Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-19 / 190. szám

I. évi. 190. szint ARA M FILLÉR Rákosi elvtárs augusztus 20-i kecskeméti beszédét a rádió délután 6 órakor közvetíti Firtszemzetelrk utmzzék o* a csoportos hallgatást Szered. 1943 mgasztus 19. CsütiMI Moszkvában a hét végére döntésre számítanak Berlin, augusztus 18. A ber­lini rádió jelenti, hogy lon­doni diplomáciai körök és a washingtoni tudósilök vélemé­nye szerint csütörtökön vagy pénteken további megbeszélé­sekre kerül sor Molotov és a három nyugati hatalom moszk­vai képviselői között. Ugy vé­lik, hogv ez [esz nz utolsó találkozás és a hét vécére dön­tésre is lehet számítani. ' l.ninUm! it'iploiráe'a* körök­ben általános a mc««nőző­űés, hogv a megbeszélések­nek edrttjif eredménye Jó. Dacfos nagy beszéde a parlamentben Kedden éjjel a francia kép­viselőház 335 szavazattal 205 tílenébén ugy döntött, hogv a pénzügyi reformtervet nem kell Jóváhagyás végett benyújtani a parlamentnek A vita legkiemelkedőbb morzjwa'a dihím nagyha­lásu beszéd* volt Ezt megelőző/m a miniszterel­nök kijelentette, hogy ha a képvíselőh.'.z nem fogadia ei ff kormány javaslatát az ere­deti szövegben, akkor kipteten feladatát megoldani. Ezzel hallgatólagosan felvetette a bizalmi kérdési. Duclos beszédét a szocialis­ta padsorokhői- nagy figyelem­mel hallgatták, ennek elle­nére valamennyien a kommu­nista javaslat ellen szavaztak. Ötvenkilenc képviselő nem vett részt a szavazásban. Frnuc'anrsziis területén ájult erővel lá»í«Viak fel a kormánv lelF-a'a'ma cí­leni f'lfakozá itiecrVahrak. A számos heiven megvalósuft szakszervezeti egvség azt bí­zón v'tia, hogv a francia mun­kásság elszánta magát a ren­deleti törvényhozás elleni to­vábbi harcra A párizskörnvékl repülőgépgyár COO alkalma­zottja tüntetett a pénzügymi­nisztérium előtt. A francia re­pülőgépiparban egyébként na­pok óta nagyszabású eíboesá­tások fpivnh'K, mert felemel­ték az amerikai repülőgép­behozatalt. Növekszik a Irancia dolgozók nyomora A munKásség most már nemcsak a Reynaud-féie telj­hatalom eilen tiltakozik, ha­nem a francia ipar kiszolgál­ta lása ellen is felvette a küz­delmet. Marseilleben több gyár mun­kássága figyelmeztető sztrájk­ba ié|>ett, a vilíamostársaság alkalmazottai pedig csütörtö­kön 24 órás sztrájkba kezde­nek a többi városi üzemek dolgozóival együtt. Igv tehát csülörfÖKÖn teliesen megbénul Marseille közlekedése Ha­sonló tüntetések és figyelmez­tető sztráiKok zaiioltak le a többi kikötővárosokban is. A Hnmanilé szerdai száma Irámutnl arra. hogv a kommunistáknak a kor­mányból való eltávolító'-a éta növekszik a rt* Igezök nvftmo-u-á?a Értheti, hogy IIven körfl'ménvek közöli a kormány tél az áVa'önos vá­lasztások megadásától­Amióta az uj kormány árcsök­kentő politikája elkezdődölt, a Jiusárak 100 frankkai emel­kedtek. A szakszervezetek kö­vetelik a kormánytól, liogy ve­gye revízió alá a mezőgazda­sági árakat, amire Ígéretet is kaptak. Egy munkásküldöttség­nek a miniszterelnök azt a választ adta, hogy talán szep­temberben lehet valamit tenni az árleszállítás terén. De ha a nagybirtokosok kérik az árak felemelését, akkor a minisz­terelnök nem késik az igenlő válasszal. Megkezdődik a választási hadjárat Amerikában Newyork, augusztus 18. De­wcy, a köztársasági párt el­nökjelöltje szeptember 1-éű kezdi meg' választási hadjára­tát. Truman szeptember 6-át tűzte ki választási hadjáratá­nak kezdőpontjául. Dewey az úgynevezett független szavazók megnyerésére törekszik. Füg­getlen szavazóknak azokat ne­vezik Amerikában, akik a párt­beli megkötöttségükre való te­kintet nélkül szabadon adják le szavazatukat és eddigi ta­pasztalatok szerint alaposan befolyásolják a mérleg nyel­vét. Az amerikaellenes Cselek­ményeket vizsgáló bizottság el­határozta, hogy C ham bet, a Time and Tide folyóirat áltat Alga Hiss volt kormánytiszt­viselő ellen emelt vádak ügyé­ben az igazság felderítésére igény be veszik » lm ugság­le'eplezögépef. egy uj ame­rikai szabadalmat". A gép mibenlétéről azonban az amerikai rádió jelentésében semmit sem árut el. Ez lesz az első eset, hogy e gép • perrend tartá sstzerü« érvény­hez jut az amerikai igazság­szolgáltatásban. Bevin titkos megállapo­dása az arabokkal Nuri Assaid tábornok, iraki politikus legutóbb megjelent könyvében beszámol az angol kormánynak az iraki szerződés reviziójakor a mult év decem­berében az iraki küldöttséggel kötött megállapodásáról Pa­lesztin^ ügyében. A könvv nem közét részleteket az értekez­letről, csak annyit mond. hogy a megbeszélésen eífogadótt terv teljes elégtételt ad a pa­lesztinai araboknak s általá­ban az arab népeknek. A haláron, sstöUéfs Könben Agyonlőtték a jugoszláv nemzeti hadsereg volt vezérkari főnökéi Fokozódik Tito és társainak terrorja Jugoszláviában Belgrád, augusztus 18. Hi­vatalosan jelentették, hogy Jovanovics tábornokot a ju­goszláv nemzeti felszabadí­tó hadsereg volt vezérkari főnökét a határőrök agvon­tőtték. amikor Románia fe'é igyekébe't menekülni. A tá­bornok egyik társát szintén megölték, egy harmadik s e­métynek sikerült elmenekül­nie, Pelricsevics vezérkari őrnagyot elfogták. A jugoszláv belügyminisz­térium jelentése szerint az eset auguszus 12-re viqra­dő éjszaka' Versec kőzetében történt. Ujabb közlés sze­rint Jovanovics meggyUkott társa a nodicai állami bir­tok igazgatója, SzvetHk Arabjac vott. Beavatott kö­rök szerint egyikük sem ér­tett egyet a mostani jugo­szláv politikával és helye­sették a tájékoztató iroda közleményét, ezért akartaid kiszökni a határon. Kf'itlőtdi kommunisták tiltakozása Tito politikája elten Teodor Balk, n neves jugo­szláv iró nyiltievélben élesen elitélte a legutóbbi belgrádi kongresszus szellemét. A szocializmust nem lehel felépilenl a tnmmuntóla or­szágok és demokratikus erfih testvért közösségén ktvftl. " A Franciaországban élő jugo­szláv kommunisták szervezető élesen elitéit Tito politikáját és kifejezésre juttatja elisme­rését a tájékoztató iroda birá­fata felett. A prágai jugoszláv nagykövetség személyzete a JuKP-hoz intézett levefe értel­mében ál'ást foglal Tito poli­tikája ellen. A levél a legha* tározottnbhan Hltakozlk az el­len a magatartás ellen, ameij a marxizmns-fenlntenus alap> elveinek elárulását jelenti. A Duna visszavonhatatlanul a dunai népeké Befe'ezés előtl a belgrádi konferencia — Az imperialista hatalmak véglep vereséget szenvedfek A Duna-érlekczieten vészt­vevő országok képviselőinek felszólalójával szerdán lezaj­lott az értekezlet munkásának utolsóelőtti szakasza. Délután sor került a szavazásra s va­lószínűleg az uj Duna-alkot­mány aláírására is. Az u| Duna "alkotmány, •méhnek a szovjet lervezel az atapja, megszünteti azt az ígaz-ágtalan állapotot, amikor a fínna feleli nem a őmiaii népek, hanem az angol, francia hatalmak uralkodtak. Az értekezlet során a nyu­gati hatalmak kiküldöttei min­dent elkövettek, hogy fenntart­sák nz imperialista hatalmak régi kiváltságalt, azonban az értekezleten teljes egészéhen győzedelmeskedett a nének egveníogtíságán és függetlensé­gén alapuló baráti együttmű­ködés szelleme. A szerdai ülésen Visinszkij szoviet kiküldött heiefenfette: bír a kflItt«vtmlntózf er el; ta­nácsa két "za-azalnt btóto­sllott a SzovMimiltAnak a Dnna-t>1z«tts1i«tai, a Szov­jcnrc'ó Ifsz'clolhen tartva a dona' or®z4".ok c-enlAcé-é­nek elvét, lemond' erről a fo«iá-*sf és a Dm-a-fv~»o"*ág­h-«Ti a «-"Ov»etu"'út és Srov­Je'-lTira'rát cat; egy tag íofli képv^elnf. Ezután az Egyesült Államok, Anplto és Franciaország kéo­vhelői kijelentették, hogv rom írják aíá az ui alkotmányt