Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-14 / 186. szám

Négy ujabb olísmfriaf pyózelmet arattunk Londonban! V. évf. 186. sz. ARA W FILLÉR Szeged vezet Debrecen e!oíl a beszolgáltatáson Szetted, 1841 aug. 14. Szonitx, A szőregi meszelő asszonyok (h. p.) A beszolgáltatás — Bmely a parasztságnak a föld­osztás mellett a legnagyobb mozgalmává fejlődőit — még tart. sőt mindinkább erősödik. A falvakban és a városokban azonban uj megmozdulást ta­pasztalunk. Szöregen az asszonyok me­BzeJőkkei és vedrekkel járnak Bz iskola körül, Móra városon Bz iskola Zoltán-utcai frontját munkások vakolják, a Margit­utcai iskola elkorhadt padló­ját feszitővasakkal emelgetik. Es vatamennvi iskolát megnéz­zük, azt látjuk, hogy valami készül. A meszesládák az ud­varokon, a meszelő asszonyok, 8 malterkeverő férfiak ennek B változásnak küfső jelei. Az iskolákat áílamositottuk, meghoztuk a törvényt és vég­re ís hajtottuk. De a szőregi asszonyok, a tápéi, a kübek­Mzi asszonyok, a Szegedi Ren­derfnnó, a Winter kefegyár és « többi üzem munkásai érez­ték. hogy tulajdonképpen még tel}esen nem hajtottuk végre Mert 'az Iskolák elhanyagol­tak. az-épületek rosszak, nb­lahta tanok, a felszeretés meg­rongáléíWtt, hiánvos. Ezért fogtak meszelőt. tafiícskát. ka­lapácsot és gyalut, hogy a gyerekeik ősszel tiszta termek­ben. jő lanszerekkel tanulhas­sanak és télen ne fázzanak. Persze nem mindnvájan ez­ért. Csak a legőntud'álosabhak IáHák ezt ilyen tisztán. Voltak, fekik nem is gondoltak arra, hogy a saiát házukon Mvfu teás'házat is renoválni keH a faluban. Küíőnösen nem gon­doítak az iskolára, ami az el­múlt rendszerben, — de az efmuft ezer évben — sem Je­lentett sokat a népnek. Az ál­talános iskolakötelezettség be­vezetécéig semmf kancsofatban nem voltak a »tanodákkal utá­na pedig terhes és felesleges Mőtöftés számba ment az is­kola. A dolgozók isfcolaellenessége - vagy mondjuk ugy: birto­Konkivülisége — a faíun érő­sebb, mint a városon. Nem Jelenti azonban azt. hogy mind a parasztságban, mind a mun­kásságban nem volt meg a vágv az Iskola, a tanuras. a szellemi felemelkedés után. Ezeket a vágyakat azonban a lökés rendszer tervszerűen el­hervasztotta. a tömegek tuda­tának legmélyére nvomta. A felszabadulás iitán az el­nyomott vágyak Is lassan fel­szabadulnak. A népt kollégiu­mokban munkás- és paraszt­gyerekek tanúinak, fe'nőfek — néha ötven, hatvan éves em­berek — szemináriumokra és festi iskolákra iárnak. A tanulási huílám, H szel­lemi felszabadulás kezdete igen komoly és figyelemre­méltó jelenség nálunk. Nagy részben ez volt az, amely a szőregi asszonyok kezébe adta a meszelőt és vitte az iskola falaihoz őket. Még azokat ls, akik nem látják tisztán, vagy egyáltalában nem látják a ta­nulás, az Iskola jelentőségét. Csak azt látták, hogy vannak a faluban asszonyok, akik a MtA teendők elvégzése után önként vállalnak munkát az Iskola körül. Lehet, hogy elő­ször kinevették őket, hogy •ingyért* dolgoznak, — vagy azt gyanították, »illetékes hely sugaímazásjára, hogy »valaml van a dolog mögött*. De mi­kor látták, hogv simulnak és fehérednek a faiak, a padló fénvesedik az olajtól, melyet a petróleumgyárt munkások adtak, vödröt, meszelőt. gvó­kérkefét fogtak és ők ls el­mentek »uiiáépitení«. Az iskolák helyreállítása azonban nem Csak egyszerűen­•építkezési vállalkozás*, ha­nem politikai nevelés és állás­foglalás is. Az önkéntes mun­kában résztvevők érzik, bogly valóban a magukét épitfk — és nfctgsjtemk épf'.er.ek. De. ha most még teljesen nem is lát­ják, feltétlenül meglátják majd szeptemberben, amikor a gye­rek déíben hazajön az iskolá­ból és elmondja, hogy müven gyönyörű" az osztály — és mlf­ivén kitűnően Tehet bicskával hetüket és egyéb jeleket vésni a" zöld padba. Erre a szüfő, alít résztvett az iskotaakeióban, felkapja a fejét és igv szól: »Fiam. ne próbáid mégegyszer rongálni azt a padot, amit én meg a sógor festettünk meg a műit hónapban, mert eltöröm csontjaidat*. Persze a gyerek Csontiát nem töri fei — a gye­rek pedig még ezután ís több ízben *éseget a padba. De történt egy igen fontos válto­zás. Az. hogv a szülő varóban ér­dekelve van áz iskolában, vé­di az Iskolát. Es nemcsak a •haszontalan* gyereke csiny­tevéseitői, hanem elsősorban is azoktól a politika! »cs'ny tevőktől*, akik évszázadokon keresztül •h a szon' a' a nkodt ak az iskoláikban, akik nem a pa­dokba, — hanem az ő. a só­gor meg a többiek ferkébe vésték a dolgozók testvérisé­gének tagadását, a hafadás gyűlöletét. Tehát a mult rend­szer urai és ezek szolgái el­len. Igv Tesz az iskolák egysze­rű iiRáépítési munkájából — a népi demokrácia építésének közös frontja és a »Dolgozók az iskoláért* mozgalomból tö­meges ál'ásfoffl-'ás a szocia­lista fejlődés meliett. A iMnn^ágiáfl ks parasztság ronnkavarsfiiya mpy népszavazás a demokrácia mellett U termelési verseny győztesei részére Mintagazdajelvényt létesítenek Országosan már több mint A felét szolgál­tatták be az előirt gabonamennyiségnek Budapest, augusztus 13. Az országos munkaverseny­biizottsig pénteki ülésén Mo­haros József, az orszí mezőgazdasági termel versenyiroda főtitkára is­mertelte a munka verseny­bizottságnak azt a határo­zatát, amely a tnezőgjaztfaságl munka­verseny legkiválóbb tag­jainak jutalmazására •in'nta'/azdíK kJ.üntelést rendszeresített. Moharos ismertelte a min­tagazdajelvény szabályzatát is. E szerint a . •líntaíaz.d'ajeh ényt- azek a do'gozó parasztok kap­hatják, akik termelésben, állattenyésztésben, vala­mint a termelési verseny és uj'tás terén kiváló tel. Jcs'tinényi értek el, ugyan­akkor egész gazdálkodá­suk mintaszerű, ezenkívül a szövetkezet! mozgalom­ban példaképül állíthatók és demokratikus magatar­tásukhoz nem fér kétség. Szükséges előfeltétel az is, hogy adóbeszíoigáltatás, stb. kötelezettségüknek elegei tó­gyenek Abban az esetben, na a kitűntetett olyan maga­tartást tanusit, amely ér­demtelenné teszi a jelvény Viselésére; például gazdasá­gát elhanyagolja, vagy kö­telezettségeinek nem tesz eleget, fegyelmi bizoltságeié állítható és tőle a kitünte­tés megvonható. A értekez­let tagjai örömmel fogadták a v mintagazda* jelvény rendszeresítését. Piros László a i/.«kszer­vezetek nevében hangsú­lyozta, hogy az »Élmunkás*, valamiint a »Kiváló munká­ért* kitüntetés nagyban elő­segíti az ipari munkaverse­nyek eredményét és ugyan­ez lesz a hatása és eredmé­nye a »Mintagazda Jelvény­nek* is. Dobi István földművelés­ügyi miniszter helyesnek é* szükségesnek tartja a jel­vény rendszeresítését, meri a paraszt! dolgozókat több és Jobb munkára fogja serkenten'. Vas Zoltán a GF nevében üdvözölte a javaslatot. A munkásságnak és a pa*> rasztságnak a munkaver* senye tulajdonképpen nagy népszavazási a ttomra^ krácva mellett . — mondotta — de népszavazás a demou kráe'a mettett a parasztság részéről az a tény ís, hogy. 3 ji«..