Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-28 / 248. szám

Csütörtök, 1918 október 28. DSLMAGYARORSZAG íhZ EGÉSZ DOLGOZO MAGYAR NEP ÉRDÉKE A Magyar Dolgozók Pártja — mint az egyes országok mar­xista-leninista munkáspártjai általában — nein egyszerűen egy párt az ország többi párt­jai között. Népi demokráciánk gazdasá­gi és politikai megszilárdilásá ért, mindenlajta kizsákmányo lás végleges megszűntetéséért, a szocialista társadalom felépíté­séért folytatott harcot, nem is vezetheti akármilyen párt. A Magyar Dolgozók Pártja első­sorban az egyetlen következete­sen szocialista osztály, a mun kásoszláltj pártja, élcsapata. Ugyanakkor a dolgozók párt­ja, mely a parasztság, valamint a dolgozó értelmiség legjobbjait ís egyesíti soraiban. Ez termé­szetes, hiszen a tőkés társada­lom elleni harc nemcsak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó né)) közős ügye. A tő kés kizsákmányolás a dolgozó parasztságot, a dolgozó értel­miséget, kispolgárságot sem ki. méli. Nyomor, munkanélküli­ség, jogfoszlottság; ez a dol­gozó o sztályrésze a tőkés rend­szerben. A munkásosztály tör­ténelmi feladata, hogy szoros szövetségben a dolgozó paraszt­sággal és haladó értelmiséggel vezesse a harcol önmaga s az összes elnyomónak felszabadí­tásáért, a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalom vég­leges megszüntetéséért. Az a párt, amelyik ezt a harcot ve­zeti, nemcsak a munkásosztály, lianem az egész dolgozó nép érdekeit képviseli, az egész dol­gozó nép pártja. Az impcíia'Izmus korszakában, mikor végsőkig élesedik az ellenlét, a kizsákmá­nyolók és kizsákmányoltak kö­zött, mikor fékevesztett, öldök­lő harc folyik a tőkés államok közölt a piacokért, nyersanyag­lelőhelyekért, a világuralom­ért, ebben a bonyolult, sok fronton folyó harcban tapasz­talt vezérkar nélkül eleve vere­ségre tenne ítélve a dolgozók hadserege. Olyan vezérkarra van itt szükség, amely megbízható, ki­próbált, a munkásmozgalom harci tapasztalataival felvérte­zett vezetőkből áll. Ilyen vezér­kar a marxista-leninista Párt, omely egyesili magában a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság, értelmiség legjobb, icgön­tudatosabb fiait Á szocializmus építése során élesedik az osz­tályharc. a hatalomból kiszo­rult és kiszoruló osztályok el­keseredettsége, dühe megsok­szorozza ellenál ásukat. Annak a Pártnak tehát, amely vezeti ellenük a harcot, állandó szor­gos gonddal kell vigyáznia ar­ra, hogv sorainak cyíjségc meg­bonthatatlan. tagjainak harci­szelleme töretlen legyen. Az MDP uralkodó, kormány. »> párt. döníő szava van a kor­mányzásban, az állam vezeté­sében. Nem csoda, hogy ilyen pártba olyan elemek próbállak és próbálnak befurakodni, akiknek semmi közük a mun­kásmozgalomhoz ; törtetök, karrieristák' Az osztályellenség ügynökei, az imperialisták em­berei, kiknek ma már egyre kevesebb lehetőségük van" ar­ra, hogy nyíltan szervezzék a reakciót, mindent megtesznek, hogy beépüljenek a magyar né­pi demokrácia vezető pártjába, jót tudva, hogy belülről lehet a legtöbbet ártani a pártnak. A felszabaduióst követő helyzet elkerülhetetlen­né telte, hogy tágra nyissuk pártunk kapuit a jelentkezők előtt, sőt toborzással szervez­tünk be uj tagokat. Rákosi Má­tyás elvtárs már ez év áprilisá­ban felliivta a párt figyelmét »A Párt: élcsapat* dmü cik­kében azokra a veszélyekre, amelyek a párt gyors mennyi­ségi növekedésével együtt jár­nak. Rámutatott arra, hogy ha munkájában el is látta a párt élcsapat feladatát, összetételé­ben veszélyeztetett élcsapat jel­lege- A pártnak tudnia keU — szögezte Ic Rákosi elvtárs Sztá­lin elvtárs szavait idézve, — hogy nem csupán tagjainak szá­ma, hanem mindenekelőtt mi­nősége teszi erőssé. Rákosi elvtárs cikkének szel­lemét tükrözi vissza az MDP egyesülési kongresszusán elfo­gadott szervezeti szabályzat, amely m inden párttag köteles­ségévé teszi, hogy éberen őr­ködjék a Párt ideológiai tiszta­sága és szervezeti egysége fe­lett, védje a Pártot minden el­lenséggel szemben. A párttagság összetételének javitását célozza a tagjelöltség bevezetése is. Döndő lépés az élcsapat jel­leg biztosításáért végzett mun­kában az MDP Politikai Bi­zottságának határozata a fél­éves tagfelvételi és tagjelölt fel­vételi zárlatról. A halálfiat indokolása során a Politikai Bizottság megálla pilja, hogy ...»a pártban még mindig nincs mog a kellő meg­értés a munkásosztály forra­dalmi pártjának élcsapat-jelle­ge iránt ési a gyakorlatban sok szór előfordulnak olyan jelen­ségek, amelyek gátolják a párt élcsapat jellegének kialakító sát.« A továbbiakban: >A pártban az eddig alkalmazott íaaa és li berális tagfelvételi gyakorlat, valamint annak következtében, hogy Pártunk döntő szerepel játszik, az államvezelésben. sok, pusztán egyéni érvényesülésre törekvő korrupt ellem, sőt itt­ott a belső és külső ellenség tu­datos ücvnökri >•« Befurakod­tak.* A Politikai Bizottság a pártszervezetek kötelességévé teszi, hogy a kongresszus irány­vonala szerint a jelen határo­zat értelmében a tagfelvételi és tagjelölt felvételi zárlat ideje alatt vizsgálják felül a párttag­ságot, távotipák el a párt so­raiból az oszlályidcgen, kor­rupt, karrierista elemeket. Az olyan párttagokat pedig, akik még nem felcinek meg a párt­tagsággal járö követelmények­nek, de akik egyébként hűek a Párthoz, és megvan a kézség, hogy tanulással és munkával kommunistákká, a munkásmoz­galom harcosaivá váljanak, ne­velésük és fejlődésük érdeké­ben tagjelöltekké minősítsék át­Az MDP Politikai Bizottságá­nak határozatát követő napon Révai elvtárs >A Párt elcsapat* címmel - vezércikkben foglalko­zott ezzet a kérdéssel. Rámuta­tott arra, liogy egy forradalmi munkáspárt nem bízhatja szer­vezeti növekedését, taglétszá­mának összetételét a vak vé­letlenre, a dolgok spontán ala­kulására. Egy forradalmi mun­káspártnak tudatosan és terv­szerűen szabályoznia kell tag­ságának szociális összetételéi. ha azt akarja, hogy alapja szi­lárd és megingathatatlan le­gyen. Tudatosan kell gondos­kodnia az ingadozó és ellensé­ges elemek távoltartásáról, va­lamint a párt proletárjeliegé­nek megőrzéséről és megszilár­dításáról. A mi pártunk! a ma­gyar demokrácia hajtóereje, ve­zetője. A Magyar Dolgozók Pártjának nincsenek külön ér­dekei a munkásosztály, a nép érdekeivel szemben. A Párt a nép többségének meggyőzésével, a dolgozók érdekeinek felkaro­lásával, a nemzet javát szol­gáló munkával érdemli kz és biztosítja vezető szerepét a kor­mányzásban­A párt élcsapat jellegének egyre tökéletesebb kialakítása nem csupán a párt, mégcsak nem is egyedül a mun­kásosztály ügye. Az egész dol­gozó magyar nép érdeke, hogy olyan párt vezesse a szocializ­mus megteremtéséért folytatott harcot, mely munkájában, cél­kitűzéseiben, összetételében méltán tart igényt az élcsapat elnevezésre és amely igy bizto­sítja e harc győzelmét. Nemcsak a munkásosztály­nak, hanem az egész dolgozó ff vasárnapi KomszomoMímfen sMítt... Már hosszabb ideje folynak az előkészületek a MINSz-ben és a többi demokratikus if­júsági szervezetben is. A fel­adat: méltó módon megünne­pelni a Komszomol harminc­éves fennállását Miért felada­tunk és miért ünnepünk ez nekünk, magyar fiataloknak? A szovjet ifjúsága a világ első szahad ifjúsága. A szo­cialista állam megépítéséből ez az ifjúság döntőén kivette részét. Hatalmas és elhatá­rozó kezdeményezéseivel épitő utján mindenhol segítette a dolgozók államát, a szovjet államot. Gondoljunk arra, hogy a második világháború legsúlyosabb napjaiban a Kom­szomol ifjak is azok között voltak, akik döntően befolyás solták a bábom kimeneteiét. Sztálingrádnál és a többi he­lyeken. Mindannyian jól tud­juk azt is, hogy mennyi hősi halottat áldozott ez a szerve­zet a magyar nép, a magyar ifjúság felszabadításáért ma­gyar földön. A magyar ifjú­ság ugy tekinti a Komszomolt, mint tapasztaltabb, öregebb testvérét, példaképét, melynek nagy hálával, őszinte barát­sággal tartozik. Szeged ifjúsága impozáns ünneppel emlékezik meg októ­ber 31-ről. Ez az ünnep erő­siteni fogja a demokratikus ifjúság világfrontját, erősíteni felgja a békét. Vasárnao dél­után két órakor összejönnek a szegedi fiatalok,, munkásif­jak és diákok egyaránt. Közö­sen tesznek tanúságot arról, hogy a magyar ifjúság becsü­letes, harcos barátja a Szov­jetunió ifjúságának és jó hive a béke frontnak. Egyben meg­mutatja ez az ünnep, hogy ma már barátai egymásnak a munkás-, paraszt- és diák­fiatalok. népnek érdeke egy olyan párt, már ma is és fokozottan ilyen amely bonyolódó helyzetekben,! lesz a Polilikai Bizottság hatá­válságok közepette is megállja I rozatának végrehajtása során a helyét — szilárdan, keményen, mi Pártunk, a Magyar Dolgo­szembenézve a viharral. Ilyen ' zók Pártja. Akik azt akarják, HOGY AZ IFJÚSÁG NE TANULJON... Hogyan jött el Szegeden októberben a karácsony és húsvét? A fasizmus, az általa előidézeti pusztító háború, a nyo­mában bekövetkezett nyomorúság, tüzelőhiány slb- mind a ta­nulóifjúság előmenetelének rovására ment és oktatásügyünk szinte példátlan hanyatlását vonta maga után- A népi demo­kráciában azonban nemcsak a munkásnak a munkapadnál, de a diáknak az iskolapadban is meg kell állnia helyét, többet kell tanulnia, hogy hasznos, épitő tagja teltessen a kialakuló uj társadalomnak- Ezért indult meg a y>Tanulj jobban« moz­gatom is- Mmden tanítási napra, minden órára szükség van manapság, hogy a magyar tanuló ifjúság ismereteil kibővit­sük, eltüntessük gondolkodásából a régi, káros ideológiák ha­tásait­Az idei iskolaév biztatóan indult. A kormányzat gondos­kodott a féli tüzelőszükségletről is, igy biztosra vehető volt, hogy a tanítás menetében egy órára sem tesz fennakadás, a diákság behozza az elmulasztói lakat és az év végén tudásban gazdagodva, szellemileg újjászületve, a dolgok helyes szemléle­tének birtokában lép majd ki az jskola kapufán. örült ennek tanár is, diák is, szülő is, csak egy nem: a klerikális reakció. Talán nem véletlen, hogy éppen Szegeden meg is találta rögtön a módját hogyan kísérelje megakadá­lyozni a tanulás zavartalan menetét, hogyan kísérelje meggá­tolni mindjárt a tanév elején a »Tanulj jobbana mozgalom ki. bontakozásál­Lelkigyakorlatokat hirdetett. A hittanárok megjelentek az is­kolák igazgatóinál és közölték, hogy lelkigyakorlatra viszik a diákságot, jelöljön ki ennek megfelelően szünnapot­I-elkigyakorl.it azelőtt a hús­véti vagy karácsonyi ünnepek előtt szokták megrendezni, leg­többször az iskolai szünidő nap­jain. El lehetne gondolkodni azon is, mi késztette a klérust arra, hogy a lelkigyakorlatokat éppen ez évben októberben, a tanév kezdetén hirdesse meg, amikor a diákság csak éppen­hogy belelendült a tanulásba. De egyenesen táma­dás ez a difikság előmenetele ellen a klerikális reakció részéről, mert ragaszkodott