Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-14 / 186. szám
Négy ujabb olísmfriaf pyózelmet arattunk Londonban! V. évf. 186. sz. ARA W FILLÉR Szeged vezet Debrecen e!oíl a beszolgáltatáson Szetted, 1841 aug. 14. Szonitx, A szőregi meszelő asszonyok (h. p.) A beszolgáltatás — Bmely a parasztságnak a földosztás mellett a legnagyobb mozgalmává fejlődőit — még tart. sőt mindinkább erősödik. A falvakban és a városokban azonban uj megmozdulást tapasztalunk. Szöregen az asszonyok meBzeJőkkei és vedrekkel járnak Bz iskola körül, Móra városon Bz iskola Zoltán-utcai frontját munkások vakolják, a Margitutcai iskola elkorhadt padlóját feszitővasakkal emelgetik. Es vatamennvi iskolát megnézzük, azt látjuk, hogy valami készül. A meszesládák az udvarokon, a meszelő asszonyok, 8 malterkeverő férfiak ennek B változásnak küfső jelei. Az iskolákat áílamositottuk, meghoztuk a törvényt és végre ís hajtottuk. De a szőregi asszonyok, a tápéi, a kübekMzi asszonyok, a Szegedi Renderfnnó, a Winter kefegyár és « többi üzem munkásai érezték. hogy tulajdonképpen még tel}esen nem hajtottuk végre Mert 'az Iskolák elhanyagoltak. az-épületek rosszak, nblahta tanok, a felszeretés megrongáléíWtt, hiánvos. Ezért fogtak meszelőt. tafiícskát. kalapácsot és gyalut, hogy a gyerekeik ősszel tiszta termekben. jő lanszerekkel tanulhassanak és télen ne fázzanak. Persze nem mindnvájan ezért. Csak a legőntud'álosabhak IáHák ezt ilyen tisztán. Voltak, fekik nem is gondoltak arra, hogy a saiát házukon Mvfu teás'házat is renoválni keH a faluban. Küíőnösen nem gondoítak az iskolára, ami az elmúlt rendszerben, — de az efmuft ezer évben — sem Jelentett sokat a népnek. Az általános iskolakötelezettség bevezetécéig semmf kancsofatban nem voltak a »tanodákkal utána pedig terhes és felesleges Mőtöftés számba ment az iskola. A dolgozók isfcolaellenessége - vagy mondjuk ugy: birtoKonkivülisége — a faíun érősebb, mint a városon. Nem Jelenti azonban azt. hogy mind a parasztságban, mind a munkásságban nem volt meg a vágv az Iskola, a tanuras. a szellemi felemelkedés után. Ezeket a vágyakat azonban a lökés rendszer tervszerűen elhervasztotta. a tömegek tudatának legmélyére nvomta. A felszabadulás iitán az elnyomott vágyak Is lassan felszabadulnak. A népt kollégiumokban munkás- és parasztgyerekek tanúinak, fe'nőfek — néha ötven, hatvan éves emberek — szemináriumokra és festi iskolákra iárnak. A tanulási huílám, H szellemi felszabadulás kezdete igen komoly és figyelemreméltó jelenség nálunk. Nagy részben ez volt az, amely a szőregi asszonyok kezébe adta a meszelőt és vitte az iskola falaihoz őket. Még azokat ls, akik nem látják tisztán, vagy egyáltalában nem látják a tanulás, az Iskola jelentőségét. Csak azt látták, hogy vannak a faluban asszonyok, akik a MtA teendők elvégzése után önként vállalnak munkát az Iskola körül. Lehet, hogy először kinevették őket, hogy •ingyért* dolgoznak, — vagy azt gyanították, »illetékes hely sugaímazásjára, hogy »valaml van a dolog mögött*. De mikor látták, hogv simulnak és fehérednek a faiak, a padló fénvesedik az olajtól, melyet a petróleumgyárt munkások adtak, vödröt, meszelőt. gvókérkefét fogtak és ők ls elmentek »uiiáépitení«. Az iskolák helyreállítása azonban nem Csak egyszerűen•építkezési vállalkozás*, hanem politikai nevelés és állásfoglalás is. Az önkéntes munkában résztvevők érzik, bogly valóban a magukét épitfk — és nfctgsjtemk épf'.er.ek. De. ha most még teljesen nem is látják, feltétlenül meglátják majd szeptemberben, amikor a gyerek déíben hazajön az iskolából és elmondja, hogy müven gyönyörű" az osztály — és mlfivén kitűnően Tehet bicskával hetüket és egyéb jeleket vésni a" zöld padba. Erre a szüfő, alít résztvett az iskotaakeióban, felkapja a fejét és igv szól: »Fiam. ne próbáid mégegyszer rongálni azt a padot, amit én meg a sógor festettünk meg a műit hónapban, mert eltöröm csontjaidat*. Persze a gyerek Csontiát nem töri fei — a gyerek pedig még ezután ís több ízben *éseget a padba. De történt egy igen fontos változás. Az. hogv a szülő varóban érdekelve van áz iskolában, védi az Iskolát. Es nemcsak a •haszontalan* gyereke csinytevéseitői, hanem elsősorban is azoktól a politika! »cs'ny tevőktől*, akik évszázadokon keresztül •h a szon' a' a nkodt ak az iskoláikban, akik nem a padokba, — hanem az ő. a sógor meg a többiek ferkébe vésték a dolgozók testvériségének tagadását, a hafadás gyűlöletét. Tehát a mult rendszer urai és ezek szolgái ellen. Igv Tesz az iskolák egyszerű iiRáépítési munkájából — a népi demokrácia építésének közös frontja és a »Dolgozók az iskoláért* mozgalomból tömeges ál'ásfoffl-'ás a szocialista fejlődés meliett. A iMnn^ágiáfl ks parasztság ronnkavarsfiiya mpy népszavazás a demokrácia mellett U termelési verseny győztesei részére Mintagazdajelvényt létesítenek Országosan már több mint A felét szolgáltatták be az előirt gabonamennyiségnek Budapest, augusztus 13. Az országos munkaversenybiizottsig pénteki ülésén Moharos József, az orszí mezőgazdasági termel versenyiroda főtitkára ismertelte a munka versenybizottságnak azt a határozatát, amely a tnezőgjaztfaságl munkaverseny legkiválóbb tagjainak jutalmazására •in'nta'/azdíK kJ.üntelést rendszeresített. Moharos ismertelte a mintagazdajelvény szabályzatát is. E szerint a . •líntaíaz.d'ajeh ényt- azek a do'gozó parasztok kaphatják, akik termelésben, állattenyésztésben, valamint a termelési verseny és uj'tás terén kiváló tel. Jcs'tinényi értek el, ugyanakkor egész gazdálkodásuk mintaszerű, ezenkívül a szövetkezet! mozgalomban példaképül állíthatók és demokratikus magatartásukhoz nem fér kétség. Szükséges előfeltétel az is, hogy adóbeszíoigáltatás, stb. kötelezettségüknek elegei tógyenek Abban az esetben, na a kitűntetett olyan magatartást tanusit, amely érdemtelenné teszi a jelvény Viselésére; például gazdaságát elhanyagolja, vagy kötelezettségeinek nem tesz eleget, fegyelmi bizoltságeié állítható és tőle a kitüntetés megvonható. A értekezlet tagjai örömmel fogadták a v mintagazda* jelvény rendszeresítését. Piros László a i/.«kszervezetek nevében hangsúlyozta, hogy az »Élmunkás*, valamiint a »Kiváló munkáért* kitüntetés nagyban elősegíti az ipari munkaversenyek eredményét és ugyanez lesz a hatása és eredménye a »Mintagazda Jelvénynek* is. Dobi István földművelésügyi miniszter helyesnek é* szükségesnek tartja a jelvény rendszeresítését, meri a paraszt! dolgozókat több és Jobb munkára fogja serkenten'. Vas Zoltán a GF nevében üdvözölte a javaslatot. A munkásságnak és a pa*> rasztságnak a munkaver* senye tulajdonképpen nagy népszavazási a ttomra^ krácva mellett . — mondotta — de népszavazás a demou kráe'a mettett a parasztság részéről az a tény ís, hogy. 3 ji«..-,<,•«- > 1 *e!á^ra *>sp!g c'érfe a 34.080 vagont, ami! több, mint a fele a* előirányzott mennyisé®, nek. Az élmunkás és a minta* gazda együtt jelenti a parasztság és a munkásság összefogását az uj, szebb és boklogahb Magvarország megteremtése érdekélten A belgrádi értekezlet döntését A Duna-bizottságban csak dunai államok vehetnek részt Isméi a szovjet javaslatot fogadták el Egyesül a két bolgár munkáspárt Moszkva, augusztus 13. A moszkvai rádió szófiai Jelentése szerint a bolgár munkás (kommunista) párt és a bolgár szocialista pár t augusztus 11-én tartott értekezletén hivatalosan bejelentették a két párt egyesülését. A két munkáspárt u gyanakkor felhívást adott lei, amelyben közötte, hogy a küszöbönálló egyesülést a bol>árt programja és szervemeg. amelyben közötte, hogy a k üszöb gár munkás (kommunista) párt j zeti szabályai aiapjáu tor ténik Belgrád, augusztus 18. Duna-értekezlet általános bizottsága hosszú vita után elfogadta a szovjet tervezet egyik legfontosabb pontját, amely kizárólag csak a dunai országok, nak biztosit képviseletet a Duna-bizottságban. A vita során az angol főmegbizott azt igyekezett bizonyítani, hogy a nyugati hatalmak nem avatkoznak be a dunai országok belügyeibe és ezzel kapcsolalban utalt az UNRRA-ra és a Marshalltervre. Ukrajna és Bulgária megbízottjainak felszólalása után VIsínszkij amerikai és' angol forrásokat idézve bizonyította azt, hogy a Marshall-terv nem önzetlen baráti célokat szobái, \hanem diktátum a gazdaságilag ' gnengébb orszánokkal szemben. Ausztria részvételét a Duna-bizottságban természetesnek tartja, de ezt meg kell előznie az osztrák békeszerződés megkötésének, amihez viszont meg keli oldani az egyéb függő kérdéseket. A német békeszerződés megkőlése ulán természetes az Is, liogy Németország is helyei kapjon a Duna-bizottságban. Az A Egyesült Államok képviselőjé-. munkája meggyorsult. A tfA nek rövid, felszólalása után az után folyamán rövidebb vit8 amerikai módosító indítványt 7 szavazattal 3 ellenében elvetették és elfogadták a szovjet szövegezést. Ezután gyors egymásutánban szavaztak a szovjet tervezetnek azon pontjai felett, amelyek a Duna-bizottság szervezetére, működésére, stb. vonatkoznak. A legtöbb esetben a szovjet szóveget ellenszavazat nélkül fogadiák el. ulán a bizottság az amerikai módosító indítvány elutasítási* val elfogadta a szovjet tervezetnek azokat a pontjait, amelyei a Duna torkolati szakaszán ét a Vaskapunál adminisztrációi szerveket létesítenek és meghatározzák e szervek működésé^ Ugyancsak megszavazta a délután folyamán a bizottság Ma* gyarország és Csehszlovákia közős indítványát a gönyüi Duna* Pénteken a Duna-értekezlet szakasz tekintetében. E'halasztstiák a londoni határozatok végrehajtását Lipcse, augusztus 13. Moszkvai jelentések szerint BedellSmith amerikai nagykövet a Molotov külügyminiszternél csütörtökön délután lefolyt megbeszélések ulán kijelentelte, hogy a tárgyalásokon előrehaladás történi. A moszkvai tárgyalások előremeuclele máris kihatott az általános helyzetre. Az angol" szászok október 15-ig hatadókot adlak a nómot miniszterei" nököknek a német tartómé* nyok halárainak megállapitá* sára. A Combatte szerint ez S haladék voltaképpen azt jelenti, hogy a londoni határozatok végrehajtását ethalas®tották.