Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-21 / 242. szám

orrmagv4 korszak Csütörtök, 1948 október ti. szervezési titkár válaszolt az elhangzott felszólalásokra, ínajd Köves András ismertette alapszabálvmódositó bízott­éig javaslatát. A javaslat szabályozza a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnökének, főtitkárá­nak, központi vezetőségének, elnökségének, vezető titkárai­nak, ellenőrző bizottságának és választott biróságának meg­választását. Felhatalmazza a szaktanácsot további a'a' sza­bálymódosításokra és kimond­ja, hogy a szaktanács alap­ezabálymódositásainnk meg­felelően minden szakszervezet változtassa meg a maga alap­szabályait és terjessze azokat elfogadás végett saját kül­döttközgyűlése elé, valamint jóváhagyás végett a szakta­nácshoz. A kongresszus az •Japszabálymódositást egy­hangúan elfogadta. Mekis József, a jelölő bizott­ság elnöke ismertette ezután a jelölő bizottság jelentésűt. A bizottság javasolja a kongresz­ízusnak, hogy az elnökségi )a­roknt, a választmányi tanács­tagokat, az ellenőrző bizottság is a fegyelmi bizottság tagjait *z ősszcülő ui szakszervezeti tanács kebeléből válassza meg. A bizottság a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökévé Ha­rustyák Józsefet, főtitkárá­vá pedig Aprő Antalt jó­solja. A kongresszus tagjai felállva hatalmas lelkesedéssel, percekig tartó viharos tapssal éltették tlarustyák és Apró elvtársakat. Ezután felolvasták a jelölő bizottság javaslatát a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának tagjaira vonatkozólag. A mpqyar bányászok segítség* a sTtréjiote francia bányászoknak Ezután Zgycrka János, a bá­nyászszakszervezet főtitkára na­pirenden kivül szót kért. Fel­szólalásában méltatta a francia bányászoknak az amerikai zsold­ban álló francia kormány fegy­vereivel, csendőrségével szem­ben vivőt t bátor, kemény har­cát és bejelentette, hogy a bányászszakszervezet százezer fi.rintot köld a sztrájkoló francia bánya­munkások számára. A bejelentést a kongresszus résztvevői felállva, szűnni nem akaró lelkes tapssal fogadták és igy fejezték ki együttérzésü­ket a hős francia bányászokkal. Nőrer Antalnak, a szavazat­szedő bizottság elnökének jelen­tését a kongresszus lúgjai ház­tól mas tapssal vették tudomá­sul s perceken át szűnni nem akaró tapssal ünnepelték az uj Szakszervezeti Tanács tagjait és éltették Rákosi Mátyást és Sztá­lin generalisszimuszt. Harustyák József, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának újonnan megválasztott elnöke elfoglalta helyét az elnöki emel­vényen, majd a küldöttek el­énekelték a/. Internacionálét. Ezután Döbrentei Károly el­nök bejelentette, hogy Pierre le Brun. a francia küldöttség vezetője kíván szólani. A fran­cia küldött megható szavakkal mon­dott köszönetet azért a se­gítségért, amelyet a ma­gyar bányászszakszervezet ajánlott fel a döntő küz­delmüket folytató francia bányászoknak. Amikor a francia szakszervezeti küldöttség vezetője elhagyta a szónoki emelvényt, Apró Antalhoz lépett, át­ölelte és megcsókolta. A kongresszus résztvevői fel­állva percekig ünnepelték a je­lenetet, amely a világ dolgozói­nak együttérzését fejezte ki. Nemes Dezső, a határozati javaslatot szövegező bizottság elnöke ismertette ezután a ha­tározati javaslatot, amelyet a kongresszus egyhangú lelkese­déssel elfogadott. Határozati javaslat A határozati javaslat bc-' vezető részében visszapillan­tást nyújt a magyar mun­kásosztálynak a félfeudális és nagytőkés reakcióval vi­vőit küzdelmeire. A mun­kásosztály — miután a di­csőséges "szovjet hadsereg felszabadította az országot — évekig tartó súlyos har­cokban sorozatos csapást mért a nagybirtokos, tőkés és zsirosparaszti reakcióra, létrehozta & népi demokrati­kus államhatalmat a mun­kásosztály vezetésével. A javaslat kiemeli, hogy a győ­zelmek elsősorban a imtnlu'tsegységnck köszönhetők, amelyért a Magyar Kommunista Párt zzivós harcot folytatott. A végbement gazdasági és ha­talmi változások eredmé­nyeként hazánk rálépett a szocializmus építésének út­jára. A feladatokat a volt uralkodó osztályok, a ku­lákság fokozódó ellenállása és az osztályharc élescdé­désc közepette kell megol­dani. A kongresszus határozot­tan leszögezi: A szervezeti munkásság hive a teljes val­lásszabadságnak, ugyanak­kor köveleli, hogy a kor­mányzat vessen végei Mimlszenly demokráciaellenes üzei­meinek. Helyesli és támogatja az MDF kezdeményezését a Függetlenségi Front újjá­szervezésére. A XVII. kon­gresszus jóváhagyja a Szak szervezeti Tanácsnak az elő­ző kongresszus óta folyta­tolt tevékenységét és megál­lapítja, hogv munkájuk irányvona'a általában helyes volt. Megállapítja a jelen­tős sikereket, a kongresszus leszögezi, hogy a szakszer­vezeti mozgalomban komoly hiányosságok voltak és a tagoknak csak arány­lag kis részét sikerült az aktiv munkába bevonni A a dolgozók viszonyának a termeléshez, az államhoz. Részletesen felsorolja ezután a javaslat a szakszervezetek jövőbeni feladatait. A szakszerveze­tek döntő feladata minél szélesebb dolgozó tömege­ket bevonni a szocialista építés muukájába és tudato­sítani bennük, hogy végső fokon egyéni érdekeik s a közösség érdekei egybees­nek. A kongresszus magáévá te­szi a munkásság kezdemé­nyezését: a dolgozók kere­setük cgyszázalékával járul­janak hozzá az öregségi já­rulékalaphoz a járadék 50 százalékos felemelése érde­kében. Még jobban ki kell épiteni a szak­oktatást, fejleszteni kell a szakszer­vezeti szemináriumokat, sza­badegyetemeket, fel kell ka­rolni a dolgozók művelődési törekvéseit. A szakszerveze­tek továbbra is támogassák a nőmozgalmat, mirtejj na­gyobb mértékben vonják be a dolgozó nőket a szakszer­vezeti vezetés munkájába. A kongresszus kötelességévé teszi a szakszervezeteknek hogy az eddigieknél nagyobb niérlé'd en támogassák a szakszervezeti Ifjúsági és tanoncmozgalmat. A kongresszus kimondja, hogy a szakmai szervezete­ket fokozatosan ipari szervezetekké kell fejleszteni, úgyhogy egy üzemnek minden dolgozója egy szakszervezethez tartóz zék. Kivétel nélkül minde­nütt meg kell valósítani s általánossá kell tenni az önkéntes tagságot és haladéktalanul meg kell szüntetni a szakszervezeti járulék hivatalból való levo­nását A kongresszus éberségre hivja fel a dolgozókat a a szabadságszerető népek­hez s harcolnak az imperia­lista háborús uszítók ellen. A kongresszus 1,600.000 szervezett magyar dolgozó nevében teljes szolidaritásáról biztosítja a Szovjetuniói és sikraszáll a magyar népi demokrácia és a Szovjet­unió, valamint a népi demo­kratikus állam imperialista­ellenes önvédelmi szövetsé­ge mellett. A kongresszus elítéli és megbélyegzi a jugoszláv! kommunista párt áruló vezelőit. Megbélyegzi az angol szak­szervezetek jobboldali veze­tőit, akik az imperializmus érdekében igyekeznek meg­bontani a nemzetközi szak­szervezeti egységet. A béke védelmében a magyar szak szervezetek szükségesnek tartják Magyarország véderejé nck kiépítését, a magyar honvédség meg­erősítését. támogatják a ma­gyar köztársaság kormányát és felszólítják a magyar munkásosztályt, a dolgozó népet honvédségünk támo­gatására. A magyar szakszervezetek kijelentik, hogy minden erejüket lalbavetik a népi demokrácia vívmányának a megvédésérc és teljes erő­vel támogatják a nagy szo cialista Szovjetunió vezetése alatt a békét, a társadalmi ha­ladást, a nemzetközi fiig gelíenségct védelmező nemzetközi szocialista frontot. A naqy Szovje umo baitepo ilffeá ártek menva)ó*l»á«áva| a népek 'atté* b&ké'o feé " Ezután Harustyák József, a Szakszervezeti Tanács elnöke mondotta el záróbeszédét. Rár mutatott arra, hogy a kon­gresszus pontos képét adta a magyar újjáépítés, a magyar dolgozó nép politikai érettsé­gének. A kongresszuson három nagy vezető gondolat vonult végig. A határozati javaslat­ban kidomborodik először a munkásosztály ve­zető szerepe a szocializmus építésének korszakában «• MDP irányitá-sa mellett. Másodszor a szakszervezeti erők összpontosítása a ter­melés arcvonalának megszi­lárdulásáért és megjavítá­sáért és harmadszor: a pro­letár internacionalizmus megerősödés®, a bélkc. a de­mokrácia és a szabadság védelmében. Abból a szellemből, amely ezek­ből sugárzik, a magyar szer­vezett munkásság megingat,ha* tatlan hűsége jut kifejezésre a Szovjetunió a nemzetközi mun­kásság nagy és bölcs tanitó­mestere, Sztálin, generalisszi­musz mellett. (A küldöttek fel­állva percekig ünnepelték a Szovjetuniót és nagy vezérét, Sztálint.) Haladunk a világ szocialis­ta erőinek összefogásával, a szakszervezeti világszö­vetség megerősítésével, az Imperialista és oeztályáruló erők kiszorításával a nagy Szovjetunió békepolitikájá­nak megvalósi tájával a né­pek tartós békéje felé. Köszönjük dolgozó népünk lelkes részvételét ezen a mai történelmi kongresszuson. Kö­szönjük Saillant elvtársnak, a világszövetség főtitkárának, Szolovjev elvtársnak és a Szov­jetunió szakszervezeti delegá­ciójának, de köszönjük az itt' megjelent többi tizenöt ország delegációjának is, hogy rész­vételükkel megtisztelték kon­gresszusunkat. na mi jól végétünk, nem­csak a mi sikerünk, hanem a proletár szolidaritás, a marxi-lenini forradalmi ta­nitások diadala is. Beszédét a Szovjetunió, Sztá­lin generalisszimusz, a Szak­szervezeti Világszövetség, a* MDP és Rákosi Mátyás élteté­sével fejezte be. Harustyák József a kongresz­szus hosszantartó, lelkes taps­sal fogadott beszéde után a. küldöttek elénekelték az Inter­nacionálét s ezzel a Szakszer­vezeti Tanács XVII. kongresz­szusa, amely történelmi forduló­pontot jelent a magyar szak­szervezeti mozgalom történeté­ben, véget ért. Szerdán este I? órakor Szalcasita érpád köztár­sasági elnök a Gellért-szállóba ni estebédet adott a kongresszusi küldöttek és a külföldi vendé­gek tiszteletére. A szinház és a dolgozók tartós kuUarz közösségét teremtik meg n hétion kezdedo Szabad Fórum vltaesféH A Szegedi Állami