Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-28 / 223. szám

.5 r L M A G T A R O n S Z t G Egy üzem, ahol mindenki olvassa saw esmandíáb, mit (atittífok a pári központi lapjából Kedd, 104.8 s>rcp4cnhef 28. & fsózzyxr munkásai Október 1-éa indul meg or­xcftgosxn a Szakid Nép-agilárió, wnetynek indokait ér, főbb **empon!jrJt Révai elvtárs már Aiíi jicífe /Százezrek kenyere> tsav.il vezércikkében. Szegeden ipea sok tennivaló van ezen a téren. már akadnak köve­tendő példák, llven példát nyuj! k gázgyár munkásság®. At étel melleit: Szabad Nép Ebédidő a gázgyárban. A tnnnkásoK szőtlouul kanalazzák a levest, mindegyikük tányérja lelőtt a Szabad Nép aznapi pél­KL'sJvá Pivő Lajos elvtárs, gé­pkí szint:- h abzsolja a betűket, majdnem torkán nkad a falat. — Mindennap elejétől végéig üolvasnrb — mondja, — nincs twne e-jy sor sem, amely ne érdekeibe1 ná a munkásember*. Ide ez üzembe kapjuk, el só tsr/bnd pcrccmbeu átfűlöm, de marad belőle mindig estére is. — fin kezdetben ugv pondot, tsm —• szólal meg mellette ülő fivére, p.'ivó Ferenc, — hogy •Jég :» helyi pártlapot is olvas­bí. jjgy gor.delom, ebből is fcSndent megtudok, hiszen cn­jgwn, mint szegedit, csak adol­szegedi vonatkozása érdc­íwI. Azután egyszer keremlw tarélt a Szgbad Nép. Betát­hogy ez szemben a sze­lére! nem budapesti lap, ha­országos, tehát nemcsak R pesti, Iiancm minden magyar fossokásíink olvasnia kell. Tanv.tjatok elvtársalt! Imiét öccse vesz! át a szót. — Mondtam neked mrndfg, bngv a Déhnagyarwrxág. amely im ejted l eseményekkel ls foglal­öem adhat annyi helyet jbs országos jelentőségű' párt­t kérdéseknek. Ezért kell mind a "Ailt hmot járatot A Szabad Nép <,Mem annyira hírközlő, mint a ÍJfiMkózpont szócsöve. Olyan ez, (Bsfeti katonáiknál a raplpa­*»mcs, mindenkinek minden Heggel meg kell hallgatnia, kü­tSsP-en nem birtja aznapi fel­•datót teljesíteni Megérkezik Botárai Antal ls « vasesztergályos műhelyből. A* egész üzemrész példányait ta>z-a magával és kiosztja: a Wnnkósok között — Tanuljatok, elvtársak I — mondja és maga is kezébe vesz a#v lapot. A Szabad Népből mindennap ujat és cjat tán\i­femV. amit tudnunk is kell, ha oem akarjuk, hogy félrevezesse­ssek bennünket és helyt aka­runk állni, mint osztályunknak ís élcsapatának, * pártnak hü képviselői. Feííanri/om t mi sz éicsopof — Élcsapatot mondtam — feszi hozzá mosolyogva. — Tud­Jjáiok, elvtársak, hogy nemré­gen még nem ts láttam tiszt fin abbén a kérdésben?' Amikor mejielent a Polliik?! Bizottság Ssatérozata, csak néztem a be­Sttkeb de nem Igen értettem, ini • jelentősége. Azután elolvas­tam Révai eb-társnak ezzel kapcsolatos vezércikkéi. Egy­vwipásra világosan megértet­tam, mi az 8z élcsapat, miért reá szükség, honnan fe­jtegeti veszély pártunknak ezt • jellegét. Megtanultam résen tenni és megtanultam harcolni veszély ellen, leleplezni o JSártban megbúvó karrieristá­kat. A Szabad Nép tehát nem­csak azért tanit, hogy tudjunk, dc azért is, hogy cselekedni tud­junk. A rnunkaversetty irányítója A munka versenyre terelődik a szó. Itt nyomban közbeszól Varga ftajos III. elvtársi, a gyári munkaverseny propagandaveze­löje, egyébként irodai segéd­munkás. — Az országos mnnlaverseny híreit, eredményeit honnan máshonnan tudnók meg, ha nem a Szabad Népből? A sze­gedi munkást az is érdekli, ho­gyan termel a győri vagy mis­kolci. Ez a lap állandóan fi­gyeli, bírálja, irányítja a mun­kaversenyeket. Szakcikkei fon­tos szempontokat közölnek, hasznos példákkal, így az ön­költség, a selejt csökkentésérc votmlkozólcg. A Szabad Nép tudatosította a munkásságban azt is, hogy milyen szükséges a nehézipar fejlesztése. Kritika, önkritika Kerékpáron érkpzik meg Ta­kács István elvtárs, villanysze­relő, — Még valami fontosra meg­tanít a Szabad Nép — siet be­kapcsolódni a beszélgetésbe. — Kritikára és önkritikára. A nap inint nap megjelenő észszerű, épit6 bírálatok, a pártszerveze­tek, üzemek, tőmegszervezetek önkritikái, amelyekben őszintén feltárják a hibákat, kielemzik azok okait és módot keresnek kiküszöbölésükre: igy tanuljuk meg mi is, hogy a mások és & magunk munkáját kritikai szem­mel nézzük, állandóan harcol­junk gyengeségeink, hibátok el­len mind szakmailag, mind po­litikailag, de ugy is mint ma­gánemberek. Ezzel használunk, a pártnak, a termelésnek, em­bertársainknak és az egész or­szágnak is. Igy gondolkodnak egy üzem munkásai, ahol megértették a Szabad Nép olvasásának jelen­tőségét. A példa megvan és bi­zonyára rövid időn belül nem lesz egy szegedi dolgozó sem, akinek ae lenne minden­napi kenyere a párt központi lapja. A szegedi népi O lyanok számára, akik nem ügyelték kellő elmélyedéssel az ifjúsági élet alakulását, megle­petéssel hatott, az MDP poli­tikai bizottságának határozata a NéKOSz helyzetéről, majd Révai elvtárs beszéde a NéKOSz kommunista aktívájának érte­kezletén. Mindkeltőnek azonban szükségszerűen be kellett követ­keznie és megnyugtató aa a tu­dat, hogy a NéKOSz vezetői túl­nyomó többségükben helyes ön­kritikái gyakorolták, elfogadták a figyelmeztetési és elindultak a helyes ulow Most válik csak igazán lehetősége annak, hogy betöltsék azt a hivatást, ame­lyet a Magyar Kommunista Párt nyomban az induláskor kitű­zött a népi kollégisták elé: r,Ko­vász legyetek a magyar ifjú. Ságért vivőit harcban tt Nálunk ugyanis nehéz kö­rülmények között indult meg a mozgalom és hosszú időn ke­resztül csak a munkásosztály és a dolgozó parasztság támo­gatását élvezte. Sokan egyene­sen ellenségesen szemlélték az induló fiatal mozgalmai, igy a jobboldali szociáldemokraták és a kisgazdapárt egyes köreiben is. Ez azután bizonyos elzárkó­zoltságot eredményezett a kol­lékisták részéről, mintegy politi­kai antitoxint váltott Já belő­lük. A baj ott kezdődött azon­ban, amikor ebből a merev magatartásból később sem en­gedtek, holott a politikai veszé­lyeztetettség már megszűnt és a helyzet alakulásával elzárkó­zásra már nem lelt volna szük­ség. A kollégisták maguk is, ha vészt ís vettek pás tmozgalcmban legtöbbször nem egyénenként vettek részt a munkában, ha­nem valósággal a kollégium egy­egy darabját, egy-egy -közössé­gét igyekeztek oda átvinni. Túl­ságosan, megmaradlak tehát n szül: kollégiumi körben. Ebből fejlődött M Szegeden is a •NéKOSz öntudat* túltengése és Így a munkás és paraszlifjuság szervezkedését, mozgalmait túl­ságosan felülről nézett kritiká­val fogadták, segilő támogatás helyett. Ez alól csak egyes al­kalmi esetek a kivételek, ami­koris inkább a paraszlifjuság vidéki szervezeteinek nyújtottak segítséget, különösen » Móricz­kollégium tagjai. Szegedi vi­szonylatban éppen a munkástf­juSág problémáit ismerték meg legkevésbbé a népi kollégiumok diákjai, t ÍJ enéző magatartást tanúst, tottak általában az egyetemi és középiskolás diákmozgalmakkal kapcsolatban is. Ezen a téren viszont az Apáthy kollégium mutatott fel viszonylag jobb eredményt a többiekkel szem­ben. Magához az egyetemi és középiskolás . tanulmányokhoz való viszonyuk is ilyen — kissé lenéző volt. Legtöbben ugy tar­tották,^ hogy többet tudnak ta­nú'nC ha a kollégiumok neve­tési programjába kapcsolódnák bele rendszeresen, mintha az előadásokra járnak• Igy adódtak azután az óramulasztások és előfordult, hogy több éves egye­temi tanulmányt otthagyva, könnyeblien elvégezhető karra iratkoztak át. A szociális összetétel nem volt egészséges Szegeden sem. A kö. zépiskotás kollégiumokban 50­60 százalékban voltak a parasz­tok gyermekei, a többi inkább értelmiségi és kispolgári volt. Még a jlegproletárabh* jellegű kollégiumban is: a Móricz Zsig­mond-ban csák 20 százalék volt 5 kollégiumokról munkáis származású. A városi muukásszülök gycltnekeivcl va­ló felfrissiiés tehát sehol nem történt uaeg. M egáilapithatjuk, hogy X szegedi népi kollégiumok veze­tőinek is, sokat kell helyrehoz­niok. A vezetők azonban vala­mennyien helyesléssel hallgat­ták végig Révai elvtárs építő kritikáját. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, amit Révai <^víárs beszéde Vé­gén mondott,' hogy uz N'KOSze ban természetesen több volt a jó. mint a rossz.< Ez a megál­lapítás igen biztató, annál is inkább, mert az idei munka már az uj szellemien Indult meg. Nagy ütemben megkezdő* dött Szegeden a kollégisták ide­ológiai képzése. Megkezdődte* á /fejlágitó* előadások minden kollégiumban, amelyek felszá­molják a népi romantikus-Ide­ológiát, megismertetik a diákokat a parasztkérdéssel éa a szóvetkezeti mozgalom prob­lémáival. Ezek az előadások nem különülnek el a MEFESz­ben és a pártszervezetekben fo­lyó élőadásoktól, hanetn azok elmélyítését szolgálják és a kol­légistákat szeminárium vezeté­sére teszik alkalmassá A. középiskolás kollégiumok bekapcsolódása a Diákszövetség munkájába jóval intéruávebbé válik. A Diákszövetség városI vezetőségével egy ö t tmük doa márts megtörtént a leni 't' 3 kollégisták bekapcsolása. Mun­kájuk alapos elvégzését a kollí­dum vezetősége és aktívája is ellenőrzi Az egyetemista kollégi­umok tagjai h söntéképpen * nagy tnlenzivifással kapcsolód­nak bele a MF.FESz munkájába, Eddig ott inkább csak — látszó­lagos — politikai irányiló sze­repet játszottak. Ezentúl a moz­galom munkája is sokkal in­kább a karhoz kapcsolódik és igy a kollégisták is szakmai, ve­zetők, tanulókörök irányitól, — és ezen keresztül valóban poli­tikai irányítók is lesznek. Kedvezően formálódik inir a szociális összetétel is. Külöa dolgozó szakkolégium nJakull Szegeden: a Bem tábornok né­pi kollégium, amelyben anmn­kásszármhazősuate 25 százalékot tesznek ki. Az orvostanhallgatóid szakkolégiumában: az Apálby­banis javult a munkásság, szá­zalékszáma, mert az Órooskarra jelentkező munkásfiatalokat eb­be a kollégiumba irányították. A» üzemek felé fordul most, a népi kollégiumok fiatalsága. Ugyanakkor a parasztszármazí­sú népi kollégisták a paraszti termelési rend uj problémáival* a parasztság jövőjének uj ala­kulásával ismerkednek meg él az uj társadalmi életnek lesznek szószólói falujukban és más fal­vakban is. A NéKOSz fiataljai tehát Szegeden is rá'émek a helyes útra, megerősödve Indulnak ne­ki az uj tanévnek. Részt vállal­nak ezentúl a demokratikus tö­megséervezelek munkájában, ki­építik kapcsolataikat a munkás­éi parasztifjuság felé, a kom­munista kollégisták pedig jói' munkát folytatva a NéKOSz-on belül, képviselik és érvényesi­tik a párt Irányvonalát. Bizto­sak vagyunk benne, hogy igy valóban kialakul a munkásosz­tály gyermekeiből, a dolgozó kisparasztok fiaiból, lányailtól az uj magyar szellemi dolgozó­réteg, amely a népből jött ég a népet akarja szolgálni. Ii eszi lersasiést versepffsee &!He! Jid^Ovssszsvefkezeíeket naev isszstsee! lataSiaazzáfc Budapest, szeptember 27. A MOSíK felhívja a fóldmü­vesszővetkezeteket, hogy in­dítsanak versenyt tagjaik kő­zött a kővetkező; szempontok figyelem bevételével: minél több szövetkezeti tag szánt­son állami mezőgazdasági gépállomás és szövetkezeti traktörok segítségével, minél több szövetkezeli tag tisztít­sa meg vetőmagját az állami gépállomás és a szövetkezeti szelektorok segítségével, a szövetkezeti tagok a műtrá­gyát a szövetkezet utján sze rezzék be. A szerződéses ter melésre kijelölt 800 község íöldművesszövetkezetc ver senyezzen abban, hogy mi nél több dolgozó parasztot szervezzen be a szerződéses termelésbe. Az őszi terme­lési versenyben kitűnt föld müvesszövetkezetek tagjait a kormány nagy ősszeggel, il tetve természetbeni-juttatás­sal jutalmazza. » A szovjet iilm győz — az amerikai film bukik M. Kalatozov, a Szovjet­unió helyettes filmügyi mi­nisztere rendkívül érdekes cikket irt arról, miképpen fogadják külföldön a szov­jet filmeket — A szovjet filmnek — irja Kalatozov — a can­nesi, velencei és locarnoi versenyen alkalma volt megmérkőzni a tőkés or­szágok filmjeível. A holly­woodi filmekkel óriási rek­lámot csináltak az amerikai filmeknek. Megmozgatták Európa és Amerika összes reakciós újságjait, filmcsil­lagjaik vendégszereplésével fogadásokat és banketteket rendeztek. 2000 film közül választolták ki azokat, ame­lyek szerintük a legjobbak. Mégis semmi sem menthette meg őket a bukástól. A! szovjet film győzött. A ver­senyek feltárták az nj ha­ladó, demokratikus filmmű­vészet helyzetét. Ez a szov­jet film közvetlen hatására született meg'. A szovjet imperialisták, gzovjetbarát­nak éppen nem mondható politikája. A reakciós sajtó minden eszközzel megkí­sérli elfordítani a népek ro konszenvét a Szovjetuniő­tóL Azonban rosszakaratú beállítások nem elégségesek ahhoz, hogy az egészséges, józan értelem ellen küzdje­nek. Egész Európa a szov­jet filmek hatása alatt áll és még Erié Jollington ame­rikai fimdiktátor is, aki a közelmúltban Prágában megnézte a Szibériai föld regénye cimü filmet, igy nyilatkozott: »Ha az oro­szoknak sikerül komoly mennyiséget termelniük az ilyen szines filmekben, ez a minőség reális veszélyt je­lent a hollywoodi filmre nézve.« • A szegedi közönség a szov­jet filmek hetének ünnepén saját szemeivel győződhe­tik meg a legmagasabb mü­fiimek sikerét még a reak- vészi fokon álló szovjet eiós lapok is kénytelenek] Mm gyártásáról, voltak elismerni. A méltá­nyos hang azonban hamar megváltozott. A változás oka az angol és amerikai Raíikülö*. feőrSntíöá, |jdrti!SZ5!5Ü Ére'í Szcüszárdy bírü&áSstű! kcrász-stlcrs 3.

Next

/
Thumbnails
Contents