Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-27 / 247. szám

Szerda, 1948 október 27. DÍLMAGYARORSZAO SELEJTBŐL —PAPIROS Kendertörmelekekből állítják elő Szegeden a papír alapanyagát Egy darab papiros fekszik előttünk. Közönséges csomago­lópapír. Semmi különösebbet nem látunk rajta. Nekünk szegedieknek mégis érdekes, mert a papír mellett egy levél is fekszik. A Papi© ipari Igazgatóság intézte Bu­dapestről a város polgármeste­réhez. Benne a többi között ezt olvashatjuk: »A Szegeden elő­állított kendercellulózéből a mai állapotában is sikerült papirost gyártani. A kendercellnlőze elő­állítását a gyártásnak megin­dítását nyersanyag és deviza­gazdálkodási szempontból szük­ségesnek tartjnk«. Ez a a darab csomagolópapír tehát szegedi munkások kezéből született meg és szegedi fel­fl SZOVJET TÜDÖMHNY ÉS HZ OKTÓBERI FQR0H0HL0M Irta: SZERGEJ VAVILOV, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke A társadalomtudományban tovább folytatódott az addigi megállapítások gyökeres átérté­kelése. A sztálini ötéves tervek idején jött létre a Szovjetunió Története, az irodalomtörténet uj elvei alapján megírták az Orosz és sok külföldi irodalom történetét, A Szovjelunió elleni fasiszta hadjárat számításaiba igen sok és végzetes hiba csúszott. E hibák egyike a szovjet tudo­mány lebecsülése. Ezekben az években a hi­dósok nehéz próbákat álltak fci. A tudomány előtt ujabb, néha egészen váratlan feladatok merüllek fel, amelyek megoldása az arcvonal és a ha­diipar szempontjából nem lürt halasztást. Más szovjet haza­fiakkal eggütt sok tudós ts pus­kával vagy repülőgéppel cse­rélte fel a könyveket és a la­boratóriumot. A háborús megpróbáltatások ellenére is a háborúban a szov­jet tudomány is győzelmet ara­tott. E győzelem egyes fejc­zclei. a tüzérség és a rakéta­lövedékek tökéletesítése, a re­pülőgépek és léglmotorok állan­dó javiiása, uj páncélok és páncélos harcieszközök előállí­tása a »tígrisek« és »ferdtinán­dok« ellen. Ezek a sikerek ki­fejezésre jutottak a szovjet rá­dió és hadipolilika kifogásta­lan működésében, a szovjet or­vostudománynak a sebesüllek megmentése teén végzett ered­ményes munkában, stb. A szovjet tudomány a há­ború éveiben azonban nemcsak a front követelmé­nyeit elégítette ki, hanem az ipar, a mezőgazdaság és az or­vostudomány igényelt /-. Ugyan­akkor folytalta elvi kérdésekre vonatkozó eredményes elméleti kutatásait is. Erről ékesszóló bizonyítékot nyújtanak a há­borús években Sztálin-díjjal ki­tüntetett tudósok hosszú név­sorai. A szovjet tudomány átvette a forradalomelőtli tudományok­ból mindazt, ami bennük jó volt. Ez a tudomány az egész országgal együtt fejlődött a for­radalom utáni első években a polgárháború is az intervenciós háború idején. BUI ajd a sztálini ötéves ter­vek és végül a nagy hon­védő háború hősies korszaka következtek. Mivé vált a szov­jet tudomány ez alatt az idő alatt? Mély változáson ment ál a szovjet ember természet- és emberszemlélele. A dialektikus materializmus elmélete a szem­léletek alapja. A szovjet tudós a dialektikus materializmus módszerévei élve, bátran har­col a tudomány eltörzitásának kísérletei ellen, a: idealista köd és ködösítés minden formája ellen, A mai tudomány azon­ban soha nem elegedhet meg a már elért eredményekkel, nem pihenhet »nvugodlan habé­raint. Lényegéhez tartozik, hogy dinamikus és állandóan fejlődő legyen. A szovjet tudomány e di­namikus voltának élénk példája kádereinek állandó gyarapodá­sa a szovjet szakemberek