Nemzeti Szinház munkájában eddig alapvető hiányosság mutatko­zott: nem épitette ki megfele­lően kapcsolatait a közönség­gel, a dolgozókkál. Ennek hi­ányosságának kiküszöbölésére a szinház uj vezetősége most meg­felelőnek ígérkező módot ta­lált. Both Béla elvtárs igaz­gató erről a kérdésről a követ­kezőket mondotta: — A szinház — eredeti cél­kitűzéseinek megfelelően _ — igyekszik a dolgozók minél szélesebb rétegeit kulturmun­kájába bevonni. Ezt a célt ugy kívánjuk elérni, hogy Szabad Fórum* gyűjtőnév alatt a szín­házban vitaestéket rendezünk, Ezekre meghívjuk a színházlá­togató közönséget, természete­sen elsősorban az ipari mun­kásságot, amelynek túlnyomó része a múltban teljesen nél­külözte a színházi kulturát. Az első Szabad Főrum-vitnestct hétfőn, 20-án este rendezzük meg a színházban és azon a Csongor és Tünde előadásával kapcsolatban felmerült problé­mákat beszéljük meg. A vitában természetesen mindenki felszó­lalhat. — Az e]ső vitaestet, üzemláto­gatással készítjük elő. Még a hét folyamán kimegyünk a leg­nagyobb szegedi üzemekbe, ahol kis műsorral szórakoztatjuk a dolgozókat. Megnézzük az üze­mekben azt is, hányan járnak a munkások közül rendszeresen színházba és azoknál, akik nem járnak, felkutatjuk ennek okát. Ugy gondolom, az üzemlátoga­tások, a munkásoknak munka­helyükön való felkeresése n.ngy­megvalósitásához, hogy a szín­ház tényleg a dolgozók színhá­za leeyen. Felhivjuk ügyel mű­ket á vitaestekre, amelyeken nemcsak megismerkedhetnek egy-eey darabban felmerü poli­tikai ° társadalmi és kultnrálte problémákkal, hanem építő h z­zászólásaikkal helyes irányt®, befolyásolhatják a szinház to-­vábbi munkáját is. A vitaesteket havonta egy­szer tartiuk, mindig hétfői napon. Bízom benne, hogy ez­által sikerül megteremtenünk a szinház Ó3 a dolgozók tartó® kulturközösségét és jelentősen hozzájárulunk a tömegkultúra színvonalának emeléséhez. Építőipari téli Iskola Pécsett Építőipari téli tagozat I. o"* tálya nyilik meg a pécsi épí­tőipari állami műszaki közcp* iskolában november 6-án. A tanítás négy téli fél éven' át tart, évenkint november 6-tól április elejéig. Jelentkezhetnek négy középiskolát, vagy* álta­lános iskolát végzett kőműves­segédek, vagy olyan tanoncok, akik 12 hónapi gyakorlatot tud­nak igazolni. A kevesebb ve­zettségü tanulóknak felvétel) vizsgát kell tenni. A tagozat elvégzése kőmű­ves-, ács-, vagy kőfaragómes­teri képesítést nyújt. Bővebb felvilágosit,ást szemé­lyesen vagy Írásban a fenti uciyutwuu vau, iskola igazgatósága ad: Pécs, bun hozzájárul annak a célnak Majororay Imre-utca 13. s/.im. mozgalom nem vitte bc kel-, jobboldali szociáldemokra­16 mériekben a dolgozók tu- ták eseiieaes egységbontó ki­datábn, hogy a népi demo­krácia kialakulásával Ma­gyarországon a'apveíően meg kellvál­sérletcivel szemben. A ha­tározati javaslat befejező ré­szében leszögezi, hogv a ma­gvar szakszervezeteket ol­lóznia a munkásoszlá.y* léphelcllcn szo idariíás fűzi Szeged vc&sutas ^íatdlon 1948 október 24-én délulán fél .3 órakor AK. — Soroksár NB I. o. bajnoki mérkőzés, elölte fíl 1 órakor Szeged AS£ IS. Mezőhegyes kerii'eti 1. osztálvu bajnoki mérkőzés. Sűrített villamosjáratok. Jegyek elővételben kaphatók a Délmagyarország kiadó­hivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents