Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-12 / 184. szám

SCsfllörtös. 1918 augusztus 12. I> f I. M A G * A K O K SZAG PARTELET Az MDP és a tömegszervezete!*: Augusztus 1-én tartotta meg • Magyar Dolgozók Pártja Bu­dapesten a tömegszervezetek országos konferenciáját. A Ko­vács Zoltán elvtárs által is­mertelett mélyreható program és a megyei, városi es járási tömegszeivezők értékes vitája megszabta az irányt a párt es a lömegszervezetek viszonyá­nak alakulására a jövőben. \z eimuft rendszerben Is . voltak lömegszervezetek, miint a ontharcosok Szövetsége, a I • éti Munkáközpont, a Ba­( s Szövetség, stb., de ezeket : pcf ttkai kalandorokból álló államhatalom az ellenforrada­lom játékszerévé lette. A fel­szabadulás után a tömegszer­ve.-etek óriási jelentőségre tet­tek szert, amelyet egyedül az JMKP ismert fel*és ennek meg­felelően is végezte feladatát ezen a területen. Ezlt a munkát Akadályozták nemcsak a Hor­thy-rendszer áldatlan ideoló­giájának csökevényes marad­ványai, hanem a jobboldali Szociáldemokraták által ter­jesztett felfogás ís, amennyi­ben a dolgozókat elzárták a tömegszervezetektől és meg­tiltatták, hogy az MNTtSz-ben. vagy bármely tómegszervezet­ben funkciót, vagy munkát vállaiianak. A két munkáspárt egyesülé­se óta a tömegszervezetekben Is megindult a tisztogatási munka és kJakolbólitották a népi demokrácia, ff magvar nemzet ellenségeit. Az MDP programjának értelmében szo­ros kapcsolatot tart fenn a tö­megekkel és mint pz egész or­szágban, ugy Szegeden Is poli­ftfkailag és'gazdaságilag kiér­tékeli a tömegszervezeteket. A helyzetbe belenyugodni nem tudó nagybirtokos tőkés­ókztáfv levitézlett urai azonban továbbra Is éreztetik befolyá­sukat ff lőmegszervezetekhen. A kisiparossal el akarják hitet­ni. hogy az államosítás a kol­hozhoz, a csaika rendszerhez vezet. a kiskereskedőt a szö­vetkezeti eszme ellen uszítják, n hadigondozottakkal ei akar­ják hitetni, hogy ami hiányos­ság és hiba van gazdasági életünkben, az a demokrácia büne. A dolgozók nagy részét, továbbá az ifjúságot az. egyház palástja mögé bujt imperia­lista ügynökök hamis krisztusi igékkel" akarják a demokra­tikus rendszer ellenségeivé lenni. • De a marxista-leninista ideológiai alapon nyugvó Ma­gyar Dolgozók Pártja a tömeg­szervezetekre is iparkodik dön­tő befolyást gyakorolni, Min­den erejét íatbavelve harcol, hogy a kisiparost, kiskereske­dőt igazságos anyag- és áru­eloszlásban részesítse, megsza­badítsa a politikai kalandorek­tói és spekulánsoktól. A hadi­gondozottakai, hadirokkanta­kat. volt hadifoglyokat nem szolga lel küségre, sovinizmusra tanítja, hanem megmutatja ne­kik azt az utat, amelyen ke­resztül felépíthetik boldog, családi otthonukat. Nem kö­nvőradomány, hanem tisztes­séges munka kell a munkabí­róknak, a betegeknek és ag­goknak pedig fatézménvés el­látás. Ezért harcot az" MDP Az osztályharc még nem fe­jeződött be-végleg. Meg kell teremteni a Jöt megszervezett erős honvédséget, a nép fiai­bői jól képzett tisztikart kell megalakítani. Az MDP harcol sz összes nemzeti erők összefogásáért Is. A nőket megtanitja a helyes politizálásra és arra, hogy a becsületesen dolgozó nő ofyan hasznos tagja a nemzetnek, mint bárki' más. Az ifjúságot ugy tekinti, mint a magyar nemzet jövő reménységét " és semrat áldozatot nem sajnál érte, hogy az épülő szocializ­mus biztos pillérévé váljon. Végűi dolgozik azon. hogy a legrövidebb időn belül rneg­aíakuIhasson a legnagyobb tömegszervezet, n Nemzeti Függetlenségi Front, mert va­lamennyi nemzeti erő összefo­gásával építjük fel ff békés, boldog, független, demokra­tikus Magyarországot." Simon Béta. Veszedelmes Jjugázékat" fogtak az egyik szegedi textilüzemben Őrizetbe vettek egy kisteleki és egy fehértói asszonyt Kedden reggel Papp Zol­tán Mikszáth Kálmán-utcai texülkereskedésében az egyik segéd észrevette, hogy két asszony, akik előzőleg feltű­nően .sokáig válogattak a kartonok között, néhány mé­ter pettyes anyagot akar a szoknyája alá rejteni. A se­géd az egyik asszonyt el­csípte és bekísérte a rend­őrségre, a másik asszony azonban kifutott az üzlet­ből és kereket oldott. A rendőrségre kisért bu­EÖzéról kiderült. hogySzvo­boda Istvánná Kis'clck, Pe­tőfi-utca 5. szám alatt lakó asszony. Elmondotta, hogy Fehértó 320 szá n alatt Inkó testvérével, Eperjesi Józscf­nével akart kar'ont lopni Papp texilfizletéhöl. A rend­ő ók Eperjesinét is előállí­tották és á két asszony be­vallotta, hogy bevásárlás ürügyével több szegedi tex­tilüzletet is »megláfcgatlak« és ahol alkalmuk nyílt, ott ct is loptak valamit. Egyi­kük lekötötte a kiszolgálók figyelmét, sok árut vétetett •e a polcokról, ezalatt a má­sik szoknyája alá rejtett né­hány méter ruhaanyagot. Kihallgatásuk során eddig két bueiázást ismertek he. Weis Klára Marx-téri üzle­tébői 14 méter fekete pety­tves kartont loptak el, egy másik, eddig még ismeretten kereskedőnél pedig 6 méter anyagot rejtettek szoknyá­juk alá. A két Imgázió asszonyt őrizetbe vették. Az ügyben tovább foiyik a nyomozás, mert az élmufl hónapok­ban több hasonló lopás for­dult elő Szegeden és a kör­nyékben, amelynek eddig még nem akaclt 'gazdája*. Ma íié'kezlk a mur.k^s­birtság a mélykúti febefecséoM fetefi A nyomozás befejeződött a mélykúti fe.kelecséplők ügyében. Ennek során kide­rült, hogy 171 mélykút* gar­dánál 411 mázsa búzát, 37 mázsa árpát, 13 mázsa za­bot, 35 mázsa rozsot, ösz­szesen 525 mázsa gabonát csépeltek feketén. Miután Mélvkuton összegen 1 vagon gabonát csépeltek, a féket cséplés az összes elcsépelt gabo­na egyh a rmadátrtesiS kl. A nagyszabású bűnügyben ma ítélkezik a munkásbiró­ság Linzer-tanácsa. — Ifj. Gera And'ás ujkigvórirséo­tőgéptulajdonos is ma kerül munkásbiróság elé. ötven mázsa gépkerere'ébői szár­mazó három mázsa búzát a sógorának adott, azonkívül 24.82 mázsát nem szolgálta­tott be. Bffvült i be'B'ö „fr'orayliek" bOntalsfram* Megírtuk, hogy a szegedi ren­dőrség a napokban egy munka, kerülő fiatalemberekből álló tolvajbandát tett ártalmatlanná s az ügyészség a díszes trium­virátus tagjait le Is tartóztatta. A banda fiatalkorú vezéré­nek és két társának, Ekmesz Józsefnek és Markovics B(Tárak büntajstromát most állították össze véglegesen. Kiderült, hogy a két éve lopásokból élő társa­ság nemcsak Szegeden műkö­dött. Budapestre Is feljártak lopni. A fiatalkorú vezér é3 Markovics egv ízben két hétig tartózkodott Budapesten, aho! az Európa szállodában bérel­lek lakosztályt. A fővárosban már veszélyesebb »munkát« is végeztek, nemcsak kisebb be­surranó lopásoklat. Nyolc ék­szerészüzlctet ls meglátogattok, válogattak a jegygyűrűk kőzött és végül két-három kis arany karika mindig a zsebükbe PCSU­szott* Tíz hónapof hanoii a fábiáiKtbestvénf vereWewB Nagv érdeklődés mellett hely­színi tárgyaláson ítélték et Tóth János volt fábiánsebestvéni vé­retőjegyzőt sorozatos visszaélé­sek miatt. Tóth 1947-ben Gyap­jas János szentendrei barátjá­nak jogosulatlanul hét mázsa vetőmagbuzát utalt ld. Koczka János MOSzK megbízottnak csak 150 kiló búzáért adott száTli'ási igazolványt, Hoffner Imre gazdálkodót pedig arra biztatta, mossa kl csávázott ve­tőmagját és őröltesse meg. A gazdia Így is tett és ezzel ő ls a vádlottak padjára ült. A vezefőjegyzőt lielsmerő val­lomása 'után jogerősen tíz hó­napi börtönbüntetésre, három évi jogvesztésre, állásvesztésre, egy éri IdtJ'fásra, az ítélet hír­lapi közzétételére, mtg Hofferl 15 napi fogházra Ítélték. A Nehéz Ipari Központ alföldi lerokata I farga Dezső vaskereskedés I Szeged, Híd-ufca. Tele'on: 2*53. Rendelkezésére 411 az hszes vasárak, knrganvzntt ám. zománc­•déiv, stfc. készlatéval a L vlszentaladé kertskedékaak. — KOMAROM TTTLTELJE­SITETTE az éri beszoigálta­tást. A keddt nap folyamán befutott jelentések egész sor ujabb községet említenek, ahol a beszólta Itatás már megha­ladta a 100 százalékot. Külö­nösen említésre méltó Komá­rom városa amely heszotgál­tatásl kötelezettségének "105 százaléKban tett eleget annak ellenére, hogy « cséplés még folyamatban van. Bende, a babonás... űCalason csodával gyógyit/ák a baromfivészt Tanulságos és páratlanul fondorlatos ©set történt Kis­kunhalason Bende Jenő ta­nyáján. Magas, barna asszony je­lentkezett Bende Jenő tanva* há 'ában és megkérdezte a gaz­dától. pusztit-e a baromüvész az áHatok között. Bende el­panaszolta. hogy sok barom­fija pusztult eL pestisben. Az asszony, aki tudta, hogy Bende babonás ember. efrpondta. hogy csodával mermenii a ba­romfiakat a pusztulástól de a csodának feltétele van- adja neki kölcsön csak egv fél nap­ra Bende gazda az összes ék­szereket. a ruhaneműt, ágyne­műt sonkát, lisztet, mert a gyógyításnak csalhatatlan módja az. hogy ezeket a hol­mikat a keresztúton az égtá­jak minden irányában el kell helyezni és néhány órán át ott keli hagyni. Az asszony fogadkozott, hogv a holmikat reggelre visszahozza. Bende Jenőnek pedig nemcsupán az aprómarhája menekül meg a veszélytői. hanem a gazda egész "életén "át >nagvszeren­cséjü* ember1 tesz. A babonás gazda hitt az asszonynak. Gya­nútlanul á'adfa neki 2 arany­gyűrűjét, aranyláncot medai­íonnai. egy férriruhát, párnát, egy sznkaitó lisztet, 2 tvukot, egy sonkát s még egvéb élel­met és ruhaneműt. Bende Je­nő má>g is h:ába várja vissza az asszonyt. A rend".-' eré­lyesen nvomoz. "mvi- earda pedig a XX. szá; a! e-- iáiban •csalódva. remédiel'Vrt után maid eaé- z ':• : :•• In kedésekkei Igve U:. ik bnromt'­állománvát megmenteni a pusztulástól. Színház # cMüvészet ,m" m A szabadtéri előadások mérlege Szeged ünnepi hetei befeje­ződtek. Az anyagi mérleg még nem készült ej, az erkölcsiről azonban már beszélhetünk. Az ünnepi hetek eseményei, pro­gramja három nagy síkon mo­zogtak és csak a régi szabad­téri játékok idején érték el azt a szintet, amit a mostani ipa­rt Vásáron, a szabadtéri elő­adásokon és ff nívós sportria­daioken. Az ipara vásár a maga száz­ezres látogatójával szemlélte­tője, hogy a felszabadulás óta az elpusztított ország mifv hihetetlen gyorsasággal . állt talpra és Szeged kisiparossága művészi készítményeivel or­szág-világ előtt megbecsülést szerzett maginak. Bővebben keh foglalkoznunk S móst lezajlott szabadtéri előadásokkai, mert első alka­lommal történt kísérlet árra, hogy az egvkort Curópai hír­nevet szerzett játékokat, ha szerényebb keretek között ís, felújítsák. A mostani szabad­téri játékok főrendezőségét a város vét'alta dr. Pálffy György h. polgármester vezetésével, aki azután a népi játékok meg­rendezéséi dr. Drégely József r. ezredesre, rt Szcntívánéji álom rendezését ff Magyar Mú­zsára, a Rtgotetto művészi be­ét Hiti tat dr. Erdélyiné Lengyel Vilmára, az adminisztráció ha­talmas munkáját dr. Bakos Gézára és Csikós Jenőnére bízta. A népi lancoknt kétszer adták elő a román, bolgár, szláv, jugoszláv és magyar csoportok, a WM munkásszi­nészel kétszer a Szenfivánéji éfmot, a Rigoletto egyszer ment. A népi táncokra a két előadáson 5000 néző volt kí­váncsi, a kétszer játszott Sha­kespeare Vígjáték 4000 nézőt vonzolt, a Rigoletto cffvetfcn előadását 3000-en hallgatták végig. A népi Láncokat és « Szent­fvánéji álmot a Délmngyar­orstag kritikáin érdemben ki­értékelte. Ehhez azonban most hozzá kefi még fűznünk azt, hogy a Shakespeare darab megfepően kevés embert moz­gatott meg és különösen a munkástömegek Iránra tűnt fel. ami anná! fájóbb, mert hiszen a WM dolgozó színészei kvalitást, tehetséget árultak el és korántrom voltak mérhetők a műkedvelők színvonalával. A WM dolgozóit elsősorban a szege/h munkásság kedvéért hozták Szegedre és az előadá­sokról éppen a munkásság ma­radt távot. Ilyesminek a jövő­ben nem szabad előfordulni és maguknak az üzemeknek keh beszervezni dolgosóikat olyan előadásokra, amebeknek szereplőt munkásszinészek. A Szcntívánéji álom kitűnő elő­adása meggyőzött bennünket arról mennyi tehetség szuny­nyad az eddig elnyomott dol­gozók sora;ban és csak megfe­lelő irányítás kelt ahhoz, hogy a sok meglévő értéket felku­tassák és a kuí'ura zolgála­tdba állítsák. A Rigoletto viszont széles­körű érdeklődést váltott kt ugy a munkásság, mint a pa­rasztság és az értelmiség kö­rében. A szegedi opera nevető hatása most mutatkozott meg igazán. . mert értékelni tudta mit ieíent Svéd, Gyurkóviís és Sirriándy feltépte. \ Rigoletto előadásán már komotv mun­kás tömegek vettek részt, de ff tanyák érdeklődőit ís küiön kisvasúti szereivények s'áfli­tották be Szegedre. \ Riralet­lo már erősen megközelítette a régi szabadtéri előadások művészi tcliesitményeit, elte­kintve az óriási közönségsiker­től. Ezt annál ís inkább érté­kelnünk kell. mert az előké­születekre még két hét sem állt rendelkezésre. Óriási mun­ka hárult a hatalmas mü megrendezőire. Elismeréssel keli szólnunk Lengyel Vilma grandiózus munkákból. aki bőséges szabadtéri játékta­nasztatatait vitte munkáéba, aminek azután teljes erkölcsi síkere nem is maradt el. A Vasutas sporttelep, mint fekvé sifeg, mint akusztikailag ki­áltotta a próliát és ha az új­szeged! ""szabadtéri színpad kész ls lesz, fegkőzelebbi sza­badtéri rendezéseknél a Vas­utas Sporttelep sem hagvjiató figyelmen kívül. Rá keh még mutatnunk arra hogy a R.i­golelto megrendezése' óriásé összegeket emésztett fel. Te­kintélyes bért kanott a Vas­utas-páivff, jelentékeny összeg­be került a műszak'.' nmínek oka főfeg az, horv nekik két­szer keltett az egész színpadot beáffitam. Svéd Sándor 5000 forint fellépést cBfat kapott, Gyurkorifs Mária 1500 forin­tot. Síméndy József 800 fo­rintot. Természetesen a zene­kar és a kórus ís komoly ősz­szegekbe került. Tgy a tett báz époencsak fedezte' a nagy ki­adásokat, de csak ugy, hogy ff biztosító társaság 25 ezer fo­rint fcárdfjat fizet a rendező városnak a csütörtöki elmaradt előadásért. f. a. N I K kis motorkerékpárok, varrógépek, kerékpárok részletre is kaphatók a MiKIpralísfnil1 B'UcVner E emér HiillBiaKaillal. nitzl|| vii'alat. Qana ItrrBnll

Next

/
Thumbnails
Contents