Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-23 / 117. szám

Einstein levele a szegedi tnérnőkszakszervezethez A Sálmagyarország hadifogolyszolgálata X. évf. 117. sz. ÁRA H FILLÉR Szegőd, 1948 máj. 23. Vasára. Mélyek a gyökerek Irta: Antalffy György A magyar demokrácia^ amely a fasizmus tombolo pusztítása, népeket vérzivatarba kergető rémuralma ulán békét, tervszerű termelő munkát akar biztosítani, mindczideig nem részesült elismerésben a katolikus egyház illetékes fejétől. A bíboros prímás nem tekinti a mai helyzetet •törvényesnek*, amikor pedig már a föld azé, aki azt megműveli, amikor a munkás nincs többé kiszolgáltatva a harácsol"; kénye-kedvének, amikor a valóban értelmes emberek egyre inkább látják*. hogy az igazi szeretet uralnia van előkészületben földünkön. Az egyházi reakció, amely semmiféleképpen sem akarja az állam és az egyház megegyezését, mindent elkövet annak érdekében, hogv megnehezítse a megbékélés uíját, amelyet pedig a katolikus hivők nagy tömegei és az alsópapság' jelentós része őszintén kiván. A véreskezű Horthyterrornak udvaroló egyházi reakciósoknak nem kell a népi demokrácia, amely pedig nem egyszer adta jelét annak, hogy támogatja az egyházat, teljes mértékben -elismeri, „az egyház vallásés hitoktatási jogát, sőt a földreform során több mint buszezer hold földet osztott szét a megélhetési gondokkal küzdő alsópapság megsegítésére. A nép demokráciájának a jelenlegi költségvetési évben az egyházak támogatására szánt összege naponta meghaladja a százezer forintot. A nyilasok által e»orzott harangok pótlására a magyar dolgozók demokráciája 267 harangot adományozol t az egyháznak. Mindenütt az országban jóakaratú. segílő készségéről telt tanúbizonyságot demokráciánk. A protestáns egyházak meg is értették jóíndulatu erőfeszítéseinket és természetszerűleg a népi demokrácia mellé álltak. Elismerték és a szentirással egyezőnek találták a nagybirtokrendszer megszüntetését a nagyvállalatok közkezeíésbe vételét és mindazokat a vívmányokat, amelyeket a magyar köztársaság és annak törvényei, intézményéi alkotlak. A katolikus alsópapság, a protestánsok összes szervei tehát együtt éreznek a néppel és elitélik azokat az akciókat, amelyek meg akarják akadályózni a katolikus tömegek bekére és megegyezésre irányuló törekvését a népuralommal. A katolikus tömegszervezetek kiáltványai és egyéb megnyilvánulásai bizonyítják a megbékélést hirdetők elleni terror ellenére: a katolikus hivek helyesnek tartják a Magyar Dolgozók Pártjának azt a követelését, hogy a köznevelés demokratikus továbbfejlesztése érdekében a törvényhozás államosítsa a felekezeti iskolákat. Szükség van arra, hogy a magyar parasztság gyermekei olcsó, demokratikus és olyan tankönyvekből tanuljanak, melyek az igazságot tartalmazzák és amelyekből nem árad a sötétség, az elkódösités és a félrevezetés. Szükség van arra, hogy az összes nevelők egységes, demokratikus kiképzésben és átképzésben részesüljenek és hogy ifjúságunk nyitott szemmel nézze a világot és a világ jelenségeit, mint mindenütt, mert eddig! nagyon el voltak maradva. "Pedíg a magyar állam felajánlotta, hogy a felekezeti iskolák számára is előállítja az állami iankönyveket és a szegénytanulók számára ingyen is juttat azokból. A reakciós egyházi vezetők magatartása miatt azonban ez meghiúsult. Ma már á katolikus hivők tömegei is sokkal világosabban iáinak, mint 1945-ben, vagy 1947-ben. Látják, hogy néni az egyház, vagy a vallás üldözéséről van szó, hanem a demokrácia megerősítéséről és megvédéséről. Látják, hogy az iskolák állani osilása semmiképpen sem gátolhatja az egyházat hivatása teljesítésében, sőt a vallásoktatás az államosítás után is kölelező marad' az iskolákban. Látják a tömegek, hogy a demokrácia feladatának tekinti a nép szabadságjogánaki biztosítását minden irányban, még egyes reakciós egyházi körök elnyomó törekvéseivel szemben is. A felekezeti oktatók az anyagi és a lelkiismereti terror ellenére is tudják, hogy a demokrácia megvédi őket, mint ahogy megvéd mindenkit ebben az országban, aki a nép ügyét szolgálja. A hibás előítéletek, amelyek ezer esztendeig akadályozták a fejlődést, nálunk is feloldőban vannak. A maradiság raély és rosszindulata gyökereit a nép akaratával ettávolitiuk. hogy megteremtsük azt az országot, melyben mindenki szabadon gyakorolhatja vallását is. Dr. Zöld Sándor: Egyesült a két bolgár munkáspárt Nem engedhetjük, hegy fiainkat a demokrácia gyalázására oktassák Molnár Antal h. plébános izzó hitvallása a népi domokráctf mellet! az MDF somogyiSelepi pártnapián Somogyitelep több mint ezer dolgozója gyűlt össze szombaton este a Zárda-té» ren, hogy a somogyitelepi pártszervezetek összevont pártnapján meghallgassa dr. Zöld Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő, az MDP nagyszegedi pártbizottsága titkárának beszámolóját. A gyűlés előtt a vasutas zenekar Siroki Gyula vezetésével pattogó indulókat játszott, majd 8 óra tájban, a ,Himnusz hangjai után Szappanos Lajos elvtárs, elnök nyitotta meg a pártnapot. Móczán János elvtárs egy József Attilaverset mondott el nagy sikerrel, majd elsőnek az emelvényen helyet foglaló Molnár Antal somogyitelepi helyettes plébános szolalt fel a tömeg nagy lelkesedése közben. A nagybirtok mindig fekély volt az egyház testén — Az egyháznak mind. — mondotta a többi köz a fiatal pap —, hogy milyen államfői-mában működik, a fő, hogy az az államforma az igazságosságon alapuljon. Ha az egyház bele tudott Illeszkedni a mult rendiszerek államformáiba, mennyivel inkább teheti ezt a demokráciában, amely az evangéliumi elveket hirdeti, amikor minden <a.aber opti kai, gazdasági és társadalmi egyenlőségét valósítja meg, Mint a felkelő napot neot lehet útjában feltartani, ugy senki sem helyezkedhet szembe a demokráciával, amelynek győzelme biztos. Szeressük fiatal népi demokráciánkul. amely mindenkinek teljos vallás- és lelkiismereti szabadságot biztosit, szeressük hibáival és nagy áldozatok árán elért eredményeivel együtt. A nagybirtok mindig rekélv volt az egyház lesléu, a demokrácia most eltávolította onnan. Csatlakozom Szittyái Dénes paptársam megállapításához, hogy le kell ülni lísfrtártíyalni. Hisszük és bízunk benne, hogy a megegyezés létrejön. Ha az egyház öszszefog a demokráciával és elismeri annak minden intézményét, az államhatalommal együtt hasznosan fog dolgozni édtes hazánk újjáépítésén A marxizmus-leninizmus az egész dolgozó nép fudománya Szófia, május 22. A kommunista és szocialista párt együttes közleményben bejelenti az egyesülésre vonatkozó jegyzőkönyv aláírását. A szocialista párt elismeri az imperializmus ügynökei és a jobboldali szocialisták elleni harc szükségességét. Ezután dr. Zöld Sándor elvtárs mondotta el mindvégig feszült figyelemmel k isért és tapsokkal sürün fél1 leszakított beszédét Rámutatott a Magyar Dolgozók Pártja két héttel ezelőtt megjelent programjának jelentőségre, amely ellenlétben az eddigi romeltakarításira és újjáépítésre szólító programokkal, a magyar dolgozó nép felemelésének programja. Alapja a marxizmus-leninizmus és megmutatja az utat, hogyan építhetjük a népi demokrácián át a szörf alizmust. A magyar nép széles tömegét ma inár rájöttek, hogy az MKP célkitűzései az egész dolgozó nép érdekét szolgálják, a marxizmus-leninizmus tehát nemcsak a kommunisták, hanem' az egész dolgozó nép ludomáúya kell letegyen. Ennek segítségével építette fel a Szovjetunió a földegyhatodrészén a szóra'izmus országát. Visszaemlékezett ezután Zöld elvtárs a mag>ar demokrácia küzdelmeire, amelyek során a kisgazda jobboldal, Sulyok éa Pfeáffer után a legve-szedelmesebb ellenséget, a munkásosztály soraiban a kapitalizmust szolgáló jobbolda'i szociáldemokratákat is sikerült leverni. A kizsákmányolók felett nemcsak nálunk, de szerte a világon megkondult a lélekharang. A háborús uszitók frontjával szemben egyre erősödik a békeszerető népek tábora élén a SZÓVÁjetunióval, amelynek létezése minden dolgozó ember reménysége. A népi demokrácia viszonylag békés átmenet a szocializmusba. Azért viszonylag békés, mert a szabotáló, suttogó propagandát terjesztő, összeesküvő, vesztét érző nagytőkét először nicgsemmfsíiijiiik. Ezt a feladatot a már az államha'alom birtokában lévő munkásosztály el is fogja végezni. A demokrácia nem harcol oa egyház vallás és papság ellen Az egyház és az állam viszonyáról szólva megállapította Zöld elvtárs, hogy a magyar demokrácia nem harcol egyház, vallás, papság ellen, hanem kizárólag védekezik az egyházi mezbe bujt reakció támadása ellen. Minden más híresztelés célja, hogy a hivő tömegeket elfordítsa a demokráciától. A felekezeli iskolák államosítására szükség van egyrészt politikai szempontból, mert nein engedhetjük, hogy a jövő magyar nemzedéket, féltve szeretett fiainkat ne a munlca megbecsülésére, hanem a demokrácia gyalázására oktassák, tankönyveikben az elmúlt 25 év szellemét terjesszék. A! másik ok szakmai, n felekezeti iskolákban közludomásulag alacso-' nyabb az oklatás színvonala, márpedig az egész ország érdeke, hogy a gyermekek képzetten kerüljenek kl az iskolából. A demokrácia azért nem vetette fel már három évvel ezelőtt a felekezeti iskoláig államosításának kérdését, mert remélte, hogv az egy' ház okulva a mult tanulsá-i gain természetszerűleg % demokrácia mellé áll. Nensn ez történt. A magyar derao-< krárfa türelmének ls vart? határa. Fel kell venni a harcot a nép minden ellensérf gével /szemben, mégha Mimi* szenty palástjában jelenik®* zik is és itt is a magyar d^ mokrácia fog győzedelme,* kednl. A viharos letszésnyílvánl* tással fogadott beszéd utá* a tömeg elénekelte az Intet* nacionálét, majd lelkes haoj gulatban oszlott szét, Hétfőn 15.000 úttörőt avat fel Rákosi Mátyás Budapest, május 22. Hétfőn délután 3 órakor a népligeti diákstadionban Rákosi Mátyás miniszterelnök felavatja NagyBudapest tizenötezer uj úttörőjét. Este hat érakor megkezdődik az uj városháza közgyűlési termében az ctsö országos ullörö vezetői konferencia, amelyet Szávai Nándor tankerületi főigazgató ét Ortutay Gyula kuituszminlsaler. az Úttörő .Nevelőd Tanác* elnöke nyit meg.