Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-08 / 181. szám

Vasárnap. 1948 augusztus 8. DCLMAGYAHORSBI9 9 KIRALYHALOM az élen 83 százalékban teljesítették a beszolgái«afástv - ntosf nem „öt holdban" hanon a felükkel gondolkodnak A kocsikerék mélyen leeresz­kedik — és mégse hagy nyo­mot maga után. Pedig a zsákok nyomhatják, mert Póka Iílés kocsija alaposan megrakta. A Bokor-iskola felől jön a dü'őről ki a köves uira. Ott már könnyebben gurulnak a kerekek. Egészen az állomásig, ahol az épületen ezt olvassuk; Várostanva | Az á'loniás épületétől pár lé­pésre Van a magtár. Négy kocsi á'l e'őíte zsákokkal megrakva. Póka ülés odajár a legutolsó után. Innét a sinek mellől Ugy látszik, mintha Szekeres Imre kocsija volna Átokházáról. A Szekeresé... ? Nemigen — mondja Varga Ferenc váltóke­zelő —, az már tegnapelőtt be­hozta az utolját. Persze, hogv nem azé — hál nem látja a két csikót a kocsi előtt? A Szabó Istváné —, vagy hogv még pontosabb legyek, Varju-Szabó Pistáé. A sinek az állomástól a mag­lár feté mennek. Négy teher­vagon áll az épület "előtt, a kisvasút vagonjai. Az ajtók — a vagonokon, meg a magtáron is — zárva vannak. A vagonok megférték, a magtár pedig a másik oldalról telik tovább, a kocsikról. Négv kocsi — il­letve mindjárt öt Tesz. mert ott jön a Ilehők Antalé is. |A zsákok a kocsikról a váriakra billen­nek, azután a mázsára csúsz­nak. Koppan a kiló és meg­merevedik a lánc a mázsán. Csend van, a lánc egy negyed­csavaruialot tesz és közben hal­kan kattan egyet. A mázsáfó fenséges mozdulattal veszi le a húszast és egy ötvenest tesz a helyére. A mázsa nyelvét hü­velyk* és mutatóujja közé ve­szi, aztán elengedi. Közben Póka Ülés homloká­ról — a haja alól clinduj egy verejtékcsepp. Párszor megbot­lik a homlokráncaiban, aztán meglódul és a szemei között átsuhanva végigszalad az or­rán. Ott a hegyén egy pillana­tig gondolkozik — párszor megL remeg — és lecseppen. A leg­felső zsákra, éppen oda, ahova tintaceruzávaf ezt a két betűt írták; P. I. Játszik a mázsa — két nyel­vét egymásra öltögetl. A mázsás feifeattintja és a zsákokat ismét •várira eme'ík. A rozshegyre fek­tetett deszkán felkapaszkodik zsákostul a Póka és ott fenn, a sarokban — a legtetején — ki­önti. 1338S48| kilót szolgáltattak eddig be a királyhalmiak. Megelőzték a ru zsajárásiakat. De megelőzték a többi szegedkörnyéki járást is, mert eddig 83 százalékig telje­silették a beszolgáltatást. Miért szolgáltattak be? Mi volt az oka? — vetődik fel a kérdés. »A népi demokráciában — a szocializmus küszöbén — uj, a közösséget szolgáló emberek él­nek* — mondják egyesek. »A jutalom ösztönözte a gaz­dákat a beszolgáltatásra és a szigorú büntetések rettentették el a be nem szolgáltatástól őketc — mondják mások. Mindkét ferelet téves — illetve hiányos. A beszolgáltatás! ren­delet, a kijátszásra mért súlyos ítéletek, az Idejében besz^íü­ialóknak kiadott jutarom fenÜt­lenül gyorsította a beszolgálta­tást — mondhatnánk ugy is, hogy biztosította. Sok gazda azt mondta: »Ha tartogatom a gabonát, csak szárad és keve­sebb fesz.* Ezért is igyekezett minél hamarabb beszállítani. Azok a gazdák azonban, akik egv kicsit gondolkoztak a dol­gok felől, akik túllátnak saját tanyájuk kerítésén, továbbmen­tek — és" tovább jutottak. Pél­dául Varjú Szabó István elv­társ, az UFOSz. elnöke ezt mondotta: , nNézzünk egg kicsit körill. Itt van a szerszám a lovakon, itt van a sin a kocsikerekeken, itt vannak ezek a vagonok, .az ing, amit viselünk, a nadrág, a csizma, a bakancs, a műtrá­gya és még sorolhatnám akár estéiig is. Ezek nyilván nem ugy pottyantak le onnét felül­ről, de nem is ugy lesznek, hogy i>etik, aratják és csépelik őket. Ezek a bőrgyárak, a vas­gyárak, a vagongyárak, a fonő­dák — az ipari üzemekben dol­gozó munkások keze alól kerül­nek kl. Hogyan dolgoznánk mi, ha npm lenne a lovakra szerszám, ha nem volna eke, vagy kocsi, hogyan dolgoznánk, ha nem volna lábbelink és ruhánk? és akik ezeket csinálják, szintén enni akarnak, hogy dolgozhas­sanak. És hogy mi is dolgozhas­sunk. Hát ezért kell a beszol­gáltatást pontosan végrehajtani. Aki ezt nem érti meg, az nem­csak a munkásságnak, az or­szágnak — hanem elsősorban a sajátmaga ellensége.« Királyhalmon a Barom járás­ban, Birka járásban, KJsbécsen és a többi területeken az embe­rek messze laknak egymástóL Ugy mondta valaki, hogy ,5 ho'danként élnek" | Egyik tanya a másoktól néha félórai járásra van a mély ho­mokban. A muít rendszerben ez a települési forma jót jött az uraknak, mert így könnyeb­ben megakadályozhatták, hogy a parasztok újságot oívassanak, művelődjenek, tisztában legye­nek a világ — és a maguk — dolgaival. Az események azon­ban megmozgatták a népet. A közös érdek — legelőször is az, hogy az uri világ többet vissza ne térjen, az, hogy az életszín­vonal emelkedjék és az, hogy a király halmiak gyerekei is jár­hassanak iskolába, lehessenek orvosok, tanárok — ez a közös cél a szétszórt tanyákat köze­lebb hozza egymáshoz. És kö­zelebb hozta a tanyavilágot Sze­gedhez, Budapesthez, mindazok­hoz a helyekhez, ahol ipari dol­gozók gyártják a ruházatot, az ekéket, traktorokat. Tehát aki azt mondta, hogy »a nép! demokráciában uj, a közösséget szolgáló emberek él­nek*. szintén nem a teljes való­ságot mondta. Mert az igazság az, hogy az értelem az emltere­kel mindig közelebb hozza egy­máshoz, mindig jobban tisztázó­dik és fejlődik az emberek egy­máshoz való viszonya és mind­inkább kialakul i>gyönyörű ké­pességűnk, a rend«, a szocialista társadalom. Ez a folyamat ala­kítja ki az uj embert mindenhol - Királyhalmán is. És ez az uj embfr legelsősorban abban kü­lönbözik a régitől, hogy nem »öt holdbanst gondolkozik, ha­nem a saját fejével. Nem mondhatjuk tehát, hogy általában »a népi demokráciá­ban ilyen emberek élnek* — hanem ugy fogalmazhatjuk meg. hogy már vannak, már élnek a népi demokráciáitan ilyen em­berek. Az érmimkások, a terme­lési versenyek győztesei. És aho­gyan haladunk a szocializmus feté, mindig többen lesznek. b. p. Pirosbelüs tábla a piros téglafalon Stegedt köm&vesmankások „liliputi" r ész vény ei­a mai MEMOSz-ig tői Szegeoen több helyen látni lázas építkezéseket. Piros tég­lafalak emelkednek a magas­ba. másutt az időrágta régi vakolat helyébe kerül ui, „s szinte megfiatalítja a hazat. Egy-két helyen a bombázások romjaiba vág a csákány, száll a por s megtisztulnak az'épí­tő telkek. hogy rövidesen uj házak alapjainak lerakását kezdjék meg rajtuk, ahol nem­rég a gyíkok napozója és kó­bor kutyák menedékhelye volt. 1947 tavaszán valóra vált ' a régi terv Sok ilyen építkezésnél, la­tarozásnic. vagv bontásit mun­kálatnál MÉMOSz felírású pi­rosbetüs tábla' díszeleg a pi­ros téglafalon, amely azt hir­deti. hogy a munkálatokat a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének szege­di csoportja végzi. Alig másfél éve alakították meg a MÉMOSz-nafc ezt a csoportját szükpénzü szegedi építőmunkások. A gondolat és a terv régi volt. Az elmujt rendszer azonban sulvos aka­dályokat gördített elébük, mert a nagytőkés "építkezési magán­vállalatoknak konkurenciát je­lentettek volna. Az első világ­hál mru utáni években Buda­pesten megalakult "MÉMOSz-t is lehetetlenné tették az akkori nagytőkések. A felszabadulás után a sze­gedi építőipari munkások. Gyulai István elvtárs, mat vállalatvezetőjük irányításá­val azonnai Szervezkedni kezd­tek. hogv végrehajtsák régi vá" gyukat. 1917 tavaszán, amikor az egész országban kezdtek már • kibontakozni a munkaal­kalmak. a magyar demokrácia szövetkezed törvényének értel­mében meg is alakították Sze­geden a MÉMOSz-t. A kezdet nagyon nehéz volt A munka 24 szegény, na­gyobbrészt áPásnélküli kőmü­vesmunkás filléreivel indult meg. Anyag nem Alit rendel* kezésükre s tökéjük sem volt, legfeljebb annyi! amennyi « 15—50 forintos liliputi rész­vényekbőt gyúlt össze. Hozzá­járult. ehhez még az is, hogy. kezdetben idegenkedtek H MÉMOSz-tól és a nagy épít­kezést vállalkozók ís minden! elkövettek, hogy lehetetlenné tegyék őket. A munka azonban a legnagyobb nehézségek elle­nére is "megindult. Az o'sfl munkák után a kezdetben hi­ányzó bizalom - fs mégjött, Szakemberek, a város mérnö­keit és mindenki, akt csak látta a MÉMOSz munkáját, legnagyobb elismerését fejel­te kl a kőmüvesrrmnklsokndk. Egymás után kapták a na­gvobb megbízatásokat nemcsak Szegeden, hanem a környez® városokban is. Olt díszelgett a MÉMOSz pi­rosbetüa táblája" a GvufágyáB ui építkezésein, a MAV o<wj­I á i ymérn öles égen. az újszege*­d't magkisérieti intézeten éa még számos itsfgyobb építke­zésnél. Egyik legnagyobb munkájuk a Faragó-utcai ha­talmas munkásbérbáz nemso­kára megtelik már fakókkal. A lebombázott gvennekklinfr kát is ők építik1 újjá. Fillérekhói százasok születnek At államosítás óta még szebb eredményeket érnek el. Néhány filléres" tőkéjükből ro­hamosán forintok lettek. m« már tiz és százezrekben Is szá­molnak s igen sók nemrég még munkanélküli, szegedi kó­müvesmunk ásnak nyújtana* biztos megélhetést. Céljuk: olcsón és iól dol­g07.nl—A még nagytőkések ke­zél>en lévő magánvállalatok számára hatalmas "konkuren­ciát jelentenek. Sokkal iobb és pontosabb munkát nyújta­nak azoknál. Tudják. hogy akárkinek építenék. saját ma­guknak is emelik a "Piros tég­lafalakat mert a múlt rominia valamennyiünk boldog jövő­jét építik! a magyar népi de­mokráciát. Tnazi amerikai teljenitmfiny: 620.000válás egy év alatl A -svájci »Sie und Er* cimü folyóirat legújabb számában cikket olvastunk az amerikai válások fantasztikus számáról. A cikkbői értesülünk. hogv míg 50 évvei ezelőtt 45.000 válás esett égy évre, addig 1946-ban az időközben meg­kétszereződött lakosságra 620 ezer. tehát 14-szer annyi válás jut. Megállapították, hogv a vá­lások! legnagyobb része az ugvnevezelt i. felső tízezer* kö­rébői adódik. Hogy megkönv­nyilsék ennek a rétegnek az eiválását, szabályszerű ipar ke­letkezett. ameiv a Nevada ál­lambeit Renoban működik. A válások egynegyede itt törté­nik. ugyanis a' Renobeli tör­vények szerint elég 6 hetet Nevada államban tölteni, hogy minden további nélkül szét­bontsák a házasságot. Ez az •ipar* igen jövedelmező és valóban felvirágoztatta a liir­hedt Nevada államot; évente legalább százezer »turista« há­zaspár* látogatja. A Nevada állam beit Reno­ban működő M-áfötpar* a > fel­ső tízezer* áftai megfertőzött amerikat erkölcsökre rendid ­viu jellemző. x Építkezéseire! Romházak helyreállítására, átalakításokra tervet, költségvetést a Délma­gvarországt Tervező Irodában készíttessen Pillér Sándor kő­művesmester, építési terv. Fel­támadás-utca 20.. Rókus. Színház • cMüvészét A nemzetközi munkás-dafosversenyre moohivták a MAV szakszervezeti Hazánk dalkört és az Szegedi Egyelem! Énekkart A magvar demokrácia kultu­rális megnyilatkozásai során páratlan zenei eseménynek igéricezlk az a demonstráció, amelyet augusztus 20.. 21. és 22-én rendeznek meg a fő­városban. A numkásdalos szö­vetség ugyanis nemzetközi munkásdaló's versenyre hívta meg Európa dolgozó népének legkiválóbb kórusait, amelyek közül az orosz, a francia, az olasz, a román, a bolgár, a ju­goszláv. a lengyel és csehszlo­vák daiosegvésütetek küldik ei a legkiválóbb képvise­lőiket Magyarországról hat ki­választott kórus vehet részt a versenyen és Szeged dalkullu­ráját az a kitüntetés érte. hogy a dolgozók énekkarai kö­zül a Szegedi Egyetemi Ének*, kart és a MAV. szakszerverei Hazánk dalkörét hívták meg s. versen ven való részvéteire. A két kar Kertész Bajos kar­nagy vezetésévet már hete* óta' szorgalmasan próbál és 4 számos közben felbukkant atya­dály ellenére ís nagv szorga­lommal és lelkesedéssel ké­szül H nagyszabású nemzet* kőzí versen vre A knlturicormánynak és • verseny rendezőségének az g terve, hogy a versenyek Ielx»* nyolilása után valamennyi ma* gyar vidéki városba leküldi* a nemzetközi verseny egyi* résztvevőjét és hír szerint Sze­gedre a lengverek jönnek be­mutató hangversenyre.. augusztus 8 délelőtt 10 órakor a Belkereskedelmi Igazgatóság (uolt kamara) nagytermében Szeberényi Hhréd KI05z orsz. főtitkár a kisipa­rosságra nézue nagyfontosságú bejelentéseket tesz. Kisiparosok! Rólatok lesz szót mindenki ott legyen!

Next

/
Thumbnails
Contents