Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-23 / 219. szám

SrELMAGY A ROSSZAG nem érezzük többé magunkat|A szerkesztőségnek nincstelen, elnyomott parasztnak EpUi mér a gépállomás otthona a rosszemlékű Gerliezy uradalom helyén Deákén, m faló elején, n téJdwüvesszÓvel k'-zci hatal­sem. macára körül lázas •feátkezések folynak. A nutg­a volt hatalmas uradal­istálló kórnyékén ro­gvadcsó, ütött-kopott épüle­tek merednek az ég fele. Az napsugarak vidáman kukucskálnak be az épüle­i3k vak ablakain a szpbák­'t*. kamrákba és a hiányzó -cserepek helyén a porraj, némettel borított padlá­sokra. a roimmléliü mutí Az öregek a faluban ezt « néhány épületet a a mö­göttük elhúzódó zsetiérháza­fcn még ma is Gerliczy-ura­Ólotnnak nevezik. Mert >Báró« Gcrliczyék még ele­venen élnek a sokat szenve­dett parasztság emlékezeté­in. Csendes esléken mint Íooose rémtörténetekről sjesélnefc az öregebbek az simult időkről, amikor a sbáróék* még sanyargatták » népet Ismerik még a ha­í'mns. őfezer holdnál na­gyobb uradalom történetét hs, amelyet az egyik Gerli­szy, Mária Terézia iránt ér­tertt kitartó szerelmééit ka­pott jjntalmnl. Arra ls eleve­emlékeznek még, ho­ayan kártyázták el a va­gyont s hogyan szökött ki «r eg>ik »utolsó* Gerliezy JrütfŐldre, mert nagyszabá­gn valulacsempészés miatt öljárás indult ellene. EU&nletlk a romokat Áz elhanyagolt rosszemlé­kű épületekbe most uj élet költözött Deszki ujgazdák ás kisiparosok serényked­jek az épületek körül, hogy oriihont építsenek az Állami Mezőgazdasági Gépállomás krémára. A romokat eltűnte­ik a kérges kezek. Feltőllik *x eddig használhatatlan be­Űúróutat s sz egvik ház kö­rül. amely a gépállomás iro­dája lesz," egvmás mellett sü­rögnek a rohammunkátok Kovács elvtárs, az MDP ? léttltkára az utat egvenge­St lapátjával. Húszéves nagy feffén^fia is ott segédkezik Az ifjabbik Kovács a Kos­anth Akadémiára készül Szép szál magas legénv Pi­*;+odó mosollyal jegyzi faeff: — Most azután igazán ránk is nevet a nap. Nem érezzük magunkat többé amcsteicn. elnvomott pa­rasztnak Miénk már ez az Ország. Ott leszünk mi. pa­reszlfiuk is az uj hadsereg ii'Ztikarában s a mieink odahaza meg tudják művel­ni földjeiket. melyeknek cr.gyrészét szintén a demo­krácia adta nekfk. Ujgazdák in kisiparon olt rohammunka ja Az cpuke/ésliez szükséges homok is ott sárgállik már sz épületek tövében. Csor­dás János ujgazda furikáz­ta ide. Onkcnt vállalta a munkát. — Magamnak hoztam ezt Ide. mert miénk a gépállo­R'ás. Mi kaptuk a demokrá­ciától Mj kisparasztok, hogy földjeink m aBaradiuuLak többé ugaron, vagy ne kell fen megművelésükre » kulákok uzsorára, robotra kölcsönbe adott gépeit kikönyörög­uflnk. De olt sürgölődik «z épü­letek között a deszki ipa­rosok jórésze is. őr ként vál­lalták a gépállomás irodájá­nak rend.behozásáL Szer­dán reggel még elátkozott boszorkányknnvhőra emlé­keztetett a két nagyobb és egy kisebb épületből álló ház. Délfelé már az egészet ujjá varázsolták. Az aszta­losok az ajtókat, ablakokat javítják, a kőművesek a va­kolatot, a cserepező a tetőt De jut munka a borbélynak és szijjárténak is, Petrovfos Ferenc, az öreg tréfarsiiá'ő szijjártómeMer vizet hord a szomszédban levő kútról Csanádi János a deszki KISOSz elnöke ker­ti ollójával még a környé­ken lévő bokrokat la meg­nyírja, hogy a gépállomás cmbe-el jó! érezzék magu­kat ui otthonukban. A latuhan m«M nem szorut lobié n LufAkokru — Mi is megfogjuk a mun­kát, mert nemcsak a pa­rasztságé tesz a gépállomás, hanem a kisiparosok életkö­rülményeit is megjavítja — mondja Kása János kőmű­vesmester. •— Eddig a sze­gény paraszt alig tudott ve­lünk. iparosokkal dolgoztat­ni. a kulákokra voltunk sok szor rászorulva, akik kiuzso­ráztak bennünket Most a kisparaszt is jobb életkörül­mények között fog.élni. A traktor meghozza nekik is az életlehetőséget. Egészsé­ges házakat fognak épittet­ni, ruhára is több telik ne­kik s a falusi iparos munká­hoz jut Csernal. a másik kőműves és Máló András kovács bó­logatnak. Helyeslik társuk véleményét ök is. meg a többiek ís igytgondolkoznak A Gerliezy uradalom rossz emlékei nem kisértenek ma jd többé a faluban. A volt cselédházak, az »uradalmit épületek helyén vasárnap már ott pöfögnek a trakto­rok, a demokrácia áldást fa­kasztó ajándékai. A gépe ket és személyzetüket már várni fogja, a rohammunká­val, a deszkjek szeretetével felépített otthonuk. Az újszeged! kender- ii in an i váltása olvasóink ki­gyár expedíciós és j... J nagy visszham­szövőüzemeánek levél- ra talált. Sok lr-vű érkezett hozzánk, — főleg üzemekben dolgozó olvasóinktól Ma három ifjumunkás leveléből közlünk részleteket, akik a szege (H kenóeríonóban dolgoznak. o Szocialista csoda az iskolák gyors helyreállítása A Magyar Dolgozók Pártja ( Belváros I. szervezete a íilm­atkaimazottak pártszervezeté vei, az uj szegedi iádagyár munkásaival és s Szegedi Nemzeti Színház dolgozóival állította helyre a Juhász Gyu­fa-utcai volt reformé tus Isko­lát. Anyagban és nronkabé­rekben össze sra tízezer forint értéket kapott így w Iskola, amellvei évtizedes mnJasxíáso kat pótolt a »Dolgozók na la kóláért* akció. Magyar János tga>gw»ő mon­dott köszönetet as Iskolait­•utásl ünnepségen. Felszólalt Tasnárfí Lajos elvtárs, mint s nalronálö b»V«ilt rág elnöke, nz MDP nevélsen r>edtg Pamuk István. Dr Sörös Jenő tsn­fefágvető M zíla árában szo­cíarista c«ort-,nn1t nevezte art a munkál nmefv az te.ko'ák hef-reátlftása terén tőrtént. Végit! Lutrié* Andorné a szü­lői mmrtroközösség nevében. Horvát Rezső pedig a ftlm­mnnkások áldozalkészrágétól beszélt. Nagy slzere volt Jruri MEGHÍVÓ.]­csó Miklós VII. osztályú ta­nuló dolgozatának az iskola helyreállításáról. A dorozsmai inhoiái a Kunsági Szövőgyár dolgozói­nak lelkes munkája áíiitotfn helyre az MDP vezetésével. Ebben az iskolában a felszaba­dulás óta egyáltalában nem is volt tanítás, annyira elhanya­golt állapotban volt. Most nem csak helyreállították a dolgo­zók, de a szegény gyermekek részérő aaá« füzetet U osztot­tak kl. Az iskolaátadás! ünnepségen Péterfi Gyula elvtárs mutatott ná enne? az altdónak jelentő­ségére. majd Kádár József Is­kolaigazgató mondott köszöne­tet. Szűcs Mária VIII. Osztálvu tanuló pedig diáktársai nevé­ben köszönte meg az áldozatos munkát. Háláink Jeléül virág­csokrot nynftottnl? 41 a gyár munkásainak »Doleow5k nz Is­itoráért — Iskola a dolgozókért' felirattal. A szegedi kenderfonógyárban vagyok villanyszerelőtanonc Az én munkahelyemen Is megin­dult a munka verseny. Igyek­szem munkámat minél tőkéle­tesebben és poníosabban elvé­gezni, mert tudom, hogy mi If­júmunkások is _ a munkahe­lyen, az iskolákban, a SzIT­mozgaiomban kötelességünk lie. csflletes teljesítésével a magyar nép* demokráciát, tehát « főbb jövőnket épi'fük­összefogva dolgozunk az uj öthónapos terv sikeréért, hogy mi lehessünk H jövő ébnunká­sal. Szabadság! Szűcs Károly. d A Stegedi kender fonógyár­Irtn, éppen vgg. mint az nj• szegediben is követnek el hi­bákat, melyeknek fgen nagy részben nem a gépek, hanem a gépeken dolgozók az okot. Nálunk az előfonó osztályon sokszor előfordultak ilyen hibák. Azelőtt az 'én gépemen na­ponta 2—.7 villa eltörött. A Segédmesterrck nem egyszer, de nepi is kétezer szólfnm csi­nálja meg. mert ezáltal roesz az anyag is, ami" a gépen ter­melek. ö egy vállrándítással el'ntézfe, azt mond'a: »Mtt csináljak én neki? Ta­nuljon meg rajta dolgozni.* A. pálcák mozogtak, le vol­tak esve és ezáltal nem tud. tam jó anyagot termelni. Szóltam a művezetőnek, ö Intézkedett is, de a lakatosok se végezlek jó munkát, mert a gép ezután se ment sokkal jobban, bár én Se végeztem felelősségteljesen a mankó­mat,'én ts követtem « hibá­kat. A segédmestert leváltották és ma már csak esettetf tfz százaléka fordul elö annak a sok hibának, ami azelőtt elő­fordult és a mostan* munkc­verseng so-án. ez egész ki-tar, hogv teljesen kiküszöbölődik. Én a munkaversenybe azót-< kapcsolódtam be. mióta SzIT tag vagyok és ezntón U azon leszek, hogy több és főbb anyagot termellek. Berenct Mdila. Az a véleményem. ho« ahhoz, hogy egv üzemi ön­kritika tel jes legyen, aíRter vezclten és tervszerűen kel hofty lefolyjék. Nem találom helyesnek, hogy egy üzemben csak a cyártás végénél kezdjék a hibák keresését, mint az Új­szeged! Kendergyárban tet­ték %z exepdició és a szövií­üzem. Sokkal többet lehe: javitnni. ha a hibákat a gvái-­tási folyamat kezdetén néz­zük még elsősorban. Szerintem az efajta üzem­ben — melynek kntegőYiájó­ba mi is beleesünk — az önkritikán belül az önköltségcsökkentésre kell a hangsúlyt fektetni és ezt már a nversnnvagok kezelésénél és beszállításá­nál kell kezdeni. Ha, ezt ' minden munkafázisnál al­kalmazzák, kiküszöbölhetik a szövőbe kerülő fonál hi­báinak egy részét Hn!yo«nrk találom, hogy a dolgozók nyitian mond­tak bírálatot saját és mun­katársaik munkáia felett. Ez elősegíti az újítást is. Bár nz újítási mozgalom meglc­helősen jó stádiumban van, az önkritika segíthet rnita annvihan, hogy Hgy'efiTleB kivül hagyott ar<ró raciona­lizálásokra is felhívja a fi­gyelmet. Kívánatos, hogv az egyes különálló. osz:áJvok meghiré Iák egy­más munkáját, mert sok­szor egy kívülálló jobban meglátja az esetleges hi­bákat, mint az. aki meg­szokottan dolgozik benőé érek hosszít sora óta. Természetesen mindez nemcsak a fizikai, hanem a szellemi dolgozókra ?s vo­natkozik. Szabadsági Kalmár Erzsébet A Szsqedl H ' d ö p 11 ő Munkások] szeotemos'- 25-én, szombaton »5'e 8 órai kez­dette! IMISOfQS Mtmkaverseny inda! a szegedi és csongrádmegyei általános iskolák között Dr. Sórös Jenó tan fel; munkavencnvre hivta fe tankerület, tehát Szeged Csongrád vármegye valameny­uyi iskoláját, A Mvgeiffl lanteiayyHőráí Bsuutaversenve kollektív é* eg-.ént feladatokra ovilik incfc. ( Egyrészt az iskolák versenyez­, I nek egymással és ebben a ne­réncre^eiio! Hideg,mefeq lelek. Be+pödij 2*50 Ft J ZmiX'i^^L* Szeged város közSns vét szeretetiel v.irja a Rentezö bizottság | nyolitanak ezenkívül Iskolán belüli, osztályok közötti, ta­nuló tanuló "közötti, sőt ne­velő nevelő közötti munka­versenyt is. A munxaverseny egyik dön­tő kérdéoe, hogy .mit tett és milyen eredményeket ért el a nevelő a szocialista szellem, a szocialista kultura fej eseté­se érdekében. Megvizsgálják, hogyan forrasztották ét te as iskolavezetők és az e%..es nevelék az Isfcolii a néppel, Keresse leli Oicsfisági versenyl Pg! túros itá óic . . . . , OUUny- komb iiáifszobáfe Gyűzőeí-cn megl 2172--FM6I S drbos usszeálihásozn, 2 szemétyos rekamiéval BUfOHCS^AMOSá 1 Sivndrányi Géza is Társat cégnél D UQomcs-.m tk. Fiók i Hó a mező vásárhely Sl hUgblthaló vezetékiéi és a orttiéMrel. Elbírálják, hogyan épiletlék kl Iskolájukban az úttörőmozgal­mat és ezzel karöltve a felső osztályokban a diákönkor­mányzatot, mennvfre sikerűit emelni az isxolábajárás. a jó és szakszerű tenunyagbeosa­tást, az áflanité. pontos, lelkes nevel ö-!anttél nranka oésével a nevelés, oktatás szhvvönalái a • tanulj jobbaa, taníts job­ban' elv eredményes, érvénye, sltósével. Hozzá tartozik a mun­kaversenvhez a« iskolák u'jé­épltő tevékenysége és a neve­lők égvén! fe'tesztése Is a mai feladatok nrlnét sikeresebb megoldása céljából, valamint az Ifjúságnak a szocialista kut tara aHKn való fokozott cl+ vitele. Az Isko'ák most álllv jSV össze ezeknek a szempott­toknak megfelelő versenyter­vüket •TTtehek isko'Alrá vonalát jkméi jjeienJősen met nl

Next

/
Thumbnails
Contents