Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-01 / 148. szám

Csütörtök. 1948 Julius DELMAGT AROKSZ AG a Magyar Ooliozék Pártja Központi Vezetőségének határozata t* A Magyar Dolgozók Pórt­kőzponti vezetőség® Ju­lius 30-án Szakasits Árpád: elnöklésével a megyét tit­károk és más vezető párt­Ifunkcionárlusok bevonásá­val bővitelt ülésti1tartott. Rá­kosi Mátyás beszámolója talapján megvitatta a kom­inunisla és a munkáspártok tájékoztató irodájának hatá­rozatát a jugoszláv kom­munista párt helyzetéről. A bővitett központi vezetőség beható vita után egyhangú­lag a következő határozatot hozta : Helyesli a Magyar Do'go­te'ók Pártja küldöttségének 'ín aga tartását a tájékoztató iroda ülésén és teljes mértékben magáévá tesz! a tájékoztató iroda határozatát a Jugoszláv kommunista párt helyte­len Irányvonala felett gya­korlott bírálatát, A kibővített központi ve­zetőség megdöbbenéssel vett tudomást arról, hogy a ju­;oszláv kommunista part őzponti bizottsága a tájé­koztató Iroda határozata utáni állásfoglalásában foly­tatja és tetőzi eddigi hibáit. A jugoszláv kommunista párt központi bizottsága ki­jelenti, hogy a tájékoztató iroda határozata ihamis ér­tesülések* alapján történt. Ezt az állásfoglalást, amely a tájékoztató irodában egyesült kommunista éa munkáspártokat azzal rágal­mazza, hogy döntő fontos­ságú kérdésekben könnyel­műen és felületeseit határoz­nak, a központi vezetőség mint a döntő elvj vitáa kér­dések elől vató elvtelen ki­térés kísérletét víwzauta­Komoy Uövelkezfefésekef kell levonni A kibővitett központi ve­Bclőség felhívja az MDP Inindcn tagjának, pártmun­kásának és szervezetének fi­gyelmét arra, hogy az MDP-nak ls komoly ftővelkezteléseket kell Ié­vonnía a tájékoztató Iro­da határozatából, JBert Magyarországon is van­nak még a városban és a falun tőkés elemek., a kom­munisták és a szociálde­mokraták még nem forrtak ósszo teljesen alMsgvar Dol­gozók Pártjában. < Pártunk tagja' Jelentékeny részének még alacsony az elmélet! színvonala, ezért nálunk is fenyeget a pol­gárt nacionalizmusnak, a sikertől való megszédiiJé­séne':, a Szovjetuniótól való eltávolodó iák, a tő­kés elemek lebecsülésé­nek, a szocializmusba va­ló békés fcclenővés oppor­tunista Ulti dójának veszé­lyt amelyekkel szemben felkeli vértezni az MDP-nak min­den tagját, minden munká­sát és szervezetét. A kibővitett központi ve­zetőség felhívja minden magyar demokratikus erő figyelmét arra, hogv a külső ímneriaüsta és a belső reak­ciós erők ama kísérleteivel szemben, amelyekkel ki akarják aknázni a tájékoz­tató'irodába tömörült pár tok és a jugoszláv kommu­nista párt közötti ellentéte­ket n Szovjetunió és a népi demokrácia elleni hangulat­keltésre, szorosabbra kell füzn! a mnstyar demokratikus erők egységét, kíméletlen eréllyel fel kel» 'énn! a reakc'ős zavurlkelléssel szemben és biztosítani kell a magyar demokrácia és a Szovjet­unió, valamint a népi de­mokratikus államok szoros egységét, a békét és a nem i zeti függetlenséget Védel­mező békefrontban. Taniíők A pedagógusok sz elmúlt rendszerben moslih«g5«rae­kei voltak az államnak, de még közöttük is legkevesebbet tö­rődlek a tanítókkal. A feudá­lis társadalom szerkeze télien gyökerezett ennek oka, mertbl­szen a tanító általában a leg­szerényebbek. o munkások, pa­rasztok gyermekeit tanította, így hát a múlt ural számára ném volt fontos munkája. Ugyan fc'l ls törődött azzal, liogy ml lesz a Ids mezítlábas falusiaktat. vagy a város pe­remén élő proletárokkal? KI törődött hát azzal, afcl belő­lük akart müveit, tanult em­bert formálni? A tanítók vállalták ezt a ne­héz feladatot és nem törődtek a vele járó nélkülözésekkel. Népi demokráciának kellett jönnie Magyaros *zágra, hogy ezt a munkát észrevegyék es meg ís becsüljék. IIosszu év­tizedek. mulasztásait pótolta a demokrácia é.s ha vannak ls még tennivalók:, azok mind a mult bűneiként várnak töké­letes megoldásra. A közelmúlt­ban történt státuszrendezéssei például a tanítóik eljuthatnak a 14. pedagógus fizetést fo­kozatba amely a hatodik fize­tési osztálynak felel meg. Ez­előtt legfeljebb csak 5—10 szá­zalékuk került m hetedükig. Augusztus elsejére ezenfelül ujabb fizetésemelés ís várha­tó. amely legalább husz szá­zalékot Jelent majd. Megvan a továbbképzési Tehetőségük ís a tanítóknak. A nvárt szaktan­folyamok elvégzése magasabb képesít ért és ezzel egv peda­gógus fizetést fokozattal való előbbrejulást Jelent számukra. A különösen mostoha körül­mények között dolgozó tanyai tanifcákrtt mégtnkább megbe­csüli népi demokráciánk: va­lamennyien tanyai működési pótlékot kapnak A különmun­kákért. a többié tórákért mí már különdíj Jár, az Igazgatók ís pótdíjat kapnak, de a taní­tók rendkívüli segélyekben és egyéb jutalmazásokban is ré­szesülhetnek. Havonta mint­egy húszan kapnak Szegeden ílvcn rendkívüli segélyt a tan­felügyelőség előterjesztésére. A tanítók fellát nem mosto­hagyermekei többé ennek az országnak, lé ég fokozottabb megbecsülésükre van azonban szükség, ugy, amint sz MDP programja követeti: »A peda­gógusok demokratikus és szak­szerű tovéhbkérr'ését, anyagi helyzetük jartfását, társadalmi megbecsülesük fokozását.* Az iskolák államosításával erre is rövidesen lehetősén nviFk. de. ugyanakkor a tanítóságnak jó leteikkci. szívesen keli vái­lalnía azt a munkát, amelyet a dolgozó társadalom elvár tőle. Tanítóinkon múlik ennek az országnak szellemi újjáépíté­se, sőt ők azok. akik az érdek­lődő gyermekeinkben megvet­hetik á szellemi alapot nz uj társadalom felépítésére. Vala­mennyiüknek át keli érezuiök ezt a nagy hivatást és őszin­te hivatástudattal keli telje­siteniök kötelességüket. Az egvöc legszebb feladat vár rá­juk: tanítantok keh "a dolgozóit Vermeke.it a munkára, a mim­a megbecsülésére, a müveit, demokratikus népi Magyaror­szág megteremtésére. Le, 5 év alatt az összes községek v'HamcsHésa az orszáq 10 szftzaiéRának gnfSzfistávé félels milliárdok mezőqa?dssác;; beruházásokra 5 milüárd lafcfisépStésre, szociális ás kulturális intézményekre Gero Emó nagyhorderejű bejelentései Budapest, junius 30. A ".piüszaki értelmiség hét ke­Wéhen kedden megalakult ip Műszaki és Tudományos g esülelek Szövetsége. Fel­alt az alakuló ülésen 5 Ernő elvtárs, közlcke­Bésügyi miniszter is. Hang­súlyozta, hogy a szövetség Incgalakulása nagyjelentő­ségű lépés a tudományos munka hatásosabb messzer­Kfezéso, a tudományos laita­Kás anyagi alapjainak meg­teremtése és a belföldi és külföldi tapasztatotok kicse­rélése utján. Hazánk gyors­jöteraü felemelkedése elkép­icelhetellen a tervgazdálko­dás kífeílcszlése és meg­pziilárditása nélkül Ezt a célt szolgálja a most készülő öt­íves terv, a 10 évesivillamot. etási éa tízéves öntözési terv. 61 év alatt sa ját (erőnk­ből 22—24 milliárd forintot ruházunk be a magyar me­fcőgazdaságba. Az ö'éves lerv eredtaényo­ként a marvar lakosság­nak elsősorban víllamos­cnerc'a fogyasztását két és fél százalékkal kelj emelni és az ország ösz­azes községeinek villamo­Sítűsá? meg kell teremteni. Az öl öv alatt őnlözhelővé kell lenn! az orszfen egész művelhető leriiMénck kö­zel 1t százalékát, fcíi'őnö­För4iraMt£!M£ es méret utAn Paulusznól Uriu-n. 10.0yony):is<ota errss! míiMrt son a Tiszántul oftész terü­letéi. Az ötéves tei'V végére ne­héziparunk termelését 75 százalékkal kell megnövelni, öriási fejlődésen fog keresz­tülmenni a könnyűipar ls. Milliárdokat fogunk beru­házni mezŐrti«ta«á:"ftmk. ba, hogy kiemelkedjék mezöiiaztlasáífunk és a magyar falu évszázados el­maradoltságábél. Biztosí­tani kell a városok szociá­lis és kulturális) felemelke­dését ís, Lakásén itésre, szociális és kulturális in­tézmények létesítésére leg­alább 4—5 milliárdot köl­tünk az őíév leforgása alatt. A nagyszabású feladatok valóravaltásában a demo­kratikus kormány számit a demokratikus közvélemény közreműködésére, hiszen a műszaki problémák egész sorát kell megoldanunk. Saját szenünkből kokszot kell előállítanunk és szá­mos olyan anyagól, ame­lyet Jelenleg killíüldfőt; Vá­sárolunk. Az ötéves terv intézkedé­seinek eredményeként jelen­tősen fog emelkedni a mun­kásság, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiseg élet­színvonala. Kicserélték a magyar-román kulturális egyezmény ratifikációs okmányait Budapest, junius 30. A magyaT kultuszminisztéri­umban szerdán d'élben ün­nepélyes külsőségek között kicserélték a magyar—ro­mán kulturális egyezmény ratifikációs okmányait. Az ünnepélyes aktuson Molnár Erik külügyminiszter az ese­mény jelentőségét méltatva rámutatott arra, hogy a múltban a két ország sovi­niszta és nacionalista körei valóságos gyftlö'etpropagan­dát zúdítottak a másik or­szág népére. A magyar-román kulturá­lis szerződés a legjobb eszköze lett a rCgjL előitéle tek eloszlatásának és ko­moly lépést lesz a magyar román barátság elntélylté se érdekében. Malnasanu román követ válaszában annak a meg­győződésének adott kifeje­zést, hogy aaegvezmény elő­segíti a "két nép kultúrájá­nak kölcsönös megismerését és támogatja a közös har­cot, amelyet ideológiai és kulturális" vonaton meg kell vívnunk a reakció és azíim­pertaMzmus eben. Szerdán ujabb szegedi hadi­foglyok érkeztek Debrecenbe (Debreceni tudósítónk tele­fon jelentére.) Szerdán befutott Debrecenbe a 17-ik hadifo­golyszerelvény, amelyen a kö­vetkező szegem es szegedkflr­nvóbi volt hadifoglyok érkez­tek: Dobó József (Szivárvány-u. 7.). Sallai Gábor (Dorozsma),, Simon Ferenc (Algyő), Csonka Mihály (Atokháza). Medgyosl Lajos (Szeged), farkas József (MoszikVai-kőrut 19). Fejes Nagy József (Rákőczá-u. 52.), Tóth János (Dorozsma). Tóth Zsámbóki István (Csengeíe). Takács Ferenc (Szeged). Szu­hal Imre (VAsárhelyi-sugárut 48.), Szalma István (Remény­utca 8.), Pocsai Ferenc (Do­rozsma), Piti Pál (Szeged). Al­földi Márton (Algyő), Mészáros Béla (Zászló-u. 3.), Márton Jó­zsef (Szeged), Kovács Károly (Dorozsma), Pósa' János (Do­maszék), Iüspéter 'András (Atókháza 19G.). Sárkány Imre (Szeged), Gyémánt István (Do­rozsma), Gémes Sándor (Do­rozsma), Pécsi Jenő (Szeged). Szalay Lajos (Széchenyi-tér 16.). Pintér Ferenc (Szeged), Daruvári Emil (Szeged), Ko­valiuka József (Tápéi-rét 158.), Heves Mihály (Deszk), Tóth József (Szeged). Tápaí Gábor (Csanytelek), Terhes Jártas (Algyő). Legújabb Jelentés Ertesülésünjr szerint szer­dán a késő esti órákban uiabb 1200 volt hadifoglyot szállító szerelvény Indult el Márams­rosszígetrői. amely ina ful bc Debrecenire. A szerelvényen a' 234/1 234/2 és a 234/6 ujM­sovi táljorekból érkeznek ha­difoglyok. Személyenkint 5 kiló liszt szállítható engedély nélkül A gabona és a kukorica őrlésének szabályozása Budapest, junius 30. Az Országos Közellátási Hiva­tal rendelete érteimében ga­bonát általában, valamint kukoricát csak őrlési enge­déllyel lehet őröltetni Az engedélyt az illetékes köz­ségi elöljáróság állítja ki az őstermelői fejadagnak megfelelően. Az egy éven aluliak nem kaphatnak'vám­őrlési engedélyt. A gabona beszolgált a! ési kötelezettsé­ge teljesítéséig személyen­kint csak 30 kiló kenyérga­bona őrlésére adható enge­dély. A vámőrlésért 12 szá­zalékos vám fizetendő ter­mészetben, a portás legfel­jebb 2 százalék lehet A mén­delét intézkedik a gabona­nemüek kiőrlési arányáról is, majd' előírja, hogy a lisztnek egyik kő: hogy •zségDŐl másikba való szállításához szállítási engedély szüksé­ges, kézá podgyászként1,azon­ban szcniélyenkint 5 kiló liszt szállítható engedély nélkül. A rendelet részlete­sen szabályozza a malmi vámkeresníény és megtaka­rítás felhasználását is luxusban mar nem hapanR kiifeoricaHsrtet A közellátási hivatal julius 1-től kezdve nem ad már tengerilisztet, a jegyekre ke­nyeret kapunk. A fejadag egyelőre a régi, a kenyérbe csupán tiz százalék tengeri kerül és igy annak minősé­ge kifogástalan lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents