Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-23 / 219. szám
SrELMAGY A ROSSZAG nem érezzük többé magunkat|A szerkesztőségnek nincstelen, elnyomott parasztnak EpUi mér a gépállomás otthona a rosszemlékű Gerliezy uradalom helyén Deákén, m faló elején, n téJdwüvesszÓvel k'-zci hatalsem. macára körül lázas •feátkezések folynak. A nutga volt hatalmas uradalistálló kórnyékén rogvadcsó, ütött-kopott épületek merednek az ég fele. Az napsugarak vidáman kukucskálnak be az épülei3k vak ablakain a szpbák't*. kamrákba és a hiányzó -cserepek helyén a porraj, némettel borított padlásokra. a roimmléliü mutí Az öregek a faluban ezt « néhány épületet a a mögöttük elhúzódó zsetiérházafcn még ma is Gerliczy-uraÓlotnnak nevezik. Mert >Báró« Gcrliczyék még elevenen élnek a sokat szenvedett parasztság emlékezetéin. Csendes esléken mint Íooose rémtörténetekről sjesélnefc az öregebbek az simult időkről, amikor a sbáróék* még sanyargatták » népet Ismerik még a haí'mns. őfezer holdnál nagyobb uradalom történetét hs, amelyet az egyik Gerliszy, Mária Terézia iránt értertt kitartó szerelmééit kapott jjntalmnl. Arra ls eleveemlékeznek még, hoayan kártyázták el a vagyont s hogyan szökött ki «r eg>ik »utolsó* Gerliezy JrütfŐldre, mert nagyszabágn valulacsempészés miatt öljárás indult ellene. EU&nletlk a romokat Áz elhanyagolt rosszemlékű épületekbe most uj élet költözött Deszki ujgazdák ás kisiparosok serénykedjek az épületek körül, hogy oriihont építsenek az Állami Mezőgazdasági Gépállomás krémára. A romokat eltűnteik a kérges kezek. Feltőllik *x eddig használhatatlan beŰúróutat s sz egvik ház körül. amely a gépállomás irodája lesz," egvmás mellett sürögnek a rohammunkátok Kovács elvtárs, az MDP ? léttltkára az utat egvengeSt lapátjával. Húszéves nagy feffén^fia is ott segédkezik Az ifjabbik Kovács a Kosanth Akadémiára készül Szép szál magas legénv Pi*;+odó mosollyal jegyzi faeff: — Most azután igazán ránk is nevet a nap. Nem érezzük magunkat többé amcsteicn. elnvomott parasztnak Miénk már ez az Ország. Ott leszünk mi. pareszlfiuk is az uj hadsereg ii'Ztikarában s a mieink odahaza meg tudják művelni földjeiket. melyeknek cr.gyrészét szintén a demokrácia adta nekfk. Ujgazdák in kisiparon olt rohammunka ja Az cpuke/ésliez szükséges homok is ott sárgállik már sz épületek tövében. Csordás János ujgazda furikázta ide. Onkcnt vállalta a munkát. — Magamnak hoztam ezt Ide. mert miénk a gépálloR'ás. Mi kaptuk a demokráciától Mj kisparasztok, hogy földjeink m aBaradiuuLak többé ugaron, vagy ne kell fen megművelésükre » kulákok uzsorára, robotra kölcsönbe adott gépeit kikönyöröguflnk. De olt sürgölődik «z épületek között a deszki iparosok jórésze is. őr ként vállalták a gépállomás irodájának rend.behozásáL Szerdán reggel még elátkozott boszorkányknnvhőra emlékeztetett a két nagyobb és egy kisebb épületből álló ház. Délfelé már az egészet ujjá varázsolták. Az asztalosok az ajtókat, ablakokat javítják, a kőművesek a vakolatot, a cserepező a tetőt De jut munka a borbélynak és szijjárténak is, Petrovfos Ferenc, az öreg tréfarsiiá'ő szijjártómeMer vizet hord a szomszédban levő kútról Csanádi János a deszki KISOSz elnöke kerti ollójával még a környéken lévő bokrokat la megnyírja, hogy a gépállomás cmbe-el jó! érezzék magukat ui otthonukban. A latuhan m«M nem szorut lobié n LufAkokru — Mi is megfogjuk a munkát, mert nemcsak a parasztságé tesz a gépállomás, hanem a kisiparosok életkörülményeit is megjavítja — mondja Kása János kőművesmester. •— Eddig a szegény paraszt alig tudott velünk. iparosokkal dolgoztatni. a kulákokra voltunk sok szor rászorulva, akik kiuzsoráztak bennünket Most a kisparaszt is jobb életkörülmények között fog.élni. A traktor meghozza nekik is az életlehetőséget. Egészséges házakat fognak épittetni, ruhára is több telik nekik s a falusi iparos munkához jut Csernal. a másik kőműves és Máló András kovács bólogatnak. Helyeslik társuk véleményét ök is. meg a többiek ís igytgondolkoznak A Gerliezy uradalom rossz emlékei nem kisértenek ma jd többé a faluban. A volt cselédházak, az »uradalmit épületek helyén vasárnap már ott pöfögnek a traktorok, a demokrácia áldást fakasztó ajándékai. A gépe ket és személyzetüket már várni fogja, a rohammunkával, a deszkjek szeretetével felépített otthonuk. Az újszeged! kender- ii in an i váltása olvasóink kigyár expedíciós és j... J nagy visszhamszövőüzemeánek levél- ra talált. Sok lr-vű érkezett hozzánk, — főleg üzemekben dolgozó olvasóinktól Ma három ifjumunkás leveléből közlünk részleteket, akik a szege (H kenóeríonóban dolgoznak. o Szocialista csoda az iskolák gyors helyreállítása A Magyar Dolgozók Pártja ( Belváros I. szervezete a íilmatkaimazottak pártszervezeté vei, az uj szegedi iádagyár munkásaival és s Szegedi Nemzeti Színház dolgozóival állította helyre a Juhász Gyufa-utcai volt reformé tus Iskolát. Anyagban és nronkabérekben össze sra tízezer forint értéket kapott így w Iskola, amellvei évtizedes mnJasxíáso kat pótolt a »Dolgozók na la kóláért* akció. Magyar János tga>gw»ő mondott köszönetet as Iskolait•utásl ünnepségen. Felszólalt Tasnárfí Lajos elvtárs, mint s nalronálö b»V«ilt rág elnöke, nz MDP nevélsen r>edtg Pamuk István. Dr Sörös Jenő tsnfefágvető M zíla árában szocíarista c«ort-,nn1t nevezte art a munkál nmefv az te.ko'ák hef-reátlftása terén tőrtént. Végit! Lutrié* Andorné a szülői mmrtroközösség nevében. Horvát Rezső pedig a ftlmmnnkások áldozalkészrágétól beszélt. Nagy slzere volt Jruri MEGHÍVÓ.]csó Miklós VII. osztályú tanuló dolgozatának az iskola helyreállításáról. A dorozsmai inhoiái a Kunsági Szövőgyár dolgozóinak lelkes munkája áíiitotfn helyre az MDP vezetésével. Ebben az iskolában a felszabadulás óta egyáltalában nem is volt tanítás, annyira elhanyagolt állapotban volt. Most nem csak helyreállították a dolgozók, de a szegény gyermekek részérő aaá« füzetet U osztottak kl. Az iskolaátadás! ünnepségen Péterfi Gyula elvtárs mutatott ná enne? az altdónak jelentőségére. majd Kádár József Iskolaigazgató mondott köszönetet. Szűcs Mária VIII. Osztálvu tanuló pedig diáktársai nevében köszönte meg az áldozatos munkát. Háláink Jeléül virágcsokrot nynftottnl? 41 a gyár munkásainak »Doleow5k nz Isitoráért — Iskola a dolgozókért' felirattal. A szegedi kenderfonógyárban vagyok villanyszerelőtanonc Az én munkahelyemen Is megindult a munka verseny. Igyekszem munkámat minél tőkéletesebben és poníosabban elvégezni, mert tudom, hogy mi Ifjúmunkások is _ a munkahelyen, az iskolákban, a SzITmozgaiomban kötelességünk lie. csflletes teljesítésével a magyar nép* demokráciát, tehát « főbb jövőnket épi'fükösszefogva dolgozunk az uj öthónapos terv sikeréért, hogy mi lehessünk H jövő ébnunkásal. Szabadság! Szűcs Károly. d A Stegedi kender fonógyárIrtn, éppen vgg. mint az nj• szegediben is követnek el hibákat, melyeknek fgen nagy részben nem a gépek, hanem a gépeken dolgozók az okot. Nálunk az előfonó osztályon sokszor előfordultak ilyen hibák. Azelőtt az 'én gépemen naponta 2—.7 villa eltörött. A Segédmesterrck nem egyszer, de nepi is kétezer szólfnm csinálja meg. mert ezáltal roesz az anyag is, ami" a gépen termelek. ö egy vállrándítással el'ntézfe, azt mond'a: »Mtt csináljak én neki? Tanuljon meg rajta dolgozni.* A. pálcák mozogtak, le voltak esve és ezáltal nem tud. tam jó anyagot termelni. Szóltam a művezetőnek, ö Intézkedett is, de a lakatosok se végezlek jó munkát, mert a gép ezután se ment sokkal jobban, bár én Se végeztem felelősségteljesen a mankómat,'én ts követtem « hibákat. A segédmestert leváltották és ma már csak esettetf tfz százaléka fordul elö annak a sok hibának, ami azelőtt előfordult és a mostan* munkcverseng so-án. ez egész ki-tar, hogv teljesen kiküszöbölődik. Én a munkaversenybe azót-< kapcsolódtam be. mióta SzIT tag vagyok és ezntón U azon leszek, hogy több és főbb anyagot termellek. Berenct Mdila. Az a véleményem. ho« ahhoz, hogy egv üzemi önkritika tel jes legyen, aíRter vezclten és tervszerűen kel hofty lefolyjék. Nem találom helyesnek, hogy egy üzemben csak a cyártás végénél kezdjék a hibák keresését, mint az Újszeged! Kendergyárban tették %z exepdició és a szöviíüzem. Sokkal többet lehe: javitnni. ha a hibákat a gvái-tási folyamat kezdetén nézzük még elsősorban. Szerintem az efajta üzemben — melynek kntegőYiájóba mi is beleesünk — az önkritikán belül az önköltségcsökkentésre kell a hangsúlyt fektetni és ezt már a nversnnvagok kezelésénél és beszállításánál kell kezdeni. Ha, ezt ' minden munkafázisnál alkalmazzák, kiküszöbölhetik a szövőbe kerülő fonál hibáinak egy részét Hn!yo«nrk találom, hogy a dolgozók nyitian mondtak bírálatot saját és munkatársaik munkáia felett. Ez elősegíti az újítást is. Bár nz újítási mozgalom meglchelősen jó stádiumban van, az önkritika segíthet rnita annvihan, hogy Hgy'efiTleB kivül hagyott ar<ró racionalizálásokra is felhívja a figyelmet. Kívánatos, hogv az egyes különálló. osz:áJvok meghiré Iák egymás munkáját, mert sokszor egy kívülálló jobban meglátja az esetleges hibákat, mint az. aki megszokottan dolgozik benőé érek hosszít sora óta. Természetesen mindez nemcsak a fizikai, hanem a szellemi dolgozókra ?s vonatkozik. Szabadsági Kalmár Erzsébet A Szsqedl H ' d ö p 11 ő Munkások] szeotemos'- 25-én, szombaton »5'e 8 órai kezdette! IMISOfQS Mtmkaverseny inda! a szegedi és csongrádmegyei általános iskolák között Dr. Sórös Jenó tan fel; munkavencnvre hivta fe tankerület, tehát Szeged Csongrád vármegye valamenyuyi iskoláját, A Mvgeiffl lanteiayyHőráí Bsuutaversenve kollektív é* eg-.ént feladatokra ovilik incfc. ( Egyrészt az iskolák versenyez, I nek egymással és ebben a neréncre^eiio! Hideg,mefeq lelek. Be+pödij 2*50 Ft J ZmiX'i^^L* Szeged város közSns vét szeretetiel v.irja a Rentezö bizottság | nyolitanak ezenkívül Iskolán belüli, osztályok közötti, tanuló tanuló "közötti, sőt nevelő nevelő közötti munkaversenyt is. A munxaverseny egyik döntő kérdéoe, hogy .mit tett és milyen eredményeket ért el a nevelő a szocialista szellem, a szocialista kultura fej esetése érdekében. Megvizsgálják, hogyan forrasztották ét te as iskolavezetők és az e%..es nevelék az Isfcolii a néppel, Keresse leli Oicsfisági versenyl Pg! túros itá óic . . . . , OUUny- komb iiáifszobáfe Gyűzőeí-cn megl 2172--FM6I S drbos usszeálihásozn, 2 szemétyos rekamiéval BUfOHCS^AMOSá 1 Sivndrányi Géza is Társat cégnél D UQomcs-.m tk. Fiók i Hó a mező vásárhely Sl hUgblthaló vezetékiéi és a orttiéMrel. Elbírálják, hogyan épiletlék kl Iskolájukban az úttörőmozgalmat és ezzel karöltve a felső osztályokban a diákönkormányzatot, mennvfre sikerűit emelni az isxolábajárás. a jó és szakszerű tenunyagbeosatást, az áflanité. pontos, lelkes nevel ö-!anttél nranka oésével a nevelés, oktatás szhvvönalái a • tanulj jobbaa, taníts jobban' elv eredményes, érvénye, sltósével. Hozzá tartozik a munkaversenvhez a« iskolák u'jéépltő tevékenysége és a nevelők égvén! fe'tesztése Is a mai feladatok nrlnét sikeresebb megoldása céljából, valamint az Ifjúságnak a szocialista kut tara aHKn való fokozott cl+ vitele. Az Isko'ák most álllv jSV össze ezeknek a szempotttoknak megfelelő versenytervüket •TTtehek isko'Alrá vonalát jkméi jjeienJősen met nl