Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-26 / 246. szám

ov DÉLMAGYARORSZAG Kedd. 1948 október 26. AZ líFOSz és FEKOSz tagsága közös gyűléseken tárgyalta meg az efvéqzertdő feladatoka! Vasárnap ors/ágszeiTc és Szegeden is megrendezték az UFOSz és FEKOSz egye­sülései előkészítő első közös taggyűléseket, amelyen a két falusi löinegszcrvezet tagsá­ga megválasztotta az egye­sülésük előtt megtartandó járási konferenciák kikül­dötteit. A szakszervezeti székház­ban megrendezett közös tag­gyűlést a löhb. mint 300 hall­gató előli Kerekes Mihály, a FEKOSz elnöke nyitotta meg, majd Török János, a Csongrád megyei FEKOSz titkára ismertette a dolgozó parasztság két tömegszerve­zete egyesülésének fontossá­gát és az egyesülés előtti. valamint utáni feladatokat A két tömegszervezet egye­sülése — mondotta beszéde során —, ma a falu dolgozóinak legnagyobb eseménye és ezzel sokak régi vagya teljesül. Az UFOSz és a FEKOSz egyesült tagsága lesz az alapja annak a hatalmas tö­mcgszcrvczelnek. amely ma­f 'ába lömörili nemcsak a üldnélküli parasztokat és ujgazdákat, hanem a becsületes, dol­gozó kis- és középpa­rasztságot is és fel tud­ja majd venni a harcot a ktdáksággal, a vala­Rende'e? a ha óság1 élelmiszerellátásra 'oqosuüaft csoportba sorolásának ulaliSi szabályozásáról A földművelésügyi miniszter a hivatalos lap vasárnapi szá­mában uj rendeletet adott ki a hatósági élelmiszerellátásra jogosultak csoportba sorolásá­ról. A rendelet szerint az ellá­tatlan fogyasztókat november l. napján" az uj rendeletben foglalt rendelkezések ezerint kft­ellátási csopcrtta kell sorolni. Az ellátási esoportokta való sorolás nem vonatkozik az ön­ellátókra, akár vámőrl'sre jo­o u tik. ok r ! ot sáp k? y r , és lisztellátásról történt lemon­dás folytán váltak önellátókká. A másik ellátási csoportba tartoznak azok a munkaválla­lók, akiknek összilletményük meghaladja a havi 1500 forin­tot, illetőleg ha legalább két önálló keresettel nem rendel­kező személy tartozik a ház­tartáshoz, a jövedelem a havi 1300 forintot meghaladja, to­vábbá az önálló iparosok és ke­reskedők és egyéb foglalkozá­súak, akiknek együttes kereseti és jövedelmi adója a havi 100 forintot meghaladja, vagy akik alkalmazottat tartanak, kivéve a kézmüiparost, aki csak ak­kor tartozik a második ellátási csoportba, ha kettőnél több al­kalmazottat tort A második ellátási csouortba. tartoznak mindazok, akiknek vagyonadója az 1918-as kivetés szerint az évi 500 forintot meg­haladja s tekintet nélkül a jö­vedelemre mindazok, akik ház­tartási alkalmazottat tartanak, kivéve, lia 14 éven aluli gyer­mek él a háztartástan, vagy rokkantság, betegség, stb. teszi szükségessé az alkalmazott tar­tását. A rendelet ezután meg­állapítja, hogy milyen illetmé­nyeket kell tekintetve venni a havi járandóság megállapításá­nál. Letartóztatták az izgató cserebnkényi huíákohat A cserebökényi halárban látástól vakulásig dolgoztak a földnélküli kisparasztok a hctvenholdas Döiusödi bir­tokon. Dömsödi Kálmán és Imre. a két zsirosparaszt ritkán jelent meg köztük, ép­pen ezért nagyon elcsodál­koztak, mikor a mult héten leálltak beszélgetni. A két zsirosparaszt a leg­durvább módon rágalmazta a demokratikus államren­det. nyomdafestéket nem tű­rő hangon szidták az or­szág vezetőit, a demokrati­kus intézményeket. De célt tévesztettek a dolgozó kis­parasztok közt. A felhábo­rodott munkások