáriusokat, pá'takt'vő­kat, szemináriumvezetőket aka­runk nevelni, ezért tartjuk dön­tő célnak, hogy megtnnitsuk őket igazi kommunista maga­tartásra, kritikára, önkritikára, párthőségre, a párt szeretetére, saját osz'ályuk és az egész ma­gyar nép sec retetéra Bízom benne, hogy a páriiskoláról va­ló távozásuk után mind jobban tesznek majd eleget feladatuk­nak. mint eddig. Mi ts várjuk a nagyszegedi egyhónapos pártiskoldtól, hogy ezt a hivatását be fogfa tölteni. Feladataink megnövekedtek, a Politika' Bizottság határozató­\*ak helyes végrehajtása a szo­cializmus felé VcJO fej ődésünk központi kérdéséve vált és taz ideológiai manka megjawtá egyik legfontosabb eszköze pár­tunk fetfegyverzésfinek-t Ehhez segít majd hozzá a pórMskotát végzett elvtársak munkája és kommunista öntudata. PárHörfénet Október elsején van 10 éve annak, hogy megjeleni Sztálin müve: *A Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) PérV jónak története.* Szerdán au moszkvai Lenin - kőnvvtárbaif nagyszabású 'Kiállítás nyílt meg ebből az alkatomból. A. gazdag kiállítási anyag bemutatja, hogy Sztálinnak e nagy*' szerű munkája, amelyhez hasonlóval egyetlen más párk sem rendelkezik, s Szovjetunióban eddig 35 millió példány­ban jelent meg és sok idegen nyelven is kiadták. A szovjet sajtó napok óta méltatja Sztálin munkáját, ount á marxis­mus-'eníninnns alapvető klasszikus alkotását és a szociális* musért, a kommunizmus felépítéséért való küzdelem ha. tékony fegyverét. urai megmagyaráztam az utasítások A belügyminísatérium Szürke Könyve nyilvánosságra hoz fa a 31A OUT szabotázs reszieteit A MAORI' szabotáltáról kiedott Szürke Könyv rész­letesen feltárja a naffysjnbá­sti gazdaság, de fő!e<? poli­tikai hüníí'D részletelt. Papp Simon, a vállalat volt veéír­igaztfatója, Ahel Bódog, a beszerzési osztály vezetője, Bipder Bé'a ütfvvezpfö ga'ó, dr. Barnabás Kó>mán, a termelés! oszíúly vezető­je, akik mindnyájan a fa­siszta rendszer liivef és tá­mogatói rot'ak, klsv .lgálfák, l'lclve kl akarták szolgál­tatni a magvar olajterme­lést az amerikai Imperialis­ták terveinek. Persze szoros kapcsolatot tartottak fenn az Imperialis­ták Ma^va-országra kfi'dőlt ügynökeivel ezek a masjyar­orszépl impcria'lda fiíynö­kök. Az amerikai Standard Oll Company of New Yer­sey megblznttainak, Georé Bannantlnenak — aki egyébkén! a MAORT élnölíe — és helyettesének, 1 Paul Rudemannab ntasitásalt pontosan és szívesen hajtot­ták végre.v Hogy mik voltak ezek az ufa-l'ások, azt lepjobhan nte«mu1a!jn Raniiantíoe val­lomása, niclvet a belügymi­nisztérium Szürke Könyve hozott nvllvánossáíra. • Kijelentem, hogy 1945 végén határozott utasítást kaptam a Standard Oil Com­pany of New-Versey Mc(fol­tnm Estebrooz és Bolton nevű munxatársaitól, te­gyünk meg mindent annak erdekében, hogy az olajter­melés Magyarországon csök­kenjen, továbfiá. hogy ne tegyünk komoly lépéseket nj olajmezők felfedezése érde­kében. Ezt azzal indokolták, hogy ©gy harmadik világhá­ború esetén Magyarország Amerika elten kiizdene és nem kívánatos hogy kelet­enrőpai országé*, amelvek a szovjet szférthoz tartoz­nak. jelentő* mennyi«éct>er tartalékolhassanak olajat Ezeket ai utasitá sokát te­vábbadtam dr t'apunak Ábelnek és Barnabásnak va­lamint Binder mérnöknek és Abzinger mérnöi-oszfelh ve­jsetőnek. mintha ez techni­kai okokból lenne szüksé­ges. Viszont mintf dr Papp­nak és Abel nrn-">k mecrna­gy a ráztam az utasítások po­Lütai hátterét. Kijelentem, hogy a bó.bo­ru v%én a hibom alatti erőltetett termelési módsze­rek miatt másodlagos ter­melési módszerek bevezeté­sére volna szűkség. Tebát .döntő tényező volt inélyszi­vattvuk és favitógépek' be­szerzése. mtő-tőt kezdve az üze­mek fol vton sürgették a fenti felszerelése* beszerzését, de én utasítottam Ábelt, a be­szerzési osztály főnökét, hogy még ne vegye meg a gépeket. 1947-hen rendelé­seket ke'leít adnom Ameri­kában, mert n Gazdasáci Fő­tanács vizsgáló bizottsága elrendelte "a felszeretések beszerzését és « célbői 300 ezer dollárt bocsátott Ren­delkezésünkre. A Netvvorkből kapott uta­sításokhoz hiven 1946-tól a magyarországi termelés csök­kentévél láttám központi fel­adatnak. Kijelentem, hogy bór az íparügyiminisztériuni előírta 'n havonta terme­lendő oIa]mennyi«égeket. Ruedemann és én nem csak elrendeltük, hogy kevesetr bet termeljenek, mint az elő­irányzat, de megkértük a minisztériumot, hogs- az elfi­fránvznt csökkentésére en­ged'élvt. adjon. Ebben a kér­vényünkben félrevezető tech­nikai erveket ha«znáitnnk kérésünk alátamasztására, mert főcélunk az voH. hocy n neyvorki utasításokat vég­re haitink és csökkentsük a termelést. Kiielentem, hocv a MAORT pénzügyi politikáját ugy ve­zették. hogv sokszor felüle­tes terveket vittek keresztűi sl hasznosabb beruházásod kárára. Kijelentem, hogy a tarto­zások behajtásának módja pénzügyi politikánk fontos része volt. Mig a magyar finomítókat törvényes ulotf kényszeritettük tartozásailí rendezé -ére addig nem ha használtuk ezeket a törvé­nyes eljárásokat az angol­szász vállalatok esetében. Kijelentem, hogv Bucde mann és én tudtunk Abzin­ger mérnők terveiről, hogy a MA ORT-ban megkezdett vizsgálat után külföMo akatt szökni és S9«0 forint tórmgitásí juttattunk neki e ólból. Abzinger. aki na amerikai követségen dolgo­zott, ezt a pénzt az Ameri­kai Konzulhelyettes Rey­nolds közvetítésével kap' .1 meg Kijelentem, hogv 1946 ótar RnCdemann és én tőMmöi' adtunk át bizalmas jelen­téseket a MAORT-rő! as amerikai követségnek és hogv a vizsgálat tartama alatt is átadtunk a felszere­lések beszerzésére vonntlco­nő iratokat és a Standard OR f.ompanv newvorki fő­irodájává/ folytatott Ane'.o Kést. G. Bannantine sk.s IIVPJI nz »«y»e-f|rni FÍÍRIOS­rla 1 IÁK nol'T áln. I>e ílvar népi demokrácia éuvr volt és ezn'án mí-j éher-bli lesz. A SZAHOIÁZ«T n mnfvar 51'murpnég-sírt él , « mndvar fcovntány á"!>n;| kezelésbe vellc a aíAORT­of. Ráflzefeft a ISJdbfrfokmenfésre a fasiszta Darn^é-Bailaszky Dr. Demkó-Belinszky Pál makói közjegyzőnél Nagy Ernő földbirtokos igazolási ügyében hárman terhelő vallomást tettek. Demkó a anukat behívatta irodájába és terhelő vallomásukat visszavonó jegyzőkönyvet akart velük aláíratni. Rábe­szélés közben annyira elra­gadtatta magát, hogy súlyos d emokráciaellenes kijelenté­seket is tett A behívott ta­nú'- feljelentették a közjeíTv­zőt, aki a nép bíróság elé ke­rült A népbiróság Kiss Dezső­tanácsa báromévi börtönre, ötévi jogvesztésre és teljes vagyone!kobzúcru Ítélte afa­'a kő^ifczől Naponta friss liba, ikre »„ 'fCfl egészben és részekben libaháj, máj lego.csóbií Fodoenen A Kárász-u. 8, Szak»z«rvervezetí Sxstvezelfisós'i bsemt bnatt- ÁrjA/ sági, bfzafml isgok, valamint prop&gsntfaleSeieaek október 1-én, pénteken délután 5 órakor & szakszervezeti székházban. Megjelenés kötelező. /

Next

/
Thumbnails
Contents