Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-01 / 148. szám

Szerdán ujabb szegedi hadifoglyok érkeztek Debrecenbe A Szabod Nép. • Magyar Dolgozók Pártja központi lapjának keddi száma közli: Junius második relében Romániában a Tájékoztató írod* értekezletet tartott, amelyen a kővetkező pártok képviselői vettek részt; Bolgár Munkás (kommunistái Párt: Kosztov T, és Cservenkov V. elvtársak. Román Munkáspárt: Del G.. Luca V. és Pauxer A. elvtársak. Mogvar Dolgozók Pártja: Rákosi M Farkas M és Gerő E elvtársak. Lengyel Munkáspárt: Berman J. és Zavndszky A. elvtársak. Szovjetunió Kommunista fhotsevikl Pártia: Zsdánov \„ Málenkov G. es Szuszlov M elvtársak. Francia Kommunista Párt: Duclos J. és Fa8 kommuoisla pártok Iájákoitatá Irodájának határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának Itelvzetérffl jón E. elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja: Slánsky R.. Siroky V.. Gemlader B. ós Barés G. elvtársak és az Olasz Kommunista Párt: Togliatti P. és Secchia P. elvtársak. A Tájékoztató iroda megtárgyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és egyhangú határozatot hozott. A határozat A Tájékoztató Iroda a Bolgár Munkás (kommunista) Párt. a Román Munkáspárt, a Mnirvar Dolgozók Pártja, a Lengvel Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik1 Pártja, a Franda Kommunista Párt. Csehszlovákia Kommunista Pártja. Hz Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvéteiével. megtárgyalva Jugoszlávia Kommunista Pártiának helvzelét és megállapítva. hogv Jugoszlávia Kommunista Pártjának kénviselői megtagadták' a Táiékozlíit'^ Iroda üiícén való megjelenésüfeel. ogvhangulafj az alábbi következtetésekre jutott: A Tájékoztató iroda megállapítja hogv a Jugosztáv Kommunista Párt vezetőségének az u'óhl>i időtien a knl-és a belpolitika alapvető kérdéseiben helvtelen az fránwonata. et'ér a mnrxizrruis-leninízmusiAj F.zz.el knncsotafben a Tájékoztató iroda ióváhng-vfn a Szovjetunió Kommunista tiiolsevikl Pártja Központi Plzott<tá<tánnfc ceteke Jugoszlávia Kommunista Párt jának vezetői az ország belpolitikájában letértek a munkásosztály álláspontjáról és szakítsanak az osztályharc marxista elméletével. Tagadják, hogy az országban nőnek a tőkés elemek és hogy ezzel kapcsolatban kiélesedik az osztályharc a jugoszláv faluban, eleteit, ame'vekkel /áttolta a ,Ez a tagadás abból az opporIrprdeménvezért Jugoszláviai tunista nézetből fakad, amely Kommunista Pártja R ómon ti (szerint a kapitalizmusból asz.ohelvtetan TvoPtiká- claüzmusba vezető átmeneti periallsta hatalmaK külpolitikájával ós a Szovjetunióval szemben ugyanolyan magatartást tanúsítanak, mint a burzsoá államokkal szemben. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ebhő) a szovjctollenes magatartásából következett az ellenforradalmi t rockizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a SzUK(b)P •elfajulásáról'. R Szovjetunió •elfajulásárólt, stb. A Tájékoztató Irodá elitóti Jugoszlávia Kommunista Pártja vezetőinek ezl a szovjetelíenes magatartását, amely öszszecgvezlethetetlen a marxizmus-leninizmussal és amely gsak nacionalistáknál található. tn Ve7e'ő<,é.ne jánnk és elsősorban Tito. Karrtelf D'ttas é« Ránk ovi es elvtársak helvtelen po'itikájának leleplezésére. H A Tájékoztató iroda megállapítja hogv a Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége barátságtalan politikát folvtat a Szovjetunióval ós a SzUK fb'P-vai szemben Jugoszlávíában a szovfel katonai szakemberek hefeketitésóuek ós a szoviethadsereg diszkreditólásánnit méltatlan nolitikálát követfék A szovjet polgárt szakembereket Jugoszláviában különleges rendszflbá'volctiafc vefetfék. alá. a jugoszláv államvédelmi szervek fetfigvelete alá helvezték ós megttpveltófe őket. Ugvanilven felfigve'etnek ós megfigyelésnek vetették alá a jugoszláv államvédelmi szervek a SzUK (T)iP-nak kénviselöjét a Tá'ékoztatö irodában. JuiT'n elvtársai és a Szovjetunió számos hivatalos képviselőjót Jugoszláviában. Ezek és ezexhez hasonló eg-éb tények arról tanúskodnak, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetői korszakban nem élesedik az osztályharc, mint ahogy ezt a marxizmus-leninizmus tanítja, hanem ellanyhul, ahogy a BucIiarm-félo opportunisták állítják, akik azt az elméletet hirdetik, hogy a kapitalizmus békésen be enő a szocializmusba. A jugoszláv vezetők helytelen politikát folytatnak a faluban, szcmethunynak a falun végbemenő osztálytagozódás előtt és ugy tekintik az egyéni gazdálkodást folytató parasztságot, mint egységes egészet, ellentétben az osztályokról és az osztályharcról szó ó marxi-leni tani lássál, el entétben Lenin ismert téte ével, amely szerint az egyéni kisgazdaság állandóan, napról-napra ói á. ói-órára, magától és tömegesen termeli ki a kapitalizmust és a burzsoáziát. Pedig a po'iiikai helyzet a jugoszláv íahiban,sem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondatlanságra. Amikor Jugoszláviában luku ybau van az egyéni parasztgazdaság, a föld nincs nacionalizálva, vau iöldmagáutu.ajdon, a földet adják-veszi!:, a gazdag parasztok kezén jelentékeny kommunistákhoz nem méltó , , , /^'T1' álláspontot foglaltak el ami- lüldtCruI,elek vannak, van berf. — .. , .... * .. mililL, ne in\T (nvó 1\1, kor azonosítani kezdték aSzov let unió külpoli fixáját az immunka és igy tovább, akkor neux szabad a pártot az osztályharc leplezésének és az osztályellentétek összebékitésének szellemében nevelni, andlköi, hogy ne fegyvereznők le a pártot szemtől-szembe a szocializmus építésének nehézségeivel. A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői a munkászosztály vezető szerepének kérdésében a marxista-leninista útról a narodnlk kulákpárt útjára térnek, amikor azt látják, hogy a parasztok »a jugoszláv állam legszilárdabb alapja« Lenin arra tanit, hogy »a proletáríátus mint a modern társadalom egyetlen következetesen forradalmi oszlálva.. kell. hogv az egész nép harcának Irányítója, vezetője legyen a teljes demokratikus átalakulásért, minden dolgozó és kizsákmányolt küzdelmében az elnyomók és kizsákmányolók ellen«. A jugoszláv vezetők megsértik a marxizmus-leninizmus e tételét Ami a parasztságot illeti, többsége, — a szegény- és közénparasztság — szövetségben lehet, vagy rttár "szövetségben van a munkásosztállyal, ugy, hogy a vezető szerep o szövetségben a munkásosztályé. A Jugoszláv vezetők fenti nézetet megsértik a marxlzmus!cinizmus e tételeit. Következésképpen e nézetek Idspolgári nacionalisták nézetei, de nem marxista-leninistáké. A Tájékoztató Iroda szerint Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetősége reriziönak vc'f alá a pártról szó'ó marxista-lenista tanítást A marxizmus-leninizmus elmélete szerint a párt a döntö vczclö és iránvltó erő az országban, amelynek kfilön programja van és amely nem oldódik fel a pártonkivü'i tömegben. A párt a munkásosztály legfe'sőbb szervezett formája és legfontosabb fegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a kommunista pártot teldntik az ország döntő vezetőerejének, hanem a Népfrontot. A jugoszláv vezetők 1ecsökkentik a Kommunista Párt szerepét, valójában felotoják a pártot a pártonkívüli Népfrontban. ame'y osztálvszempontból fölöttébb különböző e'emeket foglal macában (munkásokat, egyéni gazdaságot folytató dolgozó parasztságot, kulákokat, polgári értelmiséget, stb.) valamint sokféle po [likai csoportot, még bizonyos btírzsoápárlokal is. A jugoszláv vezetők csökönyösen kitartalak amellett a hibás nézetük metiett, hogy Jugoszlávia Kommünt ta Párijának jicm lehet és állítólag nem Is kell, hogy legyen külön programja, hanem be kell érnie a Népfront programjával Az a tény, hogy Jugoszláviában a politikai színpadon csak a Népfront szerepel, a párt és szervezeti pedig nem lépnek fel nyiltan, saját nevükben a nép előtt, nemcsak lecsökkenti a párt szerepét az ország politikai életében, hanem aláássa a pártot, mint önáttó politikai erőt, amely arra hivatott, hogy ayilt politikai tevékenységével, nézeteinek és programjának nyilt hirdetésével mindinkább megnyerje a nép bizalmát és n dolgozók mind szélesebb tömegeire terjessze ki befolyását A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői megismétlik az orosz mensevikek hibáit, feloldják a marxista pártot egy pártonkívüli tömegszervezetbeaL Mindez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában irányzatok varrnak a Kommunista Párt felszámolására. A Tájékoztató Iroda szerint a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ex a politikája magát a kommunista párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztársaság e'fajulásáoak veszélyét rejti magában. Szeged. 1948 Jul. I., CrttUMIW rútsága mellett szálltak síkra. A Tájékoztató Iroda vélenrinye szetrint nem lehet megtűrni kommunista pártban Ilyen gye* lázatos törőkbasa terroristát rendszert A Jugoszláv Kommunista Párt létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek. m A Tájékoztató Iroda szerint a jugoszláv vezetők által a párton belül megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kommunista Párt életére és fejlődésére A pártban nincs belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és ön birálat A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága Tito és Kardelj elvtársak üres bizonykodása ellenére, löobségben nem választott, hanem beliivott tagokból áiL A kommunista párt valójában féllegális helyzetben van. Nem tartanak pártgyüléseket, vagy ha tartanak, akkor Utkosau, amiivek alá kell ásnia a párt befő lyását a tömegekre. A jugoszláv Kommunista Pártnak ezt a szervezeti típusát csak szektaszerü-bürokratikus típusként lehet jellemezni Ez a pártnak, mint cselekvő, öntevékeny organizmusnak leszámolására vezet, a pártban a katonai vezetés módszereit fejleszti ki, olyan módszereket, amelyeket annak idején Trockij honosított meg. Tűrhetetlen, hogy a Jugoszláv Kommunista Pártban a párttagok legelemibb jogait lábbal tiporják, hogy a párton be.ül ura lcodó helytelen viszonyok legcsekélyebb bírálata ldméllen megtorlást von maga ulán. | A Tájékoztató Iroda gyalázatnak tartja, hogy ijsujovics és Iltbrang elvtársakat, a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjait kizárták a pártból és klarlóztatlák azért, mert bírálni merészelték a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek szovjetellenes magatartását és Jugoszláviának a Szovjet-Unióval való bam A Tájékoztató Iroda szerbi* a SzUK(b)P Központi Bizottságának és a többi kommunista párt központi bizottságának bírálata a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának Irfbá! felett a Jugoszláv Kommunista Pártnak testvéri segítség, mely a JuKP vezetősége számára megteremti az összes feltételeket az elkövetett hibák gyors kijavítására. Azonban a JuKP vezrtöl, ahelyett, hogy becsületesen elfogadták volna ezt a bírálatot és bolsevik módra az elkövetett hlbfik kijavításának ntjára léptek volna, eltelve mérhetetlen becsvággyal fennhéjázással és gőggel, szuronyt szegezlek n Mrálók felé, ellenségesen fogadiák a bírá'atot, saját hibáik kerek letagadásának párfrtlenes ntjára léptek, megszegték a marxizmusleninizmus tanítását politikai nártok viszonyáról saját hibáikhoz és ezzel mégínkább elmélyítették pártellenes hibáikat. Minthogy ucm tudtak hcÍrtál! n! a SzUKfböP és a tóbbbf testvérpártok Központi Bizottságainak bírálatával szemben.* /ngoszláv vezetők pártjuk és nénük egyenes becsapásának útjára léntek, ellltfcolvai a Jugoszláv Kommun'sta Párf előtt « JuKP Központ! Bizottsága helytelen politikájának blrátáláb eltitkolva a párt és a nén előtt • Zsujovlcs és Ilebrang elvtársakkal való erőszakos leszámoló* valóságos okait Is. Az utóbbi ldőb*n. már azután. liogv a SzUKHUP és a testvérnártok Központi bizottságai bírálatot gyakoroltak a jugoszláv vezetők hibái lölőtt. • jugoszláv vezetők egész sor n| túlzó-hátoldal! rendszabály törvény dekretá'ásával próbálkoztak. A Jugoszláv vezetők elsietve uj rendeleteket hoztak a kisipar és kiskereskedelem racionalizálásáról. melynek megvalósítása egyáltalán nincsen e'V készítve és amely e kapkod áa révén csak megnehezíti a jugoszláv lakosság élelmezését Ugyanilyen elsietve adtak uj törvény! a parasztság gaI>o« naadójáröl, amely szintén ninci előkészítve, és amely ennek következtében csak szétzülleszt* heti a városi lakosság kenyéreW látását Végül a jugoszláv vezetők nemrég teljesen váratlanul lármás nyilatkozatokban fejes* ték kl szeretetüket és odaadásokat a Szovjetunió Iránt, bár kétségtelen, hogy mind a mai napig a gyakorlatban barátságtalan politikát folytanak a Szovjetunióval szemben. De ez még nem minden. Mi JuKP vezetőd az utóbbi Időben nagyhangon meghirdették a tőkés elemek felszámolásának pojlitikáját Jugoszláviában. A' SzUK(b)P Központi Vezetőségéhez április 13-án Intézett levo. lükben Tito és Kardeli elvtár-