Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-05 / 103. szám

Miért haragszanak a wdmúnkások a Déimagyarországra Rablölámadát 81 IppOBfl fttbert-ntcában Szeged. lMSmáj. 5. Szerda Itt vannak piár az első hadifoglyok, iaki kel a reakció, az ellenforradalom ügynökei már annyiszor »elkőnyveltek«. Slt vannak közöltünk azok, akikről a suttogó propaganda »biztos értesülések* alapján azt terjesztette, frogy Szibéria ólombányáiban, vagy a nagy orosz sleppéken ötven fokos hidegben éhen és szomjan pusztullak el. Itt vannak, hazajöttek és minden első znegi-v Ivánulásuk azt bizonyltja, liogy tudják, kik voltak ellenségei. Kik voltak azok, akik elcipelték őket otthonukból egy igazságtalan háborúba a bekeszerelő Szovjetunió ellen. Egészségcsen, tettrekészen érkeztek meg fiaink és látják, hogy egy más világba, ©gy más országba érkeztek meg, mint ahonnan el hurcol Iák őket a Horthy tiszlek, akik nem is tekintették embernek a legénységei, hanem csak eszköznek osztályuralmuk fentarlására. Látják, liogy ez az ország mindörökre és visszavonhatatlanul azoké, akik békésen dolgoznak magukuak és a köznek. Látják, liogy a magyar nép egyszer s mindenkorra SZ"' i ott azokkal, akik eze esztendő kérésziül csak elnyomta?*- ' kizsákmányolták fiait, Egy'olyan országba érkeztek meg, amelyben minden ember, legyen az munkás, paraszt vagy értelmiségi, nyugodt öntudattal elmondhatja magáról: én vagyok a tulajdonosa és birtokosa ennek az országnak. Nincsenek kiválasztottak, nincsenek knszlok, különbségtétel, csupán aszerint van, hogy ki milyen mértékben erősili a magyar népi demokráciái. ki milyen mértékben járul hozzá a maga munkahelyén az ország társadalmi, politikai és gazdasági felemelkedéséhez. De hogy ezt látják, abban nagy része van annak, hogy megismerkedtek a világ' leghaladottabb társadalmi rendszerével, megismerkedtek a szocialista Szovjetunióvá^amely nemcsak felszabadította országunkat a fasiszta banditáktól, hanem lehetőséget adott arra, hogy a porig sújtott magyar állam újjászülessen és önálló, független, nemzeti életet teremtsen földünkön. Uj emberként, más emberként térlek azonban vissza a várva-vártak, Lá!# jak az események mögötti összefüggésekéi, elsősorban azt, liogy a magyar nép az ajándékba kapott szabadsággal élni tudott. Meleg szeretettel köszöntjük a hazatérteket abban a biztos hitben, hogy velük együtt, mint a jövő élmunkásaival, fogjuk kii űzött cél jainkat a legrövidebb időn belül megvalósítani (a, gy.) „Mennyire megerősfedöH a fiunk** Makkegészségesen, telve hálával a Szovjetunió iránt, érkeznek meg szegedi hadifoglyaink Boldog izgalom, aggódás, bizakodás tükröződik az arcokon, munkásnők, parasztasszonyok várakoznak türelmetlenül a nagy állomás perronján. Két óra közeledik, valahol távol már hangzik a vonatfütty. Jönnek! Még senki sem tudja, ma jön-e az, akit vár, de azért kilátogatott, hogyan is tudna otthon ülni, amikor szeretettje már elindult hazafelé. Kora hajnaltól kezdve érkeznek, ki személyvonaton, ki teherkocsin, ki a vagon tetején, ahová éppen fel tudott kapaszkodni. A hozzátartozók türelmesen várnak, hátha ezzel a vonattal jön a régóla nélkülözött férj, fiu, apa, testvér. A vonat feltűnik a kanyarban, az MNDSz éjjelnappal készenlétben álló asszonyai és a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége alsóvárosi csoportjának megbízottai a vágányokra sietnek. Az ablakokból kezek lengenek. Fiatalasszony áll mellettünk,' Takács Józsefné, kézenfogva vezeti hatéves kislányát, Terikét. v— Szegény nem is ismeri édesapját — mondja —, 16 hónapos volt, amikor elvitték a frontra. Csak képekről ismeri. — Ugy érzem, ma megjön — teszi hozzá, amint a vonat lassítva közeleg. — Ez az egy perc hosszabb, mint a négy év volt. A vonat megáll és az elsők közólt szélesvállu, kerekarcu, mosolvgós szemű férfi száll le. Terike elszakítja maigál anyukától és kitárt karokkal szalad felé: — Édesapa, édesapa! Csakhamar az asszony is a napbarnított karok között van. Takács József Radnaiutca 4. alatti latos, aki egyébként az egyetem gazdasági hivatalának altisztje, már meséli élményeit Sokan állják körül. — Brigádparancsnok voltam Moszkvában, a hármas lágerben. Munkánkat igen megbecsülték. Később kiújul l a reumám, kórházba vittek, hónapokon keresztül féltő gonddal ápollak. — És mii ettek? — kérdi valaki aggódva. — Gyomorbajos vagyok — feleli —, de három év alatt semmi sem ártott meg. pedig egy falatot sem ettem a kiutalt mennyiségen kívül. Majdnem azt mondhatom, hogy többet és jobbat kaptunk, mint az ottaniak. Életünk fogytáig hálásak leszünk a Szovjetunió népének! Elmondja még, hogy az Igaz Szóból értesültek a politikai eseményekről, a hadifoglyok antifasiszta szövelségéneK előadói pedis? — maguk is magyar hadifoglyok— megismertették őket a népi demokrácia, a szocializmus alapfogalmaival, milyen ország az, amelyben élnek, de már az Is, melybe hazatérnek. Boldogan indul a kis család hazafelé. Kissé odébb a fiatal Talla Gyula férfiszabót (Szeged, öthalom-u. lb.) állja körül édesapja, aki rógji kommunista munkás, valamint édesanyja és öl testvére. Elmondja, hogy a iubercei vagongyárban dolgozott barminctagu magyar fogolybrigádban. A munkaversenyben mindig vezetett az üzem, a hadifoglyokkal teljesen egyenrangúan bánlak, a többletmunkát mindig bőségesen megfizették. — A szov jet munkások részéről solia nem látott munkatempót és lelkesedést taf

(asztaliunk — mondia csilogó szemmel. — Példájukat igyekeztünk mi is követni. Igy kell építeni az országot l ő is egyébként csattanó egészségnek örvend. Elmondja, hogy a táborban 240 fogoly közül csak egy betegedett meg, a többi mind makkegészségeseit tért haza. Édesanyja büszkén megjegyzi: — Mennyire megerősödött a fiunk! A várostanyai Temesvári András az alagsorban ebédel, cigarettái kap. Itt várja meg a délutáni kisvonatot. Leventeként vitték el 17 éves korában. Mezőgazdasági i gépgyárban dolgozott odakint, neki sincs semmj panasza. Büszkén mondja el, hogy üzemük gyakran 600—70ü százalékos lulleljcsitményhért el. De nem volt hiányuk rubelben sem. — Csak már indulna aj a vonal! öreg szüleim vár nak otthon — mondja lü relmellenül. A többi várakozó szétoszlik. Nem csalódottan, bi/.a kodva. Talán holnap, lalái holnapután, de már napol kérdése, hogy ők is ál ölel hes-sék azt. akit oly régóti nélkülöztek. A Szovjetunió visszaadj! valamennyi! hazájuknak, hogy már övéik, körében ve hessék kezükbe a szerszá. mot és építhessék a nép' demokráciái. A szegedi és környéki hazatértek névsora Kedden ezenkívül a következő szegedi és szegedkörnyéki hadifoglyok érkeztek a szegedi nagyállomásra; SZEGED: £olesz_ József, Csizik Ferenc, PálL Balázs, Szekeres Imre, Dobó Mihály, Blahó György, Bálint Lajos, Kurucz István, Szabó László (Kálvária-u. 20.). CSÓRVA: Rácz Ferenc, DOMASZÉK: Pintér István. MAKÓ: Szabó Ferenc. SZöREG: Papp Géza. TAPfc: Miklós József, Nagy János, Kovács László (Balassagyarmat) rokonaihoz érkezett. A hazatért foglyok utján Dobronyi István Sándorfalvára üzeni, hogy jól van és rövidesen otthon lesz. Máramarosszigetre a harmadik szerelvénnyel a 7324. és 7453. számú táborból a következők érkeztek: SZEGED: Gyuris Sámloj Hegedűs Andor, Pálm» Gyula, Sári János, dr S/J lágyi Jenő KlSRtUDO ROZSMA: Gyuris Mihál Komáromi István, ők is r? videsen hazatérnek. Sári János és Hegedűs Ar dor szegedi hadifoglyok h,o> zálarlozói jelentkezzenek Arany János-utca 2. alatt Meglosztjak állampolgárságuktól és vagyonuktól a hűtlen szöhevényehei felfogadta a Ha* a belügyi kormány törvenyjavaaiatat Az országgá üles keddi ülésén megkezdte a külföldön tartózkodó egyes személyeknek állampolgárságuktól való megfosztásáról eB vagy onuk elkobzásáról szó« ló törvényjavaslat tárgyalását. Földes Mihály (MKP; előadó hangsúlyozta, hogy a javaslat a gazdasági és po.ilikai kártevőkéi akarja nugfo.-ztuni ahói a »eitéíöseglői, hogy magyar adauipoigarokk.nl folytassák HÜ főidőn a magyar áltain elleni üzeüneikel. Mindazok, UKIK npel lenes, politikai vagy gazdasági cse: íekni nyeix Következményei elői Külföldre lávoztak és hivatalos felszólításra sem térnek vissza, nem érdenielnek kimélelet. A külföldön tartózkodók állampolgárságukat és vagyonukat csukákkor vesztik el, ha magatartásuk sérti a magyar állam érdekeit, de még ebben az esetben is fxz állampolgárságtól való megfosztást megelőzi a visszatérésre való felhívás A javaslat nem alkalmazza a kollektív ei-ilikus köztársaság ellen, marasztalást, sőt kifejezet- Ezután Szcbenyi Endr ten utal az egyéni elbírálás államtitkár hangsúlyozta: szükségességére. Ilyenfajta"törvényjavaslattal nem büi» jogi érzéket és önmérsékletet a letűnt rendszer sohasem tanusitott. D b en lei Károly né (MKP) hangsúlyozta, a magyar dolgozó nep azért üdvözli különös örömmel ezt a javaőlaiot, inert megfelelő eszközt tál benne nemcsak a politikai, hanem a gazdasági kártevők elleni eljárásra is. Vaszkó Mihály (kisgazda) hangsúlyozza: a magyar népnek elemi joga és a törvényhozásnak kötelessége, liogy kiközösítse soraiból a né uprulőit. Juszlusz Pál (SzDP) leszögezte, hogy a demokratikus jogok csak a demokrácia liivcit illetik ineg, de nem járnak , a d. mohrác'a ellenségeinek. Ebből nyilvánvaló, hogy a magyar demokratikus magyar köztársaság állampolgársága nem illeti meg azt. aki minden módjában állót elkövet » macv«r riemokratetni akarunk, ellenkezőlel mg g.szer in .dul aduul arra, nogy mind nai \is* szujöjjüii r, szív g eu» doigozo u p IUIIII vajab.IF A visszatérésre \a,ó íe.iii vast háromszor ESZIK kozc a nivaialos taphuu es haiat* kor som jön vissza az illeti magyar állampolgár, akkui az osszKoruiány nataroz ad rőf, nogy megiosszak-e ál iaiupoigarsúgaiól vagy sem A Ház a törvényjavaslat |ot á.ialánosságban, niajf részleteiben is elfogadta. A Haz it:gkoze,ebOi ülesá szerdán de.e.uU tartja. N> pirendpn szerepel az egy» vritaruosmuvek energialelő pciucc es lávvezetekeinel állatni tulajdonba veteieroi vaiaimui a villaiuosenergi' gazaáikodássai kapcsolatú* egyen rendelkezésekről szói ló kárla.andás meghosszuu bitására voinukozo törv\.u,i ja\ajjai • tárgyalása.