ha­talmas hadserege, amelyben tíz­ezer rendelkezik a legmagasabb tudományos képesítéssel, adot­ton címmel, 25 ezer pedig dok­torjelölt. Ez a nagy hadsereg, amelyben nagymértékben kép­viselve van a szovjet Ifjúság, most a háború utáni, a negye­dik sztálini ötéves terv nagy­szabású problémáinak megoldá­sán dolgozik. E hheza munkahadsereghez intézte 1946 február 9-én Sztálin felhívását, hogy a szov­jet tudomány a közeljövőben érje el és múlja felül a kül­földi tudomány eredményeit. E feladat megoldására már eddig is sok történt. Az Októberi Forradalom óta eltelt évek a szovjet tudomány szaka áll. Ezt követelik a Sztá. lin vezetése alatt álló szovjet nép világtörténelmi jelentőségű feladatai' (Vége.) Szegedi A Hatni Nemzed Szinház műsora Szerdán, 27-én­Csütörtökön: 28-án: Csongor és Tünde. »P« b. 2. Blanco Posnet színvallása. — Scapin csingjei. iU«. b. 2. Aida. Bemulalóbérlet 4. előad. Blanco Posnet színvallása. — Scapin csingjei. Ifjúsági előad. Éva. »St bérlet 2- előadás. Render helyárak. 3 óra: Gül baba. Bérletszünct. Mér­sékelt helyárak. Carmen. Bérlctszünet. Rendes helyárak. Hétfőn, novemloer 1-én: 7 óra: Aida- »A« bérlet 4. előadása. Kedd, 2-án 7 óra: Halottak napján nincs előadás. Szerda, 3-án 7 óra: Blanco Posnet szinvailása. — Scapin csingjei, »T« bérlet 3. Csütörtök, 4-én 7 óra: Éva. »U« bérlel 3. Pénteken, 29-én: Szombaton, 20-án d. u. 5 óra Szombaton, 30-án estei 7 óra: Vasárnap, 31-én, d. u. Vasárnap, 31-én este 7 óra: találó ötletét dicséri. Bohó And­rás elvtárs, mérnök kísérletezte ki kenderhulladékból a papír alapanyagának: a cellulózénak előállítását, amint a polgármes­terhez küldött jelentéséb® ki­tűnik. Három gyártási kísérle­tet végeztek eddig, amelyek mindegyike sikerre vezetett, sőt egyre inkább eredményesebbnek mutatkozott. »Két-három hő­napi folyamatos gyártás után a svéd príma Celluióze minősé­gét Is elérem majd* — igéri Bohó mérnök. A cserepessori kis üzemben 35—40 munkás dolgozott a kí­sérleti gyártások ideje alatt. Je­lenleg szünetel a munka, de rö­videsen nagy ütemben indul meg a termelés, annál is in­kább, mert a véros vezetősége az eredmények láttán jelentős anyagi összeggel támogatja az uj üzemet. A munkások nagy lelkesedés­sel beszélnek a cellulózegyártás­ról. Dlés János elvtárs főgépész, az ÜB. elnöke, különösen nagy szeretettel meséli el, hogyan indították meg az üzemet. Saját szerszámainkkal fogtunk hozzá, hogy kijavítsuk és átalakítsuk a meglévő gé­peket, berendezzük az üzemet. Az udvar felé mutat, ahol még most is gépalkatrészek, gépek, javítani valók állnak; az állandóan fejlődő üzem kellé­kei. Köztük Hajós János elvtárs lakatos szemlélődik, akinek nagyrésze volt az eddigi mun­kákban. Villamosáramot akarnok be­kapcsolni, mart c, jelenlegi gőz­gép nem tnd olyan nagv ka­pacitással dolgozni. Mi azt akarjuk, hogy minél többet ter­meljünk és ugyanakkor minél tökéletesebb anyagot is. A nagy munkateremben ülés elvtárs egy csomó kendertör­melékbe, hulladékba markol bele. — Fddig ezt a kendergvárak­ban eldobálták, vagy legjobb esetben eltüzelték, — magya­rázza. — Most mi ebből készít­jük a cellulózét. Csomagolópa­pírhoz szükséges cellulóz© alap­anyagot már korlátlan meny­nyíségben tudunk előállítani. Ha megindul az üzem, napi Í0—Í2 mázsát is termelünk. Most folyik a kí­sérletezése az egészen finom fehér papiros alapanyagának is. A jelek szerint valószínűen ez is sikerülni fog. Akkor bát­ran felvehetjük a versenyt a svéd papirossal — teszi hozzá büszkén. Szavai nagyobb nyomatéká­ért szinte egészen fehér cel­lulózé alapanyagot vesz ki egy vegyszerekkel telt vödörből. — Ez már ebb® a piszkos vöröses-barna színű kendertör­melékből készült. — Selejt nálunk mondhatni nincs is — kapcsolódik a be­szélgetésbe Verők Vilmos és Czirják Imre bizalmi. A selejtből dolgozunk, a selejtből állítjuk elő termé­keinket. Ismét Illés elvtárs szólal meg öntudatosán: — Az üzem minden munkása tisztában van termelésünk fon­tosságával, ezért is végeztünk eddig összesen 300 túlórát el­lenszolgáltatás nélkül. Tudjuk, hogy ha sikerül teljes energiá­val megindítani az üzemet, ak­kor az államnak sok forintot ta­karitnnk meg, amely másként külföldre vándorolna, külföldi papiralapanyagokért. Az üzem minden munkása vállalja a ve© senyt és Szegeden megteremti a kiváló magyar papir alanját. L. Z. A niagyar-cse&szlom megegyezés: a reakció uiahb veresége A tegnapi napon törvény lett a csehszlovákiai magyarok teljes egyenjogúsítása és ezzel elhá­rult minden akadály annak út­jából, hogy a két szomszédos n'épi demokratikus ország kö­zött olyan egyezmény jöhessen létre, amely már legtöbb szom­szédunkkal fennáll. Több mint három évig fájó pont volt a magya©csehszlo­vák viszály a békétábor testén. Kiküszöbölését főként két nyo­mós ok hátráltatta: egyrészt a Csehszlovákiában Benes idején még döntó súllyal biró reakciós polgári nacionalizmus, másrészt nálunk a hazai reakció, amely­nek SZÍVÓS küzdelmét a demo­krácia ellen sorozatosan bizo­nyitotta Nagy Ferenc, Sulyok, Pfeiffer, a jobboldali szociál­demokraták és a mögöttük levő klerikális erők fellépése. Ezek az erők mindkét országban a soviniszta n szitást tartották a legalkalmasabb eszköznek arra, hogy a két nép politikailag iskolázatlan tömegeit egymással szembeállítsák, sőt nyelvi és faji ellentét hangoztatásával egymás tajtékzó ellenségeivé te­gyék. Mert mi a sovinizmus? So­kan azt állitják: túlzó haza­szeretet. Nem. A sovinizmus ál­hazafiság. Hazánkat szeretni annyi, mint a területén lakó népet szeretni, a nép javát akarni. A soviniszták azonban a népet más népek ellen uszít­ják, viszályokba, bábomba so­dorják, tehát_ a nép érdekét nem viselik szivükön. Egyszóval a sovinizmus homlokegyenest ellenkezik a nép érdekeivel. És mi a sovinizmus célja? Egye­dül az, hogy a dolgozók fi­gyelmét elterelje az osztályharc­ról, külső ellentétek szitásával leplet borítson a benti elnyo­másra, kizsákmányolásra, végső fokon elleplezze az ur.ilkodóosz­tály igazi érdekeit. Kik tehát a soviniszta uszítók? A nép céltudatos ellenségei, a nagy­birtokosok, kapitalisták, a ha­ladás mindenkori kerékkötői. Ezek után nem kétséges, kik­nek az érdeke "volt nz, hogy szembeállítsák a csehszlovák és magyar munkást, amig a cseh­szlovák és magyar reakció vi­dáman parolázik valamelyik stájer völgyben. Közvetlenül a felszabadulás után Csehszlovákiában ügyes csellel jelentős szerephez jutot­tak a reakciós erők, de nem tagadhatjuk, hogy nálunk is bő lehetőség nyitott kifejlődésükre. Ennek tulajdonitható, hogy r csehszlovákiai magyarság üldö­zése során gyakran éppen a. legkiválóbb magyarajku mun­kásmozgalmi vezetőket forgat­ták ki mindenükből és űzték el otthonukból; ugyanakkor ide­haza a mi reakciósaink annak tulajdonították a szlovákiai ma­gyarok helyzetét, hogy ott *a kommunisták jutottak uralom­ra*. Most már az a kérdés, meny­nyiben befolyásolta a féktelen soviniszta uszítás — és a nyo­mában bekövetkező események — a csehszlovák és magyar munkásságot.., Erre félreérthe­tetlen választ ad az a ténv, hogy a két ország kommunis­tái már kezdett® fogva ke­resték a megegyezés lehetősé­gét. Voltak azonban hihák a szlovákiai magyarok múltja és magatartása körül is, a szlovák kommunista párt sem harcolf elég következetesen a soviniszta nszitás ellen, sőt egy bizonyos ideig a reakciós befolyás alatt álló tömeghangulat uszályába is került. Végül — de nem utolsósortón — itt volt a ma­gyar belpolitikai helyzet. Bá© milyen szívós és következetem küzdelmet folytatott a mindig uj külszinbeu fellépő reakció ellen a Magyar Kommunista Párt, nem tudta teljesen meg­akadályozni, hogy ne terjedje­nek el nálunk is soviniszta jel­szavak, hangulatok, réldakénti hozzuk csak fel azt a jelen­téktelennek látszó tényt, hogy. az idei István-napon a pesti bazilika előtt még »Mindent vissza!* felírású fakanalakat árultak az imperializmus szem­füles ügynökei. Egyrészt a magyar naciona­lizmus felszámolása iránti bi­zalmatlanság csehszlovák oldal­ról, másrészt a csehszlovák ma­gyarellenes intézkedések itthoni visszhangja volt az, ami gá­tolta a magyar é.s a csehszlovák kommunista párt munkáját a megegyezés érdekében. Amilyen mértékben a két országban si­került a reakciót hadállásaiból fokozatosan ki-zoritani, ugyan­olyan méx-tékben javult a két állam közötti viszony. Végül ez év folyamán mindkét országban döntő győzelmet aratott a tói­oldal. Csehszlovák testvérpár­tunk kiküszöbölte a nacionalista polgári erőket az államvezetés-1 ből, ugyanez történt lényegé­ben nálunk is a jobboldali szo­ciáldemokraták felszámolásával és a Magyar Dolgozók Párt­jának létrejöttével. A kiélező dőlt nemzetközi helyzet, a bé ketábor szilárd egys'g'nck szük­ségessége is megcr'elte annak időpontját, hogy a b'k's együlté működés és az annyit lianpjpg-, tátott jószomszédi viszony a két ország, a két nép között való­ban létrejöjjön. A mai hely­zet a csehszlovák és magyar kommunisták ho-s:u, kitartó harcának gyümölc e, a zceniális sztálini nemzetiségi politika dia­dala. Egyelőre még beláthatatlan, milyen előnyöket jelent majd a megegyezés a két nép szá­mára. 11a azonban figyelem!:© vesszük a két ország eredetileg is fennállt egymásrautaltságát a Kárpátmedenoéban, világos lesz előttünk, hogv igen sokat. A szerződés döntő mértékben befolyásolja majl a magyar és a csehszlovák tervgazdálkodás sikerét, . ezáltal pedig a szo­cializmus minél előbbi felépíté­sét mindkét országban. Nyilván ez fői azoknak a* elemeknek, akik a tegnap megkö­tött magyar-csehszlovák meg­egyezésben legfőbb számításaik, terveik halomradöntését látják — igen helyesen. Mi más ma­gyarazhatná Mind-zenty fieán­kolását. amellyel most a maga kisded leveleit irkálja? A feketai reakció fondorkodó a azonban csak sörét a páncélkocsival szemben: a magyar és cseh­szlovák nép kézfogását többé senki nem akadályozhatja meg, A két nép mélyről feltörő bé­kevágya, a béketábor egységé­nek történelmi szükségszerűsé­ge könyörtelenül elsöpör az úti­ból minden akadályt és akadé­ko-kodót: közöltük" Mindszentytj és egyre szükülő körét i9. K. L. Szegedi Állami Nemzeti Színház Tájszlnház műsora: November 5-én, Szöreg: IDEGEN GYERMEK. November 12-én, Kiszombor: KÉNYESKEDőK. November 5-én, Szöreg: KÉNYESKEDŐK, Tornyos Pé» ter. November 9-én, Hmvásárhely: IDEGEN GYERMEK. November 12-én, Kiszombor: KÉNYESKEDőK, Tornyos Pé-i ter. November i-án, Sándorfalva: KÉNYESKEDőK, Tornyos Pék ter. November 16-án, Kistelek: KÉNYESKEDőK, Tornyos Pés - ter.

Next

/
Thumbnails
Contents