rendőrt hivtak és a két uszitó kulá­kot lakat alá juttatlak. A szegedi nópügyészseg mind­kettőjüket letartóztatta. mennyinket kizsákmá­nyoló, kiuzsorázó nagy­gazdákkal. A parasztság uj. hatalmas tömegszervezetében — mon­dotta — tömörülnie kell a dolgozó parasztság minden rétegének, pártkülönbség nélkül. Az uj tömegszerve zetnek bele kell illeszkednie a Függetlenségi Frontba és annak erős pillérét kell ké­epznie. Török János beszámolója után több hozzászólás kö­vetkezett A hozzászólások kifejezték a földmunkások és az ujgazdák örömét, ame­lyet a két tömegszervezet egyesülésekor éreznek, mely már régi vágya volt minden dolgozó parasztnak. Ezután a közös taggyűlés résztvevői 20 kiküldöttet vá­lasztoltak. akik a szegcdi UFOSz és FEKOSz szerve­zetét fogják képviselni a kö­zeljövőben Szegeden megrendezendő járási egyesülést előkészítő kongresszuson. Ugyancsak vasárnap dél­előtt több hanonló taggyű­lést rendeztek a környék fal­vaiban és lanyakörponljain $*tnhA*. fcüm-Mlűviasei Nyomdászok — a kulturáért A nyomdászszakszervezet sze­gedi csoportjának műsoros dél­utánján a budapesti Gutenberg­Társaság színművész csoportja szerepelt vasárnap a szakszer­vezeti székházban. A műsor ki­tűnően összeállított szórakoz­tató része mellett magasszin­vonalu művészi teljesítményé­vel bizonyította be az együttes előadói és szinházkulturai fej­lettségét. Németh Irén és Sziványi Hu­gó szavalatai felejthetetlen él­ményt jelentettek. Környei Fe­renc tenorja nagy hatást vál­tott ki és sikere volt Kispál Mária hangversenyénekesnőnek is. Márton Jánosné zongorar számai zenei átérzésről és fej­lett technikai felkészültségről tanúskodtak. Kovács István és Fenyvesi Balázs eleven humora sok vidám perccel egészítette ki a nivós műsort, melyet Szeged nyomdászai, de az előadáson megjelent más szakmában dol­gozó szellemi és fizikai munká­sok is sokáig emlegetnek ma jd. Csattanós vélas* A Szervező Bizottság vasár­nap közzélett határozata fel kell, hogy hivja figyelmünket az élesedő oszlályliarc egyik ujabb fázisára: a klerikális és egyéb reakciós erőkkel szövet­kezett kulákok támadására az öszi szánlás-vetési munkák si­kere ellen. Világos, hogy mire megy a já!ék: minden késedelem jö­vő évi kenyerünket veszélyez­teti. Annak, hogy igen sok me­gyében a föld túlnyomó ré­sze még bevetetlen, nem a ku­lák issza meg a levét, ő gon­doskodott arról, hogy a szá­mára szükséges mennyiségei megtermelje. Hátrányát ennek egyedül a dolgozó kisparaszt és a városi munkásság látja majd. • Alihoz, hogy a támadást visszaverjük és kenyerünk biz­tosilása érdekében a legradi­kálisabb eszközökhöz nvul­junk, először meg kell vizsgál­nunk az ellenvetéseket. Iíyen a megsokasodott betakarítási munkákra való hivatkozás Jó, jő, de akkor hogyan lehet az, hogy két szomszédos megyé­ben teljesen különbözőek az eredmények? Talán az őszi munkák során eddig jó ered­ményt elért Csongradiuegyé­ben kevesebb volt a betakarí­tani való. mint az igen elmara­dott Békésben? Aligha, és a fő eüenvclés: későn jött az őszi eső. Vájjon Csongrád több csapadékot kapott és előbb, mint Békés? De menjünk még tovább. Békésmegye is teljesítette a terv 10 százalé­kát. Ha egyszer az eső hiánya az akadály, hogyan volt lehet­séges ennyit is elvégezni? A bajokat tehát máshol keli , keresnünk. A valóságos kép az őszi munkákról: a törpe­és kisparaszt erejét megfeszít­ve igyekszik minden munkál elvégezni, a tervet teljesíteni. Amint az adatok mutatják, ez a legtöbb helyen sikerül i*. Ezzel szemben a kulákok csak tessék-lássék piszmognak vagy egyáltalában ki se mozdulnak és orcátlanul elszabotálják a munkát, — ugyanakkor a leg­különbözőbb módon igyekez­nek a dolgozó paraszt á„oi 19 lebeszélni a munkák élvezé­séről, rávenni a szabotálás a. Hétfőn a budapesti fői-ná­ni értekezlet már állást foglalt a kérdésben és kimondotta, hogy a kulákság szabotázski­séríeteit a legnagyobb erélv­lyel kell letörni. Ez a feladat természetesen elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának szervezeteire, ill is főlog a vi­déki pártszervezetekre vár. Ezek számára a Szervező Ri­zottság felhívása nemcsak az uj kulák-offenziva el'eni hat­hatós védekezés módjait tárja fel, hanem irányt mutat arra is, hogy a dolgozó parasztság ellentámadásba menjen át. A vidéki pártszervezetek köz­ponti feladata most. hogy nz őszi szántás-vetési munkák időben való elvégzését bizto­sítsák. Lássák be, hogy itt el­sősorban politikai harcról, nem gazdasági és szervezés} kérdésről van szó. Kutassák fel és leplezzék lo kíméletlenül a kulákok szabotázsál és rém­hírterjesztését. Fogjanak ö<z­sze a koalíciós pártokkal, köz­igazgatási szervekkel, aktivi­zálják a népi bizottságokat. Lankadatlanul el'enőrizzék a munkák mene'ét, amennyiben még nem te'lék meg, haladék­talanul tudatosítsák a dolgozó parasztságban a termelési ver­seny jelentőségét, ahol ez már megindult, olt tegyék tömeg­mozgalommá. Mu!ascák meg) hogy a párt valóban élcsapat. Keljen fel az egész dolgozó parasztság kenyerünk védel­mére. A jó szervezkedés, a szorgalmas munka és nyo­mán majd a gazdag termés: ez a hármas léocső a csatta­nós válasz, amely nemcsak! visszaveri, hanem ujabb je­lentős hadállásából veti U a kisparaszt, de egyúttal az egész magyar nép esküdt ellenségét: a kulákot. (•) Uj szereplő n» »Evá(-bnn. A ma esti előadáson a darab címszerepét Zentay Anna játssza. (*) Szerdán. 27-én ünnepi előadásban kerül színre a Cson­gor és Tünde. Ezen a napon ünnepli a Moszkvai Müvészszin­ház 50 éves fennállásának jubi­leumát. A jubileum alkalmából a szegedi szinháa társulata ün­nepi társulati ülést tart, majd •uta.na a Csongor és Tünde, Vö­rösmarty mesejátéka kerül szín­re. — A hatói déiszlávnyclvll oktatás továbbfejlesztése és színvonalának biztosítása érde­kében a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter a hercegszántói, tattonyai, bácsalmási és mohá­csi horvát, illetve szerbnyclvü iskolákból állami általános is­kolákat fejleszt. — Leesett a fáról — ször­nyethalt. Hétfőn délután 2 óra­kor Bóbik János 12 éves fiu, aki az utászlaktanyában lakik, fára mászott. Az ág letörött alatt-, leesett ée szörnyethalt. t. .-?•<­Jóska még a tavasszal be­adta kérvényét a Kossuth Aka­démiára. Katona szeretne lenni, hiszen a nép hadseregétan szol­gálni a. népet, dicsőség, meg­tiszteltetés a mnnkásifjii szá­mára. Telt, mult az idő. Jóska min­den este, e mikor a munkából, vagy a pártból hazaérkezett, kí­váncsin n nyúlt a léckerítésre srösitett postaládába. Hátha jött valami értesítés. De bizonv v. különböző értekezletekre szóló meghívókon kiviil nem akadt semmi egyéb. Igv mult a nvár és Jóska most már az ősztói várta a behivó megérkezését. Októberben azután elfogyott a türelme és bement a katonai parancsnokságra, hogy ponto­san megtudja, mikor hivják ta a Kossuth-akadémistákat a sor­katonaságra. A kapuban egy nevelőtisztlel akadt össze s attól érdeklődött. A tiszt végigmustrálta Jóskát, n kőmüvesinast, aki bátran állt előtte malteros ruhájában és ta Ielesett a parancsnokság ud­varára. ahol csak ugy sürögtek­forogtak a beöltözött katonák. — Es aztán miért akarsz ka­tona lenni? — kérdezte a fiú­tól. Jóska kihúzta magát, szinte megnőtt egy fejjel s nyugodt, határozott hangon felelt a kér­désre. — Szabadságunknak és füg­getlenségünknek csak egy erős, jól felszerelt népi hadsereg a biztositéka, amelytan a veze­tés a dolgozó ifjaknak a kezé­ben van. A régi nri rendet szolgáló hadsereg! a dolgozó osz­tályok megfékezésére, eltiprá­sára volt fentartva. Most a népet szolgáljuk, a dolgozók ér­dekeit védjük. — A múltban nem is mentem volna szívesen katonának. A kardcsörtető, pöffeszkedő tisz­tek, az vuri fiuk* a Iegkutyáb­ban bánták a legénységgel. Az újonc vagy megszokott, vagy ' megszökött. Még újságot sem olvashatott, nehogy kinyíljon a szeme és visszájára forditsa a fegyvert. Most érzem, hogy szükség vau rám, és minden öntudatos, munkásfiura a had­seregben. Jó tiszt leszek, ha sikeresen elvégzem a Kossuth Akadémiát, azt tudom, mert so­sem tagadom meg osztályomat és minden erőmmel védem s nevelni igyekszem majd a dol­gozók osztályát. A nevelőtiszt megveregette Jóska vállát és örült, hogy ilyen szavakat hall egy mim­kasifju szájából. Mielőtt elbú­csúzták, megnyugtatta a fiút, liogy október közepére megér­kezik a behivó. Es csakugyan, október köze­tan az egyik hűvös estén, ami­kor hazaért Jóska a pártból és szokás szerint ismét bele­nyúlt a levélszekrénybe, egy kís cédula akadt- a kezébe. A po-tás irt rá valamit ceruzá­val. A villanynál kiböngészte, hogy másnap el kell mennie a postára, mert személyesen kell átvennie katonai behívóját. Jóska magasat ugrott az örömtől s visszafutott a párt­szervezetbe, liogy elujságolja a hirt. De nemcsak Jóska örült, hanem az »ifik« közül még vagy öten, mert ők is megkapták behívójukat a demokratikus hadseregbe. A másnapot alig tudta ki­várni s már kora reggel sietett a posta, hogy kézhezkapja be­hívóját. Még aznap éjszaka utaznia kellett. Délelőtt elin­tézte hivatalos dolgait, dél­után pedig több bevonuló tár­sával együtt elment a pártszer­vezetbe "elbúcsúzni. Utana ha­zament s bucsut vett apjától, mert Jóskának már csak édes­apja él. A buciu nem a régi hadseregbe bevonuló ifjú aggo­dalmas búcsúja volt. amikor minden elmenő és minden ott­honmaradó érezte, hogy a fiata­lokat igaztalan, a nép érdekei­vel ellentétes célokért viszik katonának. Rabló háború ese­tén a frontra, harcol ni az igaz­ság ellen, harcolni a Szovjet­unió népei ellen. Az apja megszorította kezét s szemétan nem a fájdalom, ha­nem az öröm könnyei csillog­tak. — A legszebb pályái válasz­tottad — szólt bucsnzóul a fiá­nak. Ebben a hadseregben a magyar nép fiai lesznek a v«> zetők, ez a, hadsereg legdrá­gább kincsünket, a független­ségünket védi. Szívvel-lélekkel szolgáld a hadsereget s kapcso­lódj be a hadsereg politikai életébe, mert a hadsereg a de­mokratikus nevelés iskolája. Jósica megköszönte a jó taná­csot és megkérte apját, hogy, most már kétszeres erővel, he­lyette is dolgozzon a mozgalom­ban. Az állomáson keménye® fogott kezet az apa és fia s a legszebb szóval, iszalxidsAggatc bec.suztak egymástól. Stracfe János.

Next

/
Thumbnails
Contents