Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-18 / 138. szám

rr.mwMiMM u E L «,1 (. v \ r. i» le s f. K U Péntek, 1948 junius IS. var<>& i.: .műért A Szegedi Nemzeti Színház a tanyákon és falukban fog előadást tartani Antal Jánosáé, a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetőim értekezletet tartott Szegeden Csütörtökön Szegedre ér­kezett Antal Jánosné, a kul­tuszminisztérium művészeti főosztályának vezetője, dr. Kardos László kultuszmi­nisztérium! osztálytanácsos és Jákő Pál, a sziiiész szak­szervezet országos főtitkára. Délután Dénes Leó polgár­mesternél, a város kulturá­lis éleiének vezetőivel tar­tottak megbeszélést. Both Béla, a Szegcdi Nemzeti Színház igazgatója a szín­ház terveiről adott tájékoz­tatást. Elmondotta, hogy őszlől kezdve a város kör­nyékén lévő tanyaközpon­tokba és a szegedköniyé­ki falvakban színvonalas prózaelöadásokal, na­gyobb bel veken pedig ope­rákat Is játszanak. Komoly táiszinházat óhajta­nak megvalósítani, hogy olvan emberekhez fs eljut­tathassák a kulturát. akik­nek nem áll módjukban, hogy a napi munka után messziről bejöjjenek Sze gedre. A színház rendszere­sen fog rendezni gyermek­előadásokat fs. amelyeken népi meseiálékokat és a legiohb irók gvcrmekdarab­jalt mulatnák be. A népi kollégistákat és a SzEISz niniátszóit is bevonják az előadásokba. Rendezik nzif jnsági előadások kérdését ts A polgármester támogatá­sát ígérte meg ehh'ez a terv­hez. amelyet a kuUuszmi­julsztérium kiküldöttei is he­lyesellek Későbbiek során tanyai szinhdzvonatot is ál­lítanak be. A szegedi konzervntórium terveiről dr Bárányt János igazgató számolt be* és rá­mntátott arra, hogy ma már a konzervalóri­miiha elsősorban a kis­nén»*i dolgozók gyerme­kei járnak. Szükséges lenne a hangsze­rek. n felszerelés minél olőb bl nót'ása és a konzervató­rium bővítése. Dr. Berelzk Péter a Dugonics Társasán működéséről, dr. Erdőd!.Tó zser pedig a Tiszatájról tájé­koztatta az értekezletet. A minisztérium megbízot­tai segitő szándékukról biz­tosították a szegedi kulturá­lis élet vezetőit és közölték, hogy ezekol a megbeszélése­ket rendszeresíteni fogják Munkatársunk az értekez­let után beszélgetett Jákó Pállal, a színész szakszerve­det főtitkárával, aki a követ­kezőket jelentette ki: — Délelőtt megtekinlel­házat és véleményem sze­rint jelenleg az egyetlen vidéki színház, amely olyan ma­Í ns színvonalon áll, hogy rdemes komolyan fog­lalkozni vele n színházi kuliura szempontjánál. A mai főpróbán szerzett ta­pasztalataim álapján nyu­godtan állíthatom, hogy megütötte a budapesti szín­házak n ivóját is. Elfogták „Pettyest", a húszéves betörőt Hódmezővásárhelyen ékszereket, aranyórát és ruhaneműt lopott Szerdán a késő esti órákban a rendőrség központi ügyele­tére előállították >Pettycst«, feljís nevén Tólh Béla Csaba­utca S. szám alatti 20 éves su­hancot. A szolgálatos rendőr a szegedi alvilág Ismert alakjá­ról azt hitte, hogy körözés alatt áll. Csak a rendőrségen derült ki, liogy legutóbb ka­pott egy évi börtönbüntetését májusban kitöltötte a Csillag; ban. Pettves dppen búcsúzni akart, amikor az egyik nyo­mozónak feltűnt, hogy a fíu mutatóujját csontig bevágta és még akkor is erősen vérzett. Faggatni kezdték Pettyest, aki végül is megtörve mesélte el, hogy Hódmezővásárhelyen lénves nappal lieliirl egy lakásba. A viltámhárUóu mászott fel és a nőkor az ablakot