Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-24 / 220. szám

fcfefeíü 1948 flgjptem!**' 34. vlktttkulütlkl* s Mastdrágitásért őrizetbe veitek Kacska Mihály bornagyhereskedoí 1 X gazdasági rendőrség, •int azt tegnapi számunk­ben megírtuk, napok óta svomozóst folytat a raust­drá^ió'r felgőngvóMtésérr A • nyomozás szálai Kucska Mi­hály Kossuth Laios-sugáruti bőrnarykeretkedőhöz vezet­tek. Megállapította a gazda­régi rendőrség, hogv Kucs­ka 97 filléres szőlőből készí­tette a mustot. Vásárolt ugyan 1.20-as szőlőt is. an­nak a mustját azonban bor­sak adta el. i Eifvérí kalkuláció alapián • 97 filléres szíTtíből gyár­tott mustot 4Jti» forintért adta tovább. F.bbr az , >ba a forgalmiadét Is belekal­kulálta. de vlszonlríadás­kor Ismét felszámította . a vendéglősöknek és kocs­márosoknak. Minden költ­ség mellett, a haszonkulcs hozzáadása után., még sem tudott a 3.67-es eladási árnál többet kimutatni Még súlyosabb drágítást követett el a Idcsinybeni árusításnál. Kistételben 7 fo­rintért adta a silány szőlő­ből készült mustot Nagyfokú le'klismereften­sétf keltett ahhoz, hogy e miére* sző'őhől 7 forintos mustot mérjen. Vnnál csodálatosabb, hogy Korea népe hóveielt az amerikai megszállók kivonulását Moszkva, szeptember 23.;A \oreai legfelsőbb tanács el­inőke Svemikhez intézett le­velében hangsu'yozza. hogy az egész koreai nép nagy lelkesedéssel fogadta a Szov­jetunió elhatározását hogy a szovjet hadsereg csapatait kivonják Koreából. Korea népe soha nem fe­lejti el az!, hegv a hosszú Ö ián rabság u'án a szov­hrdsc.esjiől ';apl > vSsz­sza szabadságát. A koreai nemzetgyűlés re­méli, a szovjet kormány döntése elég meggyőző lesz az Egyesült Államok részé re, hogy tiszteletben tartsa Korea szuverénitását és ele­get tegyen a koreai nép kó vetelésének. Az Egyesült Al lamok kormányának be kell látnia, hogy megszálló csa­patainak Korea területén va­ló lovóbhlartása lehetetlen Vis nszlilf er /esen mszímfmfelía a nyugati femi» efsfi tusréiySefé! az ÖIIO el eu Kies vlfa a fevófelek kérdésében Párizs, szeptember 23. Az Egyesült Nemzetek közgyű­lésének főbiztossága meg­kezdte a tárgysorozati ter­vezel tárgyalását A vita vi­íágosan megmutatta, mire tőrekednek fizok. akiknek kezében van a közgyűlés többsége. A tervezetnek igen ntvoo -v-mtia van. amely seiaí.i.í. ippcji sem erő­sítheti a nemzrtközl egyfl?!mltködést. btinem rl'enkrzŐtoí!, kísérlet az Egye-OI' Nemzriek Szer­vezetének tn«álianial fefi­z8«! szakadás elmélyíté­sére. Az angol-amerikai tömb képviselői követelték a bal­káni bizottság és a Korea Rgyélien kiküldölt bizottság f. fen lésének megvitatását. Á sárgyalások folyamán a tzovjetkü'döttség meggyőző­in béblzonvitotta, hogv Ilyen nayfoku, illetéktelen nyereség mellett s közel­múltban nyilvánosságra ho­zott nagyarányú körtartozá­sa maradt fizetetlenül. Nem ártana, ha az illetékes ha­tó ágok utánanéznének, mi­re fordította, hova tünt el nagv nyeresége. A mustkal­kuláción tisztán látszik, mi­iven módszerrel dolgozott Kucska és hogy dolgoznak a többiek, akik ellen liason­'6 ügyben folyik az eljárás Kucskát egyébként » gazda­sági rendőrség csütörtök délben őrizetbe vette és rö­videsen átadja az ügyészség­nek. A gazdasági rendőrség munkája erőien érezteti ha­tását A must árát városszer te ténvegesrn leszá'titották y % vasutasok nyílt levele a közlekedési alklmazottakhoz a négy és félnapos kocsi* forduló érdekéhen 'X vasutasok Szakszervezete I alkalmazottak szabad a következő nyilt levelet in- [ rezeiéhez: , úéztéi a szegedi közlekedést | ~ • ' A vasutas szakszervezet dolgozói felkérik a közte* kedésí alkalmazoltak szabad szakszervezetének dolgo­kóit, serftsék elő a négy és fél napos kocsiforduld megvalósítását arzal, hogy a MAV-tó! a Vlliamosvasut­pak továbbítás végett átadott kocsik kirakását a cím­zetten fclvül maguk ts szorgalmazzák. A vasutas szakszervezet dolgozót azt ts tapasztat­Iák, hogy a gázgyár részőre érkező szénnel megrakott Kocsikat a beállítás után hosszabb locig rakják ki. igy b kocsi újból való berakása komoly késedelmet szeu­Ugy gondoljak, hogy a töbW Mrakóhelyrr beáltt­loft kocsf la hamarabb ürülne meg. ha az Elvtársak a címzettnél sürgetnék annak kirakását. Hisszük azt, hogy az Elvtársak megértik a fefhf­vást és segítségünkre sietnek a négv és fe.' napos Icocsf­forduló megvatósilásánái, népi demokráciánk £rde! óbea. Sz Fl isszeesküvll azt akarták, fmm 19 évig a középiskolákba csak régi középosztálybeliek fiai fárhassaaak V rég yelvön Irt levoíek a ncógfönöknaitu £ bá oa n»uiiat' iiatafflra ieguéfcet intézett moszkvához Hivatalos jeii-utés szerint a Károm nyugati hatalom a bér­li a kénléssel foglalkozó jégy­kéket nyújtott át a párizsi, londoni és washingtoni s/.ovjet * ->g\ követnek. A jegyzékeket, niwfyek jóformán szöszeim t «g> oehangzóx, egyidőben nvuj­fcúták át a három nagykövei­vé jen. atsmmkmmmw ás államosított i»ippaf tarésrgyárbsQ fűrészpor kapható Felsói Uza part 33. a nyugatiaknak ez a vo­nalvezetése aláaknázza az Egyesűit. Nemzetek Szervezetének legfőbb alapjatt. Az sngol-amerikal tömb képviselőinek az Egyesült Nemzetek alapokmánya fe­lülvizsgálására és felforga­tására irányuló törekvése legélesebben akkor nyilvá­nult meg, amikor az argen­tin küldöttség javasolta, ve­gyék fel az ügyrendbe mind­azon államok felvételi ké­relmét, amelyek a Biztonsá­gi Tanácsban hét szavaza­tot kaptak. A hót ajánló kö­zött kell lennie azonban a Biztonsági Tanács mind az ót állandó tagiának Az ar­gentin küldöttség javaslata figyelmen kívül hagyja az alapokmánynak ezt a sarka­latos kikötését Visinszkij ja­vasolta, hogy az argentin ín­ditvánvt vegyék le napi­rendről. A főbizottság irányzatos állástogfe.lása a legvilágosab­ban akkor nyilvánult meg. amikor szóbakerüli az az ar­gentin javaslat amely a nagyhatalmak Biztonsági Tanácsbeli szerepének fe­lülvizsgálására vonatkozott Visinszkij kijelentette, hogv ennek az indítványnak napirendre tűzése az Egye­sült Nemzetek léte ellen irá­nyozott csanás lenne. A szovjet küldöttség nem vehet részt Ilyen me­rényletben. A Szovjet­unió képviselői a jövő­ben Is vtsszau'asltannk minden, az Egyesült Nemzetek aláaknázásá­ra Irányuló kísérletet Az argentin javaslatot a fő­bizottság szótöbbséggel uié$­i* elfogadl* A föhhnfvelésfigyi mfalisztért, un panamistáinak csütörtöki tárgyalásán elsőnek Dantrka Józsefet, a kisórteUtgyt osztály vezetőjét. a minisztérium jobb­oldali saocLildemokrala csoport vezetőjét haHqatták ki. Flmon­dotta. hogy Perneczkynek min­den ügyosztályon megbízottja volt. Daniskának nem volt fon­tosabb feladata, mint a zengö­várkonyi őrtelep felírásához na. gyobb összegeket Mutálni o kí­sérletekre előirányzott pénzből. Szabotált és nana mázott. r/snoazfc/'Sándor a Setetcser­hátalji vízi társaság igazgató­főmérnöke tudott pcr"cczkv Hitlert dicsőítő kőnyvérll és ennek cheitéra keresztül vitte Igazolását. Khebb. nagyobb panamák sorozatát követte el. Saját gépkocsijának favitfi*dra 11 <m forintot utaltatott H. Ar- Kiss Elemér. • főtdmive. lésögyí minisztérium e©-árpoli­tika! osztályának előadója d­mondotta. hogy taralv a Su­lyok-vért -é'isóre tizoldaías doL ©oM!o« készített, ainelvHt a párt mezőgazdaság! programjának szánt. Felfogásom egyezik Su­lyokéval — mondotta, — de csak panrrtv xter-pre vfflnfkot­tam. Hogy ez a srcrep meny­nyire píssriv volt, erre csak­hamar iénv derült: « földmlvo. té*ürpl minisztérium titkos ak. fáit. a fontos termelést terveket rendszeresen eltnpkotlta i* azo­kat nmrrbótviáho*. m AngttóhőI 19':Rmben hazatért K*-* Ferenc­hez futtatta- Kz elnök Ktss cl* tárta azokat a feljegyzéseket. ametyek!