Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)
1948-10-24 / 245. szám
Va sárnap, 1948 október 24. dblmagyarorszag wahrram 7 ü SZOVJET TüööfMHY ÉS ŐZ OHTOBERg F0R9HDAL0M lr!a $ ZERGE J VAVILOV, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke szovjet rendszer " éveiben fegyveres első harc folyt a győzelmes forradalom belső és külső ellenségei ellen Azután kezdődött a nemzetgazdaság újjáépítésének időszaka. A gyorsan fejlődő tudomány sok e etben konkrét segítséget nyújtott az ország újjáépítésé. ben az ipar, a szállítás a mezőgazdaság terén. Azonban a tudomány fejlődésének a korszaka még egyenlőtlen és időnkén' tervszerűtlen volt. 1925 decemberében a Koinni mis'.a Párt XIV. nagygyűlésén Sztálin kiadta az ország iparosításának jelszavát rAl kell alaki la ni országunkat agrá.óiIcmból olyan ipari ál'ammá. amely képes saját erejéből előállítani mindazt, ami szükségéi. Ez a lényeg, ez általános Irányvonalunk alapja.* Ezzel a megfeszített munka kora jött ei az egész népre. ftff iudenekelőtt igen nehéz és * bonyolult probléma várt megoldásra: meg kellett teremteni a szovjet nehézipart. A kapitalista világtól való függetlenség kivívása céljából nagv gépgyárakat, kohómüveket és elektrotechnikai üzemeket kellett építeni éspedig haladéktalanul az iparral együtt, az alapÍ 'ibau véve mezőgazdasági jclgü országban emelni kellelt a mezőgazdasági munka termelékenységét. 1929 áprilisában elfogadták oz első sztálini ötéves tervet. E nagyszabású terv négy év al tt m"g alósult. A szovjet tudomány és technika számára a többéves, átfogó gazdasági tervekre való áltérés uj korszak kezdetét jelentelte. Az uj követelmények elkerülhetetlenné telték, hogy maga a tudomány is áttérjen a tervek vonalára. X? lőze'es tervek kidolgozása az utóbbi évtizedek során teljesen megszokott, természetes és nélkülözhetetlen íelt a szovjet tudós számára. A Szovjetunió halárain kívül azonban cz a probléma ma is heves vita tárgya. A tudományos tervezés iránti megértés hiánya az individualista magántulajdonra épilett kapitalista társadalomban gyökerezik. Külföldön minden uj lépést a tudományban, minden utabb tudományos eszmél magántulajdonnak tekintenek, amellyel nem az állam rendelkezik és amellyel kapcsolatban terveket sem dolgozhat ki. Amióta a szovjet tudomány a nép és az állam szolgálatában áll, a tervszerűség nélkülözhetetlenné vált. Ez a szocialista társadalom alapvető sajátosságainak egyike. Tervszerűen kell megállapítani a tudományos intézmények, káderek. felszereié i tárgyak menynyiségét, másrészt a tudományos kutatás témaköreit. E korszak marik fontos sajátsága a tudomány lassu decentralizálása, uj tudományos központok létesülése az egész országban. ízekben az években alakitja meg a Szovjet Tudományos Akadémia leányinléZeleit a nemzetiségi köztársaságokban. A sztálini öléves tervek korszaka harmadik jellemző vonása a tudomány fejlődésében n íŐUkolá :ok és a tanuló ifjúság számának különösen gyors növekedése volt. |U| cgemlilek néhány szám adalot: a forradalomelőtti Oroszországban 1911—15-ben mindössze 68 főiskola volt. amelyekben mintegy 112 ezer diák tanult. A harmadik ötéves terv kezdetére a főiskolai hallgatók számi körülbelül 609 ez> r a