hozzá, hogy a lel­kigyakorlatok idejére függesz­szék fel a tanítást. A demokrácia biztositja a vallásszabadságot, igy a katoli­kusok számára a lelkigyakorla­tok, protestánsok számára a csendes napok rendezését is. Sőt, gondoskodott arról is, hogy ezek a lelkigyakorlatok nyu­godt légkörben folyjanak le, a diákság a tanulmányi gondok­tól mentesítve vehessen részt rajtuk. Ezért pontosan szabá­lyozta azokat a szünnapokat, amelyeken iskolai lelkigyakor­latot lehet tartani. Ezirányu utasítását minden tanügyi fó­rumnak a megfelelő időben megküldte. Szegeden már két hét óta, megfigyelhető, hogy feltűnően sok az utcán »esellengő» diák. A minap megkérdeztük az egyi­ket: — Nálatok, ficsém, nincs Ilyenkor (anitás? — Ninc9 hát — mondta fon­toskodva, azután titokzatosan hozzátette: — Mert lelkigya/­korlat van. Helyben vagyunk. A Baross­gimnáziumban már több mint egy héttel ezelőtt befejeződött a lelkigyakorlat. Kétnapos szün­idővel járt — és ezt nem is tagadja Firbfis Oszkár igazgató. Előveszi azonban az 1938-as is­kolai rendtartást, amelyben szó­ról-szóra az áll, hogy gyónás, áldozás, lelkigyakorlat és ha­sonló vallási megmozdulások idején az igazgatóság köteles szünnapot elrendelni. Most már csak azt vártuk, hogy felüsse a rendtartásnak azt a paragrar fusát, amely Horthy és hasonló akkori nagyságok születésnapjá­nak vagy névnapjának megün­neplését szabályozta oz isko­lákban ... Az. amivel Firbás ígnzsrató menti magát, két ujabb érdekes­ségre vet fényt. Először arra, hogy a szünnapokat szabályozó kultuszminiszteri rendelkezést ismertető körirat a mult hét elején még nem került a tan­kerületi főigazgatóságtól az is­kolákhoz. Másodsorban arra, hogy az egyetem, amely a Ba- kell. ross-gimnázium felettes tanügy* fóruma, még máig sem küldött semmiféle értesítést. Ezen a nyomon indu­lunk tovább. A tanfelügyelőség már októ­ber ll-én értesítette erről as általános iskolák igazgatóit. En­nek alapján a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozó általános is­kolákban a karácsonyi szünet­ben meg is rendezik á lelkigyn­korlatokat. Más kérdés, miért ment ki ugyanez az értesítés csak 20-a körül a tankerületi főigazgatói hivatalból? A Baross-gimnáziumban, a kereskedelmi fiúiskolái cm. aa Erzsébet leánygimnáziumban és több más iskolában tehát már megtartották a lelkigyakorlato­kat. Tanítási idő alatt, felelőt­lenül figyelmen kívül hagyva a demokrácia intézkedését. " Van azonhan sokkal súlyo­sabb eset is. A Dugonics-gim­názium (volt piarista gimná­zium) folyosóin délelőtt minden csendes. Benyitunk egy tante­rembe. Üres. öreg altiszt seper a folyosón. — Hol vannak a fink? — Lclklfíyakorlaíon, ké» rcm alázattal. Az alázattól eltekiutve is megdöbbentő, hogv 20-a után egy héttel vagyunk. Megkeres­sük Gyurkovics igazgatót. Párperces beszélgetés és min­den kiderül. Az igazgató nr csú­nyán meghamisította a főigaz­gatói átirat értelmét. össze­hívta a tantestületet és arra hivatkozva, hogy mér több is­kolában megtartották a lelki­gyakorlatok azt ajánlotta, ren­dezzék meg itt is. Most szü­netel a tanítás, a folettesi uta­sítás árván porosodik az igaz­gatói íróasztal fiókjában. Itt nincs mentegotődzés. Ilfc egyszerűen a rendelkezés kiját­szásáról van szó, minthogy pe­dig a rendelkezést a demokrácia, hozta, a demokrácia kijátszásá­ról. Vagy inkább ennek szándé­káról. A demokráciát nem le­het kijátszani. Mert a demokrácia nem ijed meg é3 a diákság haladottabb tömegeivel együtt a tanulóifjú­ság érdekeit még egy gimná­ziumi igazgatótól ís megvédi, b© K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents