Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-03 / 150. szám

Törvényjavaslat a aerazeti vállalatokról V. évf. ÍM. SK. ÁRA M FILLÉR Szeged. 194S juL 1, Szombat Minden ujabb harc eredménye a szocializmus megerősödése Rákosi Mátyás elvtárs nagyjelentőségű beszéde az MDP központi vezetőségének állásfoglalásáról a jugoszláv kommunista párt magatartásával kapcsolatban Budapest, julius 2. Pénteken Véhifán zsufo'ástg megtöltették a vörös és nemzetiszínű zászlókká' fildiszitett Sportcsarnokot a Magyar Dolgozók Pártja vagybudapcsti szervezetének funkcionáriusai, hogy meghal'gassák a párt főtitkárának, Rákosi Mátyás elvtársnak nagyfontosságú beszámolóját a kommunista és a Munkáspártok Tájékoztató Irodáidnak a jugoszláv kommunista párlrő' ho!zott határozatával kavcsolatlmn a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének ál'ás foglalásává'. Kádár János főtitkárhelyettes nyitotta meg a nagygyűlést. majd á'adta q szót az ért kezlet előadójának. Rákosi Mátyásnak, aki a következőket mondotta • Feltéte'ezem, hogy az elvtársak ldvélel nélkül olvasták azt R közleményt, amelyet a kommunista párt és a munkáspártok Tájékoztató Irodájának értekezletről a Szabad Nép közölt A Tájékoztató Iroda véleménye szerint a jugoszláv kommunista párt vezetősége hibáinak az a kétségtelen lény az alapja, hogy az utóbbi 5—6 hónap folyamán a jugoszláv kommunista párt vezetőségében nyiltau felülkerekedtek azok a nacionalista e'emek, amelyek rejtett formában azelőtt is megvoltak. Az első kérdés, amelyet ezekkel a niegállapilásokkai kapcsolatban felvetett©k az volt, hogyan jutott ídie a jugoszláv kommunista párt, amelyet a német fasizmus ellen vívott hősi partizán harcok miatt annyit dicsőítettünk és hozzátehetjük, joggal dicsőítettünk. A jugoszláv kommunista párt vezetőségének zöme nem értette meg a kommunista párt és a munkásosztály vezető szerepét, a munkásparaszt szövetség lényegét Aki végig tekint azokon a küzdelmeken, amelyeken a magyar munkásosztály a kommunista párttal az é'én a felszabadulás óta megvívott, az tudja, hogy mi Igyekeztünk a leríni tanítások szellemében dolgozni és ha nem mindenben sikerült ezt a tanítást valőravá'tanl, ezt saját gyengeségünk és tapasztalatlanságunk eredményezte. De azt sikerült elérnünk, hogy a felszabadulás első napjaitól kezdve a magyar dolgozó nép, a munkásosztályban és annak pártjában látta vezetőjét Az, ami helyzetünket megkönnyítette, nemcsak a marxista, leninista program, hanem az a körülmény is, hogy a magyar munkásosztály Nagybudapestre van összpontosulva és amikor arra szükség volt sok százezer munkás vonult fel és állásfoglalása mindenkivel megérttette, hogy hazánkban nincs olyan más politikai erő, amely tudásban, szervezettségben, fegyelmezettségben és áldozatkészségbon vitássá tudja tenni a proletariátus vezető szerepét Ex vonatkozik a munkás-paraszt szövetségre is. A parasztság nem elméleti okokból, vagg nyomás köiHstkeztében Jogadta cl a szövetségen belül a munlcásosztálg vezető szerepéi, hanem' azért, mert lépten-nyumon meggyőződött róla, hogy a munkásosztály a leghűségesebb szövetségese és minden Jogos követelését segít teljesíteni A munkásosztály és az MDP vezetőszerepéf az egész magyar nép önként és meggyőzödéiből elismeri 'A munkásosztály pártjának nemcsak marxista, leninista elpiéletre van szüksége, amely a harcban utat mutat, dc megfcle'ő szervezetre is, amely lehetővé teszi ezeknek az elveknek megvalósítását Mi ebben is Igyekeztünk az első alkalommal a marxista, leninista tanítás szellemében cselekedni. A Magyar Dolgozók Pártja kongreszszusán már rámutattam arra, hogy a magyar munkásosztály és pártjának vezető szerepét az elmúlt 3 és fél év tapasztalatai és eredményei alapján a demokratikus koalíció és az egész magyar nép önként és meggyőződésből c. ismert. A iugo>zláv párt 1920 6ta • föld alatt dolgozik. Ez a földalatti munka megfelelően bcfo'yásolta a párt fejlődését és azzal a veszéllyel (járt, ho~v a párt szük szektává válik Az elvtársak egymás ellen is harcoltak és ebben a harcban Tito elvtárstól kezdve a jugoszláv kommunista párt csaknem minden tagja részlvett. A partizánharc követelményei is ráütötték a nyomukat a párt éleiére. A partizánharc következtében ugyanis nehéz volt a kérdéseket részletesen megvitatni és a megoldáson gondolkodni. Ezek helyét parancsok foglalták el és a jugoszláv kommunisták hozzászoktak ahhoz, hogy parancsoljanak, vagy parancsoljanak nekik. így a a kommunista elvek mitvc'é'ére, a marxizmusnak, lenini nuisnak a jugoszláviai viszonyokra való kimunkálására kevés írfö jutott A ma x zmus-lenntzmussal örszeegyez eihete ien néze ek a jugoszláv partban A jugoszláv elvtársak a felszabadulás után nem tértek át a széles nyilt útra. amely az enész tlolgozö nép számára láthatóvá telte volna a kommun'sta párt munkáit. A pá t a fe szabadulás után is lényegében illegálisan, vagy fé'lillcgálisan K'h 'atlan maradt. Valószínű, hogy ebben szerepet játszott az a körülm&-«r bogy Jugoszláviában a munkások száma az ors-tó" fejlődésének megfelelően a parasztsághoz képes! aránylag nem nney és az is, hogy a partizánharcban igen sok nem kommunista paraszt is részt ve t és kitűntette mást. Ezekkel szemben ne• héz és szívós felvilágosító I munkára lett volna szükség. | A kommunista párt vezető szerene nem a tagok számától függ, hanem politikai öntudatától, szervezettségétől és belsó súlyától förig. A jugoszláv elvtársak a felszabadulás után sem tértek el az illegális kommunista párt módszereitől. Ma már látni, hogy a jugoszláv elvtársaknak ez az elmélete hamis és helytelen vott és ebből ered, hogy a párt szerepét és a párt és a tömetek szerepét rosszul, nem lenini—sztálini ó-telemben fogiák feU Ennek tudható be, hogy a pártban olvan nézetek kezdtek elterjedni, amélyek összeegyeztethetetlenek a marxista, leninista elvekkel. Amikor a hilxákra ráiöttfink. természetesen igyekeztünk a jugoszláv elvtársakra hatni. Stia in a Jugoszláv elvtársak bűnbeeséséről Elsősorban a Szovjetunió . kommunista pártja és annak vezetője Sztálin elvtárs igyekeze t meggyőzni a jugoszláv elvtársakat a hibákról. SztáLin elvtárs ezt iria a jugoszláv kommunista pártnak: »A jugoszláv elvtársak bűnbeesése abból ált, hogy féltek apártpt és (határozatait nyíltan a nép elé tárni abból a célból, hogy a nép mugtudja, hogy a párt arányitja a népfrontot, nem pedig fordítva. A marxizmus és leninizmust elve szerint a kommunista párt a dolgozók legmagasabb szervezeti formája, amely fölötte áll minden egyéb szervezetnek, beleértve a szovjeteket, a Szovjetunióban, a népfrontot Jugoszláviában. A párt felül áll a áolftozátonak minden szervezeté* nemcsak azért, mert ir.a«Ah a tömöríti a dolgozók tejjobb eleme't, hanem azét* ns, mert nie-van a n.aja tálán programja, saját laUpallüfcája. ameiynek" atapjá* (rányitja * d'ot-ozófc üss/ea több' szervezetett. De a jugoszláv kommunista y párt politikai bizottsága tóU ezt nyíltan és egyenesen mef mondani a munkásosztályrall. és a jugoszláv népnek. Önkritika helyett egyszerűen letagadták a hibákat,. . A jugosziáv kommunista pért politikai bizottsága ugy véli, ha nem mondja meg ezt a körülményt, ugy a politikai pártoknak nem tesz ürügyük orra, hogv fcilejtsék erejüket és harcoljanak. Tito és Kardeíj elvtársak ugy látszik azt hiszik, hogy ezzel az otcsö rav«feá£g*iú döntethetik a történeirni haladás törvényeit, megcsalhatják osztályukat és a történelmet. De ez "csak áb'ránd és öncsalás. Amíg ellentétes osztályok léteznek, Létezik a harc "is. Lenin mondotta, hogy a párt a munkásosztály kezében a legfontosabb fegyver. A vezetők teiad'ata abban ált, hogy ezt a fegyvert harci készenlétben tartsak. De amennyiben a jugoszláv elvtársak lemondanak arról, hogy a nép előtt kihirdessék a párt vezető szerepét, amíg tompítják a munkásosztálynak ezt a fegyverét, lecsökken Uk a párt szerepét, lefegvverzik a munkásosztályt. Sztálin elvtárs még hozzátette, az a tény. hogy á jugoszláv poli üka porondján csak a népfront szerepel, a párt és szervezetet pedig nem lépnek tel nyiltan, saját tekintélyüket a nép etött nemcsak Iecsökkentik, hanem alá ls ássa a pártot, mint önálló politikai eröt, amelynek hivatása, hogy nyilt politikával, nyilt programmal mindjobban megnyerje a nép bizalmát és a dolgozóiknak mind szélesebb tömegére terjeszti fa tlefolyását. Sztálin elvtárs felhivta a jugoszláv elvtársak figyelmét hogy a párt csak az ellenség ellen folytatott harcban nö é* erősödik. Sztálin elvtársi) ok ezek n !«nácsai a jugoszláv kommunista párt vezető! többségénél sík. iket fülekre találtak. A párlo* belül — mint ahogy a tájékoBtatö Iroda határozata leírja — ekkor már akadálytalanul uralkodott a »bürokratíkus ka* tonai rendszer*. A jugoszláv elvtársak a Szovjetunió és M kommunista pártok és a többi te.stvérpórtok bírálatát és segítségét fenhéjázóan elutasították. Gőgösen, ellenségese* fogadták a lnrrttatot. Az önkritika helyett egyszerűen 'et*. gadták a hibákat és Ismételte* felléptek azok ellen, akik kommunista médra a párton bolt* ural'Kodé helytelen viszonya* kat bírálni merészelték és helyeselték a Szovjetunió kommunista pártjának és Sztáli* elvtársnak kritikáját. Az a körülmény, hogy a Jugoszláv elvtársak háttérbe .szorították 9 kommunista pártot, a munkásosztály elé tolták a népfrontul és a parasztságot nyilvánították ki az állam legbiztosabb alapjául, mindén téren meghozta a maga gyümölcsét. Jól ismeriiik a polgári nacionalizmust Horthyék korából Az olyan országban, ahol a dolgozó nép élén a munkásosztály pártja á l. a párt a nemzeti érdekek biztosítékát a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szoros ősszefággé ben lá'ja. Nem azért, mert Moszkvát szolgálja, ahogyan a nyugati reakciósok hirdetik, hanem azért, mert felismeri, hogy saját népének jogos nemzeti érdekelt, fejlődését, ha" adását és szabadságát ugy biztosithatja a legjobban, ha azt összeköti és kölcsönös viszonyba hozza a többi orezág, az egész világ szabadságával, ha'adásával és fejlődésével. Ezért egyesitik a nemzetiséget és a nemzetköziséget magukban a marxista és leninista munkáspártok. És megforiditva, ahol a munkáspártokaik (háttérbe szorítják és feledik d munkásosztály történelmi szerepét, ahol a parasztságot — hozzáteszem, nem pedig a do!goz4l parasztságot — teszik meg a* állam alapjául, ahol a nép vezetését nem öntudatos, mcsszR a jövőbe tekintő marxista és tori in ista párt tartja a kezében^ ott természetesen nem a szocialista hazafiságot, nem a népi demokráciát tartják szemelőtV hanem a polgári naciona'l®«' must Azá a polgári nacionalizmust amelyet mt jól ismerúnüj Horthyék korából, a magyar demokráda, a magyar dolgozd 1941—44-es esztendők szörny® tapasztalatai alapján ismerté* meg. megtanulták, hogy a füg-