Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-16 / 112. szám

Egész sereg hadifogoly Őzen lláramarcsszlgetröi V. éví. 112. sz. ARA N FILLÉR A magyar demokrácia türelmének is van határai A kormány megvédi a klerikális terrortól a lelekezetl Iskolák pedagógusait — A bakonykuil plébános komoly munkakört kap a kultuszminisztériumban — A kőtelező bitoktatás rendszere változatlanul megmarad Mégis harc lesz a magyai* demokrácia és a Mindszenthy éltal re­prezentált katolikus reakciós csoport között — erre enged következtetni a prímás tegnapi pűszlorlevele — A sorozatos provokációk után, '.amelyek közöi a l>akonyku ti plébános esete csak az utolsó bekoro­názása volt fi körök demo­kráciaellenes levékenVkedé­sónek. a kormány joggal ­mondhatnánk kötelességsze­rűen — programjába vette az egyháza iskolák kérdéséi­nek megoldását A csütörtöki pártiözl ér­tekezlet határozata alapján miniszteriális bizottság ala­kult az egyházi iskolák pro­blémájának megoldására éj olyan intézkedések életbelép­tetésére. amelyek egvszer­smindenkorra ' lehetetlenné teszik, liogy bárkit ebben az országban demokratikus magatartása miatt terrorizál­janak vagy üldözzenek Meg­engedhetetlen gyengeség volna országunk legnagyobb pártjától és a dolgozók "nagy többségét reprezentáló kor­mánytói. ha továbbra is tűrné a provokációkat Mindszenlliy bíborosnak és reakciós tanácsadóinak nem volt elég a kormány vezető tagjainak jóakaratú figyel­meztetése. Türelmes, tartóz­kodó magatartásukat a 'gyen­geség jelének vélték. Leg­alábbis erre vall a prímás legújabb kórlevele, amely­ben leplezetlenül telki ter­rorral fenyegetödzik arra az Cselre, ha* az egyházi isko­lákat ájlamositjaik. Az egyházi iskolák államo­sításul "pedig az egész ország kívánja. Ortutay Gyula val­lás- és közoktatásügyi mi­niszter, a kiküldött minisz­teriális bizottság elnöke az fegész magyar dolgozó nép, a demokratikus pártok es a szakszervezetek nevében U beszélt, amikor kijelentett©, hogy a magyar közoktatás­ügy" minőségének emelés© az áltamositástól függ. A vallás oktatását nz álinmf iskolák­ban a kormány nem szán­dékozik megtiltani vagy kor­látozni. A vnHös szabadsá­gát a magyar demokrácia biz­tosítja. de nem tűrheti, liogy a vallás és az egyház védő­fala mögött felvonuljanak a demokrácia cs haladás ellen­ségei) Nem leheti ezt akkor sem. sőt annál inkább nem , teheti lia ezek olyan patró­; Húsokra hivatkoznak, mint az amerikai imperializmus. Ita Mjtulszenlliy és barátai Ugy gondolják, "hogy legyen harc, hát összecsapunk. De tudniok keli, hogy ebben a harcban nemcsak" a magyar dolgozók és a többi egyhá­zak, de a katolikus magya­rok jelentős többsége is a demokrácia színeiben Lép a Csatatérre. | | f, l, Ortutay Gyula bejelentette a felekezeti iskolák államosítását Budapest, május 15. Or­tutay Gyula kultuszminisz­ter szombaton délben fo­gadta a sajtó képviselőit, akik előtt a kővetkező nyi­latkozatot olvasta fel: A pénteki minisztertanács bizottságot küldött ki, mely­nek vezetésével engem bí­zott meg, hogy az egyhá­zakkal megegyezésre jusson az egyház és az állam kér­déseiben s köztük oly fon­tos kérdésben, mint amilyen a magyar iskolaügy demo­kratikus egységesítése, álla­mosítása. Szükségesnek tar­tom már a tárgyalások kez­deti időszakában bizonyos tények ismertetését, mint­hogy gátat kívánok vetni annak a felelőtlen rémhírterjesz­tésnek, megfélemlítést hadjáratnak, valóságos lel­kit terrornak, amely már az Iskolaügy elvi felveté­sét is félremagyarázza és azt a benyomást akarja kelteni, mintha az állam hadjáratra készülne az egy­házak, a vallásszabadság el­len. Megemlítette « miniszter a bakonykuÜ plébános, Szittyái Dénes esetét, aldt ídemokratikusi magatartása miatt kiközösítéssel bélye­geztek meg. A magyar köz­véleményből ez az eset a legélesebb ellenhatást Vál­totta kt. Közölte, hogy az üldözött Szittyái Dé­nest felkérte, jelentkezzék nála, mert komoly mun­kakört kíván számára biz­tosítani a vezetése alatt álló minisztériumban. Ugyanez az álláspontom — mondotta a miniszter — a Szent Imre tanoncotthonból eltávolított Igazgató eseté­ben is. Ha valaki azt remél­te volna, hogy a Szittyái Dénest ért megbélyegzés el­s rigóiéit "Aet mafad és a nemzet egységes felháboro­dása más belátásra birja a katolikus egyház egyes ve­zetőit, sajnos csalódott Ujabban tömegesen nyúl­nak kiközösítéssel való fe­nyegetés fegyveréhez azok­kal a felekezeti Iskolákban tanitő pedagógusokkal szem­ben, akik még annyira sem politizálnak, mint Siáttyai Dénes, akik afl első bátor­talan lépéseket teszik eLpmi érdekeik megvédésére s ezért részt vesznek a pedagógus szakszervezet szakmai gyű­lésein, Meg kell mondanom, hogy a köztársaság kormányá­nak, a magyar demokrá­cia türelmének is van ha­tára. Ma már ott tartunk, hogy a felekezeti Iskolák peda­gógusainak ezreit fenyege­tik azzal, hogy megbélyeg­zik. kiközösítik őket, sőt ál­lásuktól is megfosztják. Ma­gam és kormányom nevében megnyugtathatok mindenkit, hogy a magyar állam megvédi mindazokat, akiket bár­honnan induló terror tel­ki nyugialmuktól, kenye­rüktől való megfosztással fenyeget. »»1 •; A fenyegeíődzö egyházi körök túlbecsülik hatalmukat Azok aZ egyházi körök, amelyek a függő viszonyban lévő pedagógusokat a lelki­ismereti szabadság lábbal tiprásával, kiközösítéssel és állásvesztéssel fenyegetik, hatalmukat túlértékelik. A függőség nem jelent kiszol­gáltatottságot is, amig sza­bad demokratikus állam sza­bad polgárairól van szó. Ve­gye tudomásul minden fele­kezeti tanító és tanár, aki kétségektől gyötörve, szükőe kenyerének elvesztésétől fél­ve, gondolkozik azon, részt vehet-e akármiféle demo» kratikus gyűlésen, szóra nyithatja-e száját saját ér* dpkeinek védelmében — ha bármiféle kára származnék demokratikus magatartása miatt, akkor —• felelősségem tudatában kőtelezően kijelenteni, hogy minden tekintetben számíthat segítségünkre. — Meg fogjuk védeni és haladéktalanul állami alka1­mazásba vesszük, olyan al­kalmazásba, amelynek er­kölcsi és anyagi feltételei lé­nyegesen jobbak előző hely­zeténél, Meggyőződésem sze­rint szabad emberekét csak szabad emberek nevelhet­nek. Nekem mint kultuszminisz­ternek még külön kötelessé­gem felfigyelni az összes pe­dagógusok, tehát a feleke­zeti tanitók ós tanárok se­gélykérésére is, akik ugy kö­vetelik és ugy várják a fele­kezeti iskolák államosítását, mint a megváltást és szaba­dulást Intézményes megol­dást kell keresnünk, mint­hogy a pedagógus társadá­lom Jelentékeny részének legsúlyosabb sérelmeiről és a magyar iskolaügy elmara­dottságának megszüntetésé­ről van szó. A bftltaszfcoraiány felada­tának tekinti a magyar is­kolaügy egységes, demo­kratikus rendezését. Még az iskolaügy egységes rendezésével, az államosí­tás mérvével kapcsolatban sem részemről, sem a mi­nisztérium részéről illeté­kes nyilatkozat nem1 hang­zott el, mégis a rémhírter­jesztés és megtévesztés hul­lámai öntik el közvélemé­S ünket. Éppen ezért ffitük­$esnek tartom, hogy né­hány elvi megjegyzést te­gyek. A magyar közoktatás­ügy egységesítését állami ve­zetés alatt a közművelődés minőségének emelése, a ma­gyar demokrácia érdeke kő­telezően előírja. Kivétet nélkül átveszik a felekezeti iskolák pedagógusait Aa államosítással egy idő­ben kijelenthetem: az ösz­szes felekezeti iskolai pe­dagógust kivétel nélkül ál­lami státuszba vesszük át Akik azzal áskálódnak, hogy a felekezeti iskolák tanitóí ól tanári karának kisebb­nagyobb részét eltávolítják az iskolákból, valamilyen jogcímen, azoknak hangsu­lyozottan megismétlem: kivétel nélkül átvettük áHaml státuszba a fekSce­zeti iskolák pedagógusait, Az iskolaügy egységes ren­dezésével egyidőben általá­nos pedagógus státuszrende­zést fogunk végrehajtani A státuszrendezós alatt a fize­tésemelés mértéke megbün­teti majd azt a hátrányos helyzetet, amelyben nevelő­társadalmunk a maga nagy munkáját végzi. A magyail falvak újjáépítésének a leg­méltóbb feladattal, az isko­lák újjáépítésével kell kez­dődnie. Meg kívánom szün­tetni a tankönyvnélküli ta­nítás felekezeti iskoláinkai sajtó elmaradott állapotot. Gondoskodunk arról, hogy az uj magyar lönköny* vek egyrésze ingyen jussod a rászorulók kezébe. Azon felé ,a jóhiszeműek felé, akitf attól tartanak, hogy az álla«j mosilás egyben a lúlokiaMU|| megszüntetését is jelentenáp nyomatékosan közlöm, hogy' ez az állítás a demokráciái ellenségeinek kitalálása. ) Az iskolaügy egységei rendezése s az iskolák ál­lamosítása idán is a kö­telező hitoktatás rendszer re változatlanul mcgm»r rad A pünkösdi ünnepek utáqk az egyházakkal meginduld tárgyalásokra a békés meg-* egyezés reményében készü­lök. Ez a reménység nny«, nyival is indokoltabb, mivel, a protestáns egyházak hiva­talos határozatai erre a leg-' teljesebb alapot nyujtjákJ Okom van hinni, hogy a ró-1 mai katolikus hivők demo­kratikus zöme ugyancsak; megértéssel és reményke­déssel várja, hogy a kérdési a kölcsönös megértés és cn-' gedékenység szellemében! megoldjuk. A legnagyobb! megértést fogjuk tanusitauR aítörténelmi tradícióval ren-7 delkező szerzetesi iskolát* kollégiumok felekezeti jellé* gének 'megőrzésére vonatkert1 zóan. Megteszünk mindcnU hogy a megegyezés a bék* és a megértés" szellemébe!* kölcsönös engedékenység alapján jöjjön létre. 11a ellenállásba ütközünk! ha 3 ciki terrorral és télre* vezető Izgatással próbát? ják megtéveszteni népiln* ket, (ha harcot kezdenek 0 magyar demokrácia és a!> Ifjúság alapvető érdekeU jogai ellen, akkor termői i szelesen azt Is tapaszlaS ni fogják, hogy a dcniM krácianak nemcsak lüreH me, hanem eltökéltsége Ijj] van./ Én azonban meg vagyoi győződve róla, hogy — 1 csak a demokráciától füg — akkor ezt a kérdést békésen, sokat szenvedetf magyar népünk felemelkag désére és felvirágoztatásán fogjuk megoldani.

Next

/
Thumbnails
Contents