Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-12 / 210. szám

jtteHraap, 1945 szeptember 12. CELíllAGY AKORSZAÖ Uf iskolában UJ EMBEREK Szombaton délután adták 'át a szegedi kendergyár munkásai a mórauArOSi iskolát. A kendergyár munkásai az iskola falait, tetejét, padjait, ablakait épi!»tlék újjá és ezek kázött a falak között most épül, fejlődik az nf magyar ifjúság. mindenki ürül.* Igen kedves egy másik kisfiú Írása Is- »Ai Iskolában a falakat, ajtókat és az utcai felőli részét teljesen njravarázsolták nehéz munkák által.. Alig néhány perc gondolkozást kfővel, egymásután tettük fel ezután • többi kérdéseket : . Még n villamos i» | ridáfoabban csilingel ezen az őszön kl Zoltán-utca és a Kálvária-ul. •a sarkánál Tavaly Ilyenkor •ifszkos falu, hulló vakulatu, kífclredczett ahlakn épület huzó(•oft meg ott, de az Idén már l*zía. friss festés, fényesen WHogó ablakok, nj ajtók kőWAntik az arrajárókat. Uj a Hbla ls az épület falán, rajta Winosodik a Kossuth-clmer, knetlette pedig n felirat :MóravüÉosi általános iskola. I Reggeli 8 óra | felé lér már «• órainufató. Erről is, arról jhi vidáman nevetgélő, hancúrozó gyermekek érkeznek, hónuk Watt'vagy a hátukon kts téskáE

il, benne könyvek, irkák, patábla. Nemsokára felherreg fldabenn a esengő, egy elkésett kfa nebuló fnt he még lélekszaIfcadva a nemrég festett kapun, hátán elcsöndesedik az Iskola fcórnvéke. Mire tni is bemek, már néma csend) uralkoa hosszú, fedett folyósán, nz osztályokból hallatszik 6

egy-egy tanító nyugodt, ma. arázó hangja. Szinte mi is nijjhegyen megyünk az igajatöi iroda felé, amikor meg. lantjuk a ragyogón tiszta fo. asófalon a Petőfi-vers lékbe• Lábujjhegyen, Iaasan Járt

!ok, s Biurva zajt ne üasön «jitokl. •oroye terünk, Írtak a > Kié az iskola 11 mí akarsz lenni? — Ki akarsz lenni? — vagyis mí az eszményképed? Az egyszerű kis írásokra feleletek, gondolatvilágok színes tarkaságát mutatták, örömmel láttuk, hogy aantc valamennyien beJlrták: azt iskola az államé. Leg. pontosabban egy gyufagyári raktárnok fia határozta meg, aki ezt írta: •Mindenkié, vagyis K Mámé.. Legtöbbjükben már él a tudat, hogy az nj állami Iskolák már elsősorban az 6 tulajdonuk, mert sok ilyen feleletet találtunk: »a tanulóifjúságé., »a tanulóké és minden gyereké., •mindJaunyiunké., i* CKülőké és a tanulóké.. | A VI. osztályba'] lépőnkbe Maza Lőrincz ígazgatóhelyettesW. Mosolygón süt bo a nap ÍR újonnan gyalult padokban Kdógflő 50-35 klvKákra. Tt•rukétévcsek. Munkás, orvos, iíaiparos, tanár, napszámos, bifia egyaránt van köztük. Az llpriken talán Jobb • ruha, a r

sik meg mezítláb fodott jöniskolába, de Itt most nincs IWönbség köztük. Mindegyik hőnyit ér, amennyit megtanul! j"MŰ" tódnak j ^.jjon itegy kinek köszönhetik- ezt az K

jáépitrtí, sz-p iskolát, amelyei most mér ingyen tanúiba tItak? — vetődik feí bennük a Ifirdés. — Yajjon milyen terhekkel. gondola tofckai készülnek » jövőre? Tiszta papírlapokat psztunk |(t és felteszünk néhány kérdést. gSh-an kérdések ezek, amelyekééi legjobban megismerhetjük psndolkodásnkat. Az első Wrjfea Sgy hangzott- .Kft építették «jjá ezt az Iskolái?. Későid), Jtaaiut átnéztük a feleleteket, •aeglepően örvendetes tved•ényt tapasztaltunk. A gyen•sebek mindegyike ttsztában ••Ít vele, hogy a kender gyári •ninkCsok építették «jjá a móBavárod Iskolát, sót ak*tt kéltek, akt az* is tinta, hogy a MaVar Dolgozók Pártjának és az KNDSz-nek Is wtgy része volt h munkában. FTMÍ pf «» mólóban 1 | _ tettük ftsi a bftvetfcező kérdést * alig győzték rá felsorolni a feleletet. Aa egyik ktaflu pélriá•á, egy kóferagó fla, a kéret ke•hket irta: *A torna teremnek, taely addig taros volt, nem volt fcOSBmstéw., most a legjobb felssrretéae van. Aa tekola tatai k tandbe vonnak hwva, aminek | A jövőről | mgr M-m Uyen egyöntetűen vélekedjek, eszményképeik fa e'éggé változatotosak. A mult társadalmi nevelésének rossz hagyományai még eléggé élnek bennük, az orvos fia például orvos akar lenni, a hentes fia csak a hentesi pályát látja biztos jövőnek. Az ország újjáépítésének gyönyörű munkája megkapta míír rteket a most szertenéző friss, gyermeki szellemeket fa. A kereskedősegéd fla példán! így ír: .Nekem a hídmunka tetszik nagyot-,. Ugyanennek a gyermeknek Kossuth Lajos az eszményképe, mint még három társának az osztályban. Jellemző. hogy ezek mindegyike napszámos, vagy munkás gyermeke, uiig a nyugalmazott katonatiszt fla Széchenyit tartja eszményképének^ | M aadnyngaii Hímek | fa ponyvaregények szomorú hatása ts megmutatkozik. Feketelovas cowboy Is szerepelt sz eszményképek között, volt olyan, aki mindenáron Tarxanfla szeretne lenn!, másik Chaplint *ern tartja megvetendő Jöróneki Talán Kakuszi Ferenc, • Szegedi játékosa nem ts tudja, hogy ő Is vágyálomként szerepel az egyik móravárosl kisdiák sz* vében. Biztató jó érzés, hogy legtöbbjük a magyar szabadságharc nagy •lakjaira tekint fe1. hazájáért, népéért küzdött,. Egy alkalmi munkás gyermeke Táncsics szeretne lenni, a pincéré Dózsa György, de a kőfaragó fia fa nz akar lenni, mert »ői harcolt a néppel a szabadságért,. Igen kedves az a meghatározás is, amely szeriint azért akar az egyik gyermek Petőfi lennii, mert .a Nemzeti Dalt irta és szabadságharcolf.. | Solt laoaaztatalo', | érdekes apróságokat vetett felszínre ez a röpke kísérlet, amely váratlanul érte a gyermekeket. Az uj állami Iskolák tanítóira, tanáridra vár a feladat, hogy a népek szabadságának, az újjáépítésnek régi és uj hősei legyenek a most felnövő fiatalság eszményképei és ez az ifjúság már világosan lássa saját jövőjét, vele ©szlálya, népe utjá', UJ feladatok, de egyben uj lehetőségek előtt áll a magyar pedagógustársadalom és bízunk benne, hogy meg is felél hivatásának. (lőkösValamennyi vasutas tudja... I A Magyar Dolgozók Pártja ez eímuit hónapban a vastata forgatom, a szállítás meggyorsítására tömegmozgalmat índliiott, hogy az őszi hónapokban erősen megnövekvő vasúti forgalmat minden nehézség és fennakadás jiélküt le tudják bonyolítana. A megnövekedett forga Tómban ugyanis havonta 240-000 vagonra van szűkség. Egy kocsit pedig havonta négyszer tudtak megrakni, mert egy kocsi terjes fordulója biét napot vett igénybe. Hatalmas feladat eié került tehát 'a MAV, mert 'csak 35 ezer kocsival rendelkezik. Ezt n kocsiparkot )s csak emberfő felti munkával, IáSás újjáépítéssel -sikerült előteremtem. A nagy feladatot cSak egyféleképpen /ehetett' megötdlam. A kotísík kifutási ideiét Te keltett' szorítani négy es félnapra. Ezt a Oéít szollá íja az MDP ' törnerrmozh ' Balnfff, amelynek megindulása óta a vasút míncfen dolgozója, minden vasúti segédmunkás és minden tiszt leleményességével és telies tudásával járul hozzá at akteíó stikeres megvalósításához. A szegedi ÜV területén és toíndénükt 'az országban a vasutasok megértették a négy és félnapos kocsífordüló elérésének fontosságát. NenCsak az állomásokon és a MAV műhelyeiben látnál > hatalmas Líbiák hirdetik as >EIőre a régy és féinapr kocsifordulóért, mozgalmai, de a MAV-nál fofyó munka versenyek irama és eredményei fs ezt bizonyítják. .Az ál'omásokon és a műhelyek falán 'kifüggesztett gr;fikonok'-'állandó eme'kedé t mutatnak. A szegedi fütőhá hatalmas mozdony javító fészereiből az eímuit hónaiban 12 újjávarázsolt hatalmas vasparipa sjstergett ki a széjjeTágazó, fényes sínekre. E hónap 15-én pedig teljesen befejezik az ősz: fordulóra előirányzott nrgvobbszabásu mozdonyjavitásokat. Hatalmas munkát végeztek a kocsijavítók, akik havonta átlag 40 vagont varázsoltak újjá, sziinte használhafaTiannák látszó roncsokból. A szegedi pályaudvarok személyzetc sem végzett kisebb munkát. >A hétnapos kocsiltortfuló — tunyaság A né re és félnapos — 'újjáépítés?. Ezt hirdeti egy tábla a rendezőpáivaudvaron. És valamennyi vasutas ludja, hogy az ' ú j jáépítés, a liégv és fcTnapos forduló szolgálatába kell állnia. iSár Fodor Sándor háromholdas ujqazda Látogatás a plroscserepes szalymazl tanyán Scatymazon az idegein nem a legkönnyebben talál meg valakit, aMnek csak éppen, hogy a nevét tudja. Fodor Sándort szerencsére mindenki Ismeri, azután útbaigazítást egy postástól "kértünk, mindenkit ismer, különösen Fodor bácsit, ax édesapját. Egy-két kanyar, egy-két utkereszteződés és ott vagyunk a fehérre meszelt piroscserepes kis ház! előtt, amelynek környéke csak ugy ragyog a tisztaságtól. Nem hiába lett mintagazda Fodor Sándor, látni, hogy a felesége fa igen szorgalmas lehet, mert a rendles háztáj az iyt dicséri. Hatéves kofától do?g ozlfc Bfnye-ejnye fiz óra felé ját1 sx idő és Fodor bácsi még alszik. No de ec fs tán előszór fordult ejö életében. Hajnalban érkezett meg Budapestről a nűntagazda-értekezletröl és három napja egy szehunyást sem aludt. De azért percek alatt megmosdva, felöltözködve 01 le mellénk a tornácra. Kabátja hajtókáján ott büszkélkedik a minta gazda jelvény. „ Fodor Sánctor már 65-ik életévét tapossa, de aUg látszik meg rajta az évek Járása. Pedig amint elmeséli alaposan kivette belőlük a részét. Hat éves boában hagyta el szüleit. Elsze; — irAban hagyta el szüleit, msze | Egy gvt. nővéri manhesha | ^^ ^kimásznak:, majd «u például ama a bérdésre, bogy kJ szeretnéf temá. ezt trta be: .Kossuth Lajos, mert Kossuth x Soft Art sleola előkészít személy- és teherautó, motorkerékpár vbsgéra felelősség meltett. Müller Béla, Vár-utca * FApnsta mellett Te'efon- S48 x Szőrei kózsée elöljárósága közhírré teszt, bogv a weptember 12-ére megjmdetett ortzágos Wtoárra egypatás állatok. éspedig lovak, szamarak, öszvérek tárlat miatt nem hajthatók fel. Bagómért Lajos helyettes vezetőjogyzó. lyásnak. — Más keze. Mba voltam mindig — mondja —, de akkor is megáLltam a helyemet. Amikor megesküdtem az asszonnyal nem volt egyebünk, mint a rajtunk lévő ruha. De alaposan hozzáfogtunk a munkához s néhány év alatt megszereztük ezt a kis házat. Föld is került hozzá, vagy fél holdnyi. A három holdat, airőn most gazdálkodom már a földosztáskor kaptam. — Hogyan lett mintagazda Fodor bácsi? — Tesszük fel • kérdést. — Nem! volt nehézi, mindenki lehetne az, ha nem restelnék a munkát és nem félnének az okoskodástól. A felszabadulás után azonnal beléptem a kommunista pártba, mert tudtam, hogy ott van a helyünk. Nagyon sokat tanultam a pártban ís. Szakkönyvebet kaptam, amire mdg a jó Istennek Is szüksége lenne, a földet művelné. Ezekből isi igen sokat tanultam. Igyekeztem mindig tanulni — Nagyon sokat dolgoztunk, hogy valamire vergődjünk. Azután mindig arra ügyeltem, hogy megadjam a földnek a magáét. Igyekeztem mindig tanulni s nem féltem a több munkától, mert tudtam, hogy csak Igy lesz több a haszon. A magam erőlködése azonban nem lett volna elég. A múltban fs dolgoztam s nem vittem valami sokra. Más kamráját gyarapítottam, más hasát hizlaltam. D* most már magamnak dolgozom, s ha segítségre, támogatásra van szükségem azt meg is kapom népi demokráciánktól. A vetés alá mindig háromszor szántok. A fogast és a boronát sem sajnálom a földtől A szomszédok ki Is nevettek, bogy elég a két szántás, fölösleges a fogasolás. A vége az lett, hogy az 6 földjük nem tndott pihenni, teli volt tarackfészekkel, az enyém meg olyan volt, mint a jó kelt tészta, amit az asszony dagaszt. A jó termés titka A vetőmagra is Igen vigyázok. Szelelem, csávázom, nincs egy szem odanemvaló sem a rozsomba. Fodor néni lehoz egy bög'ócskével az idei rozsból a padlásról. Szép, súlyos szemek s olyan tiszta, mintha kiválogatták volna. A mintagazda földjén ebből a rozsból alig 1100 négyszögölön több mint 7 mázsa termett. A takarmányrépáiál>an nem Htka< a 15 kilós^ a szőlőjének pedig az egész halárban nincsen párja. A szőlő olt van a ház mellett, meg is nézzük. A dus fürtökkel teli tőkék közölt egy parányi gyomot sem találni. Levelei zöldék, egy száraz levél sincs rajtuk. De bezzeg a szomszédé sz gyomos s fele annyi termái sincs rajta. Fodor bácsi ennek is me®magyarázza okát. <3 már jan»ár után megmetszi a szőlőt. A permetezést is aklcor kezdem, amikor a »perenosz. méjg nem is mutatkozik. A szőlőből visszamegyünk • tornácra és a mbitagazda-értekczlet tanulságairól • beszélgetünk. A mintagazda legnagyobb élménye — Eletem legnagyobb élménye volt az értekezlet. Megszilárdult bennem az a gondolat, hogy valóban jó gazdálkodást, csak szövetkezetekbe tömörülve tudnánk megváltási tani. Akkor szakemberek irányítanák « munkát, s nem lenne egy talpalatnyi, elhanyagolt, vagy rószszul termő föld sem. — Nagyon jól jött az ezerforintos jutalom is, amit kaptam. A leányom »stafirungját« egészítem kl belőle és veszek egy üszőt Ss. Tehénre nem telük, dé ml sem voltunk azonnal öregek, — majd nevelek az üszőből is jó tehenet. Eucsuzóul elmondja még Fodor Sándor, Szatymaz mintagazdája, hogy. jövőre még szebb termést akar elérni. A tarlót már kétszer is megforgatta és ha csak fóhet, jó darab földón kétszeri termése is lesz. * A visszaúton arra gondolunk, hogy jövőre minden szatymazi gazda annyit arathat, inint Fodor bácsi, ha megfogadja a mintagazda jó tanácsait, melyei szívesen ad mindenkinek