Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-21 / 242. szám

Csütörtök, 19(8 október 21. /t fii. magyarország Az atoméra betiltása ellen döntött az amerikai szavazógép Az UNO oplilikai bizottsága szerdán befejezte az atonierfi-bizottság jelentése feletti viliit. A délutáni tanácskozás a szavazással telt el. Előzőiéi! Mnmiilszkij ukrán kiküldölt nyilatkozatot tett a módo-ilolt kanadai javaslatról, hangsúlyozva, hogy a javaslat lényegében egyeduralmat akar biztositani az Egyesűit Államok részére a világ a5oinerőforrásai felett. Ezután a bizottság az atomerő használatának betiltásáról és ellenőrzéséről •zóló szovjet javaslatot 39 szavazattal 6 ellenében elutasította. Hét állam tartózkodott a szavazástól. Elutasították a hindu közvetitő javaslatot is. amely az atomerő-bizottság sürgős összehívását kívánta, végül azt a javaslatot, amelyet Manuilszkij korábbi felszólalásaiban élesen visszautasított. 41:6 szavazatarányban elfogadták. Tiz állam tartózkodott a szavazástól. Ezzel a Politikai Bizottság befejezte az atonierő-bizottság jelentésének megvizsgálását és rátért ^ második napirendi pontra, a palesztinai kérdésre. Küzd a selejt ellen és (okozza a termelést Simon György élmunkás szeretné,ha minél többen megkapnák az élmunkásjetvényt \Z IMPERIALIZMUS a fejlődés gátja Simon György elvtárs, az Orion-bőrgyárban dolgozik. Timársegéd, szakmunkás. Huszonnyolc éves, hosszú szál lelegc'nv. Bőrköpcnv csapdossa lábait, amint elénk siet. Rubálán, ingén vegyszerek nyoma iát szik, karja is feslékes, písz *os a munkától egcszen könyökig feltört Ingujjáig. - Ma reggel a Délmaggarbói tudtam meg, hogg élmunkás kitün'e'ést kaptam, — meséli bot. dogun. — Mit gondol, mivel érdemelte ki ezt a kitüntetést Simon elvtárs? —, Én nem is nagyon tudom, — mondja szerényen és először húzódozik, hogy magáról szóljon, csak azu'án kezd beszélni: — Tizenhat éves korom óta drtgozom iíl az Orion -bőrgyártón Azelőtt is végeztem a műnkéin. de amióta megindultak a munkaversengek, és a gyárat államosították, még inkább igyekeznem m'nél többet, minél jobban t ermetni. A bőrök gépelésénél értem et magasabb teljesítményt. Körülbelül 15— 20 százalékkal végeztem többet munkás'.ársaimnáL Négy\ óra alatt végzek 200 darab bőrrel, ami általában másnak öt és fél — hat órájába kerül. Ezzel nagy árammeptakaritást is é-ek eí az üzemnek. De, ne aafagudjon elv árs oivan furcsa nekem erről beszélni, szinte zavarban vagyok! — áll meg a beszédben. Engi István elvtársnak, az Ozemi Bizottság elnökének kell átvennie a szót: — Simon elvtárs nemcsak a többtermeléssel tünt ki, de a minőségi munka terén is a legszebb eredményeket ért© el. Vigyázott arra, hogy a bőrök szinét le ne kapja a gép, mert ez szaporítja a selejtet és anyagi veszteséget jelent. Minden téren a szorgalmával tünt ki, — folytatja Engi elvtárs. — Szorgalmával 'és fegyelmezettségével a munka" morált is fokozta az üzemben mert valósággal magával ragadta a többieket. E mellett, ha itt leteszi a munkát, akkor már veszi fel a másikat: a pártmunkát. Mert 5 az üzemi párttitkár és tevékenyen résztvesz az MDP munkájában. Újból Simon elvtárs felé fordulunk, aki inkább a jövő terveire tereli a szót: — Az élmunkás kitüntetés arrá ösztönöz, hogy még többet tanuljak, de főként másokat is taníthassak. Azt szeretném, hogy ne csak egyedül legyek itt az üzemben élmunkás, hanem minél előbb ketten, hárman, vagy akár többen is. Uj iramra szeretném ösztönözni valamennyit, hogy együtt építsük ezt az üzemet és fvele a szocializmust. Or'zeSbe veitek hat dorbézoló navágót őrizetbe vettek hat újpesti nagy-vágót, akik 1945-ben megalapították az újpesti nusiparosok értékesítő és termelő szövetkezetét és azóta sok visszaélést követtek el. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint 400.000 kiló olajat, 150 000 kiló margarint és 100.000 kiló zsirt feketéztek el. A törvénytelen uton hozzájutott pénzből fényűző életmódot folytatlak. La1 a! alá kerültek a hánts fanuk Is A népbiróság Kiss Dezső-tanácsa helyszíni tárgyalást tartott Dombovári István volt meíőkovácsházi községi bíró ügyében. Dombovári a nyár folyamán borozgatott a Hangya-vendéglőben. ahol nagyhangon szidta a demokratikus' államrendet és izgatott a demokratikus rendőrség ellen. Az izgató Hideg vac? orák Márhás Italok Fölsőmé^9, Kárász-u. 8 kijelentéseket többen hallották, így a társaságán kívülálló Vigh Ferenc pincér és Mihály Imre földműves is. Mind a ketten igazolták a rendőrség előtt, hogy a kijelentéseket hallották. A népbirósági tárgyaláson már mentegetni próbálták Dombóvárit, sőt meg is esküdtek arra, hogy nem hallottak semmit. Igy a két vallomás közül az egyik hamis volt, ezért a népügyész indítványára a hamistanukat a három és félévre itélt Dombóvárival együtt letartóztatták. Az UNO közgyűlésének és egyutlal az egész emberiségnek központi problémája ma a háború és béke kérdése. Két fél áll egymással szemben: az Egyesült AHamok, amely meg akarja tartani az atombomba monopóliumát, hogy ha tőkés érdekei ugy kívánják, minden nél pusztilóbb háborút zudihasson a világra. A másik a Szovjetunió, amely javaslalában az atomfegyver betiltása, nemzetközi ellenőrzése mellett szállt sikra és azt akarja, hogy a tudomány fejlődésének e hatalmas vívmányát, az atomenergiát békés, az egész emberiség jólétét szolgáló célokra használják fel. Az egyik fét a háborút akarja, a másik a békét, az egyiken tudomány eredményeinek meggyalázására, másik a kultura és egyúttal a civilizáció fellendítésére törek szik. Az egyik a halódó, élősdi és rothadó kapitalizmust kívánja megmenteni, a másik az uj rend, a szocializmus építésére vesz irányt. M'nden társadalmi rendszer kialakulásakor haladó volt, ujat hozott, újfajta termelési módot honositott meg, uj, fejlettebb termelőeszközökkel. Elősegítette a társadalmi haladást, az addiginál nagyobb lehetőségeket nyújtott a javak előállítására. Tehát többet adott az emberiségnek, mint az előző rendszer. Ki vitathatná el, hogy a feudális-hűbéri társadalom kezdetben haladást jelentett a rabszolgalársadalommal szem ben? Az első árpádházi királyok harca a pogányok ellen nem a haladó erők harca volt-e a reakció erői ellen? Ugyan igy a kapitalizmus, a polgári társadalom, a feudális erők elleni szívós és élkese. redett küzdelmekben, forradalmakban hódította meg a hatalmat és kialakulásának uljdt olyan dátumok jelzik, mint Angliában 1610 és Franciaországban 1789. A kapitalizmus felszabadította a jobbágyot. Ezáltal azonban a munkást nemcsak jobbágyi függőségétől, hanem egyúttal a termelőeszközöktől is megszabadította, igy lelt a munkás kénytelen áruba bocsájlani azt, amije megmaradt: a munkaerejét. A kapitalista nyarészkedésl vágy a profit utáni hajsza teremtette meg a versenyeket, amelyek a kapitalizmus első szakaszában a technikai fejlődés leghatásosabb ösztönzői voltak. A tőkés azon igyekezett, hogy minél többet termeljen, minél kisebb önköltséggel, ezáltal pedig versenyképes legyen. A XIX. század kapitalistái egymással versengve vezették be a különböző racionalizálásokat, milliókat fizettek uj találmányokért, szabadalmakért, tökéletesebb gépekért. Kifejlődtek az óriásüzemek, bennük a legmodernebb gépekkel, a technika valóságos csodáival. A másik oldala a kérdésnek az, hogy a gépek fokozatosan kiszorították az embert a termelésből, létrejött az ipari tartaléksereg, fokozódott a kizsákmányolás, egyre nagyobb méreteket öltött az elnyomorodás és a kapitalizmus az emberiség többsége számára mind elviselhetetlenebbé váló szenvedést jelenlett. A kapitalizmus a termelési és a piacon duló anarchiájánál fogva létrehozta a válságokat. A mindig sűrűsödő válságokból mind kevesebb és kevesebb — de annál hatalmasabb vagyonú — tőkés került ki és a széles néprétegek nyomora egyre fokozódott. Igy érkeztünk el a kapitalizmus halódó, rothadó szakaszába, az imperializmusba, amikor a termelés már csak egész kevés órUistrószl kezében összpontosul és mind termelési, mind értékesítési vonalon egyed uralomra tettek szeri a monopóliumok. A kevésszámú nagytőkésnek már nem érdekes a verseny, a termelés racionalizálása, a technika fejlesztése, a magasabb profit érdekében nem szükségesek már a további beruházások, az értéktöbblet nagyrésze külföldre, vagy a gyarmatokra vándorol, hogy onnan mint extraprofit térjen vissza. Hanyatlás mutatkozik minden vonalon, a tőkés az elavult gépeket nem cseréli fel ujakkal (lásd Anglia.) A kapitalizmus túlélte magát, a haladás gátlójává vált. Hogy megmentse magát az egyre sűrűbben fellépő, mind nagyobb méreteket öltő válságoktól, csak egy kiútja mared: a háború Hiába hangoztatja az amerikai nagytőke, hogy csak a • szabad vállalkozás* rendszere nyújt lehetőseit a technikai fejlődésre. A nagy amerikai trösztök páncélszekrényeiben pillanatnyilag mintegy 600 ezer találmány hever, amelynek szabadalmát a tőkések felvásárolták. Igy sikkadt eb az •örökégő* lámpa, amely háromszor annyi ideig ég, min|t a közönséges körte. Igy maradt ismeretlen az emberiség előltt a 25 percig egyfolytában játszó gramofonlemez, a soha nem csorbuló zsilettpenge, amellyel a végtelenségig lehelne borotválkozni. Igy dőlt dugába a tartós müjég gyártásának terve, ezért ronlolták el többmilliós költséggel a nylonharisnya szálát olyannyira, hogy a harisnya nem két, hanem csak fél évig vagy addig se tartson. Az emberiségnek nem lehet része ezekben a javakban, mert igv kívánta ezt a villanykőrtegyárosok, a gramafonlemezgyárak, a zsilletpengét gyártó trösztök, a müjéggyárosok és harisnyatrösztök érdeke. És igy kerül szembe az imperializmus érdeke az egész emberiség érdekével A legSzcmMünőbb példa azonban az alomerő felszubaditása. Nem lehet felsorolni, milyen jótétemény lenne a világ számára az atomerő békés célokra való felhasználása. A régi fizikusok vágyálma, az atomrombolás ma már valóság. Mennyi jót, szépet, hasznosat nyújthatna a tudomány az atomerő békés fejlesztésével az emberiségnek. Gondoljunk csaH a rák gyógyítására, vagy arra, hogy zsebben elférő üzemanyaggal egész városokat, falvakat, utcákat tartósan fűlhetnénk, világiihatnánk. Jókai a Jövő század regényében megírt furcsa'-ágok elképzelésénél alighanem az atomerőre gondolhatott, bár még nem is tudla, mi az. O y*n lehetőségek A'•anak az emberiség előtt, amelyek mindnyájunk életét megkönnvi'enék, kulluránkat éa civilizációnkat soha meg nem álmodott fokra emelnék. És mi történik ehelyett? Amerikában a »szuper-atombomba« feltalálásán dolgoznak, hogy ne százezreket, hanem milliókat pusztíthassanak eL ,4z emberi agy eddig elért legnagyobb teljesítményét nem a világ megismerésére, az élet szeb. bé tételére, hanem az emberiség kiirlá ára s -ándékoznak felhasználni. Ea a báltere annak a napihirnek, hogv a nyugatiak nem hailandők elfogadni a szovjet javallatot. Az imner'alizmus felfalia önmagát, de a világ jelentős részén már él, terjed, izmosodik a szocializmus és nem engedi, hogy az emberiség vívmánya elpusztítsa magát az emberiséget- És ez a szocialista rend ugyanolvan erővet tud vissza is ütni, ha az Imperializmus of« fenzivába kezd. Visinszkij elvtára áz UNO előtLL Ireértheteílenül leszögezte, hogy az atombomba titka töb!>é nem titok. Igen, de az atomenergia a Szovjetunió kezében nem a há. ború, hanem a béke fegyver© és ennek a békének megmentéséért harcol ma a Szovjetunió a hatalmas béke tábor élén. Legyünk büszkék, mi magyar dolgozók, hogy részesei lehetünk' ennek a harcnak. Kövesdi Ttászli Ma ünnepélyesen osztják ki a szovjet filmkritikapályázat dijait A Magyar-Szovjet Müveléd'si • Társaság és a Délmaeyarország a közelmúltban pályázatot. h'r< detett a szovjet filmhét alklímával bemutatott filmek krii tikájára. A biráló bizolt-á^ szerdán Ítélte oda a dijakat* A 150 forintos első diiat kéf pályázónak megosztva adják kL Az öt díjnyertes a következői Penczi András OTI dolgozój •Erzsébet leánygimnázium* feligés pályamű, ifj. Száraz Pál dohánygyári ifjumunkás, Szalma Andrásné gyufagvári mua» kás és Dééri Ernőné. A pályadíjakat ma. c-ütöriSt kön este 6 órakor adják át a* MSzMT előadótermében (Klauzál-tér 3., II. em.). Ez alka* lommal dr. Erdődi József főiskolai tanár, a társaság ügyvezető elnöke »A budapesti szovjet könyvkiállítás és a szovjeí műveltség* eimmel tart előadást. Benkő Miklós, a Szef

edi Nemzeti Színház művész® ölteményeket szaval. A MAGYAR KÖNYVNYOMDÁI MUNKASOK SZABAD SZAKSZERVEZETE Szegedi Csoportja vasárnap* október 21-én délután 4 órakor &. budapesti Nyomdász Kullurkör mUvé»zelnek -vendég felléptével MŰSOROS DÉLUTÁNT rendez a szakszervezeti székház kuMurtermcbent amelyre mindenkit szeretettel hiv a Rendezőség)