Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-20 / 91. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Lapunk mai száma 8 oldal Szovjetunió biztosítja a ma­gyar paprikafelesleg megvá­sárlását Ujrafelvétellel próbálkoznak a feketézik Beiktatták az Orion bőrgyár második munkásvezetöjét k MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLMflGYARORSZÁGI NAPILAPJA V. évf. 91. sz. ARA 6« FILLÉR Szeged, 1948 április 2§. Kedd IEC3-"Y"tD~TT Irta: Dr. ANTALFFY GYÖRGY „A munkásosztály, ha nincs for­radalmi pártja, vezérkar nélküli hadsereg(Sztálin) i Nem először adjuk vezér­cikk címül az »együtt* szót." A mai napon azonban lénye­gileg »aktuális* Valósággá vá­lik a baloldali szociá'démo­Icraták és a kommunista elv­társak követelése: hogy aZftgy munkásosztály harcát csak Bgy párt irányithatja sikere­sen. A Szegedi Kenderfonógyár­ban lezajló ünnepélyes egye­sülési aktussal ténylegesen be­teljesül Szegeden is az a fo­lyamat, amelyet Marx és En­gels inditottak el, amikor a Kommunista Kiáltvány értel­mében is vallották és gyako­rolták, hogy »harcaik tulaj­donképpeni eredménye nem a közvetlen siker, hanem a munkások egyre nagyobbmé­retü egyesülése...* A szegedi kendergyári dol­E ozlók ma már egységesen lép­etnek fel az összes kérdés­ben, amely a politikai hata­lom megszilárdítását, kiszéle­sítését célozza és az ember­nek más ember által való ki­zsákmányolását egyszersmin­Jdenkorra lehetetlenné teszi. Az egyesülés véget vet an­tiak a szociáldemokrata illú­ziónak is, amely a kapitaliz­mussal Való együttműködés lehetőségét sokszor felvetette az elmúlt huszonöt esztendő során. Szeged legfontosabb tüzeme mintegy jelképezi is az összes szegedi riőlgozók egyesülését, mert az egyesü­lés színhelye a köztulajdonná vált kendergyár, ahol a mun­kás már a saját üzemében termel többet és tökéleteseb­bet és tudja, hogy ez a ter­melés az ország termelésének azt a részét teszi ki, amely már nem a profit, hanem.a dolgozók szükségleteinek ki­elégítésére szolgál. Mindezt csak ugy érhettük el, hogy végetvetettünk a két munkáspárt közötti áldatlan testvérharcnak, amelyet a jobboldali szociáld'em.ökraták szítottak nemzetközileg, or­szágosan és helyi viszonylat­ban egyaránt. A nemzetközi, a magyar, de a szegedi dol­gozó munkásság is megtanul­ta, hogy a jobboldali szo­ciáldemokratáknak mindunta­lan kiütköző opportunizmusa, megalkuvása és legtöbb he­lyen a haladó erők ellen a reakcióval való összefogása eredményezték a fasizmust, a vérontást, a háborút. A dolgozó emberek' milliói nem akarnak többé háborút, hanem békét akarnak és sa­ját maguknak akarnak ter­melni. Ezt pedig csak .ugy tudják elérni, ha a dolgozók közötti együttműködésből az összes eddigi zavarokat, ne­hézségeket kiküszöbölik. Az egységes, forradalmi mun­káspárt pedig helyreállítja a megbontott egységet éa viszi a harcot a belső jólétért, biz­tonságért és békéért. De egy­úttal harcol azok ellen is, akik idebent és odakünn nem nyugszanak bele a haladó erők győzelmébe. A mai napon az összes sze­gedi dolgozók lényegileg, egy­értelmüleg és félreérthetetle­nül egyesülnek abban a tá­borban, amely többé nem akar eszköze lenni semmiféle el­nyomásnak, még1 munkásmoz­galmi álarcban sem. Felsora­kozunk azokkal a külső nem­zetközi erőkkel szemben, ame­lyek akár Marshall-tervvel, akár klerikális mgzben meg akarják gátolni a népek tö­rekvését aZ előrehaladás te­rén. A szegedi d'olgoZók egyér­telmüleg beáRnak azok sorai­ba, akik tudják, hogy a fcétf részre szakadt Világban a bé­ke legjobb biztositéka a Szov­jetunió, amely nemcsak a tényleges szabadulást hozta meg számunkra a fasizmus bilincseiből, hanem lehetővé tette, hogy saját magunk épit­sük ki társadalmi, politikai és gazdasági életünkét olyan­ná, amelyben csak a dolgozó ember kap megbecsülést. Ezt annál könnyebben tehetjük meg, mert tudjuk, hogv egye­dül a marxizmus-leninizmus a munkásosztály történelmi harcának egyetlen vezérfona­la, amely azért vált a mun­kásság küzdelmeinek sikeres irányi