Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-30 / 122. szám

0£(fMAG X AK0 8S2AG Míg rféitónyaü sjálluuüí fci ti ilépfelen állomáson a vicir, jyUístót s ha a mesebeli ezüst íólyóhoz hasonló hullámzó rozsvetés nem csábitana liivo­gptóiaa lakatlan településnek néznénk Szentinihályteleket, a paprika őshazáját. Mi lehet ez u lakatlanság? Hova tü.nt a falú apraja-nagyja? Kicsit bel­jjelib a faluban, mpnestengeren és szarka lábak között erre is feleletet kaptáik. Közeledik Szent Antal nap­ja. addigra pedig a paprikapa­1 ánIákat ki kell ültetni a föl­dekre. ezért olyan kihalt a falu. Ültetni vonult ki mindten­ki, kicsi, nagy, öreg, fiatal; mert liogy Szcntmihályteleken mindenkil földműveléssel fog­lalkozik s ezek közül is 70—80 százalék iparengedéllyel bíró papiikaicikészí lö. Ilyenkor tnájus utolján már hajnali kettőkor énredf a falu. A ház körül, ami edényt ta­tálnak. telemerik vízzel, ki ko­csin, M gyalog megindul a földjébe s'visZi hazulról a vi­zet, mert a paprikára nemcsak paprika scsirko után szomjazik meg a földi halandó, de vizet kiván a kiüllctés pillanatától. Még pedig rengeteget. Viz pe­dig nincs. Illetve itt folyik a Tisza holtága, de nem min­denki vezette lie az öntözőgaz­dálkodást. Hiányzik a felső­. végbői az ártéri kut s nem . tudják, a trégl Iiaragosdi*, vagy pénzkérdés az oka. Paprikás harc sA régj liaraigosdi« nagy fájdalma Szcntmihályteleknek. Horthy ék alatt kommunisták voltunk, a felszabadulás után pedig reakciósok — mondta SZENTMIHflLYTELEKI NAPLÓ Vüfanyi és kutat kér a falu Karíai József pártonkivüli gaz­da egy nagygyűlésen. Itt ugyan is minden gyűlésen mindenki ré-szlvesz. Udvariasan meghall­gatják egymás szónokait és közösen beszélik meg a hibá­kat és tennivalókat. Szentmi­hálytelcken soha nem zavartak meg egy gyűlést se, bálban se veszekednek. Itt mindenki •megfér a másikkal. Karsaigaz­da szavainak: azonban mégis van valami alapja. 1919-ben Szentmiiiálytelek fellázadt az elnyomatás, ki­uzsorázás ellen. (Paprikás Karc volt.) Horthy rendőrei közre­fogták a falut, sokat letartóz­tattak, véresre is vertek és ki­kiáltották a falut kommunis­tának. Hiába kértek kutat, vil­lanyt táégcsaJk szóba sS áll­tak a kommunistákkal. 1947­ben viszont hilsok szavazat ju­tott PfeiHeréknek ugyanezen a Szenlmiliátyleleken. Ezt az okosok politikai tájékozatlan­ságnak tudják be", mert mint mondják, szavazás előtti napon nem tudta a falu fele, liogy Iiova szavazzon. Azóta sokat tanultak a Szabad Főid Téli Estékfen s olyan politikai fej­lődésen estek át, hogy a mun­káspártok taglétszáma mfeg­romszorozódott. De a kut ügy továbbra is nyitott kérdés ma­rad, csakúgy, mint a" villany, vagy a kultúrház. Szenlmihályfelek ad az árvízkárosultak­nak és a görög gyermekeknek Jó nép a szcnlmihályteleiki. A felszabadulás után egyszer­re hat teherautó élelmet pa­koltak fel az éhező budalak­nak ós rengeteg pesti gyerme­ket vállaltak >koszt-kvártély­ba*. hogy felhizlalják. Ugy me szerelték a nevelőszülőket, hogy még az idei Szent Mihály napi búcsúra is lejött tőbb pestt szülő gyermekestől lá­togatóba. Ila gyűjtés van árvízkárosul­taknak," görög gyermekeknek, vagy ehhez hasonlóra, Szent­miriálytelek messze elől jár. Pedig nem kulákok lakják ezt a takaros kis települést. A leg­nagyobb gazdának 22 hold földje van, a töbW félholdnál kezdi és 2—3 holdas a leg­több. A háziiparnak nincs is terepe SzentmihálytelekCn, nyáron földmunka, télen pap­rikakikésrités. Csodát mivel a két Papdi I'apdi Vince, az MDP el­jiökc hajnali Három óta gör­ftyed paprikaföldjén. Másfél holdat kapott, de csodát mű­velt rajta. Elnöknek a lcgna­gyobb egyetértésben választot­ták meg. Annakidején a •föld­osztóban* is benne volt Sze­geden s még ma is megelége­• désscl emlegetik munkáját. Most a falu legboldogabb ein­ticre. A városi vendégeik még meg is verselték a 16 év után született trónörököst s töme­gesen jöttek ki a keresztelőre. Papdi Jözse! magtermelő törpebirtokos viszont a falu csodája. 0 is ujgazda és sza­kított a régi hagyományokkal, felcsapott magterme lőnek. Nagykereskedők ' kizárásival, kapcsolatot létesített Svájcba s odaszállítja magvait saját ta­sakjaiban. — Még a néve is rá van nyomva — mondják a faluban, Á Szent János szobron Kul. n töltés aljában és a Maty­ér között gyönyörű kis liázat épített, korszerű disznóóllal. A kert alján húzódó Maty-ór fö­lött pedig ott bug egész nap a motorszivatlyu. Mikor meg­vette. mindenki a fejét csó­válta. — Ráfizetsz Jóska, mire való a vízszivattyú, ad az Is­ten vizet odafentről is — mon­dogatták. De Jóska nem hagyta magát, bevezette az önlözqgazdálko­dást és négyszeres eredményt ért el. Nem hagyhatjuk szó nélkül Kovács Pál kertész gazdaságát se, aki özv. Domonkosné bir­tokát bérli. Rendkívül szorgal­mas, hozzáértő ember. Hat hol­don annyit dolgozik, mintha húszat bérelne. De mfeg is van az eredménye. Ot gyermeket nevel a hat hold hozamából s bizony nagyon szépen élnek. Kutat fúratott a földön, igy tudta magát az Időjárástól füg­gd leniterii. Igy dolgoznak a Bodoml gazdaságban A bolt Tisza partján, való­ságos virágerdő között, vizet hordó kocsik között érjük el « város híres 100 holdas Bo­tlom! gazdaságát. Szeged1 köz­talpaiatnyi lóid se maradt ki­használatlanul. A föld ki se Játszik a közles veteménytől. Igy a gyümölcs se sinyli ineg s a piacon is van mit értéke­síteni. Vagy hat hold barackos, két liolri cscmeoeszöíJő, alma, paradicsom, 10 liotd len (csak magtermelésre) s amerre a szem ellát, a zöld különböző árnyalatai zárják be a határt. 5—6 hold kékeszöld' hagyma­föld, kerti vetemények, paradi­csom, minden látható. Gyö­nyörűen kezelt gazdaság a Bo­domi. — A városvfeZetőség mindent megad, amire csak igényt tar­tunk — mondja Barát Ferenc, aki a kertészetet vezeti. Gaz­dasági tanfolyamot végzett és nagy hozzáértéssel működik a maga területén. Annus József a külső gaz­daságot és tehenészetet vezJOtL A nagy ipelegben szinte jól esik a gyümölcsösök árnyéka alá húzódni, s szemünk' ráté­vedt a földön keresztül-kasul húzódó tömlőkrfe. Ontőzőmüje van a Bodoml gazdaságnak is. — Megfizethetetlen ez a kör­nyéken, mondja Annus József, — ahol rengeteget Veszkődnek a szárazsággal. | . Napestig dolgoznak az ujgazdák A Bodoml gazdaság tövében ujgazdák dolgoznak napestig. Kálmán Vince, Tanács János, Papdi István és a többiek mind megbecsülik, amit a de­mokrácia juttatott nekik a földosztás során. Gondosan müvelik földjüket, roegblrítóx­nrik az Időjárás viszontagsá­gával is, most már tudják, ma­guknak dollgoznak, övék a föld. Egymáson is segítenek, ahol szükséges, közös erővel birioös­nak a földdel. Az Idán nem trágyáztak, traktaroltak, de föF ér egy komoly trágyázásai. Itt mindent a paprika ural, no még egy ids bolgárkerté­szet. Még aj iskola földién is bolgárkertészet folyik Tár­nái József tanító Irányitáaá­val. Betoncsövekan vezette be a vizet az iskola gyakorló te­rületére, ahox a gyermieloeJc ax árastfást nemcsak szemlélik de nVnguk is végzik. A paprika Jól ftast még a faggyal is elbánt. Abban u időben még bent volt a kert­ben s mindén gazda gyé­kénnyel takargatta estéivldnt nehogy kárt tegyenek a índjuri fagyosszentek. Ha Imitt-amott meg ls esipte a fafly a palán­tét, a kér egész Jelentéktelen. Ezért nincs épkézláb ember « faluban, mert mindenütt paprika ültetés folyik. Jó munkát végeztek a pedagógusok Még az iskolában ls érfex­i kifeslt az ültetés Idfejét, — Bár nem olyan mérték­ben, mint azelőtt — mondja Füzessy József, az általános iskola igazgatója. — Az Indo­kolatlanul mulasztók szülei sú­lyos büntetést kapnak s a pénzbüntetéstől mindenki fél. Jó munkát végzett a tantes­tület Szcntmihályteleken. Any­nyira felvilágosultak a szülők, hogy a VHE elemiből ls ki­vették gyermekeiket és be­íratták a^VH. általánosbffrtísafc gyerekek. AzonMvfjMLá-lS be­járó polgárista és gimnázlsta diák tanult a faluban. Három kivételévei ezeket is kivették a szegedi iskolákból és most kint, helyben tanulnak az ál­talánosban. Furcsa épület az első szá­mú, úgynevezett központi is­kola. A "kis földszintes házban előfordult, hogy az egyik te­rembon a Kommunista Párt gyűlésezett, a másikban az MNDSz tartott ülést, a har­madikban az Úttörők tartottak összejövetelt, a nogyedikban, a kápolnává átalakított tante­remben pedig békésen litániáz­lak. Télen a Szabad Föld' Téli Estéken kétszer egy héten töl­tötték meg a tantermeket, a Szabadművelődési Előadáso­kon pedig négyszer egy héten lőttek össze. UFOSz gyülée. Ifjúsági gyűlés, MNDSZ tea mind az iskolában zajlik le. A páler nem politizál Ebben a csodálatos Iskolá­ban minden összhangban van. Ax úttörők lelkes tábora min­dig tudja a hittan leckét, dte az is Igaz, hory a hitoktató esak hittannal foglalkozik. — Páter Nával Kapisztrán, az alsóváros! rend főnöke az­zal a szigorú utasítással küld valamennyiünket hittanórára — mondja a fiatal szerzetes —, hogy politikamentes hittan­órákat tartsunk. A Páter Is többször megfordult Szentml­hályteleken, dfe soha politikai vitába nem keveredett. Mialatt az iskolát jártuk, * postásbácsi is betoppant egy súlyos pénzeszacskoval. — DŐi a pénz a lxázhoz — mondja nevelve az igazgató. — Ezt jelenti a demokrácia a tanügyben. Állandóan kapjuk a pénzeket javításra, segítség­re. Most éppen a g\ erefcck fürdőjét hozatjuk rendbe, ar­ra kaptunk ezer forintot. Meg­nézzük a hires fürdőszobát. Négy zuhanyozó és kád várja a lubickolni vágyó nebulókat. SVÉD SÁNDOR árra ós dalestbe junius 5-én, szombaton este 9-kor Belvárosi Mezi Jegyek: Koncertnél és a Belvárosi Moziban Gyógypedagógia Az általános Iskolának 280 növendéke van. Ezek közül 17 a hires gyógypedagógiai osz­tályba jár. Belovai Sándorné tanítónő olyan eredményt pro­dukált, hogy a miniszteri ta­nulmányi biztos ugy nyilat­kozott róla: • olyan eredményt találtam, amelynek valódi mél­tatása túlzásként hatna*. Válogatott jó tanerők foglal­koznak a falusi gyerekekkel. De meg is látszik az eredmény, hisz most, munkaidőben, vagy­is paprikaültetés idején is csu­pán a megszokott létszám hiányzik. A szülők tisztában vannak nemcsak a büntetés súlyával, hanem a tanulás je­lentőségével is. IMörök Úttörő gárdájuk Ordögh Má­tyás és Stehrling Erzsébet ta­nítók vezetése nyomán az is­kola büszkesége. A 80 taigu ultörőgárda kötőn ikorniányt* alakított." A 13 éves elnök, Ökrös István hiányzik, dc a nyurga Varga Jóska mint •kor­mányé Iní'kbejyettes* jelentke­szeqedl tagjainak MATEOSZ Budapesti Áru és Fuvargyiijlő ralitára * Saját kezelésébSB Aihelyoxve Budapest, Madách Imre ut ti Te efon 427 063 lt. Elete első nyilatkozatát bátran Ikjvágja. — Mikor valaki valami rosz­szat csinál, akkor azt meg kell torolni, ezért csináltunk kor­mányt — mondja hangosan. — Aflt neveztek U rossz­nak? — faggatjuk tovább. — lAmelyikc nem tnnuh vagy rossz hazafelé menet, ail megbüntetjük. Összeül a kor­mány és elitéljük. Szigornál vagyun&a, de igazságosak. Mosl utotjdra hat hónapra zár­tunk M egy pajtást az úttörők­től. Ennél nagyobb büntetés! Itt fel se lehet képzelni. Hisz örökké együtt vannak, játsza­nak, furnak-faragnak, társas JA- 1 tékokat készitenc-k, srindara- ' bokát tanulnak, amit nemcsak előadnak, do a díszleteket is mamik gyártják, természetesen a tanítók irányításával. Ver­senyt ls hirdettek. Tisztasági, dS szitás!, tanulási, udvarias­sági, torna és «mülasztási ver­senyh — teszi hozzá a% igaz­gató mosotyoigva. Ahogy sorra járjuk az osz­tályokat, a falakon mindenütt történelmi nagyjaink arekéjie, egy-egy jelmondat utal arra a demokratikus légkörre, ami­ben a gyermekeket nevelik. A tanítók mindenből kiveszik ré­szüket. Nincs az a megmozdu­lás a faluban, aliol ne tanító lenne az élenjáró. Kultura A 48-as bizottság kulturgár­dáját Tarnai József állami ta­nító irányítja. Addig tótott-fu­tott a faluban, mig 100 szekée Ingyen fuvart szerzett hácorö kilométer utvonai salakozásá­hoz. Az EPOSz is megalakult a közelmúltban Kónya István elnöklete mellett. A kullur­osztályt itt is tanitó, Hegedűs Gyula irányitjw Teatié?u?ánok 1947. nyarán Füzessy Jó­Zsefné Pósa Erzsébet megszer­vezte az MNDSz-t. Eleinte t*­zony húzódoztak az asszonyok;, de télen annál többen jelent­keztek. Ökrös Józsefné, Bóz9Ő Ferencné, Sós Lászióné soka! segítenek Füzessynénck s ms már 56 taglétszámot értek el. Télen teadélutánokat és egész­ségügyi délutánokat rendeztek^ a teadélután jövedelmét a tü­dőszanatórium javára gyűjtöt­ték, majd színdarabot adlak elő az árvízkárosultak javára. Télen főleg egészségügyi elő­adásokat rendeznek, mert ex érdekli legjobban az asszonyo­kat. Mind szívesen tanul. A kulturosztáiyt itt is tanítónő^ Vedres Gyuláné és Tenk Im­réné vezeti, mig az egészség­ügyi osztályt Bátk'ainő zöldkor resries védőnő. Hogy a tantestület ennyirx résztvesz a közösséri munká­ban, az Füzessy József igaife gató érdeme, ákl kora reggel-' tői késő estig a falu színvona­lának emeléséért dolgozik i tanítóival olyan baráti légköri teremtett, amit eddig sehol sem tapasztaltunk. Delet harangoznak, mire be­járjuk a falut, ahol csak késfl este indül meg az élet rövid! időre, amíg hazaérnek a dol­gozók. Sietnek korán lefeküdt ni. ne fogyjon a »petró*. Bucsuzóul villanyt és fcutal kérnek s ha megkapták, y6f kép elül a bánat a szentmí­hálytelekiek szivéről, mert eri megbocsájlAsnak tekintik 4' múltért. Nem a tizenfcilen'fles­ért, az 1917-esért. I.lppay Irata. Verseny butorraktár Ke!cincn-utea 11. szám alatt (Posta mellett), ahol minden igényt kielégítő és legolcsóbb aiban bútorok nagy válasz­tékban kaphatók. KAKUSZI Bútor üzem Kossuth L s. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents