Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-13 / 134. szám

ETTŐL FÜGG MINDEN: ^"„"ÜSS Mí teszi indokolttá az egyházi iskolák államosítását? •f u Í; lm A (> > A u o i: NZAÚ Szeged, 1918 junius 13. A fiatal magyal" demokrácia fejlődésének utján eredmé­nyekben gazdag mulra tekint­get vissza. Olyan munkára, amelyet a legnehezebb körül­mények közöli, irtózatos erő­feszítéssel végzett, de amelyet máris a történelem hősi pá­tosza és romantikája vesz kö­rül. A tárgyilagos és hozzáértő szemlélőnek meg kell állapíta­nia, hogv a kultúrpolitika! terü­letén végzett munkában is a kommunisták jártak élen, az elért eredményék az ő SZÍVÓS, ktiartó munkájuknak köszön­tető. Az MKP mulatott rá először, liogy a magyar politikai és gaz­dasági élet reformja utón elen­gedhetetlen szükség van ama­Í yar müvelőaés és a magvar skolaneveLés alapos és teljes reformjára is. Hangoztatta, hogv művelődésünk uj épüle­tét a magyar nép tömegeire, a dolgozók * társadalmára kell íelépilcnt. Es pedig nem ugy, hogy ezeket a magyar tömege­ket tartaléknak tekintjük, lamelyhőt egy kiváltságos osz: tólv számára merítünk anyagi erót és emlieri '.utánpótlást, hanem ugy, hogy ezeket a tö­megeket, á valóságos, élő nem­zetet felemeljük az elnyomatás­ból és e[hagyatottságból. Ezt pedig csak ugy érhetjük el, ha kiterjesztjük a magyar mű­velődésnek a múltban oly szűkre szabott körét és a mű­velődés szabadságának biztosí­tása mellett a magyar dolgozók minden gyermeke kivétel nél­kül, egvformán és egységesen részesedik az emlieri szellem javaiban, fegyvereilyen éstpun­íwteszközeiben. A magyar demokrácia szétoszlatta a latifundiumokat. Szét keli oszlatni tehát a szel­lemi hitbizományokat is, mert tesak tgv szabadíthatjuk fel azokat á felhasználatlan szel­lemi erőket, amelyekre az or­szág újjáépítéséhez s a ma­gyar jövő egészséges fejlődé­séhez szükség van. Egy nép, egy ország fcuttur­szintjét, mint azt a történelem |és a mindennapi élet tapaszta­latai mutatják — nem a mű­veltség elszigetelődését, hanem annak általánossá télelét szol­gáló intézkedések szabják meg. Az állam, s mindenekelőtt a demokratikus állani feladata, hogv a néi>et korszerű neve­lés és oktatás által felemelje a műveltségnek arra a fokára, ahoi elérheti megelégedésének reális biztosítékát, anyagi és szellemi boldogulásának alap­ját. A szakszerű nevelés és ok­tatás alapjait a nuiyeltsóg álta­lánosítását célzó iskolákban a pedagógusok rakják le. S hogy a múltban, sőt sok tekintetben ínég ma is — a nevelés és ok­tatás terén mégis annyi fer­deség és visszásság tapasztal­ható, az nem is annyira a pe­dagógusok »bünc«, hanem el­sősorban az előző rendszerek terhére irandó. Minden baj gyökere, a mutt kultuszkor­mányzatának alapvető hibája ott volt, hogv a legfelsőbb tanügyi intéző körökben, va­lamint a felügyeleti szervek­nél a vezető "és irányító állá­sokban nem a népi "tömegek­ből kiemelkedő, képzettségük, munkásságuk révén arra ér­demes tanárok és tanítók, te­hát szakemberek, hanem joga­szak voltak. Ezenkívül tanügyi vezérférfiak, főként pedig tan­felügyelők ,az elmúlt időik kul­lu szkormányza tó nak j óvo I tából sohasem pedagógusokból, ha­nem elcsapott katonalisztek, ki­rúgott papok, tönkrement föld­birtokosokból kerültek ki. Cso­da-e, czekutón. ha a magyar né]) kulturszintje ahelyett, hogv emelkedett volna, egyre inkább lefelé süllyedt, vagy a legjobb esetben megrekedt? Megrekedt azért, mert ezeknek a nkulturtényezőknekx semmi kapcsolatuk sem volt soha a néppel és ami a dónjbői: nem hivatást, hanem egy szükség* helyzetből adódó kényszer-kö­telességet teljesítetlek." Hosszt* időre kihaló hibája volt a régi is­kolai oktatásnak a sok elméleti anyag, számadatok halmaza, fogalomtömegeik alapjára épí­tett passzív tudás, amely, ahe­lyett, hogy fejlesztette volna az önálló "gondolkodási képes­séget, gondolkodásbelli rest­ségre, kényelmességre névéit és igyekezett megbénítani a szellemi haladás előfeltételét: a kritika jogosságát. A tanu­lóifjúság nem kritizálhatott, nem volt joga semmit sem •kétségbevonnia«, egyetlen kö­telessége volt csupán: fenlar­tás nélkül elfogadni a meg­fellebbezhetetlen »igazságo­kat-. Sőt, ezen túlmenően: hinnie kellett benne. Ennek a pedagógiai rendszernek tudha­tó be, hogy az önálló gondol­kodásnak úgyszólván elemi feltételeit nélkülöző tanulóifjú­ság felnövekedett generációit be lehetett állítani, még hozzá igen könnyen be lehetett ál­lítani idegen célok, a tényleges magyarság lelkivilágától any­nyira idegen eszmék szolgála­tába. Nem 1 (élűiről kifelé, a Té­leklven szunnyadó erők önte­vékenysége utján valé kifej­lesztés szerint folyt a tani {ás az iskolákban, hanem kívülről befelé, amikor a kész ismeret­anyaggal megtömték a kibonta­kozó telkeket. A demokratikus irányú köz­nevcléslxm nem elég áz álta­lános .irányelvekhez alkalmaz­kodni. A magyar népiség gon­dolatát végig kell vezetni a nemzet egész történelmén és Börcsök Jánosné szili. Palotás Erzsébet felesége, László és Ilona gyermekei, Erős Mária menye a gondviselő jó Isten akaratában fájó szívvel meg­nyugodva tudatják, hogy a jóságos férj, apa, nagy­apa Börcsök János Szeged -város főpénztárosa 1!M8. évi junius 11-én délelőtt életének 62., bol­dog házasságának 20. évében váratlanul élhunyt. Felejthetetlen drága hatoltunk földi maradványait junius 13-án. vasárnap délután ftíl 5 órákor a Bel­városi temető kupolájából helyezzük örök nyuga­lomra. ' Engesztelő szontiniscáldozatot 14-én, lrétfőn reg­gel 8 órakor a Fogadalmi templomban fogunk az Egek Urának Izemutatni. Az egész élete jóság és.szeretet volt. Soha ei nem múló fájdalommal gyászolják: Mária, László és Gálior unokái, Biró, Paiotós, Lábas családok, rokonsága, jőbanálai és ismerősei. Minden külön értesítés hctvelt. hazugságok, ábrándok helyeit rámutalni az igazságra. A ma­gyar népet a történelem egész során ál becsapták és kiját­szották. Kezdődött a kisemmi­zés már olt, amikor az ország közösen szerzett birtoktesteit nem a népnek adták, amelyik vérzett, életét áldozta érte, hanem mágnások, dzsentrik, az egyház külföldről idetelpitett szerzetesrendéi és a »lakájok* tulajdonába juttatták. Földhöz és földbirtokhoz jutott ebben az országban mindenki, csak a »földéhes« nép volt kényte­len vánd'örbottal a 'kezétan idegen országok gyáraiba, vagy a tengeren túlra vándorolni. Vagyon, jólét, műveltség s ezek alapján különleges jogok élvezetéhez jutott itt minden­ki, csak a földet luró paraszt és a munkás maradt nyomo­rult és jogtalan. A nagy vagyo­nokhoz és kiváltságokhoz a munkásnak és parasztnak csu­pán a verejtéke, keserű sóhaja tapadt. És ezek voltak ózok a gyökerek, amelyekből az el­nyomott, jogaitól megfosztott magyar nép táplálkozott. Ezért van ssüfcség olvan gyakorlati iránvu, egy­séges iskolai nevelésre, amely a népet rásegíti a felemelkfe­dés, az anyagi és 'kulturális felemelkedés útjára. Nem el­méleti tudásra, hanem a kör­nyező valóság, a nagy- termé­szet, a föld és nép összefüggő, gyakorlati megismerésére, át­élésére van szüksége az uj utakon elinduló generációnak. A demokratikus nevelés sok kérdés megoldását teljesiti. A nevelés hogyanja, vagyis a pe­dagógiai módszer ép|w?n olyan lényeges, mi öt áz, amit taní­tanak: a program, a tanmenet. De mindez feloldódik abban az alapvelő kéríésl>en, hogy ki az, aki tanít és ki az, aki tanul. Itt dől cl közokta­tásügyünk összes kérdése. De­mokratikus szellemű nevelőik­nek kell tanítani az ország la­kosságát, olyan iskolarendszer­rel, hogy a munkás és sze­gényparasztság gyermekei vég­re számarányuk' és történelmi jelentőségüknek megfelelően részesedjenek a közoktatásban. Nem kétséges ma már, hogy a demokrácia jövője a felnövekvő generá­ció vállain nyugszik. Az állam azért gondoskodik arról, hogy ez az ifjúság egységes alapmű­veltséggel inouljon nek'i az életnek s váljék alkotó, épitő erejévé a magyar demokráciá­nak. Minden alapfeltétele meg­van annak, bogyi a demokrácia levegőjében, és korszakváltó társadalmi átalakulásában a magyar ifjúság is megszaba­duljon végre azoktól a terhek­től. amelyek a szabadi fejlő­dést, az önálló gondolkozásban való továbbhaladást gátolták. Itt az ideje, hogy megvalósul­jon végre az az elképzelés, hogy mii magvarok is mint ténylegesen szabad, független és müveit nemzet alkotó ténye ző> lehelünk az európai hála­dószellcmü kultúrának. A Magyar Dolgozók Pártjá­ba tömörült fizikai és szellemi dolgozók éberen őrködnek azon, hogy az állam megoldja és jól oldja meg a kultúrpoli­tika vonalán megoldásra váró feladatokat. A nagy cél: a de­mokratikus magyar jövő, a müveit magyar' nemzet meg­teremtése érdékében mindén mcllékcélnak el keli tűnnie! Ezért elengedhetetlen szükség­szerűség: az egyházi iskolák államosítása. Dr. Béfcy Juta A MUNKÁS FELTALÁLÓ HAZÁNK LPITóJE Mí újság k örnyékén? A gyálal ujgazdláfc termelési versenyre hívták ki egymást. Ebből "az alkalomból melegen üdvözölték Rákosi Mátyás elv­társat. Az ujszent'ván' görögkeleti szerb egyházközség a Magyar­országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetsége utján kérte a görögkeleti felekezeti iskola államosítását. Ktibeliháza közalkalmazottai nevében Naszradi József h. jegyző közigazgatási versenyre hívta ki Klárafalva közalkal­mazoltait. Szőregen megvalósulás előtt áll a házhelyosztós. A jutta­tási névsort már közszemlére lelték és rövidesen megérkez­nek az építésügyi miniszté­riumból a jóváhagyott vázíat­najzök is. Kuilurházat akarnak' építeni a gyálai dolgozók. Az ejmult nyáron 21 házat építettek a község ujgaZdál, az idén nyá­ron kétszeresére szeretnék ezt a számot emelni. Adófizetés terén Szőreg a második helyen áll a megyé­ben. Az adóbehajtási, szám­fejtési teendőket Baróczi Im­re irodafőtiszt végzi. Az MDP kübekházi szerve­zete sürgeti a község minél előbbi villamosítását.' Az or­szágos tervhivatalhoz fordul­lak a villanyvilágítás minél előbbi levezetéséért. A búzaföld adó kimutatást munkaversennyel a kitűzött határidő előtt készítette ci Szőregen Bagaméri Lajos se­gédjegyző vezetésével Csanádi Sándor irod'atiszt, Gyuris Ká­roly jegyzőgyakornok és Bódi Pál adiökezelő. [ 6védáépü!ele! szeretnének az ószenl.iváni dolgozók. Je­lenleg ugyanis az iskolaépü­letben működik' az óvód'a. UJ ártézikut fúrását kérik az észen ti várnak', mert az "ed­digi tönkrement. Súlyos gon­dot okoz számukra az egész­séges ivóvíz kérdése. Gabonafelvásárlással is fog­foglalkozik az idén a gvála­réti földműves szövetkezet. Nagvszabásu öntözési tervet akarnak megvalósítani, amely­hez máris 25 ezer forintos tá­mogatást 'kaptak a tervhivatal­tól. Uj jegyzőt választott a szö­regi ipartestület Faragó János személyében. Az elnökség töb­bi tagjai a következők: Pig­niczky István, Olott Lajos. Varga János, Varga Ferénc, Szabó Pál, Tolnai Géza. Az őszienliván" dolgozók kö­zül egyre többen viszik gyer­meküket a Pál Regina óvónő vezetésévei eredményesen mű­ködő napközi otthonba. A dorozsmai kubikosok a FEKOSz-on keresztül kérik, hogy egy képviselőjük kapjon helyet a szakszervezeti me­gyei titkárságon. Dorozsmán Szántó János titkár képviseli érdekeiket. t V Szabad Föld vasárnapok előadássorozat indült Kübolk­házán. Az előadások iránt igen nagy az érdeklődés. A kübekházi' óvodát beüve­gczlék a szegedi falujáró elv­társak, a gyermekeknek pedig kis székeket és kis asztalokat készítették. A kübekháziak há­lás köszönetüket tolmácsolták ezért. Dohánytermelés" verseny­ben vesz részt Oszentiván va­lamennyi dohánytermelője. Tökéletesíteni akarják az ed­dig is kitűnő dohányukat. Az ószenCváii" ifjúság kul­túrházat szeretne létesíteni. Széli Fülöp vezetésével az EPOSz-ba tömörülve végzik jó munkájukat. Nvár' blk/stáiló építését kezdik meg rövidesen Szőre­gen. Ilaloltasház építését is tervezik. ' A szőreg' templom ujjáépi­lése jő üiemben folvik. A lemplom kifestésén döígoznak, a világítást pedig a legkorszeT í-übb .rejtett világitássa!* old­ják meg. Szerelik már az uj toronytánát is. Termelés' versenyre kétszá­zan jelentkeztek ed'dig Tápén. Az intézőbizottság jövő hét csütörtökén-számol bc a ver­seny állásáról. A torontót! Járás kVparos­sága nagy tömegben vonult fel csütörtökön a szőregi Rádó­vendéglőbe és itt egyhangú lel­kesedéssel mondták 'kii a IvIOSz-hoz való csatlakozásu­kat. A gyűlésen Tarján Tibor iparügyi miniszteri biztos, Ka­tona András KlOSz-elnök, dr Ikrényi Bertalan körzeti titkár és Szeles István főjegyző be­szélt. Állatorvos: ügyeletes szolgá­latot szerveznek Kiskundorozs­mán, hogy sürgős eseteklxm nyomban rendelkezésre áll­hasson egv-egy állatorvos. A debreceni honvédzenekar Verőczei Ernő vezénvlésévcl keddén délután 4 és este 8 órakor hangversenyt rendez Kiskundorozsmáii a kuHurhéZ­ban. Pusztamérges képviselőtes­tülele is egyhangúan állást fog­lalt az iskolák államosítása mellett és határozatukat eljut­tatták a magyar kormányhoz. Az Iskolák államosítását kö­velelte Tápé Nemzett Bizott­sága és képviselőtestülete is, úgyszintén az ujszentiváni kép­viselőtestület. Tápéval komoly tárgyalások folynak a villanyvilágítás be­vezetése érdekében. Október elsejéig három részletben 400 forintot kellene fizetni azok­nak, akik igénylik a villany be­vezetését. lta v a (a 1 őzéép lil et felálli tásá t tervezik a dorozsmai temető­ben. A Magyar-SzovJet Művelődé­si Társaság dorozsmai cso­portjának támogatósára évi 600 forintot szavazott meg a köz­gyűlés. F,(gazdák 25 százalékkal több rozsot vetettek Puszta­mérgesen az idén, mint más évben. , A mezőgazdaság: termelési verseny szépen halad Puszta­mérgesen. Az ujgazdáik közül Berta István 22 almafa keze­lésével mevezett be, Gyóni Gá­bor 10 hold búzával, rozzsal és kukoricával, a kilenc gyer­mekes Zádori István ugyan­ezekkel. A jóvátétel* tartozás 50 szá­zaiéikának elengedéséért a pusztamérgest dolgozók hálá­jukat fejezték ki a Szovjet­uniónak. Bodor Károly MDP-tit'kár ja­vaslatára az iskolák államosí­tásának miinél előbbi törvény­erőre emelését kérte a dorozs­mai képviselőtestület. Horváth Károlyné szülész­nőnek 31 éven át teljesített áldozatos munkásságáért elis­merését fejezte Ikli a dorozs­mai képviselőtestület és havi 40 forint kegydijat szavazott még neki. A Délmagyarország előfizetési versenyt hirdet. Mindenki, aki e hó végéig 5 uj előfizetőt hoz be, az ér­tékes könyvjutalomban részesül

Next

/
Thumbnails
Contents