nagy honvédő háború kezdetekor már 667 ezer volt, a főiskolák száma pedig 800-ra emelkedett. Ilymódon a három sztálini ötéves terv megvalósulása után a főiskolai diákok száma csaknem meghatszorozódott. A főiskola a Szovjetunióban mindenki számára hozzáférhető, valóban népi intézmény. Az öléves tervek végrehajtásának éveiben hatalmas tudományos munka folyt. A szovjet tudósok különböző irányú kutatásai oly hatalmas méretűek, hogy csupán a legkiemelkedőbb események rövid és futólagos felsorolására kell szorítkoznunk. Különösen eredetiek és figyelemreméltóak a szovjet matematikusok kutatásának eredményei, különösen I. Vinográ. dov akadémikus munkái a számelmélet terén. Igen fontos és gyakorlatilag is hasznosítható eredményeket értek el a szovjet analitikus matematikusok a differenciál egyenletek terén. Az uj körülmények közölt hatalmas fellendülésnek indulta fizika is, amelyet ma nagy-számu szakember képvisel. A szovjet fizikusok munkái közül mindenekelőtt L. Mandelslam és G. T.andsberg munkáit kell kiemelni. akik a fényszóródás uj elméletét dolgozták ki. Ugyanezt a jelenséget velük egyidőben 1928-ban felfedezte Raman hindu fizikus Kalkuttában. Az uj felfedezés egészen uj fejezetet jelent a jelenkori fizikában. <5; zovjet kutatók felfedezték a folyékony hélium egy egészen uj, érdekes tulajdonságát, amelyet »superfoIyékonyság*-nak neveztek. E jelenség elméletét L. T.andau akadémikus dolgozta ki és ennek az elméletnek igen finom következtetéseit (két hang a folyékony héliumban) igazolták a fiatal szovjet fizikus V. Peskov kísérleteit. A kollektív munka, amely általában jellemző vonása a szovjet tudománynak, különösen a nagyszabású geológiai expedíciókban érvényesül A nagyszámú földrajzi kutatások közül különösen kiemelkedik a hősi mozzanatokban g"zdaq sarkvidéki expedíciók sorozata, elsősorban a tCsel. juszkin« utja O. Schmidt akadémikus vezetése alatt és a híres Pgpanyin-jéle expedíció. f\ szovjet élettan a fórra** dalom első éveitől kezdve a mezőgazdaság és az orvostudomány szolgálatában állt. Még a forradalom előtt /. Pavlov akadémikus által kezdett kutatások a felső idegrendszer tevékenységére vonatkozólag sok érdekes és fontos felfedezéshez vezetlek. Számtalan ríj felfedezés gazdagította a szovjet technikát. A hatalmas villanytelepek, a volliovi, dnyeperi és más vízierőművek hatásfokukat tekintve, példátlanok a technika történelmében. (Folytaljuk.) AHOL JÓK A MŰHELYERTEKEZLETEK: ÚJÍTÁSOK fiZÜUKTNEK Az njszegedi Magyar Kender-, Len- és Jutaipar mfihe. lyében minden pénteken mfihelyértekezlctot tartanak. Az üzemfenntartók: esztergályosok, lakatosok, bádogosok az elmúlt hét minden munkáját rendszeresen megbeszélik. Megvizsgálják, . hogy a szükséges javításokat nem lehetett-e gyorsabban, jobban, kevesebb költséggel elvégezni. Mutatkozott-e lehetőség valami más műszaki megoldásra. A mühelyértekezletek ilyen megszervezése, az a körülmény, hogy n műhely munkásai az elvégzett munkát kiértékelik, már számos eredményt hozott a hónap folyamán. Vitusz Gyula művezetőnek, a műhely vezetőjének született az első, jelentős ötlete. A festőüzemben eddig a vigonyfonál alapanyagát, a gyapjú-, pamuthulladék festését fából készült, szekrényes