Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-02 / 149. szám

ARA r? FILLÉR Tobb HnomttBzM kapunk júliusban SMged, IMS Jut Péntefc Uj munkamódszer, u| munkaerkölcs ­kisebb árak A munkaversenyek megin­dulása óta a közvélemény egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a termelés felé. Nemcsak a gyá­rakban. az üzemekben, a mű­helyekben foglalkoznak e kér­déssel, hanem a lakosság eddig érdektelen része is feszült fi­gyelemmel kisé.ri a termelés egyes fobamatait, kfl'önősen az teredménveket. Az üzemeken kí­vüli, tehát »laikus« réleg szá­mára is egyre izgalmasabb ol­Vasmánnvá válnak a számosz­lopok és lassan-lassan cUyazod­nak a különböző grafikonok, kartogrammok. diagrammok színes ábrái között Ez természetes is, hiszen min­denkit érdekel, hogy mennyivel növekedett a dnő. textilanyag, éle'miszercikkgvártás termeté­Bünk egy-egy fázisában. Megelé­gedéssel fogadják az eoyre In­kább gömbölyödő számadato­kat. De ezzel párhuzamosan sok érdeklődőben rögtön felcsendül te kérdés miért nem csökken­tek az iparcikkek árai olyan aránvban, ahogy a termelés tiő. Egyre többet termelünk, mégsem szállítjuk lejebb az tegyes cikkek árát — hangzik. Ez a kérdés első pillanatra in­dokoltnak 'átszlk. Azonban nem tegészen egyszerű. A gazdasági élet törvén vei szerint az áruk fokozódó kínálata az árak ala­kulását va'óban befolvásolja. A piacot elárasztó áru'ömeg az árakban igenis zuhanást okoz, de csak a tényleges termelést költségit szoríthatja vissza azo­kat. A termelés! íoVfség az az éles hafár. az a szik'afal, ame­lyen minden árcsökkenés, vagy árcsökkentést kísérlet megtörik. Ez a gazdasági élet második telaptörvénve, amely az előbbi­vel összefügg, annak kiegészítő­je. Előfordu'hat, hogy az árak a piacok lulte'itődése folytán laz előá'litás költségeinél ala­csonyabbra sül'vednek, ez azonban mindég súlyos bajokat okoz. Elsősorban a tőkés gaz­dálkodásban, de megrendíti a gazdasági egyensúlyt még az Irányított ga-dálkódásban ís. Ezeket a kérdéseket a ma­gyar gazdarái! élet szakembe­rei világosan látják. A Magyar Dolgozók Pártjának kongmsz­szusa a legbehatóbban foglal­kozott ezzel a prob'émávaL fíá­kosi elvtárs fe'szóla'ásában már világosan utat mutatott a kér­dés megoldására. »G<Tdnsági té­ren a dolgozó nép életszínvona­lának további és rendszeres emelése cé fából folco-ni Icellaz ors-dg termelő erőinek fej'ő­tiését* — mondotta Gerő elv­társ ugyancsak az MDP kon­gresszusán konkrét és kézzel­fogható adatokkal bizonyította ezt. »A MÁV főműhelyeiben tt munkaverseny előtt a szakmun­kás átlagos órabére 2.74 forint volt és egy egységkocsi javítása 136.000 forintba került. Két hó­napi mimkaverseny eredménye­ként a szakmunb-ás átlagos óra­bére 3 26 forintra emelkedett, ugyanakkor az egységkocsi javí­tásának költsége 106000 forint­ra csökkent«• A MÁV főműhely munkaversenyében elsősorban a termelési költség csökkeni A kocsinként 30.000 forintos meg­takarítás két hónap alatt 52 filléres órabéremelkedést vont maga után. Pedig a termelési költségek csökkentése inkább a termelési e1 járás észszerű' Pété­re vonatkozott és két hónap alatt, mivel nem magán a Fő­műhelyen állott, a nyersanyag költségeket még nem tudták párhuzamosan öven mértékben leszorítani. A termelés! költségek, az ön­költségek, tehát az áruk for­galmi értékének csökkentéséhez elsősorban az előál'itó munkás egyéni munkátrljrsitméayének emelkedése szükséges. Szüksé­ges, hogy a munkás jobb mun­kamódszerekkel, észs'crüblien. gazdaságosabban termeljen Nversaovagot. az előá'litáshoz szükséges energiát, segédanya­got takarbson meg. Egyszóval ne csak termeljen, hanem gaz­dasdiosabbnn, jobban, olcsób­ban termeljen. Felelősséggel, egyre fokozódó fele'őségget termeljen. Ugy dolgozzon, hogy érezze minden gvorsabb moz­dulat. minden kisebb hulladék­darab, minden csepp megtaka­rított kenőolaj