Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-08 / 206. szám

(Ti Kitüntettek több szegedi iparosasszonyt V. fett. 208. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1948 sieptemfreT 0. Szenti Az evangélikus egyház belső éleiében elöntő változásokat kell végrehajtani í- állapították meg at evangélikus törvényhozók és a vidéki lelkészek Budapest, szeptember 7. Kedden Mihályfi Ernő ml­iniszter meghívására az evan­gélikus egyházi éleihez tar­tozó törvényhozók, valamint az evangélikus egyházi élet kimagasló személyiségei ösz­szejöttek, hogy áz evangé­likus egyház sorsdöntő kér­déseil megtárgyalják, j Mihályfi Ernő ' megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az evangélikus egyház egyes vezetőinek maga­tartása károkat okozott nemcsak az egyháznak, hanem az országnak ls. Mivel az egyháznak is igen nagy kára keletkezett ebből a moslani helyzetből, ezért az evangélikus egyház belső életéhen lényeges változásokat kell végezni. Az egyházat most is azok vezetik, akik a régi uralom alatt az egyház vezetői vol­tak. Nem iárhatunk a katolikus egyház iárószalagián Gróh Gvula győri lelkész követelte, hogy az egyház joviltan rendezze azokat a kérdéseket, amelyek az egy­ház és az állam közötti vi­szonyban felmerültek. Fel kell vetni a felelősség kér­dését és fel kell számolni a .multai. Nem járhatunk a kato­likus egyház járószulag­jáu. Gyúrói Nagy Lajos szólali fel ezután. Szeriníe az egy­ház nem lehet kerékkötője a demokratikus fejlődésnek és az állam legtermészete­sebb jogá az iskolák államo­sítása. Gyimesi Károly dr. lelkész rámulatott a katolikus egy­ház elnyomó tendenciáira; az evangélikus egyházzal szem­ben. Szimonladesz Lajos espe­res szerint az egyház veze­tői a lejtőre juttatták! az evangélikus egyházat és olyan helyzetbe kerültek, 'amilyenben még nem vol­ttá k. "Reméli, hogy az egyhá­zi közvélemény nem áll a mostani vezetők mögött, Darvas József az egyház demokratizálását és a refor­mmá tus egyházzal való együtt­működési kövételte. Szerin­te is 3 cl kell távolítani az egy­ház mögé huzódö reak­ciós társaságot. Gyöngyösi Vilmos lelkész kifogásolta; hogy Purgly Lajos," a dunán­inneni egyház felügye­lője. még mindig nem mondott le. Szabó József püspök be­szédéhen elismerte, hogy az evangélikus egyházi élet ve­zetése szűkre szabott kere­tek között történt, ahol a nép nincs jelen. Határozati javaslaf Végül Mihályfi Ernő határo­zati javaslatot terjesztett be, amely megállapítja, hogy nagy megdöbbenéssel és mély szo­morúsággal figyelik az evangé­likus egyház világi vezetőinek és több lelkészének tevékenysé­jgét. Sorsdöntő kérdés —mond­ja a határozati javaslat, — hogy ax evangéliumi kereszténység és « demokrácia tud-e egymás mellett munkálkodni. Meg va­0SWMk aüződro. hogy ön­nek nieg van a lehetősége fe tudjuk, hogy a hívek nagy tö­mege velünk érez, valamint az egyház világi és egyházi vezető tényezői között számos olyan barátunk van, akii osztozik el­gondolásainkban és célkitűzése­inkben. Viszont azt ís "látjuk, hogy miként két évezred óta, ügy most is mindent elkövet a hamis keresztyénség, hogy kom­proniitálja és szinte tehetetlen­né. tegye mind az! egyházban, mind a világban az evangéliumi keresztyénségel. Ennek « lát­szat-keresztyénségnöl<( a műve az, hogy nem az egyház vitte keresztül a világban azt a szo­ciális programot már két évszá­zaddal ezelőtt, amelynek most fanul vagyunk. Ez az álkeresz­tyénség távolította et S keresz­tyénségtől az elnyomott töme­geket és szakította ei a "fcözgon. dolgozást a liittői és most (azzal .igyekszik célt érni, hogy kiélezi az ideológiai különbséget a ke­resztyénség és a 'szocializmus mozgalmak között. Követeljük tehát, hogy egyházunk világi veze­tésében gyökeres válto­zás következzék b«, hagyja el mindenki he­lvét, akinek nem szív­ügye az evangélium szo­ciális elkötelezése. Lelkészeink körében is megnyi­tást akarunk! s akik) mint hang­adók helytelen iránybán befo­lyásolták a lelkészi kart, hall­gassanak er, álljanak félre és mint az Isten áldozatos szolgái egyszerű munkakörben szentel­jék magukat a politikamentes igehirdetésnek. A határozati javaslat elfoga­dása után háromtagú bizottsá­got küldtek kí azzal, hogy az értekezlet határozati javaslatait közöljék az egyház képviselői­vel. Mihályfi Ernő zár'ószavaiban megállapítottá- nem az egyház hivatalos közleménye mutatko­zott itt meg, hanem , egy uj közvélemény, amely valóságg'af for­rádobni hangon nyilat­kozóit meo. Lehet, hogy a püspök urak ís először taráíkoznak ezzel a köz­véleménnyel, amely már han­got kajioit és széles hullámok­ban fog terjedni Es teszi le­hrtővé, hogy. az egyház belülről, ma­gától, minden külső be­folyástól mentesen meg­újulhasson. Ellentétek az angol szakszervezeti kongresszuson A TASS-iroda margatéf tu­dósítója az angol szakszerve­zeti kongresszusról szóló be­számolójában megállapítja; hogy Hancock ©fnök megnyitó beszédét a kiküldöttek jeges hallgatással fogadták. A kon­gresszusi megfigyelők és új­ságírók véleménye szerint a kormány bérpolitikáját lám* gató berrögzités éíes ellent® leket fog tóvá [tani és mái* lehetséges, hogy ellen,áUásbt fitköziük az egyes szakcsoport tokkal, hiúit például az autó­jgs a vihamű*y>aJi» szervezetek!. NÁR A szegedi pedagógusok köszönete a „Dolgozók az iskoláért44 mozgalmat elindító és támogató Nagyszegedi Pártbizottságnak A* iskolák álkmo.sMsánkk jelentőségét még jobtwui alá-* húzta az a nagysikerű mozga­lom, amely** * dolgozók ezni indítottak a* elhanyagolt isko­lák hrtyreálKtása érdekében. A »Z)otpo*ófc ax iskolákért* moz­gatom hetek átaft (pótolta mindazt, amit a mait rendszer évtizedeken át elhanyagolt. Dü­ledező falu, ablaktalan, korhadt ajtajú iskolákbó* a dolgozók né­hány hót alatt teljesen újjáépí­tett, korszerű iskolákat terem­tettek és ezaof bebizonyították; hogy valóban magukénak ér­zik az iskolát. Ezeket a gondolatokat fejax­fe tó a szegedi iskolfk közös, impozáns megnyitó ünnepsége és és a szegedi pedagógusok mnltheti értekezlete Ezeken a nagyszabású meg­mozdulásokon kiküldötteket v& Xasztotlak, ehík a szegedi [*da­gógustársadatom nevében há­lájukat fejezik ki a Magyar Dolgozók Pártjának az iskolák helyreáOitása érdekében i.idí­gozók az iskolákért* Jttfceíólj ke* dcmémjrxő, irányáéi Mátp Dolgozók Pártjának, valaminl a nagyszege dl párlbieotlságik és Zöld' elvtárson keresztül' tositolták a <k>I©oaúfcttt arrű hogy a pedagógusok nemes külső kereteiben, öle belső italaidban w lette* deklikből, legőszintébb odaadással építi1 tott akcióért. A küldöttség líg- a gyermekek nevelésével az jaii: dr. Sörös Jenő tanfelügye­lő, C*oma Gyula, Mészáros .ín­ba és Halva ni Jenőné áltálának Iskolai igazgatók kedden ke­resték fet dr. Zötd Sándor elv­társat, az MDP nagyszegedi pártbizottság* titkárát Hátas kőszönelet mondottak a »Dob emben és magyar (életformát rt szocializmust. Dr. ZöM Sánd elvtárs válaszában hangsúly* ta, hogy eblicn fl munkában' a nevetés netté* fetadntábV»i mindenkor számíthatna!; a Mi gyár Uoivozók Párty íeaiisi 0 francia kormány ki akarta játszani a bérkérdési Sztrájkba lépnek a közalh alma«oliak A CGT-hex csatlakozott szakszervezetek szerdára szóló sztrájkfelhívást intéz­tek Párizs és környéke köz­alkalmazottaihoz. Bár a fran­cia minisztertanács a köz­alkalmazottakra is o kiter­jesztette a 2500 frankos rendkívüli segélyt, a francia szakszerrezetek ezt nem tartják kielégítőnek. ACGT központi vezetősége megál­lapítása szerint a 2500 fran­kos segély nem elégíti kí a munkásosztályt és ezzel m kormány tulajdonképpen a bérkérdés egészét akarja ki­játszani. A vezetőség köve­teli, hogy a kormány a me­zőgazdasági munkásoknak is fizesse ki a segélyt. A CGT felszólítja az össze* dolgo­zókat, követeljék egyeteme­se* « létminimumnak 13.500 frankban való megállapítá­sát, a bértervezet felülvizs­gálását és ti mozgóbérskála bevezetését Tiltakozás A francia-szovjet társaság táviratot intézet Auriol köz­társasági elnökhöz, amely­ben vázolja az eddigi fran­cia külpolitika következmé­nyeit, majd kéri. hogy] .az 1944-ben kötött francia-szov­jet kölcsönös segélynyújtási szerződés váljék" teljes ér­vénnyel a francia külpoliti­ka alapjává. Csak ilyen kül­jjoÜ íka tudja •ranágunk bic­lonságát és nemzeti függet­lenségünket megvédeni) — hangzik a távirat. 24 órás közszolgálati sztrájk Párlsben A franciaországi sztrájk­mozgalom egyre tart. A köz­szolgálati alkalmazottak el­határozták, hogy szerdán 24 órás sztrájkkal tiltakoznak a kormány gazdasági tervei ellen. A sztrájk annyira talános, hogy szerdán P rizsban sem esküvő, sem metés nein less és a kc kórházakban is csak ügyf letcs szolgálatot tartanak. " közszolgálati alkalmazotti elhatározták, liogly, fi gye mezlctő sztrájkjukat minfl addig folytatják, amig akcw mány béremelési követeli süket nem teljesiti. Borúlátó a hangú at a Schuman-kormánjf bemutatkozása előtt Párizs, szepieinber 7. A Schuman-kormáhy keddi parlamenti bemutatkozása elé még ai jobboldali sajtó­nak 'az a része is borúlátó hangulatban tekint, amely Uíabta görög hadifeleatés A szabad görög rádió Je­lenti: Víci körzetiében hétfőn egész nap heves harcok duf­tak. A monaPcho-fa&iszMk 800 halottat és sebesültet Vesztet­tek. Egy repülőgépet lelőttünk. A 73-ik monarchofasiszta gya­logezred nagy veszteségei nn'att te íjesen harckép te Tenné vált. Kaínaxala vidékén csapataink megsemmisítettek egy monar­chofasiszta zászlóaljat, felrob­bantottak 3 (tehergépkocsit, amelynek fiaÖMnyagszáíIitmá­nya a katonákkal együtt el­pusztult'. A peloponezoszi arc­vonalon Csapataink több köz­séget elfogi-*-* az első Schuman-kormánj erősen támogatta a közvél mény előtt. A Páris Pres szerint Schumain esak a has madik erő nevft volt kc dó szavazataira számitfc és azokra is esak azért, m< a harmadik utas politik számára Schuman körmi nya jelenti az utolsó eséljj Jobboldali politikai meg" gyelőlc is kénytelenek beii merni, hogy a kormán? helyzete már a parlamenti bemutatkozás előtti órákba sem látszik biztosítottnak, Lanzftrtakor jelentik: Leszavazták a Schuman-kormanyi Párizs, szeptember 7. fe Schuman-korinányl a kcd4 esi iienizolgjíi'é-en h,d vazallal leszavazták.

Next

/
Thumbnails
Contents