gépen végezték. A sok gőz, festék a külföldi borovi fenyőből készült szekrényt gyév alatt tönkretette. Pótiása mintegy ötezer forintot jelentett a vállalatnak. Vitusz a festőiftem másik sarkában lévő fonalfestőberendezésre lukacsos vaslemezből készült hengert szerkesztett. Ebbe a hengerbe teszik a vigony-fonál alapanyagát. A hengert a fonal festő villamos daru jávai a szerkezetbe eresztik és az eddig faszekrényben készített áru ott festődik meg. 750 forinl rutatöm Vifusx Gyu'ának Az njitás folytán ugyanazon munkaidő alatt mostmár kétszerannyi vigony-fonál anyagot festhetnek meg. A lukacsos hengerben nagy nyomás alatt kering a festőanyag, jobban átjárja a laza árut, ezzel színtartóbb lesz, javul a minőség. A szekrényeket eddig két ember kezelte, akkorákat emelt munka közben, majd hogy beleszakadt. A henger kezelésénél elég egy ember is. Gombnyomással végzi mnnkáját. Az Országos Tervhivatal Vitusz értékes ujitüsát elfogadta. Vituszt 750 forinttal jutalmazták. Ujifanak a munkások ís A műhely munkásai közül Tápai Kovács is ujitott. A szövőgép forgattyú tengely hajlítás sánál más eljárást vezetett bc. Az híjitás pontos értékét még nem tudják, az eljárást azonban már a Tervhivatal vizsgálja felül. A folyó munkák közben lépten-nyomon születnek nz ötletek, egészséges elgondolások. A száritógépeknél idáig nagy problémát okozott az elhasznált, megsérült fütőfelületek kicserélése illetve pótlása. Dobrai László bádogos ötlete után a rossz fütőfelöleteknél ujabb csövet forrasztanak be. A fütőfelületek ujia használhatók lesznek ami az üzemnek nagy megtakarítást jelent. A festő követi a „Vasasokat" Az üzemfenntartók példája nyomán a többi üzemrészekben is nagy figyelmet szentelnek az újításoknak. A festődében már nagyon komoly eredmény mutatkozik. Köhler mérnök például az abroszok, törülközők piros csíkjai szövésére szükséges fonal festésénél alkalmazott uj eljárást. A piros fonalat a drága Naftol festékkel festik — Kádakban. Köhler az egész festési eljárást áttette egy eddig Modern csillárokat viiiainos szerelési anyagot, gramofonlemezt. háztartási készüleket lcgolc;Ó3i>a:i fogyónál, Kölcsey-uíca 4 használaton kivül álló rirező re.« Az eredmény: igen nagy festőanyng megtakarítás, a termetén megduplázása, a minőség további javítása. Maga az njitás értéke több ti*ezer forint. Az ujitás műszaki leirása szintén a Tervhivatal előtt fekszik. • Ha az ujszegedi Magjrar Kender többi üzemrészlegeiben ia olyan alapos munkát végeznek a mühelyértekezleteken mint az üzemfenr.tartók, az egész vállalat az eddiginél sokkal jobb eredményeket mutat fel majd a termelés terén. Ma nyílik meg a szegedi sőzlürilö rofiaminuakáva! újjáépített féfiiosz'alya Több hónapos újjáépítési I toztatták a gőzfürdő egész munkálatok után ma reggel I képét. A gőzfürdőben a gyó7 órakor ismét megnyitja ka-'gyulást kereső dolgozókat púit a szegedi gőzfürdő férfiosztálya. A munkálatok nagy részét a fürdő 20 munkása végezte rohammunkával. Kicserélték a rossz villanyvezetékeket, kitakarították az egcsz fürdőt, amely már közel 20 éve várt a tisztogatásra. A medencéket újonnan betonozták és mégválteljesen uj felszerelés várja. Az ú jonnan megnyílt fürdő a közeljövőben további