lielilr­le. akkor válttá el az ujiát. Ékszerekel, aranyórát és rengeteg ruhaneműt lopott, amelyeket azután Hódmező­vásárhelyen és Makón adn­ealott el. Pettyest ozefculán a szege­di rendőrség bűnügyi osztá­lya őrizetbe vette és átadja a hódmezővásárhelyi rendőrség­nek. A műszaki értelmiség heSye a dolgozók társadalmában A forradalom után újjáépü­lő Szovjetunióban is élénk ér­deklődés Idsérte a műszaki ér­telmiség szerepét. Lenin a műszaki értelmiségiekkel fog­lalkozva sett hagyta nekünk örökül, hogy a müszald értel­miséget. a jó szakembert meg kell becsülni, még akkor is. ha az nem párI tag, mert egy jó szakember, ha ludíását ön­zetlenül a közösség szolgálatá­ba állítja, többet ér, mint egy párttag és biztosítani kell al­kotómunkájának lehetőségeit, természetesen altkor, ha az Il­lető csat az alkotómunkájá­nak él. Leninnek ezen meg­állapításai » műszakiak lefki­vilá£űnak felismerésén alap­szanak. Kózludoruásu. hogy a mű­szaki értelmiség a múltban tá­voltartotta magát nemesalt a munkásmozgalomtól, de magá­tól a politikát él is. A politika nem nagyon érdekelte, ezt igen gyakran nyílton kii is je­lentette. Helyi csoportunk éleiében is meg-mognyalvánntt ez a jelen­ség, amelynek megjelenése igen lnsonló ahhoz a külön­választáshoz, amely a gyakor­lat és elmélet között fennáll a tudomány terén. Az egyes szaktudósok csak a saját te­rületükön hajlandók és képe­sek dolgozni és a halárterü­letek problémái csak abban az esetben érdeklik őket, ha kutatómunkájukban hasznukat vcliclifc. \ gyakoriali éleiben dolgo­zó műszaki ténykedésén azon feni a Szegedi Nemzeti Szín- nai meglátszik, hogy van-e és A jóvátétel csökkentéséért Küldött köszöneteket a szovjet kormány tudomására hozták núlvon a világnézete. \z előbb említett elszigetelődés nem egyéb a gyakorlati éjellxm mozgó műszakinál, mint a ka­pitalista társadalom kifejezése. Á kapitalista társadalom rend­jében tapasztaljuk ezt az el­sZtgfftelőoést, ahol belsejükben jól megszervezett iparvállala­tok elszigetelten élnek egymás­tól és ezzel a Közösség haladiái­sát gátolják, óriási lépés e.zen jelenség elhárítására az álln­nvositás. A műszála értelmiség elsősorban materialista, mert munkáját nem tudja márként ellátni, ha nem Ismeri az anya­got és annak törvényszerűsé­geit, mely maga is részese a természetnek 'ér. éppúgy ren­delkezik •> törvényszerűséggel, mint maga a termeszét. Szük­séges tehát, hogy az élettől el nem szakadt, jószándéku mű­szaki ember ismerje a társada­lom törvényszerűségeit, ha jól meg akarja állni helvét az életben. A múlt társadalmi rendszer ben csak az állhalolt m'eg. aki elszakadt a fizikai munkások­tól. Ezért váltak oly gyakran a műszakiak a kapitalisták vak eszközévé. He aki a ma láfs'ada Imában felismeri a helyét, amely csak a fizika' dolgozók mellett le­het. az ésaík n haladást, a szo­cializmus megvalósításának a Célját szolgálja. Demokráciánk azért lámo­gatja mindért erejével a mű­szakiakat és tudósokat, mert azok építik a jövő felé Vezető utat. és viszont nyugodtak le­helünk afelől, hogv a mai tár­sadalom szomne.ntjának meg felelő műszakinak megvan a ma'gn helyes világnézete is. Minden műszakinak fel keli is mernie osztálvlielvzetél. A magyarországi szovjet jUttgykövetség ctméie az ország pftlönböző részeiből ötszáznál 6&hb sürgöny és levél érkezett, •melyekben az. ország dolgo­zói Köszönetüket fejezik ki ftefcílln gencrnllsszimusznak a magyar jóvátételi köfelezetlsé­jek csökkentéséért, A szovjet nagykövetség annak a lehető­ségnek hiányában, hogy min­denkinek kiiiön-külön válaszol­hasson, felkérte a Magyar Táv­irati Irodát, hogy közölje a saj­tó és rádió utján, hogy minden beérkezett levelet és sürgönyt; a szovjet kormán\ tudomása­ra hozott. Színház O cMüvészet Az és-* ba'ial Jár Csibojtidov vígjátéki a Szegőéi Nemzeti Színházban —- öngvtlkessjí. Cs ül őr tö­kön délután a Szcnlhárom: ulc'a 50. számú házba hívták a mentőket, ahol Nyári Fo­renrné 3(5 éves asszony ön­gyilkossági szándékból nn­gyobbmenn viségii ismeretien mérget ivoll Az öngyilkost sn­lvos állapotban a közi;őrházba 'szó Ili tolták. Bárcsak nekünx ls volna olyan Írónk — sóhajtunk fel >Az ész bajjal jár* beír utalója után —, aki olyan vidáman, művészien, meggyőzően, he­lyenként dnáinai erővel tud­ná kipellengérezni a színpa­don a letűnt magyar korszak korlátolt, lefelé gőgös, felfelé meghunyászkodó »alázatos tisztelcttelí-jetl, mint azt Gri­Imjedov, a nagy orosz szerző a saját két és Tél évszázad előtti cári Oroszországával le­szi. Forradalmár-e Csffckij, Gri­bojedov darabjának hőse? — Nem, de eszes, éplelkű és tes­tű, olvasott Jfju, aki amikor a tizenkilencedik század legele­jén hároméves nvugali tanul­mányuljárói n felvilágosítás eszméivel megtelve Moszkvá­ba hazatér, beleütközik az »uralkodó osztály* mérhelet­ten tudatlanságába, a főtísztvi­selőknck a maradiság fölött gondosan örködő korlátoltságá­ba, a Jds talpuvalő karrierista romlottságába, a cári nralira tiszt feneketlen ostobaságába és mindabba a sötétségbe, amely az akkori Oroszországot jellemezve. Csackij szóidmondása. bí­ráló szelleme azonban ' talán nem vezetne. összeütközésre'és Az ész nem Járna bajjal*, ha nem jönne Fa arra. hogy ide­álja. az imádott Szófia mást szeret és ez a más énnen a leghitványabb, legje'lemtetc­nehb karriervadász. Ez IT Csa­lódás azután annvirn felhevíti az eddig Csak Csipkelődő fia­talembert, hogy inosl már csaknem a forradalmiságig emelkedik és amikor otthagy­ja a leányi és vele egvütt sr őt bomlott agyúnak nyilvánító képmutató társaságot, dübörgő léptei már jelzik. hogy jönnie kell azoknak 3 forradalmak­nak. amelyek ezt n társaságot elsöprik és a társadalmat gyö­keresen megvál toztn I jók. Gribojedov remekműve ne­héz. de szép feladat a ren­dező számára. A színdarab4-<n sok szereplőt mozgat, mind­egvik más és más linus és eze­két a szerző Csehovi Zsenia­litással egy-egy szóval, moz­dulattal tökéletesen iellcmzi. Emellett a darab alaptermé­szete: a könnyed lira és ír szin­te pu-tklnl magaslatra törő ver­sek hiMtlan elmondalása ngvnnésak a rendező köteles­sége. De mindezeken tűi Öri­boicdov a lázadás rrpöslola és darabiának hatása nem kis méri ékben függ attól, hogy a baladásnak az elmaradottság­gal, a világosságnak a sötét­séggel való mogmérkőzése, az Igazság fölénye a hazugsággal szemben, az előadásból kitü­nik-e. Dolli Béla fendezése mind­ezt visszaadja és írjuk külön javára: ugy húzza alá Csackij súlyos mondanivalóit, hogy azokból semmi sem vész el és így őrömet szerez a néző­téren a haladás minden hívé­nek. viszont pörölyként hat mindazokra a ina is dőrékre, akik visszaáliitozzák a multai. Mindez persze Csak ugv si­kerülhetett. hogy a Szegedi Nemzeti Színház nagy drámai együttesének minden tagja az, is. aki ezuttfli Csak egy mondathoz jutott — alázatosan állt a nagy orosz iró szolgá­lalába és ponlosan, mértéktar­tóan kövei IC a rendező elgon­dolásait. A darab főhősének. Gsaekiinak szerepében Besse­nvei Ferenö helveoként a fia­tal Törzs Jenő emberábrá­zoló tkészségénelc magaslatán tár és méc modorosságálról, hibáiból is kiüt az igazi tehet­ség Fnnél ff szerepnél is ne­hezebb, ha nem is ol\ hálás. Fnmuszové, n vezető állás­ban-. lévő állami tisztvise­lőé Ezt Bakos GvuTa kitűnően formálja nreg. Ferencjózsefi gái-datisztnek Is belllene Márki Géza bokaösszeütő Szkalozub ezredese. Kifogástalan produk­ció Kenessey Ferenc talpnyaló, gjáva Molcsnlinja. Csackij té­velygő, majd mindenből kiáb­ránduló Szofjáját Horváth Jú­lia játsza finoman, rokonszen­vesen, nem egyszer a fiatal Somogyi Erzsi üdeságérc és kellemére emlékeztetve. Ke­mény Gizi Liza szolgálólánya nem orosz és nem faluról vá­rosba hozott Cseléd, egvéb­ként sikerült alakítás. Rajnai Elli néhány szavából ts sis­teivg az Igazi tehetség. De uffvanilven elismeréssel íriük le rt kitűnő eplzódisták nevét Hottt Éva, Gáti Pál, Sugár Je­nő. Kőműves Erzsi. Tóth Bös­ke. Káldor Jenő. D. Nagy Er­zsi, Rajz János, Szatmári Ist­ván és a többtök. A Nemzett Színháztól kölcsönkapott dísz­letek, amelyeket Iírty K. László tervezett az utolsó évek leg­sikerültebb szinnadí dekorá­ciója. A TIell-házaspár korhű jelmezei kifogástalanok. Gribojedov robbnnőslkerü darabja" vidáman, könnyedén találja meg az utal a néző­hnllgató szivéhez, hogy igaz­ágaival elgondol kozlnssff és meggyőzze. Meggyőzze azt. akii­nek van esze és ne felejtsük cl: ma már nem az ész. hanem az esztelenség jár bajjal.,. Enyeitt Károly opo (*) \'ii v PII dé KHAN i ver v. Egyi-c nívósabb keretek kőzött folynak a konzervatórium nö-. veudékh an gversen vei. Péii te­kén délután az alsóbb osztá­lyosok számoltak be egy évi munkájúkról és megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy a kis muzsikusok az átlagot messze" meabaladó leljesitmé­nvükket feltűnően jó ered­ményi mutattak fel. Az I., II és ÍTI. gyakorlás zongoristák különösen kihintek nagyszerű felkészültségükkel, eis'ősorban Rózsa Marianna. Simító Teréz. Antal Imre. Korányi Adám. lo­Tváblri Pnvlovilv Dóra. Argve­lán Ilona. Szekfü Katalin. Köi-ffv Kornéi. Pártos Erika, ITerlz Helga, Somfal T.ászlóés Veres Hona. A kitűnően kép­zett hegedűsök: Ránhidy Zol­tán, Ralog László. Madáesy lószló. továbbá Pornárzy László ls minden elismerés­re rászolgálnak. (x) Ce'terium Musicnm hang­versenysorozat nlolsó hangver­senye junius 21-én este fél 9 órakor a Konzervatóriumban. Műsoron a barokk kor zenéié.. Részletek PrelogUs Stabat Ma­terből, szólista Lárenz Kor­nétta operaéne'ke.snő, a Nem zeli Színház tagja, a Nemzeti Színház tagjaiból alakított ka­marazenekar és az intézeti női kar. Rarb Kantáta, előadja I.iltasy Gyitrjy operaénekes, a Zenékon ze rv a lóri um tanára: kamaraz< nekar. végveskar Tarlini Viola da" gamba. elő­adja Csuka Hi'-'a aord'onkamű­vész, tanár. Vivaldi Concerto grosso (kamarazenekar"). Vczé­nvei Szalmárí Géza karigazga­tó, tanár. \ zeneileg nagyje­lentőségű hangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul. Jegyek 2 forinttól a Konzer­vatóri umban vá I Ihat ók. FINOM SZESZ gyümü cse««ev Asre és minden egyéb célra kapható nagyban és ki­csinyben Haracsi Mihály szeszkereskedő Vadász-u. és Leebner-tér sarok

Next

/
Thumbnails
Contents