-,<,•«- > 1 *e!á^ra *>s­p!g c'érfe a 34.080 vagont, ami! több, mint a fele a* előirányzott mennyisé®, nek. Az élmunkás és a minta* gazda együtt jelenti a pa­rasztság és a munkásság összefogását az uj, szebb és boklogahb Magvarország megteremtése érdekélten A belgrádi értekezlet döntését A Duna-bizottságban csak dunai államok vehetnek részt Isméi a szovjet javaslatot fogadták el Egyesül a két bolgár munkáspárt Moszkva, augusztus 13. A moszkvai rádió szófiai Jelentése szerint a bolgár munkás (kommunista) párt és a bolgár szocialista pár t augusztus 11-én tartott ér­tekezletén hivatalosan bejelentették a két párt egyesü­lését. A két munkáspárt u gyanakkor felhívást adott lei, amelyben közötte, hogy a küszöbönálló egyesülést a bol­>árt programja és szerve­meg. amelyben közötte, hogy a k üszöb gár munkás (kommunista) párt j zeti szabályai aiapjáu tor ténik Belgrád, augusztus 18. Duna-értekezlet általános bi­zottsága hosszú vita után elfo­gadta a szovjet tervezet egyik legfontosabb pontját, amely ki­zárólag csak a dunai országok, nak biztosit képviseletet a Du­na-bizottságban. A vita során az angol főmegbizott azt igye­kezett bizonyítani, hogy a nyu­gati hatalmak nem avatkoznak be a dunai országok belügyei­be és ezzel kapcsolalban utalt az UNRRA-ra és a Marshall­tervre. Ukrajna és Bulgária megbí­zottjainak felszólalása után VI­sínszkij amerikai és' angol for­rásokat idézve bizonyította azt, hogy a Marshall-terv nem ön­zetlen baráti célokat szobái, \hanem diktátum a gazdaságilag ' gnengébb orszánokkal szemben. Ausztria részvételét a Duna-bi­zottságban természetesnek tart­ja, de ezt meg kell előznie az osztrák békeszerződés megköté­sének, amihez viszont meg keli oldani az egyéb függő kérdé­seket. A német békeszerződés megkőlése ulán természetes az Is, liogy Németország is helyei kapjon a Duna-bizottságban. Az A Egyesült Államok képviselőjé-. munkája meggyorsult. A tfA nek rövid, felszólalása után az után folyamán rövidebb vit8 amerikai módosító indítványt 7 szavazattal 3 ellenében elvetet­ték és elfogadták a szovjet szö­vegezést. Ezután gyors egymásutánban szavaztak a szovjet tervezetnek azon pontjai felett, amelyek a Duna-bizottság szervezetére, működésére, stb. vonatkoznak. A legtöbb esetben a szovjet szó­veget ellenszavazat nélkül fo­gadiák el. ulán a bizottság az amerikai módosító indítvány elutasítási* val elfogadta a szovjet tervezet­nek azokat a pontjait, amelyei a Duna torkolati szakaszán ét a Vaskapunál adminisztrációi szerveket létesítenek és megha­tározzák e szervek működésé^ Ugyancsak megszavazta a dél­után folyamán a bizottság Ma* gyarország és Csehszlovákia kö­zős indítványát a gönyüi Duna* Pénteken a Duna-értekezlet szakasz tekintetében. E'halasztstiák a londoni határozatok végrehajtását Lipcse, augusztus 13. Moszk­vai jelentések szerint Bedell­Smith amerikai nagykövet a Molotov külügyminiszternél csütörtökön délután lefolyt megbeszélések ulán kijelen­telte, hogy a tárgyalásokon előrehaladás történi. A moszkvai tárgyalások elő­remeuclele máris kihatott az általános helyzetre. Az angol" szászok október 15-ig hatadó­kot adlak a nómot miniszterei" nököknek a német tartómé* nyok halárainak megállapitá* sára. A Combatte szerint ez S haladék voltaképpen azt je­lenti, hogy a londoni határo­zatok végrehajtását ethalas®­tották.

Next

/
Thumbnails
Contents