Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-09 / 207. szám

Csütörtök. 1948 raepteíaber 9. D E L* MAG FARO R S Z Itt 3 A kibontakozás egyodftli nt ja az egvségkortnáHY megalakítása Terjed a iztrájkhullám Franciaországban A Franciaországban kírob­)bant cztrájkmozgalom to­vább folyik ós mind széle­sebb körben terjed. Az álta­"láncs szakszervezeti szövet­ség által kibocsátott munka­beszüntetés! felhívásnak megfelelően asz ország több városában a különféle öze­inek munkásai abbahagyták a munkát. A sztrá jk hullám Északafrikára ls kiterjedt. A nép mást akar, tedaeí egy Hyec demokratiius egvségkormány megalakításá­val. A dolgozó tömegeknek meg keli akaaalyozniok a bűnös politikusa* visszatérés-ét. A néptömegek megmozdulása, amefy valóban napról napra erősödik, meg fogja teremteni azokat a feltételeket, ameívek szükségeseik s demokratikus egységkormány megalakításá­hoz. A tudósítónak arra a kér­désére, hogy mi a véleménye a magyar nemzetről, Duclos kijelentette, hogy a lehető leg­jobb benyomást szerezte a magyar munkáspárt egyesülési kongresszusán. MeggyöEckMse, hogy az MDP minden útjába álíó nehézségen győzedelmes­kedni fog mind politikafj mind gazdasági téren. .. ^ mini a kormány A francia nemzetgyűlés kedd hsti ülésének kimagasló es Jnénye a KP titkárának, Due­fosnaic beszéde volt. Beszédé­ben rámutatott arra, Schuman nyilatkozatában nem1 beszélt a 'francia jóvátételi követeléseit rő|. sem « fenyegetett óiJamö­KÍtásról. sem a tórsadaíociMz­losüdsról. Ezmef szemben bele­egvezett É jóvátétel Teszábilá­sába. A Beszerelésre tervbevett SG2 német gyárból 180 járt volna Franciaországnak, <fe eb­ből mindössze nyolcat kapott Schnman a nemzet "érdekei ef­fen kormányoz. A francia poli­tikai egyensuly Kányát az Okozza, niogy a amniásoszfály és annak pártja ©Tton akarnaít kormányozni. De ahogyan a nép mögokndáiyöáta Reynand és társalt "tevékenységük vég­rehajtásában, önöket Ss Stteg fogja akadályozni aM»n,fiogy * francia nép érdekeível éllen­Zéles poRtíkáf folytassanak — mondotta Duclos Sóbuman fp.fé fordulva. A tömegek feT­Jépése kl fogja ftarcolnf a de­*n okra !f ints BCvs^dormiány InesalnkitástR, míutón önöket Is lemönktósral kényszert tette. . Dncíos beszédé nagy fcatásf ? ;vakoroft * nenrzefgvütés tóg­áira és Bolttn, a joblrTdnti ooíaári szabadsácTórt szónoka ts kén v te len volt effymerní, fcogv Dwclosnak Igaza yan, •mikor azt mondja, ftbgv t »IÉI> idást akar, mint fe kér­te,íny TÖBBSÉGE, Duclos ős Thorez a köztársasági elnöknél A köztársasági elnök sBer­Hán délelőtt fogadta Duclos és Thorez kommunista veze­LŐKET. A fogadás ulán Duófös eze­ket mondotta: Közöltük az el­nökkel, hogy az etmuft napok eseményei hetazonvitofták, FrancitorszAjteak demokrati­kus egységkormányra van szük­sége. A francia kommunista pfirt felhívást tetézett a fr ancia néphez, firoefvben újra leszögezi. bogy __ kész vállalni c T^ro-üio íciéTőíSÍ^et égy lét­rehozandó demokratikus egy­ségkormányban az ország gaz­dasági és pénzügyi megerősö­dése. a vásárlóerő fokozása, a nemzeti függetlenség, a köz­társaság és a béke megőr­zése érdekében. Duclos az MDP-ről Szovjet bírálat Tito politikájáról Á moszkvai rádió Ismer­tette a szovjet-kommunista (bolsevik) párt kö-roonti bi­zottságának « Pravdában •Hova vezet Titó csoport­jának nadonalisla Jugoszlá­viája* címmel megjelent közleményét. Tt A világ minden kommu­nistái pártja elismeri, bogy a nacionalista politikával a jugoszláv kommunista párt jelenlegi vezetősége. teáz Tito csoportja az imperia­listák kezére játszik, elszige­telik és gyengítik Jugoszlá­viát Tito csoportjai nem vonta le a tanulságot és nem látható, hogy megértette vol­na ezt az egyszerű és ért­hető dolgot. Á kommunista pártok igazságos és bajtársi bírálatára a belgrádi sajtó ellenségeskedéssel válaszolt. Jugoszláviában élesen meg­torolják Titó csoportjai po­Mtlkájánaik bírálatát, sőt meg is gyilkolják a bírálókat. M%torlást alkalmaznak mindaizok ellen akik emlé­keztetni merészelik őket hi­báikra. A Jugoszláv kommu­nistái párt a Tito-csoport ve­zetésevei a kommunista pár­tok egységes frontjai helyett a« imperialisfák egységes frontjához csatlakozott. A párt V. kongresszusa elfo­gadta és megerősítette a Titó csoport nacionalista politi­káját. A kommunista pártok nem mondhatnak le a Titó­csoport nacionalista politi­kájának bírálatáról, sem bi­zalmat nem nyilváníthatnak iránta, sem nem támogat­hatják. Lehetséges, hogy ez kárt okoz Jugoszláviában, de ezért nem a kommunista pártokat, hanem Titó nacio­nalista csoportját érheti a vád, mert a Tlfö-csoport szakított a kommunista pár­tokkal és hadat üzent nekik. Utónak az az állítása, hogy a Tlto-csoport elválasztha­tatlan a jugoszláv kommu­nista párttól és a jugoszláv kommunista párt többségét képviseli, nem igaz. Lehet, hogy egy évvel ez­előtt. % Tiío-csoport képvi­selte a többséget. De a kom­munista pártokkal való sza­kítás után és a burzsoá-na­cionaiizmushoz való átállás ulán Titó csoportjai már nem képvisel! a. párt több­ségét és valójában a Titó­frakció hadiállapotba!! van saját pártjával és nem élve­zi « párt bizatraáfi. hanem rendőri apparátusra támasz­kodik. A jobbotdal pártjai ketté szakították Ber­lin önkormányzatát A moszkvai rádió bcrfkií Je­lentése ttBertnt « városi tanács Jobboknak koalíciója, amelyben a BBociálálemökralák fk helyet foglalnak, julius 30-a óta sza­botálja c berüM városi tanács közgyűlését, míg végre szeptem­ber fián megtartották gr első ülést. Ezen a napon s fobbor dali többség otöre megállapított terv szerint kettészakította- a város önkormányzatát és Ber­lin nyugati övezetében tartotta meg a közgyűlést. A berlini városi tanácsnak hétfőn kellett volna ujbóí ösz­szeülní a városházán. A város­háza előtt több berlini üzem néhányezer demokratikusan gondolkozó tagja felvonult és küldöttség utján tolmácsolta a lakosság ídvünságaft a téli h, ségprogrammoi és • munía­n«SKífl segélyek bfatosltásával kapcsolatban. BerBn nyugati övezete ren­dőrfőnökének »fekete gárdis­tái* polgári ruhában t tömeg közé fnrakodvs összetűzést akartak kierőszakolni. A mun­kások azonban fegyelmezetten viselkedtek és nem válaszoltak • kihívásra. A városi tanács szociáldemokrata elnöke a /tün­tetésekre* való hivatkozással felfüggesztette *z ütést. Az öze­Ujck munkássága efelett! elége­detlenségének hangot adott, de mindemellett rendezetten szét­oszlott. Nyilvánvaló, hogy » hétfői események előre megha­tározott tervek szerint folytak és céljuk Berlin önkormányza­tának ketfésznMlása. Szünetelnek a ka* tonai kormányzók tanácskozásai A 4 németországi katonai kor­mányzó néhány napig nem tart ülést, hogy tanulmányozhassa nyilatkozott Duclos képviselő a MTI pá­Wzsi tudósítójának nyilatkozott • francia belpolitikát helyzet­ről. Megismételte, bogy a fct­ibont okozás útja nem lehet más, bűnt az cgységkorniány meg­alakítása, amely célul tűzte ki • dolgozó tömegek követe lései­nek visszaállítását, a köztár­saság megvédését és a béke lelépi lését. A reakció és a szo­cialista vezetők természetesen • legélesebben szembehelyez­BÚTORTmiBdeBl< vásáréiba több havi részletre is • Versenybuforrakfórban, a Föpósta mellett j KAiCUSZg ,!2!S Színház a tanyán lg- a.) Eddig hajbókolásra, talpnyalásra tanitolták a falvak és tanyák népét és ha itt volt as ideje, voksoljon földesurára. A fasizmustól egyebet sem ka­pott, legfeljebb te. bei növeked­tek és bizonyt a szívtelen bankó­krácia sokszor húzta ki lába alól a talajt,.vitte el a leírtukét, vagy más lábasjószágot A de­mokrácia megfordította a pa­rasztok életét egyenrangusitot­ta az ország többi dolgozóival és a földosztás után most hoz­zákezd lelkének kiműveléséhez is. A népé a színház, tehát a színház elmegy a néphez, ha a nép az irdatlan távolságok mi­att nem tud hozzáférni. Kultu­rátfcap, tt kisparaszt, mégprdFr a javából, mert örökre vége an­nak a világnak, amely a népet tudatos sötétségben tartolta és a klerikális reakció maszángai­vaj törnie, a tájszanházra, erre a máris nagyszerűen bevált uj intézményre hárult az a nem­zrtnevelö feladót, hogy a tanya népét megismertesse a szinpad­irodalom remekeivel. Ne nézze a tanya ezt a Boagsrsabbmi ri ü oktatási tormát afféle un hun­cutságnak, hiszen — gyanakvá­sa érthető — évtizedeken át még a látazatkuihirá jukkái n becaapték; félrevezették tt né­pet a régi világ feudiálfs m'ai, akiienek semmi egyéb gondjuk nem WÍ, mint elnyomni a ftild­jfiket művelő kispörasztságot. A tájszinhéz azonban, a tanyavi­lágban nemcsak játszik és ne­vel, hanem Jelentkezilc, mint a demokrácia katonája és hűség­gé?, lelkesedéssel, nj, meguj hí­vőket toboroz ez országépitők táborínak. a nagy oitwz író­kat. azután STűíeret, Shawol, később bizonyosan Shakespearet idézi majd a tájszinház, de en­nél még nagyobb jelentőségű az a tény, hogy azelhanyagolt 'lás. parasztságnak mindezt a de­mokrácia adja1, a demokrácia emeli fei efeveítségébői, eiha­gyatoftságábóí, felrázza ax év­századokon ét beleerőszakolt le­targiából, ldjelóli számára azt az utat, ami leüá és anyagi M' 1 emelkedéséhez vezet- A szege i'.. tájszinház kint a Jany^világbaCí • a demokrácia nagykövete dr küldőjétől, a magyar nép őst­szességétől azt a megbízást kap • ta, hogy a Magyar Dolgozóig Pártjának programnyilatkozata szerfnt az általános müveit súg. a szaktudós, a haladó nemzeti és emberi kultura kincseit ho»í záférhetővé tegye a dolgozó ném legszélesebb rétegei számára7; megszüntetve a vagyonos ősre tályok műveltségi moncpőlfa urnát.* Ebben a i wlfei'ixfiijxi in» dtttt w a szegedi tájszinház kuté turmíssziós munkájára, hogy, terjessze és megismertesse és megtanítsa a. niúpat a ItuThir.-r kincseire. A megbízást a sz re geift tájszinház váttaita, mükő» .(iési területe olyan rétetreket vo® majd munluíba, mint Atolitó háza, KnlstS-Bakísíyn, Csen^lnj amelynek népe eddig nem mW gyon merithetett a tudás kutjr jóból. Ezeken a helyeken, tu­catszámra akad olyan, paraszt^' aM életében látott m szinliázat ós mint az analfahétó tizmusnalc liadht üzent a de­mokrácia, ugy küldi most « ; színházat a 'földművelők és kis­parasztok közé, hogy éppemicy; niód'jukbiwi álljon sdnhúzh® jíirnl, mftit a váras! doígozfik* nak. A tájszhihúz kötelessége egyben elkiiteiezettség. Nincs ne­mesebb hivatás,, múlt szellemi javainkat faváhbadkii az-f:khozj akik az elnyomatás századaiboa nem juthattak e javakhoz. Karf ressék fel a taqftm a »v'.iá^ végét*, látogassamik ei a regetj­dhigöítabb falvakba, emef éli magukhoz ezt a szegény. cíh®£ gyatotl kisparasztságot, játeza-j nak neki szívvel, létekkel: és ér­tessék meg velük, hogy nem­csak kedvderitésre jöttek el ki>í zéjnür, hanem azért is, hogy eíJ zárt Iefkeíket megszabadítsák * fasizmus jjltai rájuk rakott M­fíncsektől, a todlásra vág^-ókat tcEtsék meg a demokrácia tís»­ía tanaival, a haladó szeltesaf világ tanító értékrivef. keddi megbeszéléseik eredmé­nyét. A keddi tanácskozásokon résztvetlek a helyettes katonai kormányzók és a szakbizottság tagjai ls. Bevin lemondási szándékhal foglalkozik A Bazler National Zeitung Bevinhez közelálló körökre hl­Aratkozva jelenti, hogy Bevín is­mét lemondási szándékkai fog­lalkozik és csak kedvező alka­lomra Vár. Hír szerint Lextá­ménytelen külpolitikája kész­teti erre a lépésre. Anglia a szovjet előterjesztés alapján tárgyát az olasz gyarmatokról A brit külügyminisztérium szerdán délelőtt közzétette a szeptember 4-én érkezett szov­jet Jegyzékre küldött választ A Szovjetunió « jegyzékben a volt olasz gyarmatok . kérdésé­nek megvitatására a külügymi­niszterek tanácsának összehívá­sát javasolja. Bevin válaszában kijelentette, hogy elfogadja a szovjet előterjesztést és feikétf a szovjet kormányt az értokez-f let helyének és idejének megáw lapító sóra. A brit kormány mi maga részéről Párizst ajánljfi az értekezlet helyéül. Angol-am«fttoi ellentétek Walter Lippman, a New­york Herald Tribunban heves kirohanást intéz az angol kor-' mány ellen hangsúlyozva, liogyf liogy az Attice, Bevin, Cripi* hármas meggyőződés nélkül vesz részt a nyugati blokk tfo nácskozásain. Ezután félreért-í hetetlen célzást tesz Lippman arra, hogy egy év múlva, ami-, (kora vasbingtoni kongresszusai Marshalx-terv máso<lik szaka­szában folyósítandó hitelekről dönt majd, a döntést kedvezőt­lenül fogja befolyásolni Angii* magatartása. « Az angol sajtó Lipmann cik­kérc nagy támadással válaszolt. Kileientette az-egyik angol lap. hogy a nagy hőség megártott, Lippmannak és reméli, hogy * hőség elmultával Lippman í* másképpen fog gondoIkoznL Nanonla friss pörkölés! FiéK: fRRBSZ-UTCO 6.

Next

/
Thumbnails
Contents