Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-30 / 225. szám

-- LM ACYAHORSz.au fl d&!iáiiygyár féfismBüfcás varseny­bmMw íeWénloUák tibfl!eljesifményy£el a szakszervezeti kongresszusnak á közelmúlt napokban ota Hágszcrte és Szögeden is fo­kozottabban, céltudatosabban kapcsolódtok h® a munka ver­senyek he. at tfjümunkAsok. Ar ifjúmunkások igen jelentős ré­sre vállaitn • kollektív ver­•myszeilctn kialakítását, n munkafegyelem megszilárdítá­sát és ezzei n termelés ered­ményességének " fokozását. Ar. ftzemo'dfn megalakultak n ifjtiin nnkÁs-verseny brigádok. Szegeden s Dohánygyár és nz Uf szöged i Kendergyár ifjúm un­feaui jártak elől 'Jó példával és versenybrigádjaik munká­jának már meg fs született 'az első igen jelentős és szép ered­ménye. A Pnhflnygvár brigádokban dolgozó ifiüinunkAsni s/^rdán délulán briglldértckezletet tar­tottak. amelyen beszámoltak kollektív versenyük első heté­nek eredményeiről, megbeszél­ték a további teendőket és megvitatták az első héten ész­lelt hibákat. A;r «!sA hót eredményei « Dohánygyár öt, ifjúmunkás Brigid nnk öntudatos ni unká­járól teltei tanúságot. A szi­vzirtcatöltők, akiknek előiróuiv­sata PÜOO darab volt ór&h­kint — ez volt az elintdt inun­fcaversenv Atla© teliesitménve —. óránk Int 10.500 darabos teljesítményt értek el. A hü­velygvártó ©épeknél dolgozó ffjnmunkásbrigíd tagfni szintén magasan felölmuftfik eddigi teljesítményüket. 7500 <birn(> helvctt már nz első héten el­érték n 9000 darabos óratel­jesítményt. Az egvik legszebb eredményt • Gyurik László vezetésével'a Trilimpíi szivmlfaiőltőgép mel­lett dolgozó ifjumimkfehrigfád érte el. Az élmunkás Gazdag Dezső ugyancsak Triumnh­Bépprí doigoró brigádját hív­ük ki versenyre és a fiatalok « első héten 100.000 dara te bat szárnválták tm az élmun­kás "brigádiát, Buda ístván és Svflos La jos U. M.-gépjiel dol­gozó brigádja is versenyben aahmmmhhbbmhbhai állt egyniAssai t a versenyt kHünő eredményekkel fejez­ték be. A csomagolók az ed­dig elért órinkiuö 6525 dara­bos átlagot 8160 darabra emelték fel. A Nyári-féíe »Me­diust-eéppel dolgozó csoma­goló ífjumunkásbrigád szintén felemelte óránldnti teijesitmé­nyőt több mint ezer darabbal. A doliányvágók ifjutnunkdsbri­rádja egy újítással, amel/yci lényegeseoi megqyorsHoHák a késcserét sz óránkint I 117 kilogmmos teljesítményt 124 kilóra emelte fei. A tőbbtelfesitmtoy mellett a Dohánygyár ffiuníunkAslíri­rádjaí a selejt csökkentéséi ien es a minőség megjavításában is jó eredményeket értek el. A brigádArlckezletcn Gazdag Dezső élmunkás, akinek bri­gádját az ffjumwwáok túl­szárnyalták az elmúlt héten, megdicsérte tegyőzőinei jó ver­senyszellemét, de megígérte, hogy a jövőben még nehezebb feladat, elé állit ja a fiatalokat. Az első héten tapasztalt hi­bákkal kapcsolatbon íe.riöbtcn a brigádokban dolgozó ifjú­munkások állandó áthelyezése ellen emeltek kifogást. A jövő legfontosabb lelaaatainak a munkafegyelem megerősítését és a másodpercekért folytatott harc fokozását tartotta a leg­több felszólaló. A brigádti-teiezlet végén a Dohánygyár iffumunkásaí ha­talmas lefkesedősset ehatároz­tál', hog" brigádmunkájuk eredményét, többletmunkáju­kat felajánlják »z október 17-i szakszervezeti kongresszusnak. Osztáeysorsfe^ys! már most vegyen 1 Osváth isíván főárusitónal, Szeged. TA­bor-utca 3. sz. alatt. — Városi adóhivatalpalota. HUTÁS OKTÓBER 16-án. Csütörtök, 1948 szept. 30. l! flífSidi loffaa^nvts Intézet ninszeiBsitö fedsuinyos etfisdas­so'tzatot Sndf! Még a nyár elején beszá­moltunk róla. hogy a Kái­mány Lajos Kór vezetésével néhánv fiatal szegedi kutató és n MEFESz szegedi cso­portja mozgalmat indított annak érdekében, hogy az Alföldi Tudományos Intézet valóban széles " rétegeket megmozgató központja le­gyen az Alföld tudományos eletének. Az intézet most el­indult azon az uton, ame­lyen !jetöltheti fontos hiva­tását. Enne* legfőbb felté­tele, az qj. fiatal "butatök bekapcsolása és annak el­kerülése, hogy az ott folyó munka a tömegektől elzárva történjék. Ezért népszerüsitő előadássorozatot indit nz In­tézet, hogy a dolgozókat megismertesse az ott folvta­tott tudományos munkával ás a kutatók" céljaival, ed­dig elért eredményeivel. Az első ilyen előadóülést vasárnap délelőtt 11 órakor rendezi* meg a központi egyetem aulájában. Ez alka­lommal dr Bartucz Lajos professzor, az Alföldi Tudo­mányos Intézet igazgatóin beszél az alfőhitutatásrói és ezzel együtt a most, induló előadások jelentőségéről. Se­res József »S-in(forralva pa­raszttársadalma*. Ökrös Jó­rsef pedig »A szőregi tök­cituráso'z* rimmel tart érde­kesnek igrekező előadást. Belépődíj nincs és minden érdeklőfőt szívesen látnak. Az előadók egyébként tul­E o móré szt az intézet kőzel­rőben megjelenő gazdag -talmu évkönyvéből tárnak fel értékes részieteket a hall­gatóságnak, Köböl József a főváros törvényhatósági bizott­ságának u] elnöke A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán tartott köz­gyűlésén Köböl Józsefet vá­lasztotta elnöknek, alelnök lett Dénes Gyula és Varga La­jos. Színház & cMúvészet Csongor 4s Tünde zenéjéről beszél a szer»ő: Welnur Leó professzor A magyar zenei élet egyik! íiataj szegedi énercs a genfi legismertebb és világhírű egv é-, nemzet közi zenei versenyen nisége Weiner Leó professzor, jelentékeny sikert ért el. Déryt aki a ma bemutatásra kei-ülő a kultuszkormány ösztöndíjjal Vörösmarty szinmünek, a Csongor és Tündének páratlan szépségű és kifejező erejű kí­sérőzenéiét irta. Weiner Leó a Délmagyarország munkatár­sának a következőket mondta erről a remekművéről: — 1912-ben, az akkori Nem­zeti Színház igazgatójától, Tóth Imrétől kaptam a meg bízást, hogy kísérőzenét kom-' pon&ljak a Csongor és Tündé­hez. 1913-ban el is készültem a zenével és 1916-ban a ná­boru kellős közepén mutatták be oz Operálrtin Ábránvi Emil vezényletével. Azóta sorozato­san előadtáz, legutóbb két öv­vel éppen Both Béla rendezé­sében szintén n Csongor és Tündével nyitott a Nemre'i Színház. Az eredetileg kísérő­zenének komponált műből tánckölteményt is irtak. amit szintén nz Operában mulattak be és két alkalommal Szabad­téren a Margitszigeten és Ta­tám — Olyanféle rene ez. mint Mendelssohn kísérőzenéje a Szentivánéji álomhoz. tehát szimfonikus közzene és a szö­veghez simuló kisérő aláfestő zene. Ilyen vonatkozásban ta­lán még erősébben összefügg a szöveggel és még jobban ka­rakterizálja a szereplők jelle­mét. szkormány ösztöndíjjá küldte ki a versenyre és mán nz elődöntősöm is felfigyeltek képességeire. A pontozás alajr ián bekerült a döntőbe, ame­lyed a negyedik helyezést érta el. Déry Pai fejlődő inüvész­pályáj'ának a genfi siker igen jelentős állomása. S silrútáil Iroda lehlrása A színház igazgatósága fel­hívja a közönség figyelmét ar. ra, hogy az eloadásox ponto­san fél 8 órakor kezdődnek. Az előadás kezdetét gongütés jelzi, utána lezárják az aj t-v kat. A későn jövőket nem "en­gedik be a színházba. Ugv n pénztárban, mint a nézőlóri jegykezelőknél műsor 50 fillérért 'kapható. x A nemzetközi Bartók-ver­seny résztvevőinek hangverse­nye. A Zenekonzervatóriura hangversenytermében október 4 én, hétfőn este 8 órakor a Konzervatórium két müvész-ta­nára. Szabó András és Pán Sándor, nnilc az október 10-én kcTdődő budapesti nemzetközi Bartók - versen ven versenyez­nek, a szegedi közönségnek be­mutatják azokat a műsorszá­maikat, nmei vekkel a verse­Vtfüt elismerőleg nylíatko- nyes indulnak. Az igen érde­zott Weiner professzor a sK-; kos hangverseny gedi opera zenékor m unkájáról H.elftőt ad a teidapest.ongy, es kiváló karnagyáról — Vár versenyből, igen nagy éróe .­- 1,-wfés nvilvánni meg. A hang­rady László elvtársról. Dé?? Pál Ragvedik M •fl m szép Déry Pál elvtárs, a „., W, képzett baritonnal rende'kező táléban i.s kaphatok. ^nvre IxtlépöjcgveV ninr-o relc. csak műsormegváltás kö­telező 3 "és 5 forintos árban. Jeavek a szovjet filmekhez nél roagy arorsrág tiadóhiva­enmár flciy-lurQflrl A TERE-FERE ESPRES>034V ? Csütörtök, szombat, vasárnap d. u. 7-kor, minden este 9 órától zongorázik Mihail Solohov: Uj barfiz­iát szánt az eke rimü regényé­ből van nz alábbi részlet. A re­gény a szovjet mezőgazdaság tAzdptmcinek is a szovjet pa tosxiság fejlődésének hőskölte­ménye. Uj barázdál szántanak 'és nj emberek lesznek a szov­jet parasztok, szabadok, öntu­datosak• Makor Nagnlnov, a forradalom jó harcosa volt — a szar jel rendszer ipitöfe, a Párt toy/u. Az e:erkilencszázharmin­cas években, — ebben az Idő­ben játszódik le a regény —, a parasztság rohamos fejlődésé­nek megindulása Idején — Ná­gulnov szembe kerül a Pái ttal - és kizárják- Az alábbi részlel — Nógulnoo lelkiállapotát 'rja le, a városból — ahol közölték vele a kizárási — hazafelé men• léten. • Nigulnov vagy liusz kilomé­tert telt meg, vad vágtatásbaa Csak a Iialottdombnál állította meg a fakóját; leszállt róla és letörölte a ló nyaltáról a habot A tavaszelő szokatlanul meleg volt A nap ugy fclniclogttetto á földel, akar májusban. A hul­lámzó láthatáron reszkető pá­rák emelkedtek. Egy szteppetó­röl vadkacsa, vadliba és szalon­ka nyöszörgő kiáltását verte cr­n a szél. Makár levette a kantárt, • kantárszárat hozzákötötte « ló efa6 táháhos és meglazította a hevedert. A fekó mohón kezdte Öngyilkosság? tépdesni a fiatal füvet, még a tavalyi zabszalma-csonkot is lo­csipcgctie. A domb fölött, vontatott vib­ráló fütyüléssel szállt el egy csapat pézsma jérce. Makár minden gondolat nélkül figyelte őket és látta, amint kövekként hullanak alá a tóba. A nádszigel mellett felszökött a megbolyga­tott viz. A partról azonnal egy csapat megzavart vadliba emel­kedett a magasba. A szlcppc sivár és kietlen volt. Makát4 sokáig mozdulatla­nul feküdt a domb tövében. Eleinte még bal'plta a dobogást, prüszkölést, aztán elnémult a ló, bement a szakadékba, ahol kiadósabb volt a fü. Körős-kö­riil mélv csend, nmilyén külön­ben csak a learatott, elhagyott őszi szteppén szokott lenni. Ha hazaérek,- elbúcsúzom And rejtői, Dávidovtól, felve­szem a lengyel frontról hazaho­zott köpenyemet ás agyonlövöm magam. Semmi sem kW az élet­hez. A forradalmat ezzel nem éri kár. Elég ember áll a ren­delkezésére. Eggyel több, < vagy eggvel kevesebb — az mindegy — fontolgatta Makár nyugodtan, mintha nem róla lenne szó. A hasin feküdt és' nézte, mint játszik a szét a fűszállal. Dá­vidov bizonyára azt fogja mon­dani • síromnál: Nágulnovot : kizárták a pártból, de azért jó j kommunista volt. Eljárását, az öngyilkosságot nem helyeseljük. Ez tényl Dc azt, amiért az el­lenforradalommal harcolt, be fogjuk fejezni. — Szokatlan elevenséggel képzelte ei Makár, miképpen tolakszik előre a tö­mefjben a kulák Bannik. Vilá­gosszőke bajuszát simogatva, mondja: »hálaistennekl Egy megdöglött.* — Nem, átkozottak! Nem lö­vőm agyon magami Én foglak elintézni titeket és a hozzátok hasonlókat! — mondotta fog­csikorgatva maga elé Mnkár és felugrott. A Bannikra való visz-' szacmlékezés megváltoztatta el­határozását és már a lova után nézett, jSemmiért « világonl Elöször benneteket viszlek a sírba, s csak azután magamatt Ne örvendezzetek a halálomon. És nem Korcslnszldjé az utolsó szó. Ahogy készen leszünk n" vetéssel jelentkezem a területi bizottságnál. Vissza fogom kap­ni a nevemet Megyek a terüleU bizottsághoz, megyek Moszkvá­ba, ha kell. És különben mtnt pártonkívüli is harcolni fogok ezek ellen a mérges gombák el­len.* Most világos szemmel nézte maga kerül a világot. Már egy általán nem látszott olyan re­ménytelennek a helyzete, mint néhány órával ezelőtt. Sietve fordult afelé a sza­kadék felé, amelyben eltűnt a lova. Léptei egy farkast riasz­tottak fel a száraz, magas dud­va közül. Egy darabig előrehaj­tott fejjel, alulról szemlélte az embert. Azlán hátracsapta a fü­lét és behúzott farokkal oldal­gott el a sűrűségbe. Fekete, la­za emlői fonnyadtán fityegtek. Bizonyára nemrégen kölykezhe­tett. Mikor Makár a lovához köze­ledett, az állat felkapta a fejét és az elsőlábához kötött kantár­szár ciszakadt. — Prr, Vászjokt Ailj meg, Vászjok — szólongatta Makár félhangosan a fakót. Igyekezett hátulról elkapni a sörényét, vagy a kengyelt. De a ló a fejét rázogatta, meggyorsította lépteit és ijedő­sen nézett a lovasra. Makár utánaszaladt, de a fakó nem engedie magához, átvágtatott az országúton és palkócsattogása elenyészett a távolban. Makár káromkodva n;/nt utána. Vagy három kilóméiért ment, mezőkön keresztül és fa­luhoz közel egy frissen szán­tott földön haladt át. Párjával szálltt fel a túzok, meg a fo­goly egy kaszálallan rétről. Eny himtuzok méltóságteljesen járt fel és alá, őrizte a nősténye nyugalmá'. Időről-klőre kitere­gelte rövid, barnásvörös farkát s ugy huztá végig a mezőn, hogy csak ugy hullott belote a toll, meg a rózsaszínű pehely. A fü sürün nőtt a szteppén. A madarak és. állatok pá osöd­ták. Csak a felszántott, gőzölgő föld tárta ki az ölét megter­mékcnyitetlenüL Makár dühösen vágott át a száraz, göröngyös földön. Leha­jolt, főidet vett a kezébe fs szétdörzsölte. A száraz füerck mentén forró humusz volt. ívj ó á! sem volt szabad vá ni. Elő­ször lazává kell borotiáiui a megkeményedett földet, aztán a velőgépekkel nekilátni, hogy mélyen beleágyazzák az ara­nyos búzaszemeket. — Késői Tönkremegy o föhi, ha Igy hagyjuk. — Makár mély fájdalommal szemlélte a fekete csupasz szántóföldet. — Még egy-két nap és vége a vetés­nek. A föld olyan, mint a kanca. Idejében kell fedezni Később nem ér semmit... Raj. tunk, embereken kivül, minden lény világosan Iá! ezekben a dolgokban. AUat. ía és föld ­mind tudja, mikor van szük­sége a megtermékenyítő mag. ra. — Meggyorsította lépteit, sől szaladni kezdett. Izzadság csor­gott a sapkája alól, Inge csu­rom viz volt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents