Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

O E L M A i; Y A II » R S K A G Vasárnap. 1948 augusztusi. Emelik magasra az internacionalizmus zászlaját! Mindössze két hét telt et azóta. hogy a Tájékoztató Iro­da a Jugoszláv Kommunista 1 u-t helyzetével foglalkozó ba­: rozaláí meghozta, de máris világosan Iá ISZIK, mily nagy ft életbevágóan fonlos a mar­lizuius-leninizinus e kieinelkc­có dokume 11 túrnának jelentő­s-ó§e az egéí»z kommunista vi­idgmozgalotu szemnontjából. Az egész világ kommunista <•» munkáspártjai levonják a Tájékoztató Iroda határozatá­ból az országaik konkrét hcly­iöléhez viszonyított gyakorlati következtetéseket meghatá­rozzák a harcos akció-progra­rioi, amely a párt sorainak lo­\ Ibiid szervezeti megszilárcli­tisára. a párt ideológiai, el­méleti és íjolitikai munkája minőségének Tokozására. ajlag, hanem azok • pártok Is, forradalmi éberségre, valamint1 amelyek nem tartoznak a Tá­nadonalizmus mindennemű tüneteivel szembeni kérleíhe­tellenségre irányul. A pértlöraegck a Tájékoztató Iroda határozatát 'tanulmá­nyozva. figyelmüket arra a feladatra öss-pontositeák. hogy helyesen alkalmazzák az osz­tályok és az osztályharc mar­xista elméletét, a pártról szülő lenini-sztálini tanítást, a poli­tikai pártnak a saját tévedései iránti marxista-leninista maga­tartását. hogv tovább fejtesz­szék a marxista párt Interna­cionalista hagyományait és más olyan kérdésekre, ame­lyek a járt egész, mindennapi politikai és szervezeti tényke­désének alapját képezik. A MP helytelen po ltiká|ánah le>ep'e?ési \ pártszervezetek határoza­taikban helyeslik a Szovjet­unió Kommunista l>olsevik) Pártja Köziouti Bizottságának eljárásút, amely magára vál­tana a JuKP Központi Bizott­ságának helytelen politikájá­ról szóló leleplezés kezdemé­nyezését. és megjegyzi, mint ahogyan ezt például az Olasz Kommunista Párt római aktí­vájának haiározata kimondja, hogy az »döntő hozzájárulás, amellyei a SzUK (b) P-ból és annak Központi Bizottsá­gból való elvtársak, valamint bztálin elvtárs hozzájárultak ama tévedések leleplezéséhez és elhajiusok elliéléséhez. amelyeket -i JuKP mostani ve­zetői „öveitek «•»* . .v ra<eK«>/tate> iroda liatá­roiatának közzétételé óta el­telt itlo meggyőzően és visz­szavonhalallanui megmulatta az egységes kommunista front töretlen erejét amely egyön­tetűen megbélyegezte a JuKP mostani vezelö'inok párlellenes és szovjelellenes politikáját és mindenben helyeselte a Tá­jékoztató Iroda határozatát. Másreszt, ez alatt az idő nlntt n JuKP vezetősége. Tito, Kar­di-ij Gyilasz. Rnnkovics sze­Bi él vélten. .még jobban lelep­lezte önmagát, megmutatkozva az egész unliimperialista és demokratikus tábor szine előtt r-i'ni egy burzsoá-nadonalista vezetőség, amely eláimlta a i unká osztály ügyét. Juyoszlá­vi nemzeti függetlenségének i tyél és az ország legtarkább » ;zetételű nacionalista reak­< iiárn apellálva. n Tájékoz1 1 itó Iroda ellen, n Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja < v más kommunista pártok el­tén irányuló ellenforradalmi, Irockist'i útra tért. Tilóóte továbbra Fs nntimarx'sla és sxovjetelfones politikát folytatnak A Tájékoztató Iroda hatá­rozatának helyessége minden­ben beigazolódott abtmn a magatartásban, amelvef a JuKP vezelől a határozat neilvánosságrnhnza'a'n után ta­nu-tfoHnk A JuKP ngvnevezett •válasza« a Tájékoztató Iro­da határozatára — a legszé­gvcn'ellesehh dokumentum, amelv azt Mzonvttja. hogv Ti­to klikkje továbbra ls nntímar­xjsta és s7ovletellenes politi­kát szándékszik folytatni A JuKP »vá|aszábó|« naciona­lista rosszindulat árad a kom­rntintsta világmozgalom felé ttrt nz »okmánvt« átíratja a l>olitikat hamlsiáték. ezt ar -okmány* olvnn emberek szer­l esztetlók. nlrfk a munkásosr­'álv elárutásánnk útjára lép­tek A JuKP vezetői u|ból és ' ibói megkísérlik, hogy be­kapják a Pártot és JugoszLá via népét. A Jugoszláv Kommunista Párt mostani vezetőségének sulvos tévedéseit nem csupán a Tájékoztató Irodához tarto­zó Pártok Ítélték el ogyhangu­jékoztató Irodáhoa. Albánia. Anglia, az US\, Argeutina, Ausztria. Dánia. Belgium, Hol­landia. Finnország kommunista pártjai, a Kanadai Munkáspárt és nvás országok pártjai a leg­élesebben elité!ik a JuKP Köz­ponti Bizottságának pórtelle­nes állásfoglalását, olybá véve azt. hogy a JuKP vezetőt a becstelenség utiára léptek, hogy egész szovjeteflenes ma­ga (arlásukkal reményekel tá­masztanak az amerikai impe­rialisták köreiben, pr impe­rializmus visszaállításéra a né­ni demokrácia országaiban A JuKP mostani vezetői erősen tullx>csülve Jugoszlávia belsó nemzett erőit és lehetőségeit, ugy gondolják, hogy megőriz­hetik az ország függetlenségét és felépíthetik • szóda Uramat a többi országok kommunista pártjai i Szovjetunió és a nép* demokrácia országai tá­mogatása nélkül I JuKP V. kongresszusa nm n o$rt fSmegflfsiek akaratát klfeta?6 szerv et­ilül A kommunista és munkás­pártok felháborodásukat feje­zik Id a Jugoszláv Kommunis­ta Párton belüli terrorista rendszer fölött ahol l ím félemlített jrórttagok. att< rettegve, hogy náluk Is az a sort vár. ami a bírálat gya­korlása miatt letartóztatott Zsuiovics. Hebrang és más elvtársakra, nem merik nyíltan kifejezésre juttatni véleményü­ket a JuKP-n belül uralko­dó rendről, ahoi minden olyan párttagra, aki nem osztja a JuKP nacionalista vezetőségé­nek nézeleit. alti ellenszenvvel viseltetik a pártban kibontako­zó. Titó személyisége előtt meghunyászkodó talpnvalás és alázatosság szelleme iránt, azt a kegyeltem leszámolás veszé­lye fenvegetl. " A JúKP-bim fenáiló terro­risztikus uralom megmutatko­zott a JuKP V. kongresszusára kiküldendő delegátusok »vá­Insztásában* is. A irórtlól el­szakadt vezetők, félve a párt­tőmegektői és azok bírálatától, mindenféle módszerhez folya­modnak. hogy a kongresszus összetételét hamisam keverjék meg Olvmódon csinál iák ezt hogy kilel ölik • kongresszus­ba a nekik megfelelő küldötte­kei, előzőleg tdfaggafjáik azo­kat. akikéi a kongresszusra küldöttként Jelölni akaimak. 1drtzsffl5l|ái • felöli >megbiz­hatóságát*. és ejvéb alias esr­kózókhö* nvulnak Mmdex vi­lágosan blzonvit'a hogy a JuKP küszöbön álló V kon­gresszusa nem lehet a párt teljhatalmú, a párttömegek akaratát ki felező legfelsőbb szerve A pártellenes és szov­ieiellenes híre lodl-á'a. me Ivet L-itartőan feft W és éleszt Titó. Kardelj és a többiek nacionalista klikkje s amelv elszigetelte ós a kommunista párttár csnHdjáa kivül he­lyezte R JuKP-t. odavezet, liogv a köszöMn álló kon­gresszusra. a kritika durva ef­nvomásának és a leniezct'en tsrroroak következtében nem oVicedfk a JuKP enÓszséres erőit pedig Csakis ezek kéo­vtsethetik n pártot és juttat­hatták ktfeiezésra i párt fos­zt érdekeit. Rí Uysa PssTeféffi'B IronwssTnt efá tfla s o'otefá? fn?e?nrc'o!i*l}jma«f SZÍ. mindenek előtt a párttól elszakadt Titó Kardielf Gyl­lasz és Hankovics-cso{)ort na­cionalista törekvéseinek egy­ségét fejezheti ld, akik elvesz­tetlek. — ha azelőtt valame­lyes mértóklxm meg is volt bennük — a pártszerüség érzé­sét. akik elárulták a proletár internacionalizmust és elárul­ták a Jugoszláv Népköztársa­ság létérdekeit. »A nacionalizmus félé yaló elhajlás — tanítja Sztálin elv­társ — a munkásosztály inter­nacionalista |(Optikájának hoz­zá idomítása a burzsoázia na­cionalista politikájához... A nacionalizmus felé való elhaj­lás a • saját* nacionalista bur­zsoázia próbálkozásait tükrözi, visszaáll!tani a kapitalizmust*. A JuKP nacionalista vezető­ségének párlellenes és szovjet­et lenes harca az utóbbi Időben az egész reakciós külföldi saitó legidőszerűbb kérdésévé vált. Véletlen ez? Természetesen nem véletlen i Az angol és amerikai reakciósok agyondicsérik Titóék politikáját Washington hivatalos körei­ben az utóbbi időkben gyanú­san sokat terjesztik az olyas­féle hangokat, hogy »csald* Tito az igazi nemzeti hős, aki, hála kiváló adottságainak, a Inggellenségre törekszik ...» At amerikai és angol reakciósok agyondiicsórgelik »Tito és kol­légái függetlenségi politikáját*, kijelenlve. hogy Jugosztávla kormánya »helyesen érié':* li a nyugati" hatalmak külpolitiká­ját* mint olyan politikát, a mely »bizlosi'tja az országok függetlenségét*, hogy »a füg­getlenségnek ez a szeretete es és az a bátorság, amelyet Tito tanúsítóit, bámulatra méltó*. A külföldi reakciós körök számos olyan megnyilatkozását lehelne még felsorolni, ame­lyek mindegyike teljes egé­szében megmutatja azt a mély­séget. amelybe á JuKP mos­tari vezetőd zuhantak s akik­nek racionalista beállítottsága oda vezethet, hogy Jugoszlá­viát közönséges burzsoá köz­társasággá formátták át és az imperintesla országok gyarma­tává változtatják. Érthelő. hogy az imperti lis­ták miért tüntetik ks. miért háloritiák. miért veregetik Tl­lo nacionalista klikkjének vál­lát. Hiábavaló azonban az impe­rialista körök korlátoltságát A párion belüit élet ilyen ierrorlszlikus rendszerének k örül mén v«1 között egy l>e hí­vandó pártkongresszus íermé­szetcsen nem nyilvánilhnt ja ld >a nárt szilárd egységét* ametvrői demagóg módon oly sokat lármáznak a JuKP mos­tani vezetőt At Ilyesfajta kon­gresszus. amelynek összetéte­lét meghamisították és meg­előzően a JuKP mostani Köz­ponti Bizottsága naeionnttsta politikáidnak szempontjából legmegbízhatóbb és leghűsége­sebb hí veit vöt válogattak ösz­&.<> ^ísi'éíwk 3 NÉ2SXE MEG mx államosított vegyészeti gyár hiáliitasi paviltonját Készítményei: lakVv ftsfék. h*z'ar­fásl(ll!at5ltré£ pipert minőségi áruk Tisza Lajos-kóraf 43. visszatükröző reakciós sajtó káröröme, amely körök szá­méra sohasem lesz hozzaíér® hetö az as egyszerű lány. hogy a JuKP tévedéseinek nyílt egyenes, becsületes bí­rálata, tekintet nelkiu a sze­mélyesre. nem a kommunista pártok és az egész kommu­nista front gyengeségének, ha­nem ellenkezőleg erejének je­le. állandó módszere a párt­szervezete* munkájának, a pártok sorai megszilárdításá­nak eszköze A JuKP hü marad . a maiócíxmus­laninismushoz... Minden igazi marxista elő* világos a Jugoszláv Kommu­nista Párt hü marad a marxia­ru us-len in 1 zn i u 'Lo z. feltauasz** ja a burzsoá naoionalizmu* fekéi vél és magabiztosan ío§ ha latin í a lenini-sztí iini inler­nadoualizmus zászlaja alatt « szocializmus feiépiléséhez ve­zető uton. mert a kommunista pártok olvan pártok, amelyek­nek gyóicerel az éietljc nyúl­nak. a hjleinelkedés útját járk pártok, amelyek a győz*'lem Hé haladnak] melyek a bírá­latból és önblrálatből meritilf gvaiajKKiásuk eszmei, politika* és szervezett megszálárdlitásuÉl étetned veit Jugoszlávia nem tér vissza a kapitalizmus útjára Senkinek sem fog sikerülni! kiülni a párt keséből a prole­tár tn !ernnclonaliztnus zász.tá­jit és azt a burzsoá-nuclona­íizmus zászlajával felcserélni, senkinek sem fog sikerülni Jo* acis7.tarts népeit visszatereli* a kapitalizmus útjára. A JuKP mostani vezetösé^ÍH nek durva hibáit, amelyek U marx'zmus-leninizmus eta.ru li­sál jelentik feltárták és lelep. lczté* A kommtmlsta és mun­káspártok a JuKP Központit Bizottságok tévedéseit ele­mezve és a Tájékoztató Iiod* bp.láioza'ái tanulmányozva, Ja­von iák a következtéi eseket « pértszervezelek további megh erősitéoa számára é* a nagjt ibolscta párt történelmi tae j pasztaia által vezettetve, ma­ga i iziosan haladnak előre * proletár in'ernadonalizmwl zisznta alatt az ujabb gwzei/» inak ieié a népd demokráoil felépitéséhen, a marxizmus le® ninUmu; további dSadaláért rb volt ha «ban. • A .Tartóa békéért éa nép* demokráciáért* c. folyóírafi cikke. ere-fere cspressó és éberem tvakaararcm! a volt Tisza hávéháx hmlyiségiben MA MEGNYÍLT! Régi és uj vendégeli szeretettel várja Msn&rendszet! Polgári árak , GSró Sxászné. kenderkikészitfl kötél- é* mechanikai hálégyá". «sák-, zsmeg-, ponyva­keüö Szeged, Arad -ulca 4. Telefon: 4 61. ZtZZép, DérymsZ ,n r Szakszerű Jarttások, gumllij tfÚaSO Dolgozóknak 5 */o tngedmenyl Manyar Alfafános Syüfaipar Rt. Szegedi gyártelepai BiKay Nándor ltu 7-8j Telefon: 3—31

Next

/
Thumbnails
Contents