Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-24 / 220. szám

Péntek. 1948 sasptottBtt %4. fct«ütaroi3tí6 * Ő ITT AZ ORVOSKÉPZÉS REFORMJA tu-nyoméan gyakorlati oktatás, hatéves tanulmányi fdá, ni, egységes fankönyvek 1 többi főiskolai reformmal » Jdöhen. elkészült az orvos­ím'-pafs reformja ta. Ax uj őr­ire sfcéozés súlypontja a gyakor­is:: oktatás lesz, az eddi'gl tul­syomóan elméleti tanulás he­Jyeft Az egyetemeken húszas «s> jportokba osztják be • dtálco. ke!. ezeknek vezetői a tanár­ffcgédek lesznek, de bekapcsol­ta) na orvmképrősbe * k&tkőr­házak ,ló orvosalt fa. A tanulmányidő hat ér tesz. *-i?4t étidig — a diát'ság nori­SL>{' helyt-téré való tekintettel re- sem mertek megesánáLil, foeűt lehetővé . válik. JA fer k*terjedt ösztöndlj-po. p likával. kollégiumok torával lilmogatjdk « diákságát a hotu *ru tanulóm Wő alatt. Végered­5* ráylien azonban időt nem ve­fc-ii senki a régi tanulási reud­• :rrd szemben, mert es ala­|ms gyakorlati kiképzés után feleslegessé vélik az úgynevezett •cselédkör yvessóg. Ideje. Ez­rei szemben kötelezik ax u] rendszer szerint kiképzett orvo­sokat Brra, hogy a diploma megszerzése után egy-két évig közkórházi szolgálatot teljesít­senek. Ezért a közkórházi szolgálat­ért már rendes fizetést kapnak az uj orvosok és ezzel a rend­szerrel megoldódnak « td/léki kórházai nyomasztó mdsodor­vos-htdny gondjai M­Az orvosképzés uj rendje kö­telező tankönyvet vezet be. A most beiratkozott elsőéves orvostanhallgatók már ezzel az uj tanrenddel és tanmenettel kezdik meg tanulmányaikat Nincs több* „szabad bftfeséss" A tanárképzés aj szabályo­zóm október ebő napjára l FILMHIR 1 A „Bslbériairapsaódia" tee 1918-as Sztálin-<Kj nyer­ges film nemcsak művészi ér­iF;siveI, hanem ragyogó tecb­fclJcaí megoldásaivá: u mes®­mo kiemelkedik az átlagos kőtárok xonábóL A színes Sínvképezés minden adottsá­M4. a napfelkeltétől a hóvihar­ba. a mii termi és szabadtéri ft-í vétetek minden lehetőségét asznál t a Pírjev rendező és fcüönő törzskara. Annak elle­eére, hogy a felvételek Igen Seientils százaléka a szabadban V-nént több mint féfszAz kű­főnböző díszlet tel építése vált Szükségessé a nagy gonddal sok költséggel 'elkészített fiftn fórra kásához. A szeuilé SSoedc szinte estébe sem jut, kegy az egyes helyek, ahot a jKtdk küföuböző részei lefái­Kódnak a valóság belvbft torait az egyik n-sgy stud!ó infl­íufewfc votaUmi afcwAl&efe pl*. I j filmváros SzJcütaiaa, Imi és felsaereiéae a tretmt­aándea modern vívmányát Vhaasoálja. A vá italozásba «C millió Urát fektettek. * Á aportolók örömére iooiliUia kéiidtt a Szovjet­auu lóban. A /iim a kerék pár­jporUai foglalkozik. Cime: »A facréki/árosak*. A felvételeket a Moszkvai Stndió -készitette Ri jábao. Rendezője: Szulyejev. A Ilim rendkívül érdekes fcl­oéi.eleket tartalmaz, nemcsak * kerékpársport mai fejlett­•égérői és eseményeiről, ha­r-tü történelmi visszapillanlá­során a jólismert fakere­ki\, aiagasüléses kerékpárokról fe mutat be érdekes és kacag­tatóan komikus jeleneteket Á'urtugauuOu n arait-ly eddig teljesen szabad fciriiteTe volt az imperialista éiínáinportnax (32 importcég n.jjLódik uiég ma is Lisszabon ban > most állami ellenőrzés aiá vették a filmbehozalalr és a Srrvezot szerint a tavalyi be­hozatal 50 tzzáza tékát fogják fcsak engedélyezni. ÍJ agy Leik etedét tel fogadták h Szovjetunió txtayá­wau <• filmgyártás ajan-jéká; az ósszszó vetsé^i bányászna­pon. Ez az aqlrriék művészi é, -uaventfutn mti a emxmí bánvászok éietéWa ét wmtt&r tógáról. i ! J , -! . jl velencei /Kot rwistty díjai most érkeztek meg k szovjqt Fijmmirdsriérinmba. A dijat nyert népszerű tudomá­nyos filmek közűt a /SzfúTAk akrobatáit a Szovjet Film Cn­nepo alkalmából október 5-éo kerül bemntakáara a Rovar Apollóban és az Urániában a Dal, lánc, Ifjúság e. soroaat­han. .partt 1900• cfmen remfrivöi érdekes Rí­met Irt és rendezeti a ma­gyar származású Ntoole Ved­res. Vedres Máriának, a ki­tűnő szobrásznak leánya. Az uj Tranrfa filmen egymásután elevenednek meg ax 1900-as Páris Mstx Lfnder. Janrés, Rodín. Clemenceau. A -.•Vanda sajtó őszinte fefirese­dSsset fe a fitmrőí, amelvet a magyar közönségnek Is he» nmlnTnak, a „magyar flfvefwr" « nagy hagyományokkal rendpt­krxő nyefvészdf folvófratnnk Az Országos Néptanntmánri Hgvesűiet hivatalos lapja ocn® tffntfrts srámma! Jelent Szikra kiadásában A folyóirat­nak ex a száma nemcsak a nyelvtudomány művelőinek Je­lent ériékes. ujabb adatokat, de a nagyközönség is sok érdekes olvasnivalót talál benne. Igy péMáut Trőesányj Zoltán két orosz versről ir líUff-hól és tStft-hől, mártk eikbélien prifig a magyarban 1818 óta t-lúlhafó orosz szavakkal foirlalkoztk. Turörzl-Trostl«: József az eu. rópai Petőfi kultusz történeté­ből közöl egy Ismeretlen fejeze­tet, Gáldi László a magyar köz­nyelvvel foglalkozik a szabod­.'áffharc korában. Zsoldos Jenő 1848 napisajtóidnak nvelví je­lenségeit vizsgálja. örömmel látjuk a folyóiratban szegediek munkáját ls Dr. Csefitó Gvula, dr. Erdődy József és dr. Péter László tanulmányai, cikkei gaz­dagítják ezt a számot a szege­diek közül várható. At tervek aze­-irrf megszűnik az agyr.evezett szabad bölcsészet ét esek azok kophatnak oklevelet, akfk egy­részt a szigorúan megszabott tanrend is tanmenet iferini vtzsgát tesznek, másrészt, akik bizonyos speciális képzésnek vetik alá magukat. A szakkép­zésnek megfelelően lesznek ok­leveles könyvtárosok, levéltáro­sok, fizikusok, vegyészek, tanii­rok A doktorátust viszont tu­dományos rangra emelik a az eddiginél lényegesen szigorúbb feltételekhez kőtik. Emlékszel elvtársam ? Emlékeznek a oén fák ts, a. város ódon falai is. Né"v é­fél évvel ezelőtt hallottunk Rgen motorzugdst — a némei tan­kok láncos talpai nyomán. Te akkor sruSzorOnyva qg időiét­tel nézted m pu.eztniá», a rombolás erőd, de sokan KVólöffcrf üdvözölték a hóhért, nemzeti függetlenségünk el tipr óját. Ma megint dübörögnek a motor°k, remeg a hild és te. főieső érzéssel szívod magadba a benzin szagát. Tolón egy gondolat tAbrál fejedben: a miénk, a mi kenyerünk, az enyém «a, ez öntudatlanul örvendő iskolás gyermeké a te kisle­ányodé ts. Itt dabövög a több kenyér, a jobb élet záloga, a magyar dolgozók hőst harcár.ak eredménye, építő erőnk jó gyümölcse, a tizenegy traktor. Nézd élőiről, oldalról: ml gyártottuk- A mienk. Három és fél év után tizenegy traktor — 'ágyuk tankok, harcigépe): he­lyett) — itt a Széchcnyi-tér öreg fái at tt... Töröld le Elvtárs arcodról azt az egy- Örömkönnyet és gye­re tovább, előre, fítsz' dübörögnek a traktorok, épül a hid jövőre még több lesz a kenyerünk, még jobb lesz a Wry-re. rfínk, többet tanulunk, jobban dolgozunk — mert dübörög a független, szocialista állam egyik előfutára, seitetője a trak­tor. Sx. ff. Igy készülnek a szegedi üzemek a szakszervezetei! XVII. kesgresszosára E redményes a hirdess Dtlmaáyororsidébaii Az október 17-20 kézőtt le­bonyolítandó magyar szabad szakszervezetek XVII. fcongresz­szusára már országszerte foly­nak ax előkészületek. Az előké­születekből kiemelkedik a kon­gresszusi felajánlási verseny, amely egyre szélesebb mérete­ket ölt az egész országban, Igy Szegeden Is. Nemcsak 8 na­gyobb ,üzemek, hanem a né­hány munkást foglalkoztató üzemek, az egyes szakmák kó­lón fa bejelentik 8 versenyben való részvételüket. A dolgozó Ifjúság fa egymás ntán hívja életre munkabrigádjait és 8 műhelyek, valamint az egyes műhelyrésaek Is sorra kapcso­lódnak be 8 versenybe. A sec ijedi fizemek az efendi héten fogadták el egyhangú lel­kesedéssel a debreceni üzemek kongresszus! versenyfelhívását. Azóta egymás után futnak be a szeged! szakszervezet! verseny­tilkársdgra a kisebb éa nagyobb üzemek felajánlásai, amelyek­ből nyilvánvaló, hogy a dolgo­zók -valamennyien átérzik • munkaversenyek fontosságát. Ez tefáskább altból tűnik !d. hogy a kongresszusi versenvMaján­1 ásókat az elmuK versen/ ta­pasztalatainak és hibáinak tet­tes meglátásával átütötték «sz­s*e és nem riadtak viasza az önkritikától sem. A munka ver­seny egyes hibáit ax üzemek dolgozói belátták és a verseny­felajánlásaikban legnagyobb­részt azokat igyekeznek korri­gálni. A versenyfetaíánWsok egyik legfontosabb pontja miodenüll a munkafegyelem megszilárdí­tása és a dolgozók politika] ön­tudatának növelése. Erek a Ieg­fontosoblrak ahhoz, hogy a ver­senv további pontjait, a meny­nyiség, a minőség javiláját és a selejtcsökkentést is ei tudják érni A nagyobb üzemek, a szegedi Kenderfonőgyár. az Ujszogedi Gnzfürész és Lódngvár. a Gyu­fagyár. a Konzervgyár, aDÉMA dpőgyár, az Ang 1-Magyar Ju­tafonó. a Lippay fűrésztelep és az Orion bőrgyár dolgozóinak versenyfelajánlása Jó példával szolgált több kisüzemnek is, akik szintén felajá -lották jobb munkájukat a szakszervezeti kongresszusra. A Pé>ló cipőgyár felsőrész-üzemének munkásai az elmúlt verseny tapasztalatainak meglátásával versenyre hivták ki az alj: ész-üzemet t felaján­lották, hogy edtiiri hibáikat tel­jesen kfVüsnóbröifa Csatlakoztak a kongresszusi felajánlási versenyhez a Valkai és Vass dpőgyár dolgozói ls, aldk nyers anyaginegt al: aritáz­sal 100 pár dpóveí akarnak többel termelni a kiutalt bór­mennyisé,,t>őL A szeged! hajójavító műhely és kotrótelcp dolgozói a szer­számok jobbon való karbantar­táséi éa e hajószegecs gyártás­nál a selejtnek 15 százalékról 4 én fél százalékra való