és érvén eben levőnek tekintik az 1921-es Duna-egvezménvt. Az angolszász zsoldban á'ió Oszt­rák reakció bénviselőie szin­tén jogfenntartással élt. A dunai országok megbízot­tal sorban válaszoltak az an­golszászok ki ie leölései re. Mom/r Erik hangoztatta, hogy a dunamenti államok a leghatározottabban visszauta­sítják azokat az imperialista törekvése cet, amelyek a nyu­gati országok képviselői részé­iről a Duna értekezleten állan­dóan megnyilvánultak. Az uj alkotmány megfelel ff dunai népek érdeUeinelc és más né­pek érdekeinek is, amelyek a Dunán szabadon akarnak ha­józni. A román, Csehszlovák és bolgár leküldött is hasonló ér­telemben szólalt fel. majd a vitát Visinszkij beszéde zárta be. Wnszkíi: Az ui dunai alkolmáry haladó e? vakén épül (el Visinszkij mindenekelőtt megállapította: nem felel meg a valőságnaz az amerikai ál­lítás, mintha az értekezlet többsége a nyugati hatalmak­nak egyetlen" iavasfatát sem vette volna tekintetbe. Az uj alkotmány 7., 17.. 19. és 46. pontía maidnem szószerint áz amerikai szöveget tartalmazza. Ugyanígy átvette* egy Tranda módosító indítványt ís. Mi az oka mégis ezeknek az állítá­soknak? Az, hogv a nyugati hatalmak kiküldöttet ezekkel próbáltak igazolni, miért von­ták kétségbe az ui dunai meg­állapodás jogosságát. Vissza keíi utasítani azt a bírálatot ís. hogv az uj alkofmánv nem hiztositíii a dunai hajózás sza­badságát. A hajózás szabad­sálát biztosítja az uj alkot­mány számos rxmtin. Vé-V-éhaf ásulS le-főbb htólo­síiiéka az a tény, hogy az uj tfnnal Mzoit.,á«b»u o parti áJ'amok liénvfselőt vesznek, reszt. Az uf (Vnnat alkofmánv — mondotta ~ hahuVó elveken épül feL A független állami életre éb­redt dunai államok megtalál­ták azt az utat, amelv életbe­vágó érdekeiknek megfelel. A Szovjetunió üdvözli az ui du­nai egyezményt, amely vissza­állítja a dunai népek és a vi­lág minden békés országának jogait és javít szolgálja. Visinszkij beszéde ulán az értékeiét az ülést délutánra halasztotta, amikor sor került a szavazásra.. A szavazásban Anglta és Franciaország kén­viselői nem vettek részt. Áz értekezlet az általános bizott­ság óitai efforn'tott ni D'<nn­nlkofmánvtervcetct 7:1 n-Snv­j>an általánosságban és részle­teiben is elfogadta. Magvarurszig nevei** Mol­nár Erii, Románia nevében Anna Pauker, Szovfcl-flkrap na nevében Raranovszk'f, Cselt srlováVa képviseleté­ben ülement"* és végül ln­joszláv'a részéről Bebfer. Anglia, az Egyesült Államok és Franctaors-zéig képviselőt nem jelentek meg az aláírás­nál. A á:rlák a duna' eavezményt Szerdán este 7 órakor ReJ- alkotmányt. gráJban a Koiarcsev-egyete­men, ahol az ui Duna-értekez­letet tartották, ünnepélyes ke­retek között aláírták a' Duna­Elsőnek a Szovjetunió ne­vében Visinszik'j 'rta alá, Bulgária nevében Kameuov, 9 Srovtalmitó Berlin nvugali Pirosságát ís segíti Keílkov vezérezredes, Kelet­Berlin városparancsnoka 60 ezer tonna szenet utalt ld Iío­let-BerEn lakossága számára Berlin szovjet övezetének la­kosságán kívül a ldutalt szén­ből ugyanannyi mennyiséget kapnak a nyugati övezetek azon lakosai, alík élelmiszerjegyüket a keleti övezetben Jelentették be. Ezenkívül rendkivüB 1 ki­lőgram tisztet is kiutalt a la­kosság számára. Országúti sedéty hefv»lef állit lel a Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt az egész ország terü'etén országúti segélyhelyeket állít fel. A se­gélyhelyeket egymástól 10—15 kilóméter távolságban ' álü'ják fel és a tervek szerint ez év vé­géig 170 segélyhelyet létesíte­nek a főútvonalak mellett. A seeélvhelyek laktanyákban, vendéglőkben, gyógyszertárak­ban lesznek elhelyezve és az országutakon feltűnő jeiző'á!)­lák mutatják a közeli segélyhe­lyek állomásait. A jövő évben négyszázra emelik a segélyhe­lyek számát

Next

/
Thumbnails
Contents