tójává., mert nem meg­merevedett dogmák halmaza, hanem »utmuiaüás a cselek­vésre*. És mi az ünnepélyes aktus lezajlása után együtt látunk hozzá a cselekvéshez. Befejeződtek az előkészületek Ma délután 2 órakor egyesül az első két munkáspárti szer­vezet Szegeden A Szegedi Kenderfonóban már befejezték a két' munkás­párt egyesülésének előkészü­letét és ma délután 2 órakor sor kerül »z egyesülés kimon­dására. A dolgozók feszült ér­deklődéssel várják az ünne­pélyes gyűlést. A belvárosi szervezetek, va­lamint a rókusi szervezetek elvtársai még nagyban dol­goznak a gyűlés megrendezé­sén. A Belváros I. MKP és SzDP szervezetei délután 6 órakor a Tisza-szállóban, n Belváros II. fél 7 órakor az Ipartestületben, a róküsi szer­vezetek a rókusi kidturház­ban pedig szerdán délután 7 órakor mondják ki atf egyesü­lést. i . i í mindannyiunk párlfa — állapította meg Komócsin Zoltán az üzemi és kerületi párt­szervezetek egységbizottsági ülésén Május elsején Jelenik meg Szegeden először az egységes munkáspárt lapja Az össZes üzemi és kerü­leti pártszervezetek egységhi­zottságai hétfőn délután Pin­tér Géza elvlárs elnökletével ülést tartottak a városháza közgyűlési termében, hogy az alapszervezetek egyesítésének kérdéseit megbeszéljék. Dr. Antah'fy György elvtárs meg­nyitó beszédében törtténelmj és a közelmúltból vett pél­dákkal mutatott rá arra'.a ká­ros hatásra, amelyet a mun­kásosztály szempontjából a két munkáspárt eddigi külön­állása jelenlett. A munkásegy­ség helyreállítása ezért a d ol­gozó tömegek követelése. Le­gyünk büszkék arra, hogy a munkásosztály egységét örök időkre megteremtő nemzedék fiai vagyunk. Ezután Köví Béla elvtárs ismertette az egyesiittő tag­gyűlések előkészítésének fel­adatait, a gyűlések egységes programját és azok lefoly­tatásához szükséges tudni­valókat. A® egyesítő gyűléseknek va­lóban impozánsaknak kell lenniük, méltóknak az ese­mény történelmi jclenltősé­géhez. Az egyesítés utáni leendők kö­zül legfontosabb az oktatás, a tagok ideológiai képzésének minél előbbi megszervezése, továbbá a tízes csoporfok; fel­álLiLása. Komócsin Zoltán elvtárs arról beszólt, hogy a kommunis­tákat és szociáldemokratákat lel­kileg i» össze kelj forrasztani. A szociáldemokrata elvtársak eset­leges érzékenységét, a megtisz­títási folyamat következtében ki­fejlődött kisebbrendűségi érzé­sét mindenütt ha rá ti légkör meg­teremtésével, jó szóval, meggyő­zéssel kell megszüntetni, leve­zetni. Meg kell érten e mindenkinek, liogy az uj párt egyaránl mindannyiunk pártja lesz. •A vezetés kérdéséről kijelen­• telte Komócsin elvtárs, hogy a munkásmozgalomban öröklött funkciók nincsenek, nem az ,a lényeges, ki vezet, hanem az, hogy miként vezet. P a p d i György elvtárs szin­tén az egyesítés kérdéseiről be­szélt, majd a megjelent egység­bizottsági tagok több gyakorlati, szervezeti és ideológiai kérdést tették fel. Többen beszámoltak az egyes pártszervezetekben már folyó előkészítő munkáikról is. Kövi elvtárs felvilágosításai után Fodor Imre elvtárs fel­szólalásában mindenki köteles­ségének jelölte meg, hogy a' Szegeden május 1-én először megjelenő egységes munkáspárti lapot olvassa és terjessze. Száraz Ferenc elvtárs ja­vaslatára az egyes pártszerve­zetek elhatározták, hogy ver­senyt indítanak egymás "között, melyik készíti elő jobban, me­lyik teszi minél nagyobb töme­gek felvonultatásával feledhe­tetlenné az egyesítő taggyűlést. Ma, kedden egyébként aZ or­szágban elsőnek egyesülnek a Szegedi Kenderfonó pártszerve­zetei. Az ünnepség délután két órakor lesz a gyár udvarán, az ünnepi szónokok dr. Zöld Sán­dor és P i n té r Géza elvtár­sak. Szerdán a rókusi pártszer­vezetek, az MKP Belváros I. és az SzDP Beháros II., to­vábbá az MKP Belváros II. és az SzDP Belváros I. pártszer­vezetek egyesítésére kerül a sor. űz iparosegység Szegeden is létrehozta a KiOSz-t A szegedi kézmüvesiparosok vasárnap délelőtt megalakítot­ták " egységes érdekképviseleti szervükét, a Kisiparosok Orszá­gos Szabadszervezetét. Az alakuló gyűlést Cseh Imre korelnök nyitotta meg, majd a küldöttek felszólalásai következ­tek Az MKP részéről Tomhácz Imre hangsúlyozta, hogy a de­mokrácia nem megszüntetni, ha­nem erősíteni és támogatni akarja az egyéni munkát, ezért szó sem lehet a kisipar álla­mosításáról. A küldöttek felszó­lalása után Pásztor Béta, a KiOSz országos főtitkára ismertelte a kisipa rosság össze fogá sán ak szükségességét. — Ha a kisiparos azt akarja, hogy jobb élete legyen ebben az országban — mondotta Pász­tor Béla —, hitet kell tennie a demokrácia mellett, amely lehe­tőséget ad nekünk arra, hogy sorsunkat magunk irányítsuk. Nem várjuk egyetlen társadalmi osztálytól sem. hogy a mi ügyünkben kiálljon, az iparosok problémáihoz mi értünk és eze­ket nem bízzuk senki jpásra. Tudatában kell lennünk annak, hogy a dolgozó magyar társada­lom egyik nélkülözhetetlen osz­lopa vágyunk. A KiOSz gondos­kodik arról, hogv ne legyen a jövőben olyan hely, ahol törvé­nyek, rendéletek születnék; a mi megkérdezésünk nélkül, ahol sorsunk felett nélkülünk dönte­nek. — Minden Icsiparos óva­kodjék állói, hogy a/ "dők ke­rekét visszafelé foriPlsa, vagy ni egál III sa, mert ezzel sajál­maga és i'parostársai ellen vét. Amilyen mértékben clősrgM­jiik az ország boldogulását, ugy javul a m* helyzetünk is, Iilszen a többi dolgozó élet­színvonalának emelkedése, amit a hároméves terv meg fog valósítani, a kisiparos Jobb életlehetőségeit is megteremti. Pásztor Béla nagyhatású be­széde után a közgyűlés egyhan­gúlag kimondta a KiOSZ szegedi csoportjának megalakulását, majd ugyancsak egyhangúlag megválasztották a tisztikart. El­nök. Katona András, társelnök: Csonga István, alelnök: Schön­bergér I.ajos, Lakó Antal, Vörös András és Tóth József, ügyve­zető titkár: Csűri Gyula/szám­vizsgáló bizottság: Takács La­jos, Engi Péter, Ökrös Mihály és Balta József, pénztáros: Cseh Imre. Ezenkívül választottak egyes szakmák szerint 78 tagból álló választmányt. Katona András elnöki szék­foglalójában hangsúlyozta, hogy a KiOSz-nak a kormány fontos támogató szervévé kéli válnia. AZ alakuló gyűlés után az uj vezetőség megtartotta első meg­beszélését. Az olasz választások eredményét kedden közlik Olaszországban a választók 90 százaléka leszavazott, vagyis több, mint 26 millió ember. A választások áltatában nyugodtan folytak le. Komoly összetűzések csak Koroziá­ban voltak, ahol a fasiszta rohamcsapatok megtámadták a Kommunista Párt székházát, de háromórai harc után szét­verték őket. A rendőrök ölhetett kézzel nézték végig( a har­cot. Egyéb provokációk voltak a választások alatt,, igy Északolaszországban titkos rádióadó működőit, amely a népfront nevében mondta be a provokációs híreket. A leg­nagyobb provokációit az|onban maga a kormány szavazta meg, amikor szombaton este váratlanul bejelentette, hogy a dolgozók háromnapos fizetett szabadságot kapnak a vá­lasztásra és szigorúan megtilt mindenféle csoportosulást; Vagy összejövetelt. A szakszervezeti tanács azonnali til­takozására a belügyminiszter kénytelen volt rendeletét mó­dosítani. A választási csalásokban az apácák ésl papok jár­tak elől és eddligji hivatalos jelentés szerint 20 papot és apácát választási csalások kisérlete miatt letartóztatlak. Togliatti, az olasz KP főtitkára vasárnapi vezércikkében azt irta, hogy a választások eredményeitől függetlenül összefogásra szólitja fel aZ összes országépitő erőket. A belgrádi rádió Rómából rész­letes jelentést közöl a választá­sok lefolyásáról. Római utcáin a katonaság áliandó készenlét­ben állt. A választóhelyiségek közelében gyorsanmozgó rendőr­ségi osztagok helyezkedtek el. A hatóságok mindent elkövettek, liogy a választók a jobboldalra adják szavazatukat. A lipcsei rádió jelenti, hogy a papság arra hivta fei a híve­ket a templomban, hogy szavaz­zanak a kommunisták ellen. Róma egyik választókerületében oiyan szavazócédulákra bukkan­ták, amelyekre már előre rá­nyomták a keresztet és ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents