Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-14 / 211. szám

Kedd, 1948 stepfeffiBSP 14/ m "ft •ff itmf mrfiwmRirnHif A TISZATÁJRÓL A

Z EGYIK, napokban hozzánk érkezeit levél űrről ir, hogy a szegedi közönség érzékellen az Irodalommal szemben. Felhozza erre példának a Tiszatáj cimü Szegeden megjelenő fovöiralot, amely tfluctat, nee mergitur* — Írja — és kicsit hibásan, de a folyéiratra alkalmazva tnMIőan igy fordítja le: »lebeg az ei•öTlyeTlés halárán*. Meg keli állapítanunk, hogy az egyetlen Szegeden megjelenő folytra! problémáival mi eddig keveset foglalkoztunk, — és ez a kevés, is a dédelgető kritika helytelen és káros vonalán mozgott. Megírtuk, hogy megjelent, esct'eg hozzátettük, hogv /gazdag tartalommal* "és felsoroltuk tálán a cikkeit, közleményeit egypár sablonos komlnen tár kíséretében. Hogy most a Tjsz'atáj-jal bővebbén foglalkozunk, ennek oka. hogy a sajtó összes termékeinek iereiitősége egyre növekszik. Éz természetes is, inert a társadalmunk eg.vre (inkább gyorsuló ütemkon fejJődík és' ezzel a fejlődéssel kapcsolatban az étet minden (területén uj kérdések merülnek feí. Dc azért is növekszik ft jelentősége, mert az'életszínvonal emelkedésével mindig többen és többen vesznek könyvet', újságot, foryóiraliot. I Ezenkívül növekszik az írott «ZÖ felelőssége is. A fejlődést nemcsak jeleznie kell, hanem irányt mutálni, állást foglalni. A

TISZAT.ÍJ JELENTŐSÉGE eddig is nagy volt, — egyszerűen azért, mert Szegeden ez. az egyetlen folyóirat. A népit demokráciánk mostani szakaszában pedig ez ti jelentőség mognöveked'eft az )ii problémák felvetődése mi" Olt. felelőssége pedig MnonopoJiszlikus* helyzete követkCzléíxm — menhatványozódött. Tehát előtérbe került az iránymutatás és állásfoglalás kérdése — és a folyóiratról írva ezt a legfontosabb problémát kell megvizsgálnunk. A legutolsó — 7-8. SkSfiS — bevezető Cikkét "Keszlt Tníre Irta és egy helyen így fogalmazza meg a vidéki'folyóirat leiadatát: > Minden vidéki folyóirat egyszerre tefjesft országos és fieívi fetaantot. Ha e kettős Szerepet nem tudja egyidejűleg és magától értetődő természetességgel betölteni, ugv rossz Xoivóírat é.s nem érdelmt még fc nehezen és thtágtn szerzett papirost*. B

ah a cikk sok réssé-, vei nem értünk egvCt. de ezt n kitételt elfogadnánk, ha nz első mondat hehhtt ezt (p-ta volna: /Minden vidéki fofy&irat — "égvszerre Teljesíti az iránymutatás feladatát — főleg helyi viszonyokra vonatkozóan — és az állásfoglalást — főleg g he lm kérdéseld/en*. ' Ke szí írása' igen fontos és érdi ke s kérdéseket Teítegef, — h cikk hzonbnn szántén nem' teljesíti ezt a kettős feladatot. Nincs benne határozott iránymutatás, mégkevesebb ólláslogTahL Áltatában ez jelTemzí V TöbJtyl Cikkeket ís. Nagy Sándor stiláris szemooutbót jót megírt /Tanyai bafkík* cimü írásának az" a legnagyobb hibája — és ez minden más értékét , leront —, hogy témája erőszakolt és szereplői vafószerütlenek. Az olvasónak qz az érmése, hogv a hat és fét oltfnfnrt tefjedC!mi"i történetetSzórt írta meg Nagv, hogy a vénén elmondathassa: /Sógor, sógor, |aj de niszok ez >z üSIcf*. Péter ftászTÓ K népkulfnráíYii irt terjedelmes — 17 oldalas — tanulmánvt. Nagytömegű irodalmat dolgozott fel, a tendenciája ls "becsületes, de — talán így Jellemezhetnénk legjobban — /belefulladt » forrásba*. A ' tanulmányból nem Péter LCszJó véleményét, hanem Marótét. Horvátbét. Erdeiét, Ortutayét. stb. stb. ismerjük meg Szerintünk ha Péter 'a 17 oldal helyett Csak hetet "ir, de u saját meglátásait adja", — mert kétségkívül vannak nékii — Jó és hasznos munkát végzett volna. V

ERSEKET szép Számban olvashatunk. Korongi '-Vilmosnak a versei — különösen az Elet hívása cimü — mutatják a legnagyobb perspektívát "és fejlődési 'készséget. A Tükör rovat igen hasznos voTna, ha a realista szemlélet és kritika szelleme érvényesülne benne. Például Sofvmos Ida, Hajnal Anna költészetével foglalkozik itt. Kritikai megjegyzésekot ís fűz hozzá, de ezek szerintünk nem a lényeg köríit mozognak. »N©m* hiszünk olyan nagyszámú sn-űly létezésében, inelv szárnyával hegyeket s érdÖIcct eltakarhat* — írja egyik versről, melyben a költőnő a sirállyal kapcsolatban a fenti képet alkalm'az'za. A realizmus követelése jegyében frfa ezt Soí.ynios Idá. azonban nem ez a legfontosabb irrealitás Haj-' nai Anna költészetében. Reményi Józsefet m-i — különösen á fo'vó.iratban ismertetett szemelvényekhőt — korántsem' tartjuk olyan nagv és főleg nem' otvan haladó költőnek, mint Képes Géza. A

KÖNYVEK CIMÜ ROVAT falán a fotv'óirat regjobb késze. Nagv területen mozog és találunk jó szempontokat bejyes . meglátásokat. Szerintünk Keszi Imre kritikája az uj Révai lexikonról sokkal jobb, mint' bevezető tífkke a vidéki folyóiratok kérdéseiről. Erdőd! "Józsefnek fs vannak ígen fő meglátásai 'és a térüIetel. jól választotta meg. De nenv így Seros József. Sásdi Sándor: /Egv asszony eím'egv* cimü' regényéről többek közölt helyesen megállapítja, hogy za társadalmi látás, az állásfoglalás hiányzik febhői a regényből*. Ml is ugyanezt mondhatjuk Seres József könyv.teitikáira. — A legutolsó számban Füst Milán könyvéről írt kritikájában, de a folyóirat ezért negyedik számában ís megmutatkozik ez élesen, mikor Szirmai Tivadar egyik könyvéről ír. A Tisza táj 7—8. .számának legnagyobb erénye nz, hogy jobb az előzőeknél. Annak pedig, hogy — amint a levélírónk mondja, — lebeg az elsüllyedés határán — nem1 a szegedi közönség érdektelensége az oka, hanem1 a Tiszatáj /érzéketlen* a közönséggel szemben. Sem: Ke szí cikke, sem pecilg a fofvóiVat többi Írása nem tisztázta, hogy a közönség ffi'a: a dolgozók, — a munkásság, parasztság 'és haladó értehn|íség. Attól eltekintve, hogy a munkásságot és — fóíeg a Vidéki munkásságot a bevezető cikk is teljesen számításon kívül hagyja. — a parasztság és érteTniísóg ígaZi problémái közül fs fgen keveset 'találunk a Tfszatáj 7—8. számában. A

SZERKESZTŐKNEK és munkatársaknak legelőször tísiztíziniők kell az /olvasóikkal* kapcsolatos kérdésekéi. Persze nem áífátánosságokaf ta*Va. — mint áhogy Keszí tasZi, míicor a /lap közönségének' szellemi és anyagi felvevőképességéről* 1/észéi általában —, hanem konkréten meg "kell "határozmok, hogy kit tartanai és továbbá kit akarnak közönségüknek, vagy jobb szóval, olvasóiknak. Mert /felvevőképességtől*, az olvasók /színvonaláról* csak akkor beszélhetünk, ha — először ís vannak olvasók és — tud juk, hogy kik ezek. melyek a problémái*:. Ezen alapkérdések nsztúrása nélkül a Tiszatáj bizonytalanságban, az íráuyhalanságban /lebeg* és amint a bevezető Cikket író Koszi ís mondja: /Nem érdemli meg a nehezen 'és drágán szerzeit papiroslY. BiHlay Píf. Ki a felelős az angol lányok rossz erkölcseiért? A maf angol lányok erkölcséről megdöbbentő "képet fest a Reynold News cikke. Peart Jepheott szociológus. aki a fiatat lányok életét és gondolkodását tanulmányozza, körkérdéseket intézett a 16 és 20 év között loSnygencrácíöhoz. A feleletek nyíltan rávilágítanak arra, hogv ez a generáció, amelv életének egyharmadát a háború légkörében élte át, most a háború utáni várságban nem találja meg helyét a társadalomban és mivei az ifjúság helyes irányításáról ez a társadalom nem gondoskodik, teljesen hibás irányban fejlődőt. A váíaszokt>ót kiderült az, hogy a 16 évet alig betöltött flatai Icdpvok, akik éppen hogv kikerültek az iskola padjaiból, a tegszabadosabb életet éTilí. ft-deklőAésIDf Vö'pfvntJSIiaii • sevnáFis fet éU év szár aIro-tása'k rrfutjen erkölcsi eUtTá*téi me-lesek. A roérléiítelen d'ohSnvzás és Clvás tn Ti ilCn napos HlneT. idejűk legnagyobb részét hz otthontól távol, az utcán /lógva*. vagy szórakozóhelyeken töltik, ahova a /flujukkai járnak*. Mert ijyen minden angol lánynak akad és ez nem éppen csak jó pajtást* jelent. Saját bevallásuk szerint '10 angol leány közül csak keltő megy /tapaszfafafianut* a házassága ha. Ezért az erkölcsi fertőért a társadalom felelős, amely vagy nem juttatja álláshoz, vagy elviselhetetlen körülmények kőzött dolgoztatja őket és reménytelen helyzetük mint fi másban keresnek "vigasztalást. Az otthonából való menekülésre fs a társadatom kényszeríti, mert túlzsúfolt tömegszállást tud csak biztosítani számára, ahol nem talál nyugatiast. A Reynoíd News cikke ás felhívja a figyelmet árra a rrszélvre, omély a fiatat leányok helytelen' beátlifottságábói és rossz irányú fejlődéséből származni fog. Ezekből a sötétségi>en tartott mai fiatal táncokból lesznek ugvnnis a hoínapf anyák és felelős államporglárok, akiknek szavazata kormányokat dönthet meg vagy politikusokat juttathat hatalomra. 3 váltós MOTORKERÉKPÁR íz havi részleíre. Gyárt oí rádiók, kerékpárok, varrógépek, csillárok Kedvező fizetési fettételek. Ke^ÜlfiR MáfOif, Keletnea-ntca 11. Retikülök, BŐRÖNDÖK, bőrdiszmöáruk Szekszárdy bőrSndS,iő>, Kárá»z-u>ca 3. A z adózás sohasem Tartozott a szívesen teljesített kötelességek közé. ' A múltban ez nagyon ts érthető volt, hiszen legtöbbször éppen azokat suitották leginkább az adótérIiekkef, akik íegkevésbbé tudtak fizetni. Ma azonban az adórendeleteket a legmesszebbmenő gondossággal 'készítik ei 'az illetékesek és egvre jobban érvényesül a Magyar Dotgo»ók Pártjának elve, hogy /fizessenek a gazdagok 1* Ezek a gazdagok, nagytőkések és spekulánsok azonbnrf nem akarják kivenni részüket áz ország újjáépítéséből, fiem akarják kjvenni részüket" abból á munkából, ömelvet munkások, parasztok és haladó érte'!miségiek végeznek napról napra, ha' nem e helyett szabotálják az adózási kötelezettségeiket, hogv megakasszák az "ország ' (gazdasági életét. Hároméves tervünk sikeres keresztülvitele érdekében pedig rendkívül fontos, hocv nz előirányzott hdólievéíelek idejében befoTvjanak és kiegészítsék' az újjáépítésen dolgozó milliók mun kiáját. A pénzügvminiszté ríunr ezért a köztartozlsói: fokozottabb beliajtisát ren ddte el és ennek megtele lően a szegedi pénzügvigazgalóság IS az egész várme gye területén erőteljesen megindítja a behajtási éljá rásokat. Elsősorban termé szelesen a nagyadózók hó! ralékait igyekeznek behajtani és értesülésünk szerínl a hátralékos naevndózókrói a legrövidebb fdőn belül kimutatást készítenek. A kő vetkezetesen nem fizeb" nagyadózók névsorá' lapunk hai^ is közöljük majd, hogy a dolgozók láthassák, kik azok, akik meg akarták1 gátolni gazdasám é'etünk fej lődését és te'ies tafnraáltásimkat. Reméltük, hogv a pén 7. ü gyigazga lóság eré Tye s intézkedéseivel véret vet az o<lófiátraléko-ok, e'sőr.orhan a nagyadózók rav.v-zkodásainak és r.pin tün 'tovább, hogy számító csűrés-csavarásaikkal kítrtij ianak a köKós terhek viselése alót. VÁ i^SiEoi/r az u!szened! kender sz'f v^üzeme az expedto'és eszfáSy b?ráto"ára A DéTmegyarország szombati számában közöltük! az újszeged; kendergyár expedíciós osztályán dolgozók levelét, melyet a gyár szövőüzemi munkásaihoz írtak és melyben rámutattak a szövőüzem munkájának' némely hiányosságaira. Még szombaton délután ülést tartottak a szövőűzcmi munkások, ahol megvitatták' a levél tartalmát és megbízták az üzemi háromszög tagjait, hogy a gyűlésen elhangzottak alapján foglalják írásba az üzem dolgozóinak véleményét és küldjék el az expedíciós osztály munkásainak. Az expedíció hétfőn az alábbi levelet kapta: A szövődé közű az expedícióvá!, hogy meglátásai helyesek voltak és a szövődő mindent elkövet, hogy a feltárt hibákat kiküszöbölje. A pamutszóUcT kapcsolafba&i az a válaszunk, hogv bár kévés pamutot kap üzemünk, mégis inkább egy pár száz méter, rel kevesebb pamut árut fogunk Jeszöni, de akkor biztosak lehetünk abbau, hogy a len és kender áru, amely szélében ezen pamut fonalakat keit beszőni, tökéletes külsejű lesz és nagyobb hatásfokkal lehet azokat leszőni. Elhatároztuk: a legrövidebb időn belül egy korszerű átvilágító asztalt fogunk berendezni és igy az átvilágított áruk igen sok hibára fogják felhívni figyelmünket, amit lényegesen könnyebben küszöbölhetünk ki, ^ Belátjuk, hogy sokszór összecseréltük a vetülékfonalat az 'áruk szövésénél és kópszolúsánát, ezért elhatároztuk, hogv a legnagyobb figyelemmel fogunk dolgozni, hogy ezt a hibát is kikíiszőböljük, azonban azt tapasztaljuk, hogy már a fonódák bot sem szállítanak kellő minőségű fonalat. • Az áru szennyeződéséf ugy kerüljük1, hogy lerakóhelyekéi készitünk, melyeket a legíéltöbb gonddal fogunk tisztán tartani. Itt kell azonban felhívnunk az expedíció üzem figyelmét arra, hogy vizsgálják felül festődénket is, ahol szintén sok alkalom *«n arra, liogy az áru elszennyeződjön. Olajozóink Ígéretet tettek, hogy a legféllőbb gonddal fogják az olajozást elvégezni, liogy no legyen olajozás miatt piszok folt. A szélességro vonatkozó kritika színién helytálló, egyrészt üzernlechnlkni okokból, másrészt a könnyebb gyárthatóság kedvéért történtek változások; azonban mindent ct fogunk követni, hogy a szövőtléből kikerülő árak tökéletesen megfelel? jenek az előirt követelményeknek. Szeged, 1948 szeptember 11. A szövőüzem munkásságának i Zsigmond Rózsi, Farkas Kdroty megbízásából Szélpát László, I az üzem i - háromszög tagjai. BÚTORT •ifiiiü vásárolhat több havi részletre is a Versenybutorrakfárban a Főposta mellett KAKUSZI, Kelemen-utca 11. j üzem: Kossuth L-svnt 5.