hozzá'árul ah­hoz, hogy a kirakatokban ki­cseréljék az árje'ző cédulákat, áthúzzák, alacsonyabb értékű­re írják át a számjegyet A termelés megjavítása nem jön azonban magától Szüksé­ges, liogy a változást a mód­szerekben a termelő munkás meggyőződése diktálja. A vál­tozásnak belső indítékai le­gyenek. Uj munkaerkölcsöt ke'l kialakítani. O'yan munkások kellenek üzemeinkbe, akiket amel'ett hogy a termeléssel, annak emelkedésével járó gaz­dasági haszon, a több bér el érése lendít, még politikai, vi­lágnézeti szempont ís füt A több termeléshez tehát fel­tétlenül a jobb és olcsóbb ter­melésnek keil kapcsolódnia Enélkül nincs sem az üzemi munkásnak, sem| a többi dolgo­zóknak könnvebb, gondtalanabb élete. n román munkáspárt központi vezetősége az imperialista deniokráeiaeüenes tábor feletti győzelem tényezőiről Magyar Népi Szövetség tevékenyen hozzájárult a demokratikus front győzelméhez népi A román munkáspárt köz­ponti vezetősége legutóbbi má­sodik plenáris ülésén határo­zatot bocsátott fett, amely meg­állapítja hogy az 1948 májusi válaszúi sok a párt komoly si­kerét eredményezték. A választások — állapítja meg a határozat — az impe­rialista demokráciáé! lenes tá­bor és az imperialistaellenes demokratikus tábor közötti éles harc feltételei között zaj­lottak le. Az osztályellenség a román munkáspárt 'harci ere­jébe ütközött. Á párt maga kö­ré tömöríti a munkásság és a dolgozó parasztság széles tö­megeit. valamint á haiadószel­lemü értelmiséget. Ezziel egy­időben a párt harcolt mt éberség; li lánya ellen, olyan elvtár­saknál, akik nem laUVk aa osztályharc kiéleződését Úgyszintén a párt visszautasí­totta azok hamis cűméietét. Okik azt állították, hogy a tő­kések elien hozott gazdasági intézkedések aláássák a válla­latok gazdasági alapjait és így tagadna igyekeztek a lökések gazdasági szabótázsát. A ki­zsákmányolók ellen folyatott osztályharc poŰ0káJiSri(H való lemondás és a fcízrákmánvoió osztályok­kal való eg vfl Hm üködé* hfflr­de tévének tipikus pétdiája a párion belül I'alraseann po­litikát állásfoglalása volt. Patrascanut gyakorlati munká­ja Pah-ascanu ellenforradalmi elméleteit. Hibának kell tek'ntonl azon­ban. hogy ezeket az »elmé­leleketi! nem leplezte le kel­lőképpen és hiejéliea, a ma­guk teljes egészében. A győzelem trtásik fő ténye­zője a párt sikeres választási mozgósítása volt. A pártszer­vezetek propagandatevékenysé güket konkrét közérdekű ter­vek megvalósításával párosí­jában a burzsoá földesúri re­akcióval való megbékélés, a soviniszta, nacionalista politi­ka tévutjára taszította. Gazda­sági téren a burzsoáziával össz­hangban a szabad kereskede­lem politikáját hirdette. Igy Patrnscanu a burzsoá Ideoló­gia és burzsoaérdekek szóvi­vője lett a párt soraiban. A párt határozottan visszautasíl­tották Fellendítették a terme­lési verseny mozgalmát és s tökéletes munkamozgalmat. A harmadik döntő tényező az volt hogy a proletáriát un élcsapata a dolgozó tömege* legszélesebb rétegeit magával ragadta a választási csatába. A román munkáspárt soroza­tos határozatokban tisztázta a munkásosztály én a dolgozó parasztság szövet­ségének kérdése'!. Ezzel meghiúsította az osz­tályellenség manővereit én megerősítette befolyását a dol­gozó parasztságra. Ennek a po­litikának részeként leküzdötték Patrascanu anüraarxista, soví­nísta. nacionalista álláspontját és jogegyenlőséget adtak n< együtt! akó nemzetiségeknek. De a nemzetiségiek demokra­tikus szervezetei, különösen a Magtyar Nép' Szövetség te­vékenyen hozzájárni! a de­imokratkus front győzelmé­hez. A román munkáspártnak U hadsereg iránti gondoskodása, a hadsereggel való törődés® sem volt hiábavaló. Az osztályharc a faluban is egyre erösebben folyik A pLeuiits ütés ezután uieg­áiUapllotta. hogy a népi demo­krácia frontjának alapja a munkásság szövetsége a dol­gozó parasztsággal es a többí nem proletár rétegekkel, de a proletariátus vezetése alatt. Minden párttagnak világosan keii látnia, hogy az osztály­Megkezdődik a tárgyalások a katolikus egySiázzal A vallás és közoktatásügy! minisztériumban juliufl 1-én kora délelőtt Ortutay Cíyula kultuszminiszter ve­zetésével megkezdődtek a tárgyalások a püspök" kar és a szerzetesrendek megjbürotlaival a katolikus, iileire a szerzetes iskolák ügyében. A tárgyalásom EndtédB Vendel és Sárközi" Pál apátok, Sík Sándor és Borbély Istv án rendfőnökök veitek részt. Egyetlen nép sem tudja önmaga megvédeni függetlenségét További vólemónyek a Jugoszláviai helyzetről Bevin négyhatalmi tanácskozást javasol a berlini kérdésben Eerlin, julius 1. A ber­lini rádió jelentése szerint a brit alsóház ülésén Bevin külügyminiszter megkísé­relte, hogy valamiképpen igazolja a brit kormány né­metországi politikáját. Ami a nyugati övezetek és Ber­lin közötti közlekedési for­galmat illeti, Bevin nvegállapltolta: A brit kormány a fennálló akadályok elhárítása ulán hajlandó a berlini kér­dést négyhatalmi! alapon megvitatni. Moszkva, julius 1. A Prav­da részletesen ismerteti a kommunista pártok tájékoz­tató irodájának a jugoszláv kommunista párt helyzeté­ről hozott . határozatának külföldi visszhangját A lengyel munkáspárt lapja a Glos Ludu megállapítja, hogy a jugoszláv helyzet mély felháborodással tölti el a lengyel munkáspárt tag­jait, ugyanakkor azonban büszkén állapítja meg, hogy a lengyel munkás­párt a marvxíznuis-lenl­nizmus atamán áll. A román munkáspárt központi lapja, a Scanteia kifogásolja, hogy a jugoszláv kommunista­párt vezetői nem tartották szemelőtt, hogy egyedül a szocializmus és a demokrácia egyesülése teremti meg a népi de­mokráciák fená'lá«anak és tovább fejlődésének elő­feltételeit. A szófiai lapok teljes terjedelmében közlik a Kominformnak Ju­goszláviára vonatkozó hatá­rozatait. valamint t a bolgár munkáspárt és hazafias arc­vonal tanácsának e kérdés­ben foglalt álláspontját Az argentin kommunista párt végrehajtó bizottságának titkára nyilat­kozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy minden te­kintetben egyetért a Komiin­form határozataival harc a faluban Xs egyre éle* sebben folyik. A dolgozó paraszt rá® lüteV csak a mnnkásosztály­!vai va'é szövetségben 6* m munkásság vezetése ataflt folytatott harcban lehel megloManl Ennek közvetlen feladata a fa­lusi tőkés elemek korlátozását A határozat a továbbiakban felemel szavát az egyes szer­vezetekben megnyilatkozó ka­szám vaszel lem. á kritika éa önkritika elfojtása elten. A ple­náris ülés felszólítja a párt­szervezeteiket, tudatosítsák az| a tényt, liogy n munkásságnak egyetlen élcsapata van: a ro­mán munkáspárt. A határozal rámutat arra. hogy lelje® erővel Wr ekedül' keb a nért fdeotógtal és politikai ftt'nron-lcme'é'é-e. Káder*" térdé-ékben a vezetés leni­til-.vzíáUn' módszereinek kel érvénye sülnie. Le keli tehát küzdeni azt a* iránvzatot. hqgv a párt mvin­kó iának kiemelését, személye* kiemelésével helyettesítsék. Aí párt arculatának állandón* előtérben kell haladnia. A plenáris ülés határozat*, nafc befejező részében jóvá* hagyta a különböző ipart váj* lalatok. bányák, bankok álla* mosütástfnak előkészületeit. A nagytőke raktárától meg}*' szabadult kis'parosok és válclkozók épf'ö munkája*, ka! MVeheHk ré-zöltet a gte** daség íeJ'eszté'éh-51. A határozat végül ismét fel­hívja a párttagság flgyelmál arra. ne tévesszék szem elölj hogy az osztályellenség inTndte* veresége ' az cüensé* rltcw­áHérának. tehát a politikáé harcnak változatos és ni in* kiélezettebb formáit lermó­lt lé A munkásosztálynak — fejcA be a határozat — szoros egy-* ségben a párttal, szoros szö­vetségben a dolgozó paraszt­sággal. az ál'amosltís nagy­szerű müvének megszíllrdítae sán keli dolgoznia. •

Next

/
Thumbnails
Contents