csök­kentését ajánlották feL A Tisza malom dolgozói egy október 15-ig tarló külön verseny ke­retében rohammunkával pótol­ják a berendezés hiányait. A viz- és csatornázási müvei szintén önkéntes többletmun­kát ajánlanak fel a kongresz­szusnak. Nagyobb Jelentőségű rohammunkát ajánlottak fel a Winter kefegyár mechanikusai fa: a kongresszusig üzemképes állapotba helyeznek egv odáig teljesen használatlan á'l-potbatt tévő kefcstancoló gépei A vasutasok a négy és fél na­pos kocsi fordulót ajánlották fd a szakszervezeti kongesszusra. Hatalmas feladatukban azon­ban ax egyes üzemek js seg tsö­fűkre sietnek, amtat ari »er­•enyfelajánlásrikbnri I* kibang­sulyozzák; az üzem«*khe vagonok időben töriéaö be és kirakd sávsL At ország valamennyi dot­gozója mellett tehát Sre ed dol­gozói is méltóan készülnek 8 szakszervezeti kongresszusra. Átérzik a szakszervezetek példa­mutató munkájának jel'Tdösé^ gét és lehető legjobb le tön'u. datosnbb leljestt-nényeiket nyújtják vísionzásképen a koru­gresszu'i felajdnlé i ve-.-senyek keretében «f mm t/l tudományos és oktaté filmek a legnépszerűbbek a Szovjetunióban BM ínnfolystnokui srervezftfll forgatókönyvírók részére. Ed­dig 44 forgatókönyvíró végem fe el a tanfolyamot, de. a tana folyam népszerűségét jellem­ei, bogy a most kezdődő nj tanfolyamra már ItSlben Je­lentkeztek. A szoviet tudomán vos és oló tgtófílmek közül néhány be­mutatásra kerül maid a mosf kezdődő szovjet fifm ünnepi héten Szegeden ts áftólánoe érdeklődés eJöjrf meg a három nagv orosz fűmet- Az oro«8 kérdést, az Express* szerelem címűt és a Harmartfk craoásf. Mindhármat a Belvárosi MorJ mutatja be október 1-én, 2-án és 3rön. • (X) Fef hívás? Ertesiiffik 8 színház bérlűkózőn-éröt. hogy a Bemutató és az »A« bérlők sromlrattói kezdve az összes Houshé«-lők pedig hétfő reggel­től kezdve a Magyar Nők De­mokrafíkns Szóvetsé-rönek kö»­ponti heíriségében (Tisza forg-itókönyv i os-kőnit 57., T em) bórfel­Oktatófilmeket tartonnkat átvehetik. Hivatalos Írnak. Á Szovjetunió ert a kér- J <dő déíetőH 9—1-te déiuléa dést ts megoldotta, kfifönle- 4—lUg xtartok r'efembsn vasár­nap. sz«pt. 25-Ml. dél* ti léi 12 *9 délután 5 órakor. Minden érdeklődőt szívesen tátok EICH A szovjet film ünnepi he­tével kapcsolatban írnunk kell arról ts. hogy a Szovjetunió­ban a fÜm és a tudománv kap­csolatából bogvan keletkezeit a népszerű tudományos film. A szovjet tndomiánvos nép­szerű és oktató filmgyártás 1947-ben 219 filmet alkotott, hatvanhattal többet, úrin! 8 bábom előtt 1940-beii. A .Növényiek étete* a velencei nemzetközi versenyen arany­érmet nvert. Tlmirjázevnek, a nagy orosz botanikusnak köny­ve alapján készült s feltárja a nővén vek fejlődésének kül­ső megfigyelő számára meg­közelíthetetlen folyamatait. Ugrik legérdekesebb, legizgal­masabb része a hitsevö nővé­nveket mutatja be. A trópusi vadak cimü film a velencei versen ven nemzetközi nagydí­jat kapott, mint s legjobb nép­szerű, tudománvos alkotás. A Szovjetunió 1917-ben összesen 144 oktatófilmet készített. A muff évben nagy hiány mutat­kozott olvan írókban, akik

Next

/
Thumbnails
Contents