Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-26 / 146. szám

D fi MM A G V A R O R S Z A G Vasárnap. 1948 Jmilu3 27,v __ ? 100.000 ember nézi meg érufóí, jr M _ « • iparoson! jmius i-ig jelentkezik a nparosost! Kereskedők! XVI. Szegei ipari Vásárra Kereskedők! önkritika a kommunista és munkáspártok éles fegyvere Az uj demokrácia országaiBak népei történelműnkben először építenek Igazán szabad jfclelet, munkaerejüket, alkotó kezdeményezésüket o népi demokrácia m<Mjsz,ilárdilás;ínak szentelik és szélesítik, erősítik annak ga.jdnsAgi alapjait. Az uj demokrácia országainak gazdasági és politikai sikerei. amelyeket n kommunista és munkáspártoknak, a dolgozók e ldpi ibált élcsapatának vezetése alatt értek el, nem könnyen adódtak és adódnak. A s/ocaalista építés n legélesebb osztályharc körülményei közölt bont kőzik k1 és a legkülönbö íbb formákban nyilvánul meg. A haladásnak n SBodalizmus fclé vezető útja Bem harc nélkül, pehézségek és hibák nélkül lerakott sima Bt. A hiányosságokat és hibákat feltárni és megszüntetni aegitö legélesebb fegyver — Bz önkritika. A kritika és önkritika megkönnyíti a munkásosztály és a szocializmus ellenségei ellen vívott hircot. leleplezi uz ellersé" fondorlutnit, segit WeJekorán negszüntetm a mimta hiány. >ssaguit és ertet biztos11 ja űj sikerei elérését. Lenin As Sztálin arra tanitanuk. hogy éppen azután, hogy a forradalmi marxista pírt hatalomra Jutott, éppen azért, mert kormányzó ]rárt, tagjai elbizakodhatnak n Kikérek miatt és ezzel kapcsolatban figyelmen kívül hagyhatÍ

'.ic gyengeségeiket, ezzel peig megkönnyítik e'lcnsógcik drágát — szükséges az őnkriliV i különösen most, trülönüacr a hatalom átvétele után. Fnnck következtében világú... mily nagy a kritika és önkritika jelentősége az uj demokrácia országai néj>gnzxfnságánafc további fellendítéséért, egész ideológiai, politikai és »zerve7eli munkájuk színvonalának fellendítéséért és minő•égénelc ja vitásáért vívott hurckn Az önkritika egyáltalán nem futólagos és hamar elmúló dolog. Á marxista pártok fegyver tórában a kritika és önkritika elvül iszthatatian és állandóan működésben lévő fegyver. amely eiszafclthatatlanul ftsszerügg Marx—Engels—Lonta és Sztálin nagyszerű tanításának forradalmi szellemével. Az ftnkritika; a párt fejlődésének törvénye, n párt-káderek, a munkásosztály és az egész nép forradalmi fejlőtlés szellemében történő nevelésének sajátos módszere. Kritika és önkritika nélkül « pártszervezetekben elképzelhetetlen a marxisln párt szervezeti alapelvének igazi végrehajtása. elképzelhetetlen a pártszervezetek mogszdárditásn a tömegekkel és elképzelhetetlen a pártkáderek helyes Biarxi-leninl nevelése is. Az a jog. hogy a párt bármelyik nuinkását a pártgvülé•eken btrálnt tehet — a belső, párldemokráda elvébői következik, A kritika és önkritika szabadsaga niegkönnyiti a part vezető munkásainak felülvizsgálását és ellenőrzést a párt tömegei részérői. »A bolsevikoknak tudatok kell — mondja Sztálin elvtárs —; hogy az önkritika jelszava pártunk tevékenységének alapja, a proletárdiktatúra megszllániilasának eszzöze, a kádernevelés bolsevik módszerének lelke...» Ezek a sztálini szavak kimerítő részletességgel és világosan jnegdllapitják az ónkritika szerepéi és helyét az egész belső pártéletben, "amely nein más. mmt a pártszervezetek munkájának állandó módszere. Azokban a pártszervezetekben, ahol nem választják a vezető szerveket, hanem csak felülről történő kinevezés létezik. — szó sem lehet párton belüli demokráciáról, még kevésbé kritikáról és önkritikáról. A párttagok itt félnek véleményt nyilvánítani, félnek hirálnl a "fenáiló rendszert, nehogy üldözéseknek legyenek kitéve. A kritika és önkritika gyakorlása nélkül és anélkül, hogy a dolgozók széles tömegeit bevonnák n fenáiló gyengeségek és Iribák kideritésébo és megszüntetésébe, lehetetlen előrehaladni a szocializmus fc'é. Mind állhatatos abbén kell ősz löké Ini a munkások, a dolgozó parasztság és élenjáró értelmiség tömegeit a Kritikára és az alulról kiinduló ellenőrzésre. A kritikához és önkritikához fűző nem marxista viszonyt gyakran gőg és elbizakodottság szüli, olykor pedig az önkritika. mint'a pártmunka legfontosabb módszere szerepének meg nem értéséhez vezet, néha n kritika korlátozására, szűkítésére és arra irányuló törekvést eredményez, hogy elítéljék azokat. B'icUc tárgyilagos Kritikai mcgjcgyzésex'kei lépnek fel. A kritikához fűző helytelen viszony megnyilvánulása az is, hogy az elkövetett hibák beismerése és kijavítása helyeit a kritikát — nvárspolgári módon — *é •'<§ nek tart;Ak. amely rontja a szervezet, intézmény stb. egyik vagv másik munkásának, vezetőjének tekintélyét és az »egyenruha becsülelét*. Ez nz nt nem vezet és nem is vezethet a pártszervezetek megszilárdításához és a helyes káderncveléshez, éppen ellenkezőleg: a legveszélyesebb dolog a .párt életére és fejlődésére nézve. Csak az elkövetett bihák becsületes és egyenes beismerése és azok tényleges kiküszöbölése szilárdítja meg a pártot, neveli a kádereket a munkájukhoz fűző önkritikái viszony szellemében. élcsitt éberségüket és vezet az egész -párton belüti munka még nagvohb aktivitásához és é'énkségéhcz. Franciaország és Olaszország kommunista pártjainak vezetői feladatuk magaslatán állónak bizonyultak, mert az egves kommunista pártok képviselőinek 1947 szeptember végén f engvelországban tar tolt tóiékoztató értekezlete után becsületesen beismerték hibájukat és marxistákhoz illően szigora kritikát gyakoroltak a hibák felett. Jacques Párthirek DtíCtos és Luigt L'éongtJ elvtársak sajtóban közölt beszámolóikban részletesen körülírták ezeket a hibákat. Franciaország és Olaszország kommunista pártjai biráiatnak: vetették alá munkájuk hiányosságait. lelkiismeretesen kijavították azokat ezzel megerősítették soraikat és hathatósan elősegítették a pártkáderek forradalmi marxizmus szellemében történő helyes nevelésének ügyét, •Valamennyi forradalmi párt — mutatott rá Lenin —, amely eddig elpusztult, azért pusztult el. mert elbízta magát, .nem tudta meglátni, miben áll az ereje és félt beszélni gyengeségeiről*. Leninnek ezt" az elvi utmutalását felejti el és szegi meg mindenki, aki makacskodik lvibáí elismerésében éa n kérkedés meg a féktelen, édeskés öndicséret tödében nem látja meg munkája legkomolyabb hiányosságait. Az önkritika a marxista párt ereiének, nem pedig gyengeségének Jele. mert csak az életben gyökerező és győzelemre törő erős párt engedheti meg magának, hogy széles párttömegek előtt az egész nép aiőtt gyakoroljon kérlelhetetlen kritikát saját hiányosságai felelt. • Csak it maliba merülő és pusztulásra itélt nártok félhetnek a világosságtól és a kritikától. Ml nem félünk sem ettől, sem attól, nem félünk, mert mi felfelé ívelő, .győzelemre törő párt vagyunk. Az önkritika ezért pártunk nagy erejének, nem pedig gyengeségének a Jele. megszilárdulásának, nem pedig" bomlásának eszköze f,. (Sztálin .)_ Csak az igazságot tlfkolé, hiányosságaikat n sikerek parádés függönye mögé rejtő, történelmileg "halálra itélt burzsoá pártok félnek a világosságiéi és kritikától. Próbálná Csuk a burzsoázia megengedni akár a legkevésbé aomoly önkritikát is. próbálná csak meg saját hiányosságainak valamennyire Is szabad kritikáját, — icő kövön nem maradna a burzsoá rendszerből! A tömegek tárgyilagos elvi kritikájának és önkritikájának gyakorlásában és abban a képességben, hogy hallgatni tudnak a tömegek szavára, a marxista pártok a munkásosztálylyal, a dolgozó parasztsággal és az egész néppel való kapcsolataik még nagyobb megszilárdításának hatalmas eszközét látják. A tárgyilagos elvt kritikát és önkritikát széles körben gyakorló, a kádereket a hibák beismerésére és kijavítására nevelő, a munka pozitív tapasztalatait összesítő marxista pártok még szilárdabbá teszik soraikat, még szorosabbra tömörilik maguk Köré a dolgozókat, a népi demokrácia és a szocializmus uj győzelmiért vívott harcban. (A Tartós békéért nép! dctnokráriáért« c. lolyői'rat vezéreikbe.) Közkívánatra Hlfn^^A . vitá.-hirü sBtfJifff**** kaddenestn M^OSfZÜ komikus . BőíhU Táaekerlfcea 5 órakor Tánc Cíiv !azz E héten pártnapok helyett pártmunkás értekezleteket tartunk. A pártmunkás értekezleteken mindenki kivétel nélkül köteles megjelenni annál az alapszemnél, ahova a pártmunkás igazolványa szól. Kerületi szervezeteinkhez beosztottuk a kisüzemeinket is. Azok a kisüzemi pártmunkásom. melyek a területekhez vannak beosztva, a kerületi parimunkás értekezleten vesznek részt. Szeréin, Junius 30-án: Felsőváros Orion bőrgyár. Ltppai fürész. Első szegedi cipőgyár délután 7 óra: Papdl György. Belváros II. Varga kötélgyár délután 7 óra: Erdős János Belváros I. OT1 pénzintézett és MOSzK pártszervezetek együtt délután 7 óra: Kövi Béla. Móra város Győri kefegyár. Poló cipőgyár délután 7 óra: Dénes Leó. Osomogvltelcp Kotrótelcp délután Tél 8 óra: Pintér Géza. Rókus MAV Rókus áll.. MOSzK liülőMz. NVintcr fcefegyár délután 7 óra: Szilágyi András. Újszeged UMAV Szőreg délután 7 óra: Róna Béla. Alsóváros Tisza p. u.. Közvágóhíd, Tiszamalom, Márkus fatelep, MAV forgalom délután fét 8 óra: dr. Antnlffy György. Lemezgyár délután t> Óra: Varga Pál. .lózseftelep féi 8 óra: Ablaka György. Fodörtelcp fél 8 óra: dr. Toldi Ferenc. Ujsomogyitelep fél 8 óra: dl«. Bakos Géza. DGMA fél 4 óra: Szélt Sámuel. Konzervgyár fél 4 óra: Hnvaleez István né. Közigazgatás B óra: Gergely András. Angol-Magyar 2 óra: Perjésl László. MAV púiyafcníarlás 3 óra: Sárvári György. Csütörtök, fulfus 1-én: Szegedi kender 2 óra: dr. Gál Tivadar. Város Vizmfttelep, Gőzfürdő. Városi kertészet, Tűzoltók. Kisvasút 6-óra: FarUras István. MAV fűtőház 3 (óra: Petri Ferenc. Dohánygyár fél 5 óra: Stracle János. Gyufagyár fél 5 óra: Simovits Mih'ály. Börtön 6 óra: Perjést Károly. MAV nvugdiijasok 3 óra: Szőczt Mihály. Újszeged! Ikcndergvár 2 óra: Gergely András. Posta 6 óra: Halász Győrgv. Villamosvasút 9 óra: Kuti Richárd. Pénteken, Jet tus 2-án: PfcJc szalámigyár délután 3 óra: Bohó Róbert. Köztisztasági telep 3 óra: Sárvárt György. Szombaton, Jnltus 8-én: Kecskéstelep 8 óra: Kovács Ferenc. MAV OV 1 óra: Ladá:nyl Benedek. Hétfőn, Jnftafl 5-én: 1 Mozik fél 5 óra: Szilágyi Istvánná. Újszeged! kender fél 4 Termelj többet, Jobbal, olcsóbban óra: Szilágyi András, ITgyelem! A Magyar Dolga* zók Pártja újszeged! szerve* zeto áltat hétlőre összenivotl aktíva értekezlet szerdán este fél 8-kor lesz megtartva. Ve* zctőség. nétfőn este B órakor n ke* rületl és Üzemi ifjúsági titkáé rök értekezletet tartanak a VtW rősmarty-ulca 5. szám alatt. Minden kerületi és üzemi ifjú* sági titkárunk pontosan és ok* veúenüi jelenjen meg aa ér* tekczletcn. A szokásos heti titkári érté*, kezielet az üzemi és kerületi titkárok részére hétfőn délutánt 6 órakor a Kálvin-tér G. szám' alatt megtartjuk. Cxeml és területi propa^aB* dlslak tgyetniébe! Hétfőn délután b órai fcS*/ dette] a Kálvin-tért székhá-' zunk 3ds előadótermében pro' pagandaértekezlctct tartunk. Az összes szeininártumvezffá tők részérc hétfőn délután $ órai kezdettel a Kálvin-téri székházunk nagytermében ér/ tekezlctct tartunk. Tekintettel, hogy a kongresszusi anyag módszertanáról lesz sző. nz! •összes szemináriumi, vczctőll pontosan legyenek ott. Ki'Ilurvezelőfc rgjeimébe! nétfőn délután 0 órakor n* összes üzemi, kerületi és ttt«j megszervezett kullurvezetők*; nek értekezlete lesz a Magvai}, Dolgozók Pártjának rókusl bflsf lyixégében, Kossuth Lajos-sil/ gárut 2G. szám alatt. , in n BernqaHik a dis?nti -f a betör? „frfumviiefc" A hódmezővásárhelyi rendtt őrség) a napokban elfogta Forenezy János 21 éves é» Fercnczy József 20 éves hódrf mezővásárhelyi napszámod sokat és egy fiatalkorú tár* sukat, akik az utóbbi hón?.® E

okban lóbb tyúklopás fi amrabetörést és egy disznó? lopást követtek el. Egy he/ lyen például 15 tyúkot, máj sutt négy u] lószerszámot; és egy mázsa kölest loptak, amit eladtak és az árát részben elitták, részijén,' •megzenésítették.* Kari/ csonyra cfly nagy hízót lop*] lak, amelyet előbb pál'nbá* kenyérrel berugallak, hogyl no sivalkodjon. A három] fiatal betörőt szombaton át* adták a szegedi állam*? ügyészségnek, ahol kühallga/ tasuk után elrendelték elíW zetes lelartőztatásukat. A VamriH HeH mAsornr Vasárnap, 27-én este fél Hétfőn: Kedden, 29-én este fél 8 Szerdán. Síteán este fél 7 Csütörtökön, Jul l-en fel Pénteken. Jul. 2-án este fél Szombaton. 3-án este tói Vasárnap, 4rán fél 7: Hétfőtől. Julius 5-től: 7; l.ohenfrln Premier 24, Szttuet. Gitt Baba D. II. 21. Lohcnerto A bérlet. 8: Gftl Baba M 1 23. s 8: Cst ba||al Jár. M. I. 24,1 8: Itoliarm«nhii ban^verseaW Lohen«r'<i. K. M. II. 24, Nvár' szünet. Dolgozók Színházának műsora t Kedden Junius 29-én este 3- Güí Baba Ü. 11. 24. Julius 1-én, csütörtökön fél 8: Gül Balla. Jegyek igen kedvezményes áron a Magvar Múzsánál C Délmagyarország kiRdóhivalaiábaU. jegyek kapiíatÓil a .Magyar Múzsánál a Déimagyarorsaá^ kiadóhivatalában.