Délmagyarország, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-23 / 142. szám

krff/Halál*. V. évf. 142. sz. ABA M PILLÉH asszonyháboru Gajgonyán Szeged, 1048 jun. 23. Szerda. (a. gy.) Az ország egész közvéleménye meggyőzöd hetett arról az épito szán dókról, amely jellemezte a Magyar Dolgozok Pártját a't E '•vesü 1 ési Kongrevsz usá t. Mindenki előtt világos, hogy »/ MDP. mostmár elfogadott Í jrogra nját a dolgozó mil­iők végre fogják ha'tnni an­nál is inkább, meri anna* minden egyes sora életlehe­tőségeket akar teremtem a dolgozó emberek számára. Az a jogos öröm, amely elfog mindnyájunkat, ha fra i és mezőgazdasági ter­melésünk emelkedésére né­zünk. azonban ürömmel is telített, meri art kell tanasz la'nunk nap mint nap, hogy amikor a dolgozó nép irányt vett a hároméves terv mi­előbbi befejezésére, a szo­c'a'írmus énitésére és ezzel egvütl a termeti javak mi­nél igazságosabb elosztásá­ra. — ma is van gazdasági életünknek olyan szektora, amely még mindig igyek­szik kihasználni az adott le­hetőségeket és a piacon az árak felverésével icizsákmá nvolni az embereket. Sze pedi beszédében nagvon ta­lálóan mulalotl rá erre Ré­vai József, amikor kifejtet­te, hogv a magyar gazdasági és politikai éleiből sürgőben ki kell sönörni azt a szeme­tet. amelv annak ellenére, hogv a munkásosztály és a dolgozó parasztság van ha­talmon. a ivaei árak magas­ban tartásával lénvlegesen még mindig a kizsákmá­nyoló szerepét jálssra gaz­dasági életünkben. Valóban a/l kell tapasztalnunk Sze­geden is hogv bár a mun­kásság főként az államosi­tolt üzemekhen — és ezek teszik ki azoknak többsé­gét — nincs kizsákmányol­va de ki van zsákmányolva P? árurvaron azoknak a magas árakn-k következlé­ben. amelveket a spekulá­ciós kereskedelem határoz meg Pedig a mptgyar nén. 4 amelv újjáépítette a romok­ból ezt az országot, és amelynek irányítója, szerve­zőm. nevelője lesz. az MDP. sokkal, de sokkal kemé­nvebb ellenfelekkel megbir­kózott már, mint a spekula­tív kereskedelem. Énpen az Egyesülési Kongresszus mu­ta'olt rá arra a tűrhetetlen lállanotra, hogy az állami özeinek állal termeti áruk árát. vagv az állam birto­kába kerülő áruk árát az el­osztás révén aránytalanul rra-'as százalékkal emelik egves lelkiismeretien kufá­rok. Azt lanaszlaliuk lép­ten-nyomon hogv némeivek nem akarják, vagy nem tudták tudomásul venni, hogy ebben az országban nemesak a politikai, ha­nem a gazdasági hatalom is sz'tári'an a nén kezében van és amelv éppen saját é'-''ekében nb-an eszközök­höz is nyúlhat, amelyek meggátolják azt, hogy spe­kulánsok a munkásság és a parasztság véres verejtéké­ből termelt értéktöbblet mennyiségéből jóval na­gyobb mertékben részesül­jenek, mint ami saját jól elvégzett munkájuk után megilleti őket Természetesen, senkisem gondol a magánkereskedel­mi tevékenység megszünte­tésére, hanem arra, nogy az eddigi tervszerűtlen, anar­ehisztikus ma >iánkereskedel­mi tevékenység helyébe a termeti javaknak tervszerű, k?a zsákos elosztása lépjen. Gerő Ernő mulatott rá kon­gresszusi referátumában, hogy a magyar kereskedők­nek meg kell lanulniok he­lyesen kereskedni, ugy, hogy az államnak és a nép­nek legyen haszna elsősor­ban a kereskedelemből Ugy, hogy a népi demokrácia er­dekeinek megfelelően bizta­tónk a7 ái uk jobb, olcsóbb, biztonságosabb eliuttatásál a dolgozókhoz. Más szóval arról van szó; a magyar o-eskedetómnek is tudomá­sul kell vennie azt a tényt, hogy a népi demokrácia ut­ján "a szocializmus felé ha­ladunk és hogy a kereskedő szerepe is lényegesen meg­változik ebben az uj gazda­sági, politikai helyzetben A kereskedő a múltban azon gondolkodott, hogy •o'kénn vehet minél olcsób­ban árut és azt, hogyan jut­tathatja el legdrágábban a tagvasztóhoz. A népi demo­krácia kereskedőjének lé­nvegesen más, sokkal fonto­-abb, sokkal felemelőbb a szerepe. Ma már nem a ki­zsákmányolás utolsó lánc­szemeként kell megjelennie a fogvnsztők előtt, miként a mutiban, amikor az i^azi ki­zsákmányolók elrejtőztek és a kereskedőket tolták előtér­be. Hiszen a kereskedő csak eszköze volt a nagytőkések­nek. Ma már mindenféle ki­zsákmányolás megszűnőiéi­"i Tan. Igy a kereskedő­nek is uj a feladata: össze­gezni a dolgozó tömegek szükségleteit és ezzel a ter­me'és' a szükséglet irányába esztökélni. Beállítani magát abba a termelési gépezetbe, amelyet többe már nem ki­záró'ag profiterdekek irá­-i'ar>ak, 1 a em olsősorhan az. hogy a dolgozó nép élel­miszer-, ruha és lakásszük­ségleteit minél jobban, mi­nél olcsóbban és minél gyor­ahbnn elérhessük. Ha ezt megteszi, akkor a népi de­íokrác'a kettőképpen, anva­'"'a«» is métiányolt munká­ivá válik, ba nem, akkort ól z lünn.' a rohanó történe­lem sndrtában. mint ahogv mmdenki eltűnik, aki nem akarja tudomásul venni, hogv uj 1-a'át. uj országot éryitűnk és bomv programun­kat amelv 18'8. óta az első teafán nemzeti orogram eb­ben az országban, minden a'-adá'vón, tüzön-vizen ke­resztül végre fortiuk bai­tani. Akár akarják egyes spekulánsok, akár nem. Magyarország békepolitikájáról, annak legfontosabb támaszáról, a Szovjet­unióról és a népi demokrácia eredményes munkájáról nyilatkozott Varsóban Molnár Erik elvtárs Molnár Erik külügymi­niszter Varsóban a magyar­lengyel barátsági szerződés aláírása után sajtókonferen­cián fogadta az újságírókat. Kijelentette a többek kö­zött, hogy Magyarország kiilpol ti' á­ta békepotttlka. Meg akar­juk védeti! nemzeti önál­lóságunkat és b'zlosiitanl akarjuk demokratikus fettőd estinket. Mindennek előfeltétele a bé­ke fentartása. Ezt a célt szotóálják a barátsági és köl­csönös segélynyújtási szer­ződések. amelyek senki el­ten nem irányulnak. Békepol'tikánk legfonto­sabb támasza az az őszin­te és meleg viszony, amelv bennünket felszabad;lónk­hoz, a Szovjetunióhoz fiiz Ami az általános nemzetközi oolitikai helyzetet illeti, Ma­gyarországnak, amelv kis ország, nem tehet feladata, hogy Kelet és Nvugat kőzött a hid, vagy a közvetítő sze­repét játszó. Magyarország, mint a nemzetköz' élet tényezője el van tökélve arra, hogy függetlenségét és békéjét fentarlja, együttműködve a Szovjetun'óval és a népi demokratikus országok­kal. Magyarország határozott békepotitikájával járul leg­jobban hozzá a nemzetek közötti viszony normadizá­lásához. Politikánk saját ön­állóságunk kiépítésére irá­nyul. Elsőrendű feladatunk­nak saját országunk gazdá­sági és politikai rendjének konszolidálását és kiépítését tartjuk, de természetesen ugyanakkor a legmelegebb baráti viszonyt kívánjuk a szomszéd és nem szomszéd népi demokratikus orszá­gokkal fentaa-taní. Azok "a kapcsolatok, amelyek ben­nünket a Szovjetunióhoz és a' népi demokratikus orszá­gokhoz fűznek, egyáltalán nem akadályai annak, hogy a nyugati országokkal a gazdasági kapcsolatainkat ki épitsük. Gazda-ág! kapcsolataink k'épilésére törekszünk és az ország ujfóén'tése ezen az utón eredményesebben szolgálható, m'nt a Mar­shall-terv ultán. amely a maga kikötéseivel moz­gásszabadságunkat korlá­tozta volna. Magyarország legközelebbi jövőjét illetően felfogásom határozottan optimista — mondotta. — A legközelebbi évek minden vonalon a ma­gyar demokrácia erőteljes fejlődésének jegvében fog­nak lefolyni. Azt az ellenzé­ket, amcív a néni demokrá­ciával még szemben áll, első­sorban azzal fonjuk meg­győzni. hogy bebizonyít uik: A nép! demokrácia n leg­alkalmasabb eszköz arra, hogy sokat szenvedett or­száginkat a béke és a fel­emelkedés útjára vezes­sük. Drágán fizet Nyugafnémetorszáff népe a ráerőszakolt pénzügy! reformért A nyugati hatalmaknak a potsdami egyezményt egye­nesen felrugő pénzügyi re­formjaj amely Németorszá­got marói-holnapra erősza­kosan két részre szakította, érthetően foglalkoztatja a világ közvéleményét. A németországi szovjet hatóságok a Nyugatnémet­országban bevezetett pénz­ügyi reform káros kihatása­inak megakadályozására a következőket rendelte el: 1. Az újonnan kibocsájtott nyugatnémetországt pénzne­jet övezet, mind Nagyberlin területén tilos. 2. A nyugat­németországi pénznemek, valamint az eddig érvény­ben lévő pénznemek beho­zatala a szovjet övezetbe és Nagyberlin területére szigo­rúan tilos. 3. A nyugatné­metországi uj pénznemek, valamint a nyugatnémetor­szági régi pénzjegyek fize­tési eszközként való elfoga dása a németországi szovjet övezetben és Nagyberlin te­rületén a gazdasági életre káros cselekmény és srzlgoru mek forgalma mind a szov- büntetést von maga után. Berlin do'gozófnak tüntetése a reform ellen Hogy mennyire önkényes, káros és jogtalan volt ez a • pénzügyi reformnak* ne­vezett intézkedés, arra jel­lemző az, hogy Berlin dol­gozói, hétfőn tömegtünteté- A )akosság mindenüu bizai­talanok táborában csodá­latos módon sok az u) E énz, addig a német mun­ás alig tudja megvásá­rolni a szflk fejadagot. /„• itt™ mntlansággai és elienséges­M IW kedéssel fogadta az uj pénzt követelték hogy Nagyber-; és elkeseredő, lint osszák be a németorszá- ' szerte nő gi szovjet övezet gazdasági egységéhe. Magában Nvu­gatnémetországban pedig máris mutatkoznak a re form káros hatásának első jelei. Az üzletek, sőt még a villamosok és az autóbu­szok is teljesen üresek. A feketepiac árai roha­mosan emelkednek és ötig az úgynevezett hon­A frankfurti angol-ameri­kai megszálló kormányzat hétfőn este nyilvánosságra hozta a második pénzügyi törvényt, az úgynevezett bankjegykibocsátó törvényt Az uj törvénv szerint a Né­met Tartományok Bankja kibocsáthat papirpénzt és váltópénzt és a bankjegyek értéke nem haladhatja meg a 10 milliárd német márkát. Egyelőre egy márka 30 amerikai centnek felel meg. Az uj pénzjegyen nem sze­repel aláírás, mert a bank­jegyek nyomása idején nem találtak arra illetékes né­met személyt. A berlini rádió megálla­pítja, hogy a második törvény ujabb pénzhlgltás bevezetője. A bankjegyforgalom Hitler uralomra jutása előtt egésl Németország területén nem haladta meg a 7 milli­árd márkát, most pedig egyedül Nyugatnémetor* szágban a bankjegyforgal­mat 10 milliárd márkában állapították meg. Szoko1ov«zkii tábornok méltatlannak minftsrteMe az amerikai katonai kikü'd&tt v se kedését Lipcse, junius 22. Szoko­Iovszkij tábornok hétfőn Clay tábornok, amerikai fő­parancsnokhoz intézett le­velében visszatért azokra az eseményekre, amelyek • berlini parancsnokok leg­utóbbi ülésén történtek. Hangsúlyozta, hogy az ame­rikai kiküldöttet terheli a

Next

/
Thumbnails
Contents