Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-18 / 163. szám

6 u f, f, m a Ü 5? a h 11 k s 7. a 4. Vasárnap, 1918 julius TANUL A VAROS „Ami eddig sziv és lelkesedés volt, most öntudattá és tudássá válik bennünk" A következő láncszem: nz Oktatás — szögezte le nem­régen a dolgozó magyar nép vezére. Rákosi Mátyás elvtárs. — •Azóta a szemináriumok tiz­en-ci Indul lak i\i országban és megkezdődött a tagság ideo­lógiai színvonalának emelése. Szeged sem marao le ebben a nemes versenyben, hivatal­ban. üzemben, műhelyben, vil­lamoson, utcán, mindenki, min­denütt — tnnul. „Uf dolgokról haliunk itt..." I)r. Tóköly József OTl-ügy­vezetóhetyettes az OTÍTalkal­mazottak szemináriumának hallgatója. Most végez először szemináriumot. — Mint értelmiségi dolgozó — mondja — most látom iga­zán. milyen hiányokat pótol ez a szeminárium, amelyen megismerkedünk a marxizmus­leninizmus alapvető jgnz.ságal­vni. Egészen uj dolgokról hal­lunk itt. látókörünk kisnéiosfil ós most érijük meg annak a harcnak jeléntőségét, amelyet a munkásság folytat minden tfolgozó. közte a mi é let szín­vonalunk emeléséért Ls. Miért tanul a kiskeres­kedő Megyei! t'út kiskereskedő a KlSOSz-ban nemrég megindult szemináriumot hallgatja, az átvett anyag alapján éppen ön­álló előadást koszit már, ami­kor benyitunk hozzá, -— A kiskereskedő — Álla­pítja meg — azért tanul, hogy a demokratikus társadalom hasznos tagja lehessen. Lenin elvtárs nzt mondotta, hogv a munkafolyamat akkor végződik be, nmikor a termelt javak Wjulnak n fogyasztóhoz. Gon­dolunk ugyanekkor Rákosi elv­társ szavaira ls, aki leszögezte, milyen fonlos szerepe van a kiskereskedelemnek ebben nz országban. A szemináriumon tehát még jobban felismeri ük osztályheíyzelünkot és megis­merkedünk annak a pártnak oél'lri tűzéseivel, ameiy mint Még ma ls emlékszem ax öreg falusi doktorra. Gyermek­koromban. amikor lázrózsás arccai feküdtem az ágyban, mindig betoppant. Rő, nagy­kockás bricseszélxMi olyan be­nyomást. mini egy mozgó sakk­tábla kellett. Kis bajusza értel­mesen bujt meg szája fölött, rilkás fehéredő haja csapzott volt és apró, fekete szemei villogtak, mint bogarak a fű­ben. Első szava az ajtóban ez volt­— Pajti, kinn maradsz! A küszöbön lihegő drót­szőrű fok s 7.1 Ilyenkor megér­tette n szót. Fejét féloldalt hnitolla megcsóválta farkát és ttsztességtudóan hátrált n be­csukódó njló ciői. A doktor megvizsgált Sze-! retó gyöngédséggel szokta mon­dani - Dugd ki a nyelvedet ' fiacskám I Amikor elkészült, felkelt.' Vei le botját és füttyentett a kutyának Az boldog csaholás­sal szegődött nyomába. Na­gyon jó barátok voltuk ők kel­Később már én jártam a doktorhoz, a domboldalt vil­lába. a falu felett. Húszezer •kötetnyi könyviárat mondha­tott magáénak. Itt lapozgattam egész nap és néha fél' éjsza­kukat elbeszélgettünk költők­ről. könyvekről, irodalomról.} A doktor büszkén mutogatta i minden dolgozóé, egyben a mi pártunk ls. A fó pvp holtig tanul Borsodi Péter házfelügyelő a Juhász Gyula-utcában. Sze­gényes kis szobácskájánnk fa­lán Sztálin- és Rákosi-képek, asztala tele oktatási fűzetek­keL, amelyekből éppen jegyze­teket készít. — Hatvanöléves multam — mondja fiatalos frissességgel —. av még állandóan tanulok. Tisztában keli lennünk pár­tunk célkitűzéseivel, helvesen keli látnunk és értékelnünk a politikai helyzetet. Nagv bér­házakban szinte futótűzként terjed a rémhír ís: amióta szemináriumra járók, sikere­sen tudok közi leni minden rémhír és elégedetlenkedés el­len. Hiszen mint házfelügyelő igen sok embert ismerek. „Most máf helytállók pártomért" Molnár Erreíic posta! kéz­besítő szintén ebben látja a szeminárium legfőbb jelentő­ségét. — Most már helyt tudok dllnl pártomért bármi rossz­Indulattal. kifogással szem­ben. amellyel gyakran talál­kozom az emberek között. Ami eddig szív és lelkesedés volt. az most öntudattá és tudássá válik bennünk. Heti egv óra nem sok. mégis ugy érzem, bogy egy hónap alatt többet és hasznosabbat tanultam, mint edtfig nz iskolában és az életben. Tanul az ujitó Is Berta József. ír Dohánygyár u Utója számára már nem új­donság a szeminírium. Szak­szervezet! Iskolát végzett és régi munkása a moztralorrma'k. — Mégsem lehet soha eleget tanulni — mosolyog — és bi­zony most ls estenkínt újra meg u.jra elolvasom az egve­sfiléd kongresszusról szóló fü­zelet. A helyes elméleti okta­tás. a tagok ideológiai kép­zettsége a párt minden sike­réneik és balsikerének mér­céje. Intő példa számiunkra Jugoszlávia, ahol Az elmétotf képzés hiánya. Wietve a hely­telen és rosszul alkalmazott elmélet a dolgozó n6pet az imperializmus Karját felé so­dorja. öntudatra ébréé aZ értelmiség Dr. Czárják Lajos törvény­széki Jegyző bárói vízsg-ira ké­szül. de azért szorgalmas hnti~­gatója az igazságügyi alkalma­zottak szemináriumának. — Az értelmiség — mondja — sokáig tétlen szemlélő je volt a munkásság harcának és va­lami ingadozás mindvégig meg­maradt benne. Most, p sze­mináriumon öntudatra ébre­dünk. megismerjük a marxiz­mus-leninizmus alapvető igaz­ságait. ezáltal pedig a dolgozó nép harcának érteimét, amely­ben most már srivvoHéiekkel mt ls résrtveszünk. Oktatást fözet az akta­csomón Feliér Ildikó városi tlsxtvl­selő Íróasztal ín «z akták mei-1 lett a szemináriumi füzetek is ott hevernek. — Szabaa időmben tanulok — magyarázza — de néha Itt Ls akad egy-egy üres perc és akkor jó. ha kéznél van­nak. A mozgalomban eddig is szívesen vettem részi a magam módián, kulturmunkával, de annak ff jelentőségét, hogy párttag, csak most értem meg igazán Tanulás közben tanul­tam meg nzt is. miért kell ta­nulnunk, hiszen tgy válunk igazán minőségi párttá, amely a dolconó nép harcát vezetni tudja Szeminárium — hajnalban Szilád* Sándor MAV-fök*­tauz az utazó személyzethez tartozik ós egésznapi mun­kája előtt, a kora reggelt órák­ban hallgat szemináriumot. — Boldogok vagyunk — mondja — hogy a* elméleti tudás megszerzésével ml is pártunk hiircos tagjaivá lehe­lünk. A felszabadulás után mi vasutasok nitty munkát végez­tünk az ujjképitfa terén és munkaversenyben állunk még ma íj. De hogy tm ennek az újjáépítésnek és munfcaver­senvnek mélyebb értelme. Je­lentősége. arra most döbbe­nünk rá. Munkakedvet kap a kisiparos Rubinfalvi Micsa lakatos a Belváros II. szemináriumára Jár. Elmondja, hogv rajta kl­\'üi még mintegy 70 kisiparos hallgat szemináriumot. — Ma már világos — álla­pltja meg —. hol o helye a kisiparosnak mint kétkéri dol­gozónak A nagytőke nyomasz­tó bcfolyá-sátói megszabadulva egészséges szövetkezetekben tömörülve hasznos építői aka­runk lenni ax országnak. Az az elméleti tudás, fimelvet a szeminárium ad. mógínkább növeld munkakedvünket és fel­tárja előttünk a jobb jövő ler hetőségoit. önkritika, pártfegyeíem Dr. Kaufmann Imre orvos rendelőjének asztalát valóság­gal felvetik Marx. Sztálin, Rá­kosi müvei, ydros-tedejü propa­gandafeiadísal. — A szeminárium mejlett rengeteget olvasok ls — mond­. mert Igen sofc hiányt h pótolnom. A Szociálde­mokrata Párt. amelynek tagja voltam, teljesen figyelmen kí­vül hagyta a marxl-íenJnl el­méletet "és a benne tömörült érteimírég magárat hozott pol­gárt Ideológiáját egyáltalában nem Igyekezett álválloztatnt. Most uj világszemlélet tárult fel előliem, amely nélkül nem lehetnék hasznos tagja a szo­cializmust énitft pártnak. Ezen­kívül önkritikára, pártfegye­lemre nevel n szeminárium. még as egyesülés után is elvár Úsztatta egymástól. Aki mindennap ím elhallgatná... Kónya Józset városi aítkrt már több szemináriumot hall­ga tott az SzDP-ben. mórt így vélekedik: — Marxi-lenini LanltAs nél­kül semmi eddiginek nem vett értelme, most tanulok elősző® olyat, amit megmagyarázza szá­momra a világot és az esemé­nyeké!. Iparkodom, hogy ml­nóx jobban képezzem magara. Nagyon szeretem a szeminá­riumot ós nemcsak hetente egyszer, de mindem top is el­hallgatnám két órát, mert meg­tanulom. hogy ez oz a párt. amely a mfés mindnyáinnü emberibb életéért küzd Szécsl János gázgyári mun­kás egyik leirsrorgaimasaba hallgatója az üzemi szerjfinA­rfunmak. A mtmkisosítály fegyvere — Osztályom harcának ér­telmét tudatosítja bennem « szeminárium — mondja. — A* oktatás elhanyagolására elret­tentő példa Jugoszlávia, ne­künk vigyáznunk kefl. hogy pártunk he forrjon össze a tömegekkel, hanem vezess* azokat, valóban élcsapat le­gyen. Ez azonban csak akko® féhet. ha minden tagja az el­méiéit színvonal magaslatin áll A marxista-leninista td'oa* lógia olyan fegyver nekünk, a munkásságnak kezében, ame­lyet többé soha. semiíyen re­akció vagv fasizmus n<-m üt­het ki belőle így tanul, szerzi meg va'/y bő vili szocialista tudását a va­ros minden rétegbeli dolgo­zója. Es ez ff tanulást ED a la­kit ja majd Ki azt a gárdái, amely ldvatott lesz a szódat iz­must a magyar, földön meg­valódtanl. CSILLÁROK, lánclcmoeefe, háztartást készüléket^, sre­relési anyagok és szere!!.* nuinlcá latok frnn'ásá j Kölcsev-utea 4 JL doktor és kiaty"ája bibliofil Goethe-sorozatát. — Tuaja uram — mondta, mert akkor mér nem tegezett —, hogy ezért egyetemi hall­gató koromban egy fél évig uem ellem? Szép napok vollak. Azután elutaztam és csak a világégés után jutottam Ismét a tájra. A faluban alig találtam ép há­zat Rohantam a doktorhoz. Villáját ugy láttam, nem érte találat. Berontottam az ajtón. A Inksfs feldúlva, jti fosztva. Az öreg doktor maga állt a félig üres szobában. Rezig­nált mosollyal mutatott a kőn yvespotera. Megdöbbentem. A könyvek háromnegyede hiányzott. A megmaradlak ís sárosan, mocs­kosan, összetépve timasztgat­ták egymást — Goethe... — motyogta szinte zavarodottan az öreg — ... németek vollak. Goethe népe. Felégették, kenveret pi­rítottak a tüzénél. Németéit... Hangiában izzott a gyűlö­let. Aztán hirtelen felcsillant a szeme. — Várjon, valamit megmen­tettem t — mondta és ravasz­kás mosollyal orrára tűzte szemüvegét." — Ennek most jobban örülök, mint annakide­jén az egész könyvtárnak. Megmutatta Dugonics Etel­káiénak első. eredeti 3dadása volt. — Ezt már s rtrbff Is ma­gammai viszem — tette hozzá olyan hangon, mintha máris a saját temetésére indulna, hóna alatt a könyvvel. Ugatást hallottam. A küszö­bön megjelent Pajti. — Látja, ezért még hálás is vagyok a sorsnak — mondta felvidulva ff doktor. — Meg­hagvta nekem Paitit. hogy to­vábbra is 'óbnri-rosszban egvűtt 'együnk. Egv szakadt ruhám van. egy Pét csizmám, egy nyolcad * könyvtáram, de vnn egy egész kút vám. Ez pedig sokat Jelent Csak ax hídja, akinek kutyája van — tette hozzá titokzatosan. • Néhány hónap fett ei azóta Közben csunva világ köszön­tött a falura A csehszlovák reakció most sem akarta be­látni. hogv a német csaoá'ok­kai egvútt a fali és nemzeti­ségi megkülönböztetésnek is el kellett tűnnie erről n földről. Százával, ezrével Indultak neki n családok a határnak. kis mo­tyóvol. siyő gyermekekkel. A halárvárosban jártam ak­koriban egy alkalommal, már a folyón innen. A főutcán nagy csődületet láttam. Odasiettem. Mi történt? — A 81 nwbaaiotyí 1 itasok Országos Antifasiszta Szövet­ségének szegedi főcsoport}* | J | _ icéri pártmunkás tagjait, tiogyi végül pedig elmossa art a fel- \ névjegyzékbe való vétet véget! sőbb- és alsóbbrcnduségi ér-1 hétfőn délután Irodájukba* zést amely ax MDP tagjait' személyesen Jelentkezzenek. n •v.r^jiyawtfljawlia^ a- —-f Láttáin magam előtt. Megj^ bandukol Pajtival az ismeret­len városban, nem tudja hová, kihez tartson. A könyvekre gondoi éi Dugonics Etelkájá­ra. amelyet akkor megmentett, most pedig mégis ott kejietf hagynia De n romban tnegvf­g nsztalódük, hiszen mellett® aktat a kutya. — Csak egy kutyát (párolt el az autó — világosllott fel ax egj-ik lolukodó. — Ha semmi, akkor miért néziik? — fortyant fel bennem a düh és én ls előrefurakod­tam. A kutva az úttest szélén feküdt, kinyúlva Valaki föléje hajolt. Orvosi műszeres táská­ját maga mellé tette, leguggolt és gumicsöves fülhallgatóját, amellyel a szívverést szokták hallgatni az orvosok, a véres szőrök közé túrta. Sokáig ugy maradt, hall-atózott. Kopott, kockás ruhájában a dokiorra emlékeztetett, n kutya ís drőt­szőrü fokszi lehetett. Ha nem tudtam volna, hogv mindket­ten a folyón lul vannak, talán gyanút ls fogtam volna. Néhány perc múlva a kis. kövérkés ember felállt Sokáig esóválta lehorgasztott feiét. azután szétnézett Megláttam az arcát amelyen valami ki­mondhatatlan fájdalom ült. Ugy éreztem, hogy elhagy n vér. A doktor volt. A doktor, akit 24 órán belüli távozásra szólítottak fel és miután nem ment. mert nem tiídotl köny­veibői egv tízkilós csomagot összeválogatni, kis orvosi tás­kájával és kutyájával együtt áttették a határon. Azután auió tülköl. A kuty* leszalad a járdáról, a fék fej­övéit egy fájdalmas von;tál, Maid csend. Pajti sincs több®. X doktor mégegyszer leha­jolt és a kutya mellső LábaM szépen egymáshoz rakta, mi.nl a halottakét szokták fimárff kulcsolni A bámészkodók kft« züi ki vihogott, ti könnyezett Azután felegyenesedett. rnosC láttam, nu'lven görnyedt * háta Levette kalapját és ugg nézett, mintha egész életéuret értelmét siratná. Végül elindult A tömeg szót­ianut nvi'ott utat. Esteledel*, Arcába húzta kalapját és té­tova. ingadozó léptetekéi In­dult neki a mellékutcának. A műszer táskát a járda szélén hagyta. Csak én tudhattam, mt va* a szivében. Eszemlie jutott egy régi bibliát mondás, inbzeritw attól, akinek nincsen, az i« el­vétet ik. ámije van. Es néha nna\on szoinon:«k az Uyen igazságok. KÖVFSt'l i.av/i o

Next

/
Thumbnails
Contents