Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-08 / 181. szám

IfSsárnap.' 1948 augusztus 8. DELMAGYARORSZÁG PANOPTIKUM VAN ITT? Az orvosképzést segíti a világhírű szegedi anatómiai intézet A Kossuth Lajos-surárut egyik Épületének nyitott földszinti ab­Kkán keresztül kü'őnös lá'ni­x&'6 akad. Karok, lábak fejek, kü'önhöző emberi szervek ere­deti srfnben, mint azt az or­vosi könyvek képes mellékletein láttuk. Panoptikum van itt? Az egyetemi bonctani, szövet­és fejlődéstani Intézet Irodájá­ban koponyák és különféle ti­tokzatos preparátumok, vaskos kör.vvek kőzött fogad dr. Gel­lért Albert professzor, az inté­zet igazgatója Nem kérkedik vele, de tudjuk rőla, hogy Itt Szegeden, az ő Intézetében á tilt­ják etö a világ legtökéletesebb anatómiai preparátumait. De ahol látványosság akad, ott nem is kefl sok Időt vesz­tegetni a beszélgetésre. Gellért professzor kitár egy nagy fe­hér szárnyasnjtót és nyomban belépünk a csodák birodalmába, teneiy valóban az, legalábbis a laikus számára Az üvegedényekben formaimba áztatva különféle emberi tagok, testrészek, belső fcrervek, embriók. Anyagukból minden szín eltávozott, csont­fehéren, hideg közönnyel áznak ivek óta az Idő fogát elhárító folyadékban. Ez azonban még csak a gyűjtemény közönséges, egyebütt Is található tárgvakb" álló része. Az Intézet célja el­•wben az, hogy a hallgatókkal mtnéi pontosabban megismer­tesse az emberi test felépítését is annak összetevőit. Hajdan viaszból, gipszből, egyéb mű­anyagoktól készítettek utánzato­kat, vagy pedig a már em­lített képekről tanultak az or­vostanhallgatók. A modern tu­domány az orvoskénzés első­rendű feltételéül szabta meg, hogy a Jelöltek a va'ódl emberi test részeinek tanulmányozásá­val tegyenek szert Ismereteikre. Anatómiai oyüitemény nélkül nincs orvosképzés — amint Gellért professzor mondja. Iirv azután az egyes üvegszek­rényekből ujabb és ujabb bá­tnnlairaméltö prepará'timok ke­rülnek elő. Az emberi kéz, te­nyér, kar, comb, fáb, fej izom­zata, ér- és ideghálózata, az fegvvclő, a belek, belső szervek, szív, tüdő és mái eredetiben tárul itt a néiő elé. Ezek a szervek valaha éltek, egy em­beri éíet Indulatait, értéseit, lüktetéseit közvetítették. Most ugyanolyan ál'apotban vannak Itt, mintha élnének, mint az élő ember testrészeit látnók, ha a bőr átlátszó lenne. A kikészi­tés során az egyes részeket megfelelően festették, hogy a preparátum olyan benyomást keltsen, mintha még élő szer­vezet fenne. Az egyes darabok mellett régebbi eljárás szerint készült preparátumok: ezek megfeketedtek, összeszáradtak, a csontok váladékot eresztenek. Az uj készítmények teljesen tisz­ták. A professzor elmondja, hogy érintésük a higénla szem­pontjából veszélytelenebb, mint a saját testfelületünké. Aki örökké 18éves ma^ad,.. Mellszolior díszíti ott azt az üvegszekrényt? Kreolbörü, 18 év körüli Fiatal leány. Haja, szemöldöke, a pórusok, a kis szőrszálak a bőrön, arcán a kissé durva vonások, mind. mintha élne, vagy e percben halt volna meg. Nem káprá­zat, nem szemfényvesztés, de nem is viaszbábu, nem kitömött preparátum, mint a múzeumi madarak I Gellért professzor gyűjteményének egvik legérté­kesebb darabja. T§bb mint tíz éwet ezelőtt, 1938 jannár 31-én vetette magát a vonat alá G. Mária vásárhelyi leány. Az inté­zetbe hozták és gondos eljá­rással preparálták, most Is az a kifejezés üt arcán, mint tiz év előtti halála pillanatában, sőt — gvengébb idegzetnek ne ol­vassák — még a hullafoltok Is meglátszanak líőrén. Kissé odébb másik »meIlszo­bor*. F. M. 32 éves vándor­artista, aki tüdőgyulladásban halt meg ót évvel ezelőtt, min­denkitől elhagyatva. Mi kissé megborzadunk, de a professzor kedélyesen végigsimítja azegv­korl ember bozontos szakállát Vigyázat, nem mumlal Ismét egy öngyilkos követ­kezik a hátborzongató galériá­han. Csar.ytefeki pászlorRu, aki 16 éves korában, nyolc évvel ezelőtt felakasztotta magát. Kü­lönös érzés a félig nyitott kék­szemekbe bámulni. Itt az egész törzset ís látjuk, a melfsö test­felületet eltávolították, hogv be­tekintés nyiliék az emberi test gépezetének felépítésébe, a belső szervekre. A gyűjtemény egyik legújabb, most elkészült darab­ja, preparálását a háború aka­dályozta meg annakidején. Akad még a gvüjteménvhen néhány csecsemő ís, odafenn a •műhelyben* pedig most «doI­gozzák fel* az eddig látott leg­nagyobb vizfeiü csecsemő tete­mét, koponvájának térfogata a görögdinnyéét Is túlszárnyalja. Minek nevezzük ezeket az egyedü fállő készítményeket 7 Nem mondhatjuk, hogy élet­hűek. hiszen nem u'áazatok. nem mondhatjuk, hogy élők. mert évek óta halottak. Mú­miák? Tutenkámen öröksége — Nem múmiák — adja meg a választ a professzor. — A régi egyiptomiak bebalzsamozott mú­miái összeszáradlak, ma már nem igen lehet például haj­dani arcvonásaikra következtet­ni. Az azóta eltelt nárezer év óta a halottak élethű me?«r, sének tudománya sokat fejlő­dött. de amint a tizegvnéhám évvel ezelőtt készült és ttt is látható preparátumok mutatják, még a legutóbbi évtizedekben sem érte et a tökéletesség fokát Megtudjuk ezután, hogy a gyűjtemény uj darabíai a pro­fesszor hosszú kísérlete! rek gredményel, amíg 1934-ben fel­fedezte az uj eljárás módját, a naraflnnal való fmpregnátást. Bécsben egyide'g hasonló kísér­letek folytak, de nem vezettek ily eredményre. Jelenleg se­hol a világon nem láthatók tlven tökéletes preparátumok, amelyek ha el Is érik a mú­miák korát, megmaradnak mai állapotukban. A tökéletes orvos­kéDZéüéri Nagv elismeréssel nvílalkozik a professzor közvetlen munka­társairól, dr. Nagy István in­tézeti tanárról, Benczik Mlhálv. Kozma Márta, Czlpot Zoltán és Nagy Sándor orvosjelölfekrőt. illetve orwwtanha'TgafőVról Részletesebbet el-'árásá-ó' nem mondhat ef, ami természetes is. Szabadalma nincsen, amint mondja, nem is ldván szerezni Non pikáns, hátborzongató mu­tatványnak va'ó készít mén vekért dolgozik, hanem azért, hogy az orvosképzést löké'etes anatómiai gyűjtemény összeállításával a lehelő legmagasabb fokra emel­je. Szeged dolgozói pedig büsz­kék 'ehetnek arra. hogy váro­suk falai között í ven virágra­szótó eredménvekre jutott az uj magyar tudomány * , A rendkívül érdekes gyűjte­mény egyébként még az ősszei megnyílik a nagyközönség szá­mára is. r Enelc a szabadságról SzepfemSisrlsen resitfezi meg a K'OSz első országos kongresszusát Csaknem minden európai ország elküldi kisiparos képviselőjét A Kisiparosok Országos Sza- kongresszus iránt, amelyen egyébként Görögország és Spa­nyolország kisiparosai is meg­jelennek. akik minden terror ellenére feuu akarják tartani FOelárutlIó: STRASSER GYÖRGYIVÉ Siejed, BajcsyZsüinszkT-u. Í6. Telefon: 6-59 hadszervezete (KlOSz) sziép­tember 3-án és 4-én rendezd meg Buaupestén első országos kongresszusát. Európa legkü­lönbözőbb országainak kézmű- a baplatót a demokratikus iparosai részérőt Is hatalmas országi* kisiparosságával. A érdek]öoés nyilvánul meg e|mag3ar kisiparosnak pedig a kongresszuson alkalma lesz arra. hogy tönb és eredménye­sebb termelése érdekében "ki­mélyítse a múltban sok hi­ányosságot mutató nemzetközi Í kapcsolatait. A KIOSz s kongresszussal egyidőben nyitja meg kiállítá­sát az országos árumintavásár keretében. A szeptember 3— ' 13-ig tartó leiáliitáson « kis­iparosságnak módja lesz arra. hogy nunóségt termelvényeit megfelelő keretben bemutassa. Hefviség^gényiéseket a szak­I osztályon keresztül kell beje­| ientent, EZŐKÉMIA Szárnyalj, óh, Gondolat Bátran és szabadon. Most nem figyel reád A zord csendőrszurony. Hirdessed zengve most A napnál fényesebben: A börtön véget ért S az ember újra emberi Az ámokfutó végzet Gyilkolni már kifáradt. Nincs fajimithosz többé S nincsen büntetőszázad! A föld sok vért Ivott már. Megcsömörlött a gvomra. óh, támadj Gondolat, fel, Szárnyalva és ujjongvaI Sokáig néma voltál. Letörlek és erestél. De most győztesen zengjed, Hogy minden ember testvért A zsarnok porba hullott Es szétfoszlott előtted. Most már Te győzöl mindig A régi; soha többelI Minden ember egyenlő Es véget ér a rabság I Üdvözlégy őh, Nagy Eszme: Testvériség, Szabadsági JfiCSAl ANDOK FERENC 99 Eifen Gerő, a vasutas miniszter4' % A MAV az ország első éfüzeme Irha'unk a MAV-rót hősköl­teményt, hasábokon zenghetjük dicsőségét, mindennél ékesebben beszélnek a tények: mit jelent ma a Magvar Állam Vasutak a gyakorlatban? Szinte álom­szerű a fejlődésnek az a hatal­mas mérve, ami a magv ar vas­ntforgalmat Jellemzi. Szédítő tempó a munkaütemben, hogy a magvar dolgozók minél gyor­sabb, kényelmesebb összekötte­tést kapjanak, a magyar föld terméke és InorcHckel minél gyorsabban juthassanak Ci ren­deltetési helyükre. Hogyan utaz­tunk három éwet ezelőtt és hogyan ntazunk ma? A különb­ség óriási Akkor roncskocsik­han Pesltöt Szegedig 12 óra hosszáig döcögő »szerelvénv« kínozta az utast. Ma tetszés sze­rint válogathatunk expressz- és gyorsvonatokban, gvorsmofor­vona'okban. áramvonalas és se­bcsvo-ia'okban, sinaufobnszban és a személy- és motorvonatok főmke'egében. A hosszujáratn szerelvényeken étkezőkocsi és a legújabban bevezetett és nagy­szerűen bevált étszolgáfa.fí ko­csik különösen most a k.á"iku­lás napokban kiváló szofeála­lot fpsznpk. A MAV közegpi vég­te'enül udvariasak, készségesek és ami a legfőbb prénve a MAV-nak, vonatat pontosok és psak elvétve fordulnak elő ké­sések. Ez mind azt bizonvitja, hogv a MJV irányítását jó és szakértő kezek végzik. A nagy­szerű Intézmény valamennyi taaja büszke-éggel tekint veze­tőiére, a nagy vasutas minisz­terre, akinek köszönhető, hogy a MAV ilyen rövid Idő alatt a romokból reorganizálta ma­git. Pedig még sok a tenni­való. Mozdony- és kocsiparkunk további erős fejlesztése a há­roméves terv egyik pillére. A külföldi kocsik nagyrészc visz­szatért hazájába és ezeket kel­lett — egvelőre — csak sze­mélyszál'ltásra használható te­herkocsikkal pótolni, amelyek­ben padokat heíveztek el. A hldénl'ések és egyéb műtárgyak építése szakadatlanul és rend­szeresen folyik, az épületeket tatarozzák, a bombasérült épü­leteket Is egvre gyorsabb tem­nólvan Javítják. A munka lázá­ban ég az egész magyar vas­utasság. A legkisebb őrháztól a nagy vidéki állomásokig min­denütt a munkát dicsőítő felira­tok hirdetik a MAV-doIgozók készségét, munkásságát. Majd­nem minden állomás egvik épü­letén és Igen sok őrházon ol­vasható 9 feürás: 9Éljen Gerő Ernő, a vasutas miniszter.* Cegléden példáut a szépen par­kírozott pálvaudvari épületen olvastuk a következő fclirásó­sokat: »A munka becsület« "Miénk a föld. Miénk a gyár. Miénk az Iskola.* *A munka­verseny a bároméves terv mo­torja.* A MAV feliát az ország egvik legnagyobb élflzeme és tudja jól, hogy zavartalan müködé-é­vel áll vagy bakik %az ország ellátása. f!s ennek a hatalmas nemzeti feladatnak maradékta­lanul eleget Is tesz. A vasutak menetrendjéből megállapítható, hogy ugy szervezték meg a for­galmat, hogy lehetőleg az az ország doígo7Ő?r>ek érdekeit szolgálja. Igv például a gyors­vonatokhoz mindenütt meg van a megfelelő összeköttetés, vagy a másodrendű vonalakon a mel­lékvonalakhoz va'ó csatlakozás. A vonatokat általában erősen igényheveszfk, valamennyi vo­nal könnyen elbírna fováfrfrf vonatpárokat A »me'ósok« ha­misítatlan közlekedési eszköze a személyvonat, ha menetideie lassú is, de fontossága annál nagvobb. mert ez gvü'tl össze és szánitja a nuinknhe'vrkre a dolgozókat, a tanyaviMglxSt a városokba a parasztságot. A MAV-nak ez m'nt üzlet Is a leg­kifizetőbb. mert a nagvszerű gyorsvonatokat nagv szá-mPk­ban a szabadjeggvet utazók ve­szik Igénvbe, akiktőt sokszor a rendes menefáret fizető utas sem tud ükök elvhez jutni A lényeg az. hogy közlekedé­sünk esodá'atos eredményei mindennél ékesebben bizonyít­ják, hogv a nvugatl hatalmak kiálthatnak ránk kigyót-békát, mi mégl"? a dolgozók, a haladók Magyarországa vagyunk és eb­ben igen nagy része van a mi épitő nagy miniszterünknek, Gerő elvtársnak. MAFIRT Széchenyi HIRfiDÓ MOZI Még 2 napig játszik, va­sárnap és hétfőn utoljára! Előadások éélelCtt 10-tői 2-if fclytatő!a»osak! Ejsynéps 1 forintos hely­árak! HÍRADÓK! RIPORTOK! AKTUALITÁSOK! Ntmzfttkfiil soortcseményekl Szines, zenés rajzfilm! Is­meretterjesztő fculturfiiml

Next

/
Thumbnails
Contents