Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-24 / 245. szám

Va sárnap, 1948 október 24. dblmagyarorszag wahrram 7 ü SZOVJET TüööfMHY ÉS ŐZ OHTOBERg F0R9HDAL0M lr!a $ ZERGE J VAVILOV, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke szovjet rendszer " éveiben fegyveres első harc folyt a győzelmes forradalom belső és külső ellenségei ellen Azután kezdődött a nemzetgaz­daság újjáépítésének időszaka. A gyorsan fejlődő tudomány sok e etben konkrét segítséget nyújtott az ország újjáépítésé. ben az ipar, a szállítás a me­zőgazdaság terén. Azonban a tudomány fejlődésének a kor­szaka még egyenlőtlen és időn­kén' tervszerűtlen volt. 1925 decemberében a Koin­ni mis'.a Párt XIV. nagygyűlésén Sztálin kiadta az ország ipa­rosításának jelszavát rAl kell alaki la ni országunkat agrá.ói­Icmból olyan ipari ál'ammá. amely képes saját erejéből elő­állítani mindazt, ami szüksé­géi. Ez a lényeg, ez általános Irányvonalunk alapja.* Ezzel a megfeszített munka kora jött ei az egész népre. ftff iudenekelőtt igen nehéz és * bonyolult probléma várt megoldásra: meg kellett terem­teni a szovjet nehézipart. A kapitalista világtól való függet­lenség kivívása céljából nagv gépgyárakat, kohómüveket és elektrotechnikai üzemeket kel­lett építeni éspedig haladékta­lanul az iparral együtt, az alap­Í 'ibau véve mezőgazdasági jcl­gü országban emelni kellelt a mezőgazdasági munka termelé­kenységét. 1929 áprilisában elfogadták oz első sztálini ötéves tervet. E nagyszabású terv négy év al tt m"g alósult. A szovjet tudomány és techni­ka számára a többéves, átfogó gazdasági tervekre való áltérés uj korszak kezdetét jelentelte. Az uj követelmények elkerülhe­tetlenné telték, hogy maga a tu­domány is áttérjen a tervek vonalára. X? lőze'es tervek kidolgozása az utóbbi évtizedek során teljesen megszokott, természe­tes és nélkülözhetetlen íelt a szovjet tudós számára. A Szov­jetunió halárain kívül azonban cz a probléma ma is heves vita tárgya. A tudományos ter­vezés iránti megértés hiánya az individualista magántulajdonra épilett kapitalista társadalom­ban gyökerezik. Külföldön min­den uj lépést a tudományban, minden utabb tudományos esz­mél magántulajdonnak tekinte­nek, amellyel nem az állam rendelkezik és amellyel kapcso­latban terveket sem dolgozhat ki. Amióta a szovjet tudomány a nép és az állam szolgálatá­ban áll, a tervszerűség nélkü­lözhetetlenné vált. Ez a szo­cialista társadalom alapvető sa­játosságainak egyike. Tervsze­rűen kell megállapítani a tu­dományos intézmények, káde­rek. felszereié i tárgyak meny­nyiségét, másrészt a tudomá­nyos kutatás témaköreit. E korszak marik fontos sa­játsága a tudomány lassu de­centralizálása, uj tudományos központok létesülése az egész országban. ízekben az évek­ben alakitja meg a Szovjet Tu­dományos Akadémia leányinlé­Zeleit a nemzetiségi köztársa­ságokban. A sztálini öléves tervek kor­szaka harmadik jellemző vo­nása a tudomány fejlődésében n íŐUkolá :ok és a tanuló if­júság számának különösen gyors növekedése volt. |U| cgemlilek néhány szám adalot: a forradalomelőtti Oroszországban 1911—15-ben mindössze 68 főiskola volt. amelyekben mintegy 112 ezer diák tanult. A harmadik ötéves terv kezdetére a főiskolai hall­gatók számi körülbelül 609 ez> r a nagy honvédő háború kezdete­kor már 667 ezer volt, a főis­kolák száma pedig 800-ra emel­kedett. Ilymódon a három sztá­lini ötéves terv megvalósulása után a főiskolai diákok száma csaknem meghatszorozódott. A főiskola a Szovjetunióban min­denki számára hozzáférhető, valóban népi intézmény. Az öléves tervek végrehajtá­sának éveiben hatalmas tudo­mányos munka folyt. A szovjet tudósok különböző irányú ku­tatásai oly hatalmas méretűek, hogy csupán a legkiemelkedőbb események rövid és futólagos felsorolására kell szorítkoz­nunk. Különösen eredetiek és fi­gyelemreméltóak a szovjet ma­tematikusok kutatásának ered­ményei, különösen I. Vinográ. dov akadémikus munkái a számelmélet terén. Igen fontos és gyakorlatilag is hasznosít­ható eredményeket értek el a szovjet analitikus matematiku­sok a differenciál egyenletek terén. Az uj körülmények közölt hatalmas fellendülésnek indult­a fizika is, amelyet ma nagy­-számu szakember képvisel. A szovjet fizikusok munkái közül mindenekelőtt L. Mandelslam és G. T.andsberg munkáit kell ki­emelni. akik a fényszóródás uj elméletét dolgozták ki. Ugyan­ezt a jelenséget velük egyidőben 1928-ban felfedezte Raman hin­du fizikus Kalkuttában. Az uj felfedezés egészen uj fejezetet jelent a jelenkori fizikában. <5; zovjet kutatók felfedez­ték a folyékony hélium egy egészen uj, érdekes tulaj­donságát, amelyet »superfoIyé­konyság*-nak neveztek. E je­lenség elméletét L. T.andau aka­démikus dolgozta ki és ennek az elméletnek igen finom kö­vetkeztetéseit (két hang a fo­lyékony héliumban) igazolták a fiatal szovjet fizikus V. Peskov kísérleteit. A kollektív munka, amely ál­talában jellemző vonása a szov­jet tudománynak, különösen a nagyszabású geológiai expedí­ciókban érvényesül A nagyszámú földrajzi kutatá­sok közül különösen kiemel­kedik a hősi mozzanatokban g"zdaq sarkvidéki expedíciók sorozata, elsősorban a tCsel. juszkin« utja O. Schmidt aka­démikus vezetése alatt és a hí­res Pgpanyin-jéle expedíció. f\ szovjet élettan a fórra­** dalom első éveitől kezdve a mezőgazdaság és az orvostu­domány szolgálatában állt. Még a forradalom előtt /. Pavlov akadémikus által kezdett kuta­tások a felső idegrendszer te­vékenységére vonatkozólag sok érdekes és fontos felfedezéshez vezetlek. Számtalan ríj felfedezés gaz­dagította a szovjet technikát. A hatalmas villanytelepek, a volliovi, dnyeperi és más vízi­erőművek hatásfokukat tekint­ve, példátlanok a technika tör­ténelmében. (Folytaljuk.) AHOL JÓK A MŰHELYERTEKEZLETEK: ÚJÍTÁSOK fiZÜUKTNEK Az njszegedi Magyar Kender-, Len- és Jutaipar mfihe. lyében minden pénteken mfihelyértekezlctot tartanak. Az üzem­fenntartók: esztergályosok, lakatosok, bádogosok az elmúlt hét minden munkáját rendszeresen megbeszélik. Megvizsgál­ják, . hogy a szükséges javításokat nem lehetett-e gyorsab­ban, jobban, kevesebb költséggel elvégezni. Mutatkozott-e le­hetőség valami más műszaki megoldásra. A mühelyértekezletek ilyen megszervezése, az a körül­mény, hogy n műhely munkásai az elvégzett munkát kiér­tékelik, már számos eredményt hozott a hónap folyamán. Vitusz Gyula művezetőnek, a műhely vezetőjének született az első, jelentős ötlete. A festő­üzemben eddig a vigonyfonál alapanyagát, a gyapjú-, pamut­hulladék festését fából készült, szekrényes gépen végezték. A sok gőz, festék a külföldi bo­rovi fenyőből készült szekrényt gyév alatt tönkretette. Pótiása mintegy ötezer fo­rintot jelentett a vállalat­nak. Vitusz a festőiftem másik sarkában lévő fonalfestőberen­dezésre lukacsos vaslemezből készült hengert szerkesztett. Ebbe a hengerbe teszik a vi­gony-fonál alapanyagát. A hen­gert a fonal festő villamos da­ru jávai a szerkezetbe eresztik és az eddig faszekrényben ké­szített áru ott festődik meg. 750 forinl rutatöm Vifusx Gyu'ának Az njitás folytán ugyanazon munkaidő alatt mostmár két­szerannyi vigony-fonál anyagot festhetnek meg. A lukacsos hengerben nagy nyomás alatt kering a festőanyag, jobban át­járja a laza árut, ezzel színtar­tóbb lesz, javul a minőség. A szekrényeket eddig két ember kezelte, akkorákat emelt mun­ka közben, majd hogy belesza­kadt. A henger kezelésénél elég egy ember is. Gombnyo­mással végzi mnnkáját. Az Országos Tervhivatal Vi­tusz értékes ujitüsát elfogadta. Vituszt 750 forinttal jutalmaz­ták. Ujifanak a munká­sok ís A műhely munkásai közül Tápai Kovács is ujitott. A szö­vőgép forgattyú tengely hajlítás sánál más eljárást vezetett bc. Az híjitás pontos értékét még nem tudják, az eljárást azon­ban már a Tervhivatal vizs­gálja felül. A folyó munkák közben lépten-nyomon születnek nz ötletek, egészséges elgondo­lások. A száritógépeknél idáig nagy problémát okozott az elhasz­nált, megsérült fütőfelületek ki­cserélése illetve pótlása. Dobrai László bádogos ötlete után a rossz fütőfelöleteknél ujabb csö­vet forrasztanak be. A fütőfe­lületek ujia használhatók lesz­nek ami az üzemnek nagy meg­takarítást jelent. A festő követi a „Vasasokat" Az üzemfenntartók példája nyomán a többi üzemrészekben is nagy figyelmet szentelnek az újításoknak. A festődében már nagyon komoly eredmény mutatkozik. Köhler mérnök pél­dául az abroszok, törülközők pi­ros csíkjai szövésére szükséges fonal festésénél alkalmazott uj eljárást. A piros fonalat a drá­ga Naftol festékkel festik — Kádakban. Köhler az egész fes­tési eljárást áttette egy eddig Modern csillárokat viiiainos szerelési anyagot, gramofonlemezt. háztartá­si készüleket lcgolc;Ó3i>a:i fogyónál, Kölcsey-uíca 4 használaton kivül álló rirező re.« Az eredmény: igen nagy festőanyng meg­takarítás, a termetén meg­duplázása, a minőség to­vábbi javítása. Maga az njitás értéke több ti*­ezer forint. Az ujitás műszaki leirása szintén a Tervhivatal előtt fek­szik. • Ha az ujszegedi Magjrar Ken­der többi üzemrészlegeiben ia olyan alapos munkát végeznek a mühelyértekezleteken mint az üzemfenr.tartók, az egész vál­lalat az eddiginél sokkal jobb eredményeket mutat fel majd a termelés terén. Ma nyílik meg a szegedi sőzlürilö rofiaminuakáva! újjáépített féfiiosz'alya Több hónapos újjáépítési I toztatták a gőzfürdő egész munkálatok után ma reggel I képét. A gőzfürdőben a gyó­7 órakor ismét megnyitja ka-'gyulást kereső dolgozókat púit a szegedi gőzfürdő férfi­osztálya. A munkálatok nagy részét a fürdő 20 munkása végezte rohammunkával. Ki­cserélték a rossz villanyve­zetékeket, kitakarították az egcsz fürdőt, amely már kö­zel 20 éve várt a tisztoga­tásra. A medencéket újon­nan betonozták és mégvál­teljesen uj felszerelés vár­ja. Az ú jonnan megnyílt für­dő a közeljövőben további újításokkal is meglepi kö­zönségét. Az öthónapos terv kereteben villany, szénsav és különböző gyógykurákat vezetnek be a dőbe. gyógyfür­dfaart nsafa Sfadion fél 3 Szeged-Soroksár Az NB I-ben a ma Buka­restben eldöntésre kerülő Ro­mán—Magyar nemzetek közötti válogatott miatt c onka fordulót játszanak. Ennek keretében ke­rül sor ma délután 3 órakor a Szeged—Soroksár mérkőzésre. A SzAK a következő összeté­telben veszi fel a küzdelmet: Veszelovszky — Szabó, Gyuri* — Gyurik, Kakuszi, Szőes — Bénák, Ladányi. Roaei.thal, Szo­koli, Nagy. Az NB I. mérkő­zés előtt"fél egy órai kezdetid iátszák le a SzAK—Mezőhegyes I. osztályú és háromnegyed 11 órakor a SzAK—Rákóczi ifi baj­nokit. Szegeden lé esiíik az első vidéki műjégpályát A Postás Sportegyesület klub­helyiségében nagy" érdeklődés mellett tartotta meg dr. Ko­vács Jenő, a Hokki Szövetség titkára sportszemináriumát. Be­széde végén kijelentette, Sze­városa, ahol megvalósítják a műjégpályát. A pálya építésére 1950-ben keriil sor "az OSH öt­éves terve keretében a Rákóczi­téren, amennyiben a város ta­nácsa a területet erre a célra ged lesz az ország első vidéki rendelkezésre bocsátja. Iláronr rangadó a Hunyadi-téren VIITE II. osztályú bajnoki. A ma délelőttre kitűzőit öt mérkőzés kerül lejátszásra a Szakszervezeti MTE rendezé­sében ma a Hunyadi-téri sport­pályán. Az öt találkozó közül háromnak rangadó jellege van. Az SzMTE ifi csapata a mó­ravárosi ifivel kerül szembe íreggel 8 órakor. Ezt követi dél­előtt 10 órakor az NB II. csa­pat mérkőzése az SzVSE-vel. Háromnegyed 12-kor kezdi mérkőzését a szakszervezetiek B) csapata a Magyar Kender együttesével. Fél 2-kor játszák a KISOSz—Gyufagyár üzemi bajnokit, 3 órakor pedig oz SzMTE—VAOSz wezitlábas baj­nokit. A szegedi sportpályák mai műsora: Cserepes-sor: fél 11: Postás— MKÜMTE ifi, fél 1: Postás— öszentiván II. oszt., fél 3: Pos­tás—KAC NB III. bajnoki mér­kőzés. Adv-tér: fél 9: SzAC—Hon­véd ifi, fél 11: SzEAC—Mind­szent I. osztályú bajnoki. Szabadság-tér: fél 1: SzATE —KASE II. osztályú, fél 3: SzATE—Csongrád I. oszt. baj. Hnsos-pálya: 12: Húsos—Sz. VSE ifi, 2: Húsos—József At­tila II. oszt bajnoki. Pálfy-pálya: fel 10: FDTC— DKMTE ifi, fél 12: FDTC— Deszk II. oszt. bajnoki. SzAK-pá|ya: fél 10: SzAK— EMOSz—SzIT—Mezőtúr kerületi ökölvívó csapati>ajnoki mérkő­zés a mezőtúriak lemondása folytán elmarad. Az SzMTE rendez'seben J® bonyolításra kerülő Szeged vá* ros birkózó bajnokságát a tor­na csarnoki an 10 órai kezdet­tel rendezik meg. A verseny szü­netében játszák le a Postás— Wolfner női NB II. kosárlabda* mérkőzést. Totóeredmények: Wolwrhamp­ton—Portsmouth 3:0. A°ton Vil­la—Cliarlton 1:3, Blaokpool — Birmingham 1:0, S/.A.C—Ha1*­dás 2:0. Magyar győz"Iem a wroclawl vivóversenyen. A jubiláló len­gyel vivószüvet tág wrpclawi ver­senyén a férfi tőrvívásban a magyar Palócz Endre győzött a szintén magyar Tilli Endre és a cseh Rypla felett. A női tőrversenyt a magyar Elek Mar­git nyerte a lengyel és a cseh­szlovák versenyzők előtt. Bukarestben szomhaton dél­után Magyarország ifjúsági laté darugőcsapata 5:0 (2:0) arány­ban vereséget szenvedett a ]6 formában játszó román ifjúsági válosra tóttól. Ririnrt legolcsóbban vásóiolltal DU1UI l ssnvíssbutorra>táróban Mikszáth K.-u. 19 sz. udvarban

Next

/
Thumbnails
Contents