Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-08 / 181. szám

Vasárnap. 1948 augusztus 8. DCLMAGYAHORSBI9 9 KIRALYHALOM az élen 83 százalékban teljesítették a beszolgái«afástv - ntosf nem „öt holdban" hanon a felükkel gondolkodnak A kocsikerék mélyen leereszkedik — és mégse hagy nyomot maga után. Pedig a zsákok nyomhatják, mert Póka Iílés kocsija alaposan megrakta. A Bokor-iskola felől jön a dü'őről ki a köves uira. Ott már könnyebben gurulnak a kerekek. Egészen az állomásig, ahol az épületen ezt olvassuk; Várostanva | Az á'loniás épületétől pár lépésre Van a magtár. Négy kocsi á'l e'őíte zsákokkal megrakva. Póka ülés odajár a legutolsó után. Innét a sinek mellől Ugy látszik, mintha Szekeres Imre kocsija volna Átokházáról. A Szekeresé... ? Nemigen — mondja Varga Ferenc váltókezelő —, az már tegnapelőtt behozta az utolját. Persze, hogv nem azé — hál nem látja a két csikót a kocsi előtt? A Szabó Istváné —, vagy hogv még pontosabb legyek, Varju-Szabó Pistáé. A sinek az állomástól a maglár feté mennek. Négy tehervagon áll az épület "előtt, a kisvasút vagonjai. Az ajtók — a vagonokon, meg a magtáron is — zárva vannak. A vagonok megférték, a magtár pedig a másik oldalról telik tovább, a kocsikról. Négv kocsi — illetve mindjárt öt Tesz. mert ott jön a Ilehők Antalé is. |A zsákok a kocsikról a váriakra billennek, azután a mázsára csúsznak. Koppan a kiló és megmerevedik a lánc a mázsán. Csend van, a lánc egy negyedcsavaruialot tesz és közben halkan kattan egyet. A mázsáfó fenséges mozdulattal veszi le a húszast és egy ötvenest tesz a helyére. A mázsa nyelvét hüvelyk* és mutatóujja közé veszi, aztán elengedi. Közben Póka Ülés homlokáról — a haja alól clinduj egy verejtékcsepp. Párszor megbotlik a homlokráncaiban, aztán meglódul és a szemei között átsuhanva végigszalad az orrán. Ott a hegyén egy pillanatig gondolkozik — párszor megL remeg — és lecseppen. A legfelső zsákra, éppen oda, ahova tintaceruzávaf ezt a két betűt írták; P. I. Játszik a mázsa — két nyelvét egymásra öltögetl. A mázsás feifeattintja és a zsákokat ismét •várira eme'ík. A rozshegyre fektetett deszkán felkapaszkodik zsákostul a Póka és ott fenn, a sarokban — a legtetején — kiönti. 1338S48| kilót szolgáltattak eddig be a királyhalmiak. Megelőzték a ru zsajárásiakat. De megelőzték a többi szegedkörnyéki járást is, mert eddig 83 százalékig teljesilették a beszolgáltatást. Miért szolgáltattak be? Mi volt az oka? — vetődik fel a kérdés. »A népi demokráciában — a szocializmus küszöbén — uj, a közösséget szolgáló emberek élnek* — mondják egyesek. »A jutalom ösztönözte a gazdákat a beszolgáltatásra és a szigorú büntetések rettentették el a be nem szolgáltatástól őketc — mondják mások. Mindkét ferelet téves — illetve hiányos. A beszolgáltatás! rendelet, a kijátszásra mért súlyos ítéletek, az Idejében besz^íüialóknak kiadott jutarom fenÜtlenül gyorsította a beszolgáltatást — mondhatnánk ugy is, hogy biztosította. Sok gazda azt mondta: »Ha tartogatom a gabonát, csak szárad és kevesebb fesz.* Ezért is igyekezett minél hamarabb beszállítani. Azok a gazdák azonban, akik egv kicsit gondolkoztak a dolgok felől, akik túllátnak saját tanyájuk kerítésén, továbbmentek — és" tovább jutottak. Például Varjú Szabó István elvtárs, az UFOSz. elnöke ezt mondotta: , nNézzünk egg kicsit körill. Itt van a szerszám a lovakon, itt van a sin a kocsikerekeken, itt vannak ezek a vagonok, .az ing, amit viselünk, a nadrág, a csizma, a bakancs, a műtrágya és még sorolhatnám akár estéiig is. Ezek nyilván nem ugy pottyantak le onnét felülről, de nem is ugy lesznek, hogy i>etik, aratják és csépelik őket. Ezek a bőrgyárak, a vasgyárak, a vagongyárak, a fonődák — az ipari üzemekben dolgozó munkások keze alól kerülnek kl. Hogyan dolgoznánk mi, ha npm lenne a lovakra szerszám, ha nem volna eke, vagy kocsi, hogyan dolgoznánk, ha nem volna lábbelink és ruhánk? és akik ezeket csinálják, szintén enni akarnak, hogy dolgozhassanak. És hogy mi is dolgozhassunk. Hát ezért kell a beszolgáltatást pontosan végrehajtani. Aki ezt nem érti meg, az nemcsak a munkásságnak, az országnak — hanem elsősorban a sajátmaga ellensége.« Királyhalmon a Barom járásban, Birka járásban, KJsbécsen és a többi területeken az emberek messze laknak egymástóL Ugy mondta valaki, hogy ,5 ho'danként élnek" | Egyik tanya a másoktól néha félórai járásra van a mély homokban. A muít rendszerben ez a települési forma jót jött az uraknak, mert így könnyebben megakadályozhatták, hogy a parasztok újságot oívassanak, művelődjenek, tisztában legyenek a világ — és a maguk — dolgaival. Az események azonban megmozgatták a népet. A közös érdek — legelőször is az, hogy az uri világ többet vissza ne térjen, az, hogy az életszínvonal emelkedjék és az, hogy a király halmiak gyerekei is járhassanak iskolába, lehessenek orvosok, tanárok — ez a közös cél a szétszórt tanyákat közelebb hozza egymáshoz. És közelebb hozta a tanyavilágot Szegedhez, Budapesthez, mindazokhoz a helyekhez, ahol ipari dolgozók gyártják a ruházatot, az ekéket, traktorokat. Tehát aki azt mondta, hogy »a nép! demokráciában uj, a közösséget szolgáló emberek élnek*. szintén nem a teljes valóságot mondta. Mert az igazság az, hogy az értelem az emlterekel mindig közelebb hozza egymáshoz, mindig jobban tisztázódik és fejlődik az emberek egymáshoz való viszonya és mindinkább kialakul i>gyönyörű képességűnk, a rend«, a szocialista társadalom. Ez a folyamat alakítja ki az uj embert mindenhol - Királyhalmán is. És ez az uj embfr legelsősorban abban különbözik a régitől, hogy nem »öt holdbanst gondolkozik, hanem a saját fejével. Nem mondhatjuk tehát, hogy általában »a népi demokráciában ilyen emberek élnek* — hanem ugy fogalmazhatjuk meg. hogy már vannak, már élnek a népi demokráciáitan ilyen emberek. Az érmimkások, a termelési versenyek győztesei. És ahogyan haladunk a szocializmus feté, mindig többen lesznek. b. p. Pirosbelüs tábla a piros téglafalon Stegedt köm&vesmankások „liliputi" r ész vény eia mai MEMOSz-ig tői Szegeoen több helyen látni lázas építkezéseket. Piros téglafalak emelkednek a magasba. másutt az időrágta régi vakolat helyébe kerül ui, „s szinte megfiatalítja a hazat. Egy-két helyen a bombázások romjaiba vág a csákány, száll a por s megtisztulnak az'építő telkek. hogy rövidesen uj házak alapjainak lerakását kezdjék meg rajtuk, ahol nemrég a gyíkok napozója és kóbor kutyák menedékhelye volt. 1947 tavaszán valóra vált ' a régi terv Sok ilyen építkezésnél, latarozásnic. vagv bontásit munkálatnál MÉMOSz felírású pirosbetüs tábla' díszeleg a piros téglafalon, amely azt hirdeti. hogy a munkálatokat a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének szegedi csoportja végzi. Alig másfél éve alakították meg a MÉMOSz-nafc ezt a csoportját szükpénzü szegedi építőmunkások. A gondolat és a terv régi volt. Az elmujt rendszer azonban sulvos akadályokat gördített elébük, mert a nagytőkés "építkezési magánvállalatoknak konkurenciát jelentettek volna. Az első világhál mru utáni években Budapesten megalakult "MÉMOSz-t is lehetetlenné tették az akkori nagytőkések. A felszabadulás után a szegedi építőipari munkások. Gyulai István elvtárs, mat vállalatvezetőjük irányításával azonnai Szervezkedni kezdtek. hogv végrehajtsák régi vá" gyukat. 1917 tavaszán, amikor az egész országban kezdtek már • kibontakozni a munkaalkalmak. a magyar demokrácia szövetkezed törvényének értelmében meg is alakították Szegeden a MÉMOSz-t. A kezdet nagyon nehéz volt A munka 24 szegény, nagyobbrészt áPásnélküli kőmüvesmunkás filléreivel indult meg. Anyag nem Alit rendel* kezésükre s tökéjük sem volt, legfeljebb annyi! amennyi « 15—50 forintos liliputi részvényekbőt gyúlt össze. Hozzájárult. ehhez még az is, hogy. kezdetben idegenkedtek H MÉMOSz-tól és a nagy építkezést vállalkozók ís minden! elkövettek, hogy lehetetlenné tegyék őket. A munka azonban a legnagyobb nehézségek ellenére is "megindult. Az o'sfl munkák után a kezdetben hiányzó bizalom - fs mégjött, Szakemberek, a város mérnökeit és mindenki, akt csak látta a MÉMOSz munkáját, legnagyobb elismerését fejelte kl a kőmüvesrrmnklsokndk. Egymás után kapták a nagvobb megbízatásokat nemcsak Szegeden, hanem a környez® városokban is. Olt díszelgett a MÉMOSz pirosbetüa táblája" a GvufágyáB ui építkezésein, a MAV o<wjI á i ymérn öles égen. az újszege*d't magkisérieti intézeten éa még számos itsfgyobb építkezésnél. Egyik legnagyobb munkájuk a Faragó-utcai hatalmas munkásbérbáz nemsokára megtelik már fakókkal. A lebombázott gvennekklinfr kát is ők építik1 újjá. Fillérekhói százasok születnek At államosítás óta még szebb eredményeket érnek el. Néhány filléres" tőkéjükből rohamosán forintok lettek. m« már tiz és százezrekben Is számolnak s igen sók nemrég még munkanélküli, szegedi kómüvesmunk ásnak nyújtana* biztos megélhetést. Céljuk: olcsón és iól dolg07.nl—A még nagytőkések kezél>en lévő magánvállalatok számára hatalmas "konkurenciát jelentenek. Sokkal iobb és pontosabb munkát nyújtanak azoknál. Tudják. hogy akárkinek építenék. saját maguknak is emelik a "Piros téglafalakat mert a múlt rominia valamennyiünk boldog jövőjét építik! a magyar népi demokráciát. Tnazi amerikai teljenitmfiny: 620.000válás egy év alatl A -svájci »Sie und Er* cimü folyóirat legújabb számában cikket olvastunk az amerikai válások fantasztikus számáról. A cikkbői értesülünk. hogv míg 50 évvei ezelőtt 45.000 válás esett égy évre, addig 1946-ban az időközben megkétszereződött lakosságra 620 ezer. tehát 14-szer annyi válás jut. Megállapították, hogv a válások! legnagyobb része az ugvnevezelt i. felső tízezer* körébői adódik. Hogy megkönvnyilsék ennek a rétegnek az eiválását, szabályszerű ipar keletkezett. ameiv a Nevada állambeit Renoban működik. A válások egynegyede itt történik. ugyanis a' Renobeli törvények szerint elég 6 hetet Nevada államban tölteni, hogy minden további nélkül szétbontsák a házasságot. Ez az •ipar* igen jövedelmező és valóban felvirágoztatta a liirhedt Nevada államot; évente legalább százezer »turista« házaspár* látogatja. A Nevada állam beit Renoban működő M-áfötpar* a > felső tízezer* áftai megfertőzött amerikat erkölcsökre rendid viu jellemző. x Építkezéseire! Romházak helyreállítására, átalakításokra tervet, költségvetést a Délmagvarországt Tervező Irodában készíttessen Pillér Sándor kőművesmester, építési terv. Feltámadás-utca 20.. Rókus. Színház • cMüvészét A nemzetközi munkás-dafosversenyre moohivták a MAV szakszervezeti Hazánk dalkört és az Szegedi Egyelem! Énekkart A magvar demokrácia kulturális megnyilatkozásai során páratlan zenei eseménynek igéricezlk az a demonstráció, amelyet augusztus 20.. 21. és 22-én rendeznek meg a fővárosban. A numkásdalos szövetség ugyanis nemzetközi munkásdaló's versenyre hívta meg Európa dolgozó népének legkiválóbb kórusait, amelyek közül az orosz, a francia, az olasz, a román, a bolgár, a jugoszláv. a lengyel és csehszlovák daiosegvésütetek küldik ei a legkiválóbb képviselőiket Magyarországról hat kiválasztott kórus vehet részt a versenyen és Szeged dalkulluráját az a kitüntetés érte. hogy a dolgozók énekkarai közül a Szegedi Egyetemi Ének*, kart és a MAV. szakszerverei Hazánk dalkörét hívták meg s. versen ven való részvéteire. A két kar Kertész Bajos karnagy vezetésévet már hete* óta' szorgalmasan próbál és 4 számos közben felbukkant atyadály ellenére ís nagv szorgalommal és lelkesedéssel készül H nagyszabású nemzet* kőzí versen vre A knlturicormánynak és • verseny rendezőségének az g terve, hogy a versenyek Ielx»* nyolilása után valamennyi ma* gyar vidéki városba leküldi* a nemzetközi verseny egyi* résztvevőjét és hír szerint Szegedre a lengverek jönnek bemutató hangversenyre.. augusztus 8 délelőtt 10 órakor a Belkereskedelmi Igazgatóság (uolt kamara) nagytermében Szeberényi Hhréd KI05z orsz. főtitkár a kisiparosságra nézue nagyfontosságú bejelentéseket tesz. Kisiparosok! Rólatok lesz szót mindenki ott legyen!