*n ilyen kitételek van­nak- »« népé kollégiumok h it­tatéit 9 évre internáló lófu rba trefl tenni poStikai átnevelésre.« • Tntézménve «n Mztosftant kril hogy 10 évig a közénlskolákha csak réj köz'posztálvhctlek járhassanak * Ez a program­tervefel a Sulyokék által remélt fordulatra készfill. amikor a Sulyok kormányban Kiss Fe­renc lett volna a külügyminisz­ter. A kővetkező vádlott Kiss Fe­renc elmondja, hogy amikor 19'8-ban Londonból hazatért. első dohra volt felkeresni régi Ismerős it. Sulyokot, Pftéffcrt Pegert Ho*s> if és fínrta .tIbér. let. italinünt Mlndszenfyt. El­Ottndja, bo£T Jaindaacnljrt ré­gebben nem Ismerte, hozzá Barta kalauzolta eL Az elnök ezután ismertette a Sulyok és Kiss Ferenc közötti levélváltást. Nagy derültség köz­ben Ismerteti biti elnök Kiss Ferencnek Sulyok levelére vi­rágnyelven irt válaszát. Ebben Sulyokot cégfőnökként emlegeti nz apfa ntán készülődő Sulyok leángt pedig tCsimbók Kúti«­nalc igen fontosak azok az üz­leti tanácsok is, amelyeket Kiss a icégfőnőknek,* Sulyoknak adott Azt irja, no társuljon se­mllven céggel, elég jő ő magá­ban is. Nálunk a legnagyobb cég igazgatója most valószínöleg le­mond — Irja tovább Kiss leve­lében. Beismert, hogyt a cégigau. gató alatt Barankoi*csot értet­te, akiről akkoriban ugy tudta, hogy foglalkozik • lemondás? gondolatával. A tárgyalás továbbá során Kiss Fercnc elmondotta, hogy rendszeres kapcsolatból állolt T.éderer Lajossal, az Observer rimü angol uJ-ág reakciós ma* gyár uj ságirój ávaL Miért kellett Önnek az impo* ríalisták propaganda anyaga?-^ kérdi az elnók. A Sulyok pártot, belyesehben a Pfdffer pártot. OletPB e pár­tok maradványait akartuk re* organizálni — válaszolja. M! so« káig komolyan hittük, hogy sL kerülni fog még valamit cst» nálná A tárgyalást pénteken folyufe ják A Novofe Vremfa fontom megállapítása! a vüápoíj'tikai bslyzetrőf Moszkvából jetentik: A No­voje vrvmja legújabb számá­h.-m Ottó Kutismen hosszabb cikkben foglalkozik a világpo­litikai helyzettel. A cikk meg­állapítja, hogy a Szovjetunió vezetésével a nemzetközi szo­cialista mozgalom megerősödve került ki a második nlánfaá bő­rűből. A pépi demozrácifthnn ma már esak néhánv bukott kalandor és külföldi impe­rialista ögvnöz merf nyíltan támadni a Szovjetuniót. Min­den politikai pdrl és szervezet, amely komolyan sziámit a nép támogatására, a .Srov'etmstévai val* e*ylWf mökídétá éa barátságot b'r­éeU A Szovjelunlö népeinek a nád Németországgal folytatott hő­sies harca a nvugateurópai né­pek körében l's őszinte barát­ságot és együttérzést szerzett. Közvetlenül" a háború után a francia szocialista ptrt sür­gette a kommunistákkal való együttműködést, amig Blum áruló fellépése ketté nem sza­kította a francia munkásosz­tályt, amelynek Blum Irányi­tása alatt álló része a mono­polkapitalisták kezére került. Az angol munkáspárt teljes maakévA fekte a tett fmperialistájc külpolitikáját. A lények arra mutatnak, hogy a Szovietunió és a népi demo­kráciák elten irányu'o nemzet­kőzi katonai és politikai tómtl létesítésére törekszik. Megállapítja a cikk. hogy Otasi*r*/4t teljese* az )t«ralklii kezében van. De vannak Angliában haladd elemek, amelyek megértik as idő parancsát. Az Egyesült ál­lamok hoirnánvának számítania keli arra. hogy az angliai hely­zettől függetlenül nem indíthat Irt borul. Végűi kifoiU a cikk. hogv az emberiségnek addig nincs tökéfeies biztosítéka as nj háború ellen amíg a nem­zetközi Imperializmus uralko­dik és ezért az Imperialisták bűnös tervei ellen küzdő né­peknek a Szovjetunió kóré kelt csoportosulnia, amelv a nem­zetek barátságának és testvé­riessépének legnagyobb har­cosa. M. hisszük, hogy a báfcor* kikerülhető. Minél határozottabban küzdő­nek a dolgozók a ftnhorust uszítók ellen, annál nagvobfa az esélye annak, hogy a szo­ciális éránvban való fejlődés bábom nélkül megtörténte Life.

Next

/
Thumbnails
Contents