Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-12 / 133. szám

agyar Dolgozók Pártjá^r^ r, », ÍV. évf. 133. sz. ARA 60 FILLÉR Zár alá vették a felekezeti iskolák minden vagyonát Szegal, 1948 jun. 12. Szóm. Magyszeged deloezéi üdvözlik az Egyesülési Kongresszust Az 194G szeptemberében megtartott III. kommunista kongresszus határkő volt a magyar demokrácia törté­netében. Másfél évvel a fel­szabadulás után állandó harcban a reakció és a fa­sizmus hazai maradványai ellen, megteremtve a stabi­lizációt, ült össze ez a kon­gresszus, hogy utat mutas­son a magyar népnek. A ha­tározatokban kifejezésre jutott az, ho© a magyar dolgozó nép minden körül­mények közölt leküzdi azo­kat a nehézségeket, ame­lyek a fejlődés utján eléje tornyosulnak. Közel két esztendővel a III. kongresszus után ül össze a Magyar Kommunis­ta Párt és Szociáldemokra­ta Párt Egyesítő Kongresz­szusa. Azok az események, amelyek a két kongresszus közölt lejátszódlak, végér­vényesen és visszavonhatat­lanul a demokratikus erők javára billentették az erővi­szonyokat. Az Egycsilő Kon­gresszus megkoronázza az elmúlt hónapok eseménye­it. Azok az- egyesítő tag­gyűlések és megyei konfe­renciák, amelyeket a mult hónapban tarioltak meg szerte az országban, a ma­gyar dolgozó nép megnöve­kedett erejéről tettek tanú­bizonyságot. De tanúsítot­ták azt is, hogy a dolgozó nép fiai mennyire termé­szetellenesnek, mennyire erőszakoltunk tartották" a munkásosztály bárom évti­zedes keltészakitását. Az egyesítő konferenciákon le­játszódott spontán jelene­tek, amikor munkás mun­kásra talált könnyek között, már látszott az is, ho© nemcsak maga. a munkás­osztály fog hatalmas mér­tékben megerősödni, ha­nem az egész ma©ar népi demokrácia eddigi sikeres fejlődése is ujabb lendületet fog kapni. És valóban, az el­telt alig néhány hét óta is, szembet ün ően tapasztalha­tó, hogv az. eggvéforrt dol­gozók miként állnak a fej­lődés, a társadalmi haladás élére, miként igyekeznek sgyre ön tudatosabban meg­teremteni azt a társadalmi, politikai és gazdasági hely­zetet, amely szükségképen! előfeltétele annak, lio©r né­pi demokráciánk az Egyesítő Kongresszus után a szocia­lizmus felé haladjon. És eb­ben, csakúgy mint minden törekvésünkben, gazdasági talpraállásunkban, pénzünk stabilizálásában ott áll mel­lettünk a baráti na© Szov­jetunió, amely csak az imént adta ismét tanújelét jóakaratának azzal, liogy a jóra lót cl ősszegének felét el­jrngcdtc és ezzel további ter­veink megvalósítását hatal­mas mértékben megkönnyl-r telte. A Kommunista Párt! 1916-os III. kongresszusá­nak irányimutató elhatáro­zásai megszabták gazdasági' fejlődésünk irányvonalát és csaku©ran ráléptünk arra az útra, amelynek segítségéi­vel a legrövidebb időn belül elérhetjük a tökéletes "társa­dalmi rendnek, a szocializ­musnak megvalósilását. De gazdasági fejlődésünk mel­lett politikailag is hatalmas lépéseket tettünk előre, mert immár valósággá vált a'kon­gresszusi jelszó: »Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!* A ma©-ar demokrácia alko­tó és épitő tevékenysége közben nem feledkezett meg egy pillanatra sem! a rombo­lókról, a gáncsoskodókról. a minden áron a régi rend­szert visszasirókról és visz­szakivánókról. A Kisgazda­párt jobbszárnvának meg­lisztitásától, áulyolcék és Pfeifferék fasizmusának fel­számolásán keresztül a munkásosztály soraiban meghúzódó le©eszedelme­sebb ellenség, a jobboldali szociáldemokraták eltávolí­tásáig éberen védekeztünk a demokrácia és a haladás ez ellenségeivel szemben. A ^ Szociáldemokrata Párt XXXVI. kongresszusa is ugyancsak történelmi jelen­tőségű volt a munkásosz­tály sorainak megtisztítása terén. T©- jutottunk el an­nak lehetőségéhez, hogy az egy dolgozó osztály fiai egy pártban, e©'esült erővél küzdhetnek saját és nemze­tük sorsának felemeléséért, mindnyájunk felszabadítá­sáért. Nagyszeged összes dolgo­zói örömmel és megelége­déssel küldik a mai napon üdvözletüket a' budapesti Egyesülési Kongresszusra, mert tudják, ho©' mindaz, amit azon határoznak, az ő érdekeiket szolgálja. Tud­ják, hogy olyan" pártnak lesznek tagjai, amelyet az akarat, a cselekvés és az ide­ológia egysége kapcsol ösz­sze. Tudják, ho©' a Kon­gresszus által elfogadott szervezeti szabályzat meg­teremti e© olyan pártnak a létrehozását, amelynek tagja lenni a legnagyobb megtisz­teltetés, kitüntetés. Tudják Nagyszeged ipari és mező­gazdasági munkásai, haladó értelmiségijei, a program­nyilatkozat-tervezet, melyet az Egyesülési Kongresszus tárgyalni fog és amely azt kövétőleg határozattá," kor­mányprogrammá, majd tör­vényekké válik, Nagyszeged dolgozói számára ís nem­csak elvi jelentőségű lesz, (Folytatás a 4-fit oldaton.) 9 Kivégezték Királyfalvi Kremper a horthysta rendürgyiikost Asztalos plébános halálbüntetéséi kegyelemből életfogytiglani fegyházra változtatta a köztársasági elnök Som István tanítót életfogytiglani, Vitéz Gábort tízévi, Kremper Ferencet tizenhétévi fegyházra Héífék — Kusnyér János a rendes bíróság elé kerül Budapest, jun. 11. A rög­tönitélő biróság pénteken folytatta a pócspetri gyil­kosság bünü©ének tála­lását. A biróság kihallgatta HclI Ferenc rendőrszakasz­vezetőt, aki Takács Gábor­ral e©ütt rendőrőrszolgá­latban volt Pócspetriben. El­mondotta többek között, ho© a községháza előtt a tömeg hangulata fenyegető volt es követelték, adják ki a képviselőtestület határoza­tát. A tömeget oszlásra szó­lította fel, Kremper Ferenc azonban közbekiabáit, ho©" a rendőrségnek ehhez sem­mi köze. Kremper kicsa­varta Takács kezéből a fe©­vert, őt magát Hell Feren­cet is ütlegelni kezdték és dulakodás közben hallotta az első lövést. Ezután Bodouyi Márton államü©ész mondotta el vádbeszédét. — E bünű©' lényegében a népellenes elemek táma­dása a ma©ar nép ellen — mondotta. A régi Ma©aror­szág hívei mindig megtalál­ták azt a harci formát, amely az aktuális helyzetben meg­felelőnek látszik és nem ta­nultak abból, bo© minden esetben a demokratikus erők győznek. Ezek az ele­mek harcuk megvívásához most a fekete reakciót talál­ták a legalkalmasabb esz­köznek. A vér visszahull azokra, akik ezl a harcot elindifoilák Asztalos János pap volt, u©anakkor azonban po­litikailag kétségtelenül a reakció képviselője. Szem­ben áll a magyar állam­mal, 1© a magyar dolgo­zó néppel is. Nem vett tudomást a demo­kráciáról és annak eredmé­nyeiről, nem ismerte el ma­gával szemhen az állam in­tézkedési jogát és ennek erőszakkal is kész volt kife­jezést adni. Céljai szolgála­tába állította a vallást is. Olyan következményeket is kilátásba helyezett a katoli­kus hivek előtt, amelyeknek jogosulatlanságát maga is elismerte. Asztalos János az­!ért került a vádlottak padjá­ra, mert nem a vallásosság volt a diktálója, hanem a vallást eszközül használta fel a népi demokrácia meg­döntésére. Nem azért bűnös, mert okozója lett Takács Gábor megöletésének, ha­nem azért is, mert a ma©ar nép e©-szerü vallásos tagja­it megtévesztette. Az egyházi felsőbbség két­ségtelenül fokozója volt Aszlalos működésének. Akarata elhatározását nagymértékben befolyá­solták az egyházi felsőbb­ségtől kapott utasítások. Kirátyfalvi (Kremper) Mik­lós másodrendű vádlott Asz­talos hü kiszolgálója volt, megtagadta paraszti szárma­zását, a felbujtásra kezéhez tapadt vér azonban az ő esetébea is visszahul azok­ra, akik ezt a harcot elindí­tották. Halál! kór! az ügyósz a három fővádloltra Az államü©ész ezután a többi vádcselekményekkel foglalkozott, majd vala­mennyi vádlottra kemény Ítélet" kiszabását. Asztalos Jánosra, Királyfalvi 'Krem­per) Miklósra' és Som Ist­vánra pedig a legsúlyosabb ítéletet kérte. A védőbeszé­dek elhangzása ulán a vád­lottak az utolsó szó jogáo szólaltak fel. Asztalos Janó* bűnösségét elismerve irgal­mat kért a bíróságtól. A pásztorlevelckre célozva ki­jelentette, hogy a 7 ö csele­kedelei nem következtek volna be, ha azok az elöz­mények, amelyek ői csele­kedeteiben befolyásolták, nem lettek volna.. A többi vádlott is irgal­mas ítéletet kért, majd a la<­nácselnök a tár©-aiást bere­kesztette és közölte, ho© miután a rendelkezések ér­telmében az ítéletet teljes egészében írásban kell fog­lalni, délután 5 óra tájban kerül sor az ítélet kihirdeté­sére. A tárgyalóterein közönsé­ge türelmesen várakozott, amíg) a biróság tanácskozási­ra visszavonult A tanácsko­zás több órahosszat tartolt Kihirdetik az ítélete) Pénteken este 7 órakor hirdette kl Olti Vilmos ta­nácselnök a pócspetri rend­őr©llkosság ü©ében az íté­letet. A biróság Asztalos 'János plébánost bűnösnek mondta kl szán­dékos emberölés bűntetté­nek felhajtásában és ezért halálra Ítélte. Ezenfelül — ke©elem ese­tén — tízévi hivatalvesztés­re és politikai jogai gyakor­lásának ugyanilyen időtar­tamra való felfüggesztésére Királyfalvi (Kremper) Miklóst szándékos ember­ölés bűntettében mondta kl bűnösnek ós ezért ha­lálra ítélte. ezenfelül — ke©elem ese­tén — tízévi hivatalvesztésre és politikai jogainak u©an­iíyen tartamú felfüggeszté­sére ítélte. Som István tanítót távir­darongálás bűntettének fel­bujtása miatt életfo©tígla­ni fe©házra, ezenkívül tíz­évi hivatalvesztésre és poli­tikai jogai ©akorlásánaü u©anilyen tartamú felfüg­gesztésére. Vitéz Gábort távirdaron­gálás bűntettében mondta M bűnösnek s ezért tízévi fe©házra, valamint tízévi hivatal és politikai jogvesz­tésre, Kremper Fcrencel egy­rendbeli lőfe©ver birtok* ban és rendelkezés alatt tar­tásának bűntettében mou-' dolta ki bűnösnek és ezért 12 évi fe©házbüntetésre, tíz*' évi hivatal- és politikai jo$« vesztésre mint mellékbüntK tésre ítélte. Kusnyér Jánossal szem-, ben a rögtönitélő biróság hatáskörét leszállította és kimondotta, ho© a vádlott­nak a cselekmény tekinteté­ben a rögtöniléiő bírásko­dásnak helye nincs, az ira­tokat átteszik a nyire©házl törvényszékhez, mint ren­des bírósághoz. OiU Vilmos tanácselnök ezután részletesen ismertet­\

Next

/
Thumbnails
Contents