Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-12 / 108. szám

V. évf. m. s/. ARA 60 FILLÉR Szened. 1»48 máj. 12. Szerda mm^^meammtmm^m^mmmt^ammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmK^ •!••— mm minim——iiwhihiiii —n—•nw n békefront gyttz'a háborús uszítás felett érí ezett szegedi hadifoglyok névsora Tizenötévi kényszermunkára ítélték Nagyiván Jánost 4merika hivatalosan kö?eledfk a S«ov|elunlóhoz Molotov hisz a nézeteltérések kiküszöbölésének lehetőségében Moszkva, május 11) Smith, az Egyesült Államok mosz­kvai nagykövete május 4-én meglátogatta Molotov kül­ügyminisztert és kormánya utasítására a következőket közölte vele: Az Egyesült Államok kormánya hangsú­lyozni kívánja, hogv az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szemben semminemű ellenséges vagy támadó szándéka nincs. Az Egyesüli Államok politiká­ját ugv irányítják, hogy az semmilyen körülmények között sem érintheti káro­san a Szovjetunió érdekeit, ha a Szovjetunió békéljen kíván élni szomszédaival és tartózkodik azok ügyébe történő közvetlen vagy"'köz­vetett beavatkozástól' Ha ezek a kísérletek megszűn­nek, ugy az Egyesült Álla­mok külpolitikájának Mosz­kvában kétségtelenül elége­detlenséget keltő tiltakozó megnyilvánulásai szükségte­lenné válnak. Nem adtuk fel a reményt, hogy az esemé­nyekben olyan fordulat áll be, amely lehetővé teszi a két ország jóviszonyánalc és észszerű kapcsolatainak lét­rehozását és a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokat olv károsan befolvásoló fe­szültségnek gyökeres kikü­szöbölését. Ami az Egyesült Államok nézetét illeti, a le­hetőség mindig nyitva áll véleménykülönbségeink ki­merítő megvitatására és ren­dezésére. Kormányom őszintén reméli, hogy a szovjet kormány tagjai nem hagyják figyelmen kivftl az Egyesült Államok kormá­nyának most körülirt ma­gatartását A mi részünkről nem fog hiányozni a kész­ség és kívánság, hogy meg­tegyük a magunkét a világ kapcsolatainak megszilárdí­tására a szovjet nép bizton­ságinak is megfelelően. Molotov külügyminiszter válasza Május 9-én Molotov ma­gához kérette Smith követet és a szovjet kormány utasí­tására a következőket jelen­tette ki: A szovjet kormány tanul­mányozta Smith amerikai nagyköveinek május 4-én a szovjet-amerikai kapcsola­tok jelenlegi állására vonat­kozó kijelentéseit. A szovjet kormány örömmel látja az Egyesült Államok kormá­nyának a kapcsolatok meg­Í lavilására irányuló és az cm­Itell kijelentésekben foglal! kívánságát és elfogadja a ja­vaslatot, mely a fennálló né­zeteltérések megvitatására és rendezésére vonatkozó tárgyalásokra irányul. A szovjet kormány egyidejű­leg szükségesnek tartja ineg­' állapifan], hogy nem oszt­'halja az Egyesüli Államok kormányának ama vélemé­nyéi, hogy a szovjet-ameri­kai kapcsolatok jelenlegi nem kielégilő állása és a nemzetközi feszültség a . Szovjetunió keleteurópai politikájának és oll megnö­vekedőit befolyásának kö­vetkezménye. Ami a Szov­jetunió és' szomszédai, il­letve más európai országok közötti kapcsolatokat illeti, a szovjet kormány megelé­gedéssel állapítja meg, hogy ezek a háború után jelenté­kenyen javi 'ó.ik. Ezek a kapcsolatok barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések megkötésében nyilvánultak meg a Szovjet­unió és az emiitett orszá­gok közölt. 4 baratsagi szerződések kizárólag Németország és esetleges szövetségeseinek támadása ellen irányulnak Ezek a szerződések ki­zárólag Németország és esetleges szövetségesei ré­széről történő támadás meg­ismétlése ellen irányulnak és Smith nagykővet kijelen­tésétől eltérően semminemű titkos záradékot nem tar­talmaznak. Az említett or­szágokat elseperte a német támadó szellem és ezért kü­lönleges érdekük ilyen szer­ződések megkötés-'- \z jEgyesült Államok is lörek­1 szik (szomszédaival való kap­csolatainak megszilárdítá­sára, ami teljesen érthető. Ugyanúgy érthető, hogy a Szovjetunió is szomszédai­val és más európai orszá­gokkal fennálló kapcsolatai­nak megszilárdítására irá­nyuló politikát folytat A Szovjetunió a jövőben is folytatja ezekkel az orszá­gol lal fennálló kapcsolata­inak megszilárdítására irá­nyuló politikáját. A Szovjet kormány nem fogadhalja el azt a magyarázatot, hogy azok az amerikai lépések, amelyek a Szovjetunió elé­gedet lenségét váltották ki amiatt következtek volna be, mert a Szovjetunió túlzott mértékben beavatkozott egyes országok belügyeibe. 4 demokratikus átalakulás a hetet európai otszá­ttoh belügye Ami a keleleurópa; orszá­gokat illeli, ismeretes, hogy ezekben a háború után fon ­tos demokratikus átalakulá­sok mentek végbe. Ezek az átalakulások az uj háború veszélye elleni védőeszkö­zül szolgállak és éppen ezért kedvező feltételeket te­remtettek az említett orszá­gok és a Szov jel unió barát­ságos kapcsolatainak kifej­lesztésére. Teljesen helyte­len lenne az ezekben az'or­szágokban lefolyt demokra­tikus átalakulásokat a Szov­íetunió beavatkozásának mi­nősiteni. Az emliletl átala­kulások a demokratikus erőknek a nácizmus és a i'a­Jizmus feleli araiolt diada­lának természetes eredmé­nyei • és Keleteurópa népei biztosítéknak tekintik őket pei a kommunistákat tekin­tik az uj háború elleni küz az uj háború veszélye ellen. ; delem legeltökéltebb hareo­A kommunistáknak vezető jsainak Senki sem vitathatja állásba történt helyezése is el, hogy a demokratikus re­egészen természetes, mert formok végrehajtása min­ezeknek az országoknak né- • den ország belügye. más államok Az USA beavatkozik belügyeibe Az Egyesült Államok kor­mányának a kijelentéséből mégis az következik, hogy az USA kormányának elté­rő véleménye van és be­avatkozik más államok bel­ügyeibe. Ez a szovjet kor­mány részéről csak komoly! ellenzést vállhal ki. A görög-' országi események nem egye- j dűli példái a más államok belügyeibe történt ilven be­avatkozásnak. Az Egyesült Mlnrnok kormánya a szov­jet-amerikai kapcsolatok je­lenlegi nem kielégítő álla­potát a szovjet kormánynak az ítz úgynevezett európai ujjáéj i ési programmal kap­Amennyiben az európai országok gazdaságii újjáépí­tésének kérdését nem az em­iilelt programban elfogadott módon rendezték volna, ha­nem a nem zel közi gazdasá­gi együttműködés szokott feltételeinek alapján, az Egyesüli Nemzetek szerve­zetének keretén belül és az államok nemzeti jogainak és függetlenségének szem előtt tartásával, a Szovjetuniónak egyáltalán nem lett volna oka. hogy az európai újjá­építési programmal szemben kedvezőtlen magatartást ta­núsítson. A szovjet kormány idejiileg szükségesnek tartja megállapítani, hogy a szov­jet-amerikai kapcsolatok je» íenlegi nem kielégítő álla­pota és a nemzetközi feszült­séig az Egyesült Államok kormánya mostani politiká­jának az eredménye. A fe­szültség előidézője minde­nekelőtt az, hogy az Egye­sült Államok kormánya a föld minden részén — l>e­leértve a Szovjetunióval ha­táros területeket is — foko­zatosan tengeri és légi lá­masaponl-rendszert épit ki. A támaszponlókat a Szovjet­unió bekerítésének céljából épiti és az ilyen intézkedé­seket nem lehet az önvéde­lem szükségességével magya­rázni. A je!enle|«i nemzet­közi légkört az Egyesült Ál­lamok kormányával szoros kapcsolatban álló körök a Szovjetunió ellen irányuló mindenféle háborús fenye­getéssel mérgezik A Szovjetunió a legeltöhéíiebben békés notiiikál foly*a* esoliiios maguiav magy.,rázza. IS A Szovjetunió kqrmáma ezzel szemben a legel tökéf­tebben békés politikát foly­tat, az Egyesült Államokkal és más országokkal szem­ben nem lólesit külföldön katonai támaszpontokat és nem fenyegetőzik. A Szov­jetuniónak a kcleleurópai országokkal, ^aluminl Nagy­brilanniával es Franciaor­szággal kötött kölcsönös se­gélynyújtási szerződései a német megrohanás megaka­dályozását célozzák és egyik szövetséges ellen sem irá­nyulnák. Ezzel szemben az öl nyugati állani most kö­tött katonai szövetsége nem­csak Németországot érinti, hanem a második világ' í­boruban voll bármely szö­vetséges ellen is irányulhat A nyugati sajté nyíltan han­goztatja, hogv ez a szövet­ség a Szovjetunió ellen irá­nyul. Az említett katonai szövetség csak az Egyesült Államok kormányának bá­torítására támaszkodva jö­hetett létre és semmi esetre sem tekinthető önvédelmi szerződésnek Barátságtalan amerikai politít-a a külhereskedelember Az Egyesüli Államok kor­mányának a Szovjetunióval szoniben folytatott barátság­talan politikája a szovjet­amerikai kereskedelmi kap­csolatokban is megnyilvá­nul. Amerikai áruknak a Szovjetunióba irányuló ki­vitele megszakadt, bár a Szovjetunió már előlegeket is fizetett ezekré az árukra, vagy éppenséggel teljesen kiegyenlítette az ellenértékü­ket. Ez az állapot tűrhetet­len. Az Egyesűit Államok kormánya mos kijelenti, hogy az Egyesült Államok­nak semilyen ellenséges, vagy támadó szándéka nincs a Szovjetunióval szemben és reményét fejezi ki, hogy megtaláljuk az országaink közötti jó és észszierü kap­csolatok megteremtésének, valamint a nemzetközi fe­szültség gyökeres kiküszö­bölésének az útját. A szov­jet kormány csak örömmel üdvözölheti az Egvesült Ál­lamok kormányának ezt a kijelentéséi, mert mint is­meretes, mindig a megbéké­lés és az együttműködéspo­litikáját folytatta nz Egye­sült Államokkal szemben éa a jövőben is teljes eltökélt­séggel kívánja ezt a politi­kát folytatni A szovjet kormány reméli, hogy lehetséges lesz a je­lenlegi nézeteltérések kikü­szöbölése és az országaink közötti jó kapcsolatok meg-i valósítása népeink és a vi­lágbéke érdekének megfele­Jően. Smith megígérte, hogv a Szovjetunió kormányán ik di jelén léseit közli az E gy tv­sül t Államok kormányával. E naudi »e't az o a: i köztársaság elnöVei Róma, május 11 Az. ola* köztársasági elnökválasztás, végiét éri A negyedik szava­zásnál máv csak abszolút töhl>­sé" volt szükséges. A szava-* zalok többségét Elnaudi kapta, akár© B18-an szavaztak. Otf lando 320 szavazatot kaiwrt4i Megoszlott 4 szavazat, íire# voll 27 szavazólap. Az olasf köztársaság második elnöke tat hát Eiuaudí lett

Next

/
Thumbnails
Contents