Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-14 / 159. szám

Szerda, 1948 julius 11. 1) E I, ül AGYA R ORSZÁG ^za*toacLsátgot tisztességes megéUietést okit a népi demokrácia fonlos, kulturát terjesztő munkájáért megbecsül fc­A Máravdiosban sokan is-nem összecsaplak lársai merik Csóti Sándornét, az idős lett is. lapkihordót Hetven év körüli. HaqVün HEhÉZ töpörödött alakja műiden haj- yyu" "KUKA nalbau feltűnik Móraváros ut­báin. Zuhogó esőben, csont­hónapok következtek azonban ,- * „ u„„ ívAii „*n1 még ezután is. Hosszú idei® az első. aki újságokat ci|>elve végigtipeg a még alvó város­részen. Hajnali három óra elölt indul' a-nyomdákba, hogy el­hozza a-friss lapokat. A nyom­dákból jövel alig birja fichéz terhét, de azért mindig gyors léptekkel siet a göröngyös ut­cák felé. Közei harminc éve végzi ezt n munkál és ha becsukná sze­mét. akkor sem tévedne cl. Sorrajárja az utcákat, egy-egy ház elöli megáll és vagy az mjlórésbe. vagv a levélszek­ténvbe. sok helyen pedliig a ki­lincs mellé teszi az újságol, hoey mire az emberek feléb­rednek. elolvashassák a leg­újabb híreket R múltban nagyon sok haja, gondja, szo­morúsága vcll Csóli néninek. Előfordult, hogy megfázott és égvnak dőli. Ilyenkor valame­lyik rokon helyettesítette, de ez nem volt »az igazi* munka. A helyettes sokszor nem tudta, kine*' hova kell »bedugni* a lapot, sőt az is megesett, hogy fegy-két »kuntsaft* kimaradt a la posztósból. Mentek a pana­szok a kiadóhivatalba s hiába hivatkozott Csóti néni sulvos betegségére, azonnal állásvesz­tés fenyegette. Nem volt senki, nki megvédte, akitől tanácsot kapott volna ... Egy öolog segített csak. gyorsan meg kei­lett gyógyulnia. Pedig ez volt a legnehezebb. A nehéz mun­káért járó kis fizetésbőt hCm tellett' orvosságra, orvosra meg még gondolni sem mert. Betegsegélyzője természetesen nem" volt. De kinek ls tett volna akkoriban érdeke segí­teni esy lajucibordón. A be­tegség igy hizony nem egyszer a zsibpia'cra juttatta a sublót mélyén meghúzódó néhány • felesleges* ruhadarabot is. Elúszott fillérekért a keserve­sen keresett pénzen vett hol­mi. liogy minél előbb dolgozni tudjon. Pl jó meleg nyarakon sokszor szomorko­dott Csóti néni. A nyári hó­napokban több >kuntsaftja« le­mondta a lapot. Kis cédulát olvashatott ezeknek ajtaján: •Elutaztunk, a leveleket kér­jük .. .* 0 sohasem mehetett szabnoságia. A betegségek ide­jét kivéve mindig hordta a szenzációkat. Néha ő ls belepillantott az Újságokba. Elolvasta a főcíme­ket. amelyek •Báró X. Y. ki­tfmleiére .. .*. »X. hercegnő le­bukott lováról...*, majd »U jabb hadüzenet...*. »IIősiesen har­toló csapataink ...«.később pe­dig »Sikeres elszakadó hadmű­veleteink ...» és legvégül •Utolsó csepp vérünkig...* és •ok más hasonló szenzációi or­dítottak feléje. Csóti nénit azonban mindez nem érdekel­te. Nem az ő és dolgozó tár­sainak ügye volt az. amiről az akkori lapok írtak." Az ő életkörülményei egyre romlot­tak s a felszabadítás éppen akko!- érkezeit, amikor a ne­héz élet hullámai már majd­lársai is érezték, hogy ezt már ki kell birni. Lassan, fokoza­tosan javulni kezdett a hely­zet. Megjelentek az első la­pok: ismét volt kereset. Egy­más után kezdtek működni a nyomdák szedögépci. egyre több lapot lehetett kihordani. Sok minden megváltozott a felszabadulás óta, nemcsak az újságok címei. Most már Csóti nénit is érdekelte a kihordott újság. Egyes cikkeket végig­olvasott. A cikkek már saját maga és társainak bajaival is foglalkoztak. Most már hinni is tudott abban, amit az újsá­gokban olvasott, mert meggyő­zőitől i azok valódiságáról. Oruost kapott az OTl-lói amikor megbete­gedett és orvosságot. Atjól sem kellelt félnie, hogyha so­káig találna betegeskedni, el­veszti állását. Most már van ugyanis szakszervezetük a lap­kfiiordóknak. amely nem en­gedi. hogy az "ilyen igazság­talanság előfordulhasson, de a kiadóhivatalokat is-mások ve­zetik. akik nem lennének meg ilyent. R legnagyobb öröm azután most ezen a nyáron érte Csóli nénit. Mgtudta, hogy ő is kap szabadságot, még­hozzá fizetettet. Harminft év után végre ezt is megérhette, hogy két hétig nem kell dol­goznia és a kiadóhivatalokból igv is megkapja a rendes, szo­kott járulékát. Az utóbbi időben Csóti néni szinte megfiatalodott. Megha­zudtolva korát, fürgén siet a lapokkal, sokszor még nevetni is szokott, amiről pedig egy­időben teljesen leszokott. AJ;) nem hiszi el, nc restolje és keljen fei korán hajnalban s beszéljen Csótt nénivel. Móra­város valamelyik kis utcájában megtalálja'. Bernadotte: A Biztonsági Tanácsnak kell megoldani a palesztinai kérdést lott rr lan-Scs'lapjaival. ' Telayiv, julius 13. Izrael hadserege El Rendeli elfog­lalásával .feiszatyiditolfa a Telaviv—Jeruzsálem kö­zötti ulat egészen Latrumig, az egyetlen pontig, amely még arab kézben van. i Bernadotte az UNO pa­lesztinai közvetítője) Laké Successbe érkezve átnyúj­totta jelentését a palesztinai kérdésről a Biztonsági Ta­nács soros elnökének, majd hosszabb beszélgetést folyt'a­Birnatfaollo elüt erjesztésé­ben nicijállanilotta, hogy a helyzet válságos és a Biztonsági Tanácsnak kell döntő módon beleszólnia a palesztinai kérdés meg­oldásába. Ha a Biztonsági Tanács a fegyveres erőszak alkalma­zását nem tiltja meg, Izrael állam sorsa a csatamezőn dől el. A görög szabadságharcosok visszaverték a I:ormány­csap&tok nagy támadását Béhe alán tapogatódzik az athéni monarcho­fasiszta kormány A szabad görög rádió je­lenti: A királypárti fasiszta hadsereg 3-ik hadosztálya hétfőn nagy támadást inté­zett a Pindosz hegységben. Fasiszta repülőgépek több hullámban 30.000 tonna bombát dobtak le az egész nap folyó harc során. A néphadsereg csapatai szilár­dan tartották magukat cs a támadásokat visszaverték. A fasiszták 458 halottal, 823 sebesültet és 73 fog­lyot vesztettek. Papanajo­lu, a 35-lk hadosztály pa­rancsnoka is eleseit. Zahariadosz a görög KP főtitkára felhívást intézett a demokratikus hadsereg tiszt­jeihez. és katonáihoz, liogy mindaddig harcoljanak, untig ki nem vívják a győzelmei. Felszólította egyúttal a fa­siszta hadsereg katonáit, hogy ne folytassák a küzdelmet az Imperialisták érdek G­ben. Szofulisz, az athéni kor­mány miniszterelnöke ujabb fegyverszállilmányokat kért Drapes amerikai államtit­kártól, aki válaszában,; rám u­tatot tarra, h.ogy az eddigi fegyverszúlLitmányok és pénzbeli támogatások telje­sen eredménytelennek mu­tatkoztak. London, julius 13. .Miután a görög demokratikus had­sereg ellen indított »döntő támadás* most a kudarc felé halad, egyre több jele mu­tatkozik annak, hogy az athéni kormány részéről fontolgatják a Markosz tá­bornokkal folytatandó béke­tárgyalások lehetőségét. A néppárti és szabadelvű vezetők titkos tárgyaláso­kat folytatnak a béke ren­dezése érdekében. A kormány részéről cáfol­ják ugyan ezeket a jelen­téseket, de az egyik kül­földi tudósító megállapítása szerint maga C.nldavisz is gondol a béketárgyalásokra. Feketén őrölt az Eszes-malom béríője Munkásblróság elé kerül Féy Ferenc dorozsmai malmos Még mindég nem tanultak a lője egy mázsa lisztet akart le­ma'ombérlők és malomfuiajdo-j szállítani 8-8.50 forintos áron. nosok a munkásbiróságok el­rettentő Ítéleteiből s egyre-más­ra kerülnek rendőrkézre fckctc­őrtés miatt. Igy a kiskundorozsmai Eszes malom bérlője, FAy Ferenc nvir hosszaüb ideje foglalkozott fc. keleőrtéssel s a gazdasági rend­őrség megfigyelés alá vcltc. Jú­lius 8-án azután telleuérték, amint 50 kiló lisztet szállított őzv. Szécsi Ferencné szegedi asszony lakására. Ugyanakkor a malom egyik beosztott tisztvise- róság eíé kerül. Tavas^znt már n merőn ugrálnak az első szegedi',,mücsikók(< Látogatás a sxcqedi mesterséges meg­termékenyítő állomáson lovakkal is felkereslek, ame­A tettenérés után kihallgatták a matom dolgozóit és megállapí­tást nyert, hogy Fáy Ferenc hosszabb idő óta foglalkozott fekefeőriéssel. A környékbeli gazdák zsákszámra vitték gabo­nájukat s engedély nélkül min­den mennyiséget megőrölt. Azonkívül tőbbizben szállított lisztet feketén Budapestre és Szegedre. A feketéző ma'most a gazda­sági rendőrség átadta az ügyész­ségnek s rövidesen munkásbl­A »müesikók« híre nagy ér­deklődést váltott ki az egész or­szág gazdatársadalom kórében. Már tavaly megkezdődtek a mesterséges megtermékenyíté­sek a lóállománV felfrissítésére, póttására és az idén'már meg is születtek az első »müesikóks. Tavasszal itt Szegeden is meg­indullak a mesterséges megter­mékenyitések a rókusi ménle­lepen. A budapesti országút melleit piros tégtaoszlopos, nagy épü'ét á'l, körülötte tágas udvarral. Ez Iveknek eddig nem volt csikó­juk. — Fppcn ez az egyik nagy jelentősége a mesterséges meg­terrpékcngilésnek, — teszt hoz­zá Szolnoki János lóleugfszlési felügyelő. — A lálsj0ag med­dő kancákat is meg lehet ter­mékeny ileni. Ezenkívül elkerül­hetők azok a betegségek is, amelyek a két álfát érintkezésé­ből adódnak, igy pMdánt az ftnnyira veszedelmes lemjészbé­naság. a méntelep, amelynek épületét * Elmondják még azután, hogy a város az idén hozatta rendbe. Az istá'lóban bárom pompás csődör abrakok Az udvaron pa­raszt szekerek álldogálnak. a környező községekből Szöreg­rő'. Tápéról, de még Püspök­fellé rői is jöUek ide. Különösen május, juniusban nagy itt a for­gatom. Két fehérköpenyes, magas férfi jön e'énk a hátsó épület­ből: dr. Szilágyi Kálmán és dr. Farkas Dezsői állatorvosok. Tisztára meszelt, szépen beren­dezett kis szobába vezetnek ben­nünket. Ez a laboratórium. ""•"Gondos vizsgó'atot végeznek minden alkalommal, alaposan fertőtlenítenek, lelkiismeretesen kutatnak a mikroszkóp csövén át. — Jövő március, áprilisra várjuk mesterséges megtermé­kenyítéseink eredményeit. — mondják. — Szegeden ugyanis kissé megkésve, májusban kezd­hettük meg ezt a munkánkat. A gazdák azonban mindjárt" nagy érdeklődéssel fogadták és sokan hozták ide lovukat.Olyan kevesebb apaá'Iallal tehet ilyen uton nagyobb eredményt c'érni, amely a fajlenyésztésnél külö­nösen. nagvje'en tőségü. Nem kell ugyanis olyan sok fajlovat vásárolni és igy jelentős anya­gi megtakarítást ér ei az or­szág. Egy lóval a februártól ja­r.jgsiy tartó idényben lermésze­le: uton 50-70 fedeztetést lehet végrehajtani, mesterségs uton pedig fi00-450-et is. Most fog­nak hozzá annak megszervezé­séhez, liogy a megtermékenyí­téshez szükséges anyagot autón szá'ljtsák majd a tanyavilágba és ne kelljen messze vidékről bejönni a gazdáknak á'tataik­ka'. Ez elsősorban az ősszci megkezdődő szarvasmarha mes­terséges meglermékenyiléseknéi fonlos. A szarvasmarhákkal ugyanis néni tudnak olyan nagy' távolságokat megtenni. Kíváncsian várjuk tehát az első szegedi «mücsikőkat«, ame­lyek a méntelep szorgalmas munkája eredményeként jövőre már vidáman haraphatják a friss tavaszi füvet... Oíven százalékban típtsseipői helt elhelyezni a cipőkereskedők kirakataiban Budapest, julius 13. Az utóbbi időben az illetékes ha­tóságokhoz több panasz ér­kezett. hogy egyes cipőke­reskedők csak luxuscipöket tartanak a kirakatokban. A kereskedelemügyi miniszter most megállapította, hogymz ország valamennyi ripőko­reskedője köteles kirakatá­ban legalá!0 50 százalék­ban tipuscipőt elhelyezni. A Magyar Cipőkereskedők Egyesülete rendkívüli tag­gyűlésen mondotta ki, hogy a rendeletet megszegő ripő­kercskedő ellen saját hatás­körében is erélyes szank­ciókkal él: A vétkes cipő­kereskedők iparengedélyé­nek megvonását javasolja az illetékes hatóságoknak. MEGHÍVÓ. A Szegedi Ipartestület és Hölgybizoltsága az El­aggott Iparod-Otthon javára 1918 Julius 17-én j S\ j (szombaton5 este 8 órakor az ipartestület niár­7/17 ványtermében jótékonycélu ^ magyar nóta estet rendez. REGGEL NÉGYIG TANC! A legtöbb magyarüóla zcneutánl felismerője ju­talomban részesül. '

Next

/
Thumbnails
Contents