Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-16 / 213. szám

fletsracealse ^rkeieff a 38. baáifogogyszere^véRy V. 6vL 213. szám. Ara 60 Hllér Szened, 1313 szti^ember 18. CsfltürUík Dolgozó paraszíoh egysége rl• z.) Rövidesen az egfez or­szágban egységes érdekvédelmi szervezetbe tömörül a dolgozó paraszttá© Eddigi két nagy tö­megszervezetének vezetősége történelmi je'entőségü határo­zatot hozott akkor, amikor ki­mondta az UFOSz és FéKOSz egvesfl'étát. A központi vezető­ség határozatához sorra csatla­koznak a vidéki szervezelek is, hogy valóban egységes lehes­sen dolgozó parasztságunk. Ez az egység azonban nem a ha­mis »narasztef!ység« gondolata, amelvet a nagyferertri összees­küvők talá'tak ki azért, hogy sz^mbeál'itsák a parasztokat a munkásokkal és a zdros ku­Iákparasztok továbbra is ki­használhassák, szolgasorba süllyesszék vissza a földhöz ju­tott szegényparasztságot. A most megszülető egység, a fe dolgozó parasztok egysége lesz azokkal szemben, akik to­vábbra is kizsákmányolni, ki­fosztani szeretnék őket. A dol­gozó parasztok tömegei, nj­gazdák, kisbirtokosok és föld­munkások fogják meg erősen egymás kezét ebben az egység­ben és nein ülnek fei * többe azoknak a hazug •jóakarók­nak*, akik egv táborba akariák 'őket battani a kulákokkal, liHgvWrtokos parasztokkal nsai; azért, mert például azok fs — csizmát hordanak! Csak a valóban do'gozóknah lehet közös az érdeke. .1 ku'á­kok sohasem fogják megértért mi fái nnnek. aki v'rradaltól naeálrfozcfia do'gozik kimr a f'l'j'n, hoay he'eremjen cSa. fádfáiyk a minrfenranb Em'é­kezzünk ecak rá, hogy éveken keresztül 50 li'ó morzsolt ku­koricát követettek a lm'ákok egv hold tartó feiszántátáért, nztán ma* a forint megszületésé után 80-90, néhol még száz for'lntot is. Aki nem fúrta meg­fizetni, az csinálhatott, amit akart, de a kidáktó! nem szá­m'!h-to'( Segítségre. Most per­sze amikor a dolgozó parasz­toknak ezeket a nehéz kérdése­it sorra megoldja a seövetkezet és egyre szorosabbá válik a dolgozó parasztság összefogá­sa, akkor sorra jelentkeznek az állítólagos .barátok.* Itt is, ott is hal'unk Mákokról, akik in­gyen lebuktatták most a tarlót vagy más munkával igyekeznek jó arcot mutatni. Mostmár azonban késő bá­nat, ami a közmondás szerint is csak eb gondolat! Dolgozó parasztságunk ma már világo­san látia. hogv kik a barátai és kik az, el'eitá ei, kik azok, a1 i\ őszintén nyújtanak seyitő ke­zet és kik azok, akilk csak oda­dörzsőlődítének most hozzájuk, hogy mentsék magukalak, ami menthető. Hiába suttognak már a rém­hírterjesztők, hiába akarják a zsíros parasztok elhitetni, hogy esküvő készül, ahol az UEOSz írsz a menyasszony, ha elveszi a FÉKOSz. öntudatos paraszt, ságunk tudja, hogy nem errő! van sző, hiszen sem az TTFOSz, sem a FÉTCOSz nem lesz na­gyobb ur az uf szervezetlen, hanem az egyesüléssel uf szer­vezet fön létre, amely megfe­lelő szkoszf ily okra tanozódfít mc/fd. ,1z ulaazdák tovább-a i* maguk intézhetik saját sorsu­kat, sőt most nyiUk erre Igazár. alkalom, amikar hivatalos egy­séaes nagy szerv képi* eti ér­dekeiket, olvan szerv, amelyben maguk mel'ett érezhetik és tud­hatták a földmunkások nagy táborát, sőt a mezőgazdasági gépál'omások' munkásain ke­resztül az ipari munkásság köz­vetlen támogatását is. Senkinek jogai, érdekei, nem csorbulnak meg, hanem inkább lo'tellefed­nek, hogv az egész dolgozó pa­rasztság egvfittes erővel, az ipa­ri munkásság tárnoeftátávai fel­vehesse a harcot Mztákmánvo­lóival szemben: a falu kulák­jaivnl, zsiros- és ktipccpara-zt­jaival, nagytőkéseivel, nagyke­reskedőivel szemben. Ez a harc pedig csak a dolgozó paraszt­ság győzelmével végződhet. Ma már 650 ezer paraszt versenyez egymással a többfermelés érdekében Dobi István, D£gei Imre és Erdei Mihály rádió­nyilatkozata a kétnapos ?e?meiésl ériekex'e röl Budapest, szeptember 15. A rádió hetiszemléje kereté­ben Dobi István földműve­lésügyi miniszter. Gém Fe­renc a Nemzeti Parasztpárt nevében. Erdei Mihály és Dögei Imre pedig az MDP paraszti képviselői nevében nyilatkoztak a mezőgazdasá­gi termelési értekezlet jelen­tőségéről és eredményeiről. Dobi István földművelés­ügyi miniszter elmondotta, hogy a termelési értekezlet összehívását a mezőgazda­ság előtt álló nagy feladatok tették szükségessé. Nem elé­gedhetünk mgg az idei jó termés alapján azzal, hogy jobb minőségül kenyerünk van és nagyobb mennyiség­ijén kerül a dolgozók aszta­lára, hogy bőven van cukrunk és lesz majd zsírunk, több mint az aszályos évek­ben. Éppen a* elért eredmények köteleztek bennünket arra, hogy ezt az értekezletet ösz­szehivjuk. Komoly jelentő­sége az értekezletnek, hogy a magyar föld legjobb két­kézi munkásai ültek össze a létfontosságú kérdések megbeszélésére. Kétségtelen, hogy az értekezlet elősegí­tette az őszi vetések hibát­lan elvégzését. Az egész kon­gresszus lefolyása, de külö­nösen a hozzászólás biztatás arra, hogy a kitűzött, célokat megvalósítani kivánjuk és bizalommal folytatjuk to­vább a teljes "megvalósítás felé » demokratikus kor­mányzattal a mezőgazdasági programot. Dögei Imre, az UFOSz Tő­titkára elmondotta, hogy ma már 659.690 paraszt versenyez egymással a többfermelés érdekében, Nem véletlen az sem — íol v­t&tta —, hogy a kiváló ered­ményeket elért mint;; gaz­dáknak mintegy 70 százalé­ka ujgazda. Erdei Mihály a FÉKOSz ci­pőké elmondotta, hogy ez volt AZ első eset, am'kor a földmű­velésügyi minisztérium vezetői lés a paraszti, tömegek szerveze­tének vezetői, valamint a mtti­tagazdák, a dolgozó paraszttá® legjobbjai közösen beszé tófc meg a problémákat. A nagygaz­dák tudatában vannak annak; hogy a népf demokrácia erős, megvédi a kisparasztokat. Ax őszi mezőgazdasági munkált tervszerű végrehajtása egyláno­széme annak a harcnak, curulj megindult a fa'ut kizsáki V nyo'.ő nagygazdák kiszórni, tásar. Eredménytelenül végzüiff a párizsi négyhatalmi érlelnie! Foltouródtic n szírófis. Franciaországban A FM panam's^i a népbiróság eő'f Pernpcvky balo'yásArA Jobboldali e'emek lepték el a m'nlsvtérwmot Az FM panaimstát bűnügyé-. a munkaközösség előndiássoro­nek szerdai tárgyalásán meg- zatának nyomtatásban megje­kezdtók az elsőrendű vádlott, fent anyagft elkobozták. Pcmeezky Béla miniszteri osz-! \ tanácselnök további kérdé­KMőnök kihallgatását. Etmon- sére Perneezl<y brtsmertr, hogy bornagv volt. Ezután' Fernec®- ! * » maga készttelte kvnok a személyzeti os+áty''™sbeH előterjesztésben a mi­főnökeként kifejtett tevékeny- nisztérlum leghasznosabb em­sébe került szólva. Az elnök berének nevezte meg önmagát, magái lapította, hogy a fö'dmü-' T.énárd Ödönnel és más panok­volésügyi minisztériumban sok knl hivata'os helységében tár­jpbboldali csúszott át az iga- gyúlt ünHcnlrnn o.c fl r\ rfir I ZOtárokon és hogy Pernerzli.v Mtéftenlátátára fettboléut e cmek nif^ státttátí a m'atsyfé um foniosaltii pozi'cté'l. Perneezkv Béla kihallgatása uián 5 órakor került sor a r»cr másodre d". váfUnl+á"rk S > t1 i Ernőnek a klhattgatátá a. Kije­_ lentptte az e'nök kérdésére, Pcniecriv az általa szerve- hogy bűnösnek érzi magát blzo­latban tagadni próbált, mire az '?n\d.? b>inrse!ekményt nem elnök felolvasta Mindszent" Követett el A vad kü önböző A négyhatalmi értekezlet keddi ülésén Visinszkij szov­jet meghízott kifejtette, hogy a volt olasz gyarmatokon a lakosság képviselőinek be­vonásával demokratikus rendszert kell kiépíteni, amelv biztosítja a lakosság gazdasági, politikai és kul­turális haladását A javas­latot elvetették. A szerda déli utolsó ülés annak a levélnek megszer­kesztésével telt elv amelyet Trigve Lyehcz, az Egyesült Nemzetek főtitkárához in­téztek A levélben köztik, hogv ez olasz gyarmatok ügvét további megvitatás céljából a szeptember 21-én megnyíló közgyűlés elé ter­jesztik. BSzatmattansági indítvány de Gasperrt kormánya elten A szorialisták kedden éj­szaka bizalmatlansági indít­ványt nyújtottak he a de flasnerri kereszténydemo­krata kormánya ellen Scel­ba belügyminiszter erősza­kos politikája miatt. Szava­zásra a jövő bétéo kerül sor Az olasz gyarmatok ga,tartását. Amerikai diplo­máciai körök szerint a volt olasz gyarmatok a középke­leti brit és amerikai olaj­érdekeltségek folytán döntő fontossági! tényezőnek és a brit birodalom biztonsága szempontiábót ' nélkülözhe­tetlen kulcspontoknak te­kintendő. Ujabb sztrájkok Franciaországban A Renault-gvárban a gyár 31.000 dolgozója kivétel nél­kül részlvesz a sztájkhan. A kormány mindent meg­tesz a napi 300 génkocsit gyártó gyár munkásainak munkábalépéséért. A mun­kások azonban nem állnak addig munkába, amíg jogos követeléseiket nem teljesi­tik. A vasutasok és kik öl ő­í munkások sztrájkja tovább Merjed. Megsértették a potsdami tneoállooedást prinvisnnK Perneczkvhez inté­zet* {evetét, amelyből kitűnik, hooy a. uruute u tudta., haat pontjainál azt hangoztatta, hogy felettesei utaFására cse­lekedett és n USA olaj­órd?ke!íséáe Az AFP washingtoni tu­dósilójának jelentése szerint amerikai itlelékes körök nem titkolják, hogy az olasz gyar­1 gyarmatok kérdésében lia­jdászati szempontok hntároz­1 zák meg az Egyesült Atla­l mok és Naiivbrilannia ma­Kolikov vezérőrnagy leve­let intézett Berlin amerikai városparancsnokához,' melv­ben megállabitja, hogy a szeptember 9-i kilengések. Ileriin demokratikus lakos­sáré' ui mélv felháborodást keltettek, mert a szovjetel­lenes kihívások az angol ka­tonai rendőrség és a nyugati övezetek német rendőrségé­nek jelenlétében zajlottak le Berlin lakossága az esemé­nyeket a potsdami megálla­podások sulvos megsértésé­nek tekinti. Kotikov határo­zottan tiltakozik az csemé­nvek miatt és követeli a ki­lengések résztvevői s::i ,ru megbüntetését, vala -iaf olyan intézkedéseket, ame­lyek a jövőben megakadá­lyozzák hasonlót kii: ivások megismétlődését. Németország nác'ttanUásáérl A náci vérengzés töhhmil­lió áldozatának emlékére széniéit »Maidanek-hét€ 30 ezer résztvevője, határozatni fogadott el, amely a követ­kezőket mondja: A levert de meg nem semmisített né­met fasizmus védelmet ta« lát az araerikai imperialis­táknál. A határozati javas­lat élénken tiltakozik a gft. rög és spanyol demokraták meggyilkolása, a Vietnam­bán, Indonéziában, Maláj­ban és Palesztinában folvé gyarmati háborúk ellen, sür­geti Németország leszerelé­sét, nácitlanítását és égvsé­ges demokratikus kormány* zalánnk megalakítását. Az angolok fetetősek A'Hydci .ibad és India kö­zött kirobbant háborúról befutó jelentések azt mutat­ják. liogy ennek súlyos, ha­tása lehel egész Indiára. A hindu-muzulmán ellentét is­méi szembeállítja egymás­sal India lakosságát. A mu­zulmán liga vezetője ugy nyilatkozott, hogy az esemé­nyekért részben az angolok a felelősek. Különösen nagy a nyugtalanság a muzulmán lakosságú Pakisztánban, hol tüntető tömegek hadüzene­tet követelnek India ellen

Next

/
Thumbnails
Contents