újításokkal is meglepi közönségét. Az öthónapos terv kereteben villany, szénsav és különböző gyógykurákat vezetnek be a dőbe. gyógyfürdfaart nsafa Sfadion fél 3 Szeged-Soroksár Az NB I-ben a ma Bukarestben eldöntésre kerülő Román—Magyar nemzetek közötti válogatott miatt c onka fordulót játszanak. Ennek keretében kerül sor ma délután 3 órakor a Szeged—Soroksár mérkőzésre. A SzAK a következő összetételben veszi fel a küzdelmet: Veszelovszky — Szabó, Gyuri* — Gyurik, Kakuszi, Szőes — Bénák, Ladányi. Roaei.thal, Szokoli, Nagy. Az NB I. mérkőzés előtt"fél egy órai kezdetid iátszák le a SzAK—Mezőhegyes I. osztályú és háromnegyed 11 órakor a SzAK—Rákóczi ifi bajnokit. Szegeden lé esiíik az első vidéki műjégpályát A Postás Sportegyesület klubhelyiségében nagy" érdeklődés mellett tartotta meg dr. Kovács Jenő, a Hokki Szövetség titkára sportszemináriumát. Beszéde végén kijelentette, Szevárosa, ahol megvalósítják a műjégpályát. A pálya építésére 1950-ben keriil sor "az OSH ötéves terve keretében a Rákóczitéren, amennyiben a város tanácsa a területet erre a célra ged lesz az ország első vidéki rendelkezésre bocsátja. Iláronr rangadó a Hunyadi-téren VIITE II. osztályú bajnoki. A ma délelőttre kitűzőit öt mérkőzés kerül lejátszásra a Szakszervezeti MTE rendezésében ma a Hunyadi-téri sportpályán. Az öt találkozó közül háromnak rangadó jellege van. Az SzMTE ifi csapata a móravárosi ifivel kerül szembe íreggel 8 órakor. Ezt követi délelőtt 10 órakor az NB II. csapat mérkőzése az SzVSE-vel. Háromnegyed 12-kor kezdi mérkőzését a szakszervezetiek B) csapata a Magyar Kender együttesével. Fél 2-kor játszák a KISOSz—Gyufagyár üzemi bajnokit, 3 órakor pedig oz SzMTE—VAOSz wezitlábas bajnokit. A szegedi sportpályák mai műsora: Cserepes-sor: fél 11: Postás— MKÜMTE ifi, fél 1: Postás— öszentiván II. oszt., fél 3: Postás—KAC NB III. bajnoki mérkőzés. Adv-tér: fél 9: SzAC—Honvéd ifi, fél 11: SzEAC—Mindszent I. osztályú bajnoki. Szabadság-tér: fél 1: SzATE —KASE II. osztályú, fél 3: SzATE—Csongrád I. oszt. baj. Hnsos-pálya: 12: Húsos—Sz. VSE ifi, 2: Húsos—József Attila II. oszt bajnoki. Pálfy-pálya: fel 10: FDTC— DKMTE ifi, fél 12: FDTC— Deszk II. oszt. bajnoki. SzAK-pá|ya: fél 10: SzAK— EMOSz—SzIT—Mezőtúr kerületi ökölvívó csapati>ajnoki mérkőzés a mezőtúriak lemondása folytán elmarad. Az SzMTE rendez'seben J® bonyolításra kerülő Szeged vá* ros birkózó bajnokságát a torna csarnoki an 10 órai kezdettel rendezik meg. A verseny szünetében játszák le a Postás— Wolfner női NB II. kosárlabda* mérkőzést. Totóeredmények: Wolwrhampton—Portsmouth 3:0. A°ton Villa—Cliarlton 1:3, Blaokpool — Birmingham 1:0, S/.A.C—Ha1*dás 2:0. Magyar győz"Iem a wroclawl vivóversenyen. A jubiláló lengyel vivószüvet tág wrpclawi versenyén a férfi tőrvívásban a magyar Palócz Endre győzött a szintén magyar Tilli Endre és a cseh Rypla felett. A női tőrversenyt a magyar Elek Margit nyerte a lengyel és a csehszlovák versenyzők előtt. Bukarestben szomhaton délután Magyarország ifjúsági laté darugőcsapata 5:0 (2:0) arányban vereséget szenvedett a ]6 formában játszó román ifjúsági válosra tóttól. Ririnrt legolcsóbban vásóiolltal DU1UI l ssnvíssbutorra>táróban Mikszáth K.-u. 19 sz. udvarban