Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-18 / 90. szám

Vásárnap, 1948 gpriüjs 18. DGDMAGYAiniSZIB Búcsúzkodás egy piros könyvecskétől őszén N

egyvenöt hozzám piros könyvecske. Akkor, szeptemberben jöttem1 hazn a Volga hajlatból. Kél évi fogság volt mögöttem és fénytői-széllől bódultan bolyongtam a Széchenyi-tér platánjai alatt. ízleltem a város minden izét, míg egyszer, rájöttem, hogy újonnan induló életem nem teljes. Valami hiányzik. Hiányzik Kovács Jóska, á lágertársam. Hiányzik, ahogy hajnali derengésig pipics mellett a priccsen a Bolsevik-párt történetévei. foglalkozik. Hiányzik az aktivaüiés, ahol annyit izgultunk a front eseményei miatt. Hiányzik Vasvárt szaki nagy igyekezete, ahogyan továbbképző tanfolyamot, * önkénles burgonyapucoiást és műkedvelőelőadást szervez. B

olyongásomban, árvaságomban a Berzsenyi-utcában csillagos táblára bukkantam. Az ismerős csillag invitált, beléptem a házba beléptem a pártba. Mindenfelé választásra készültek, odabenn is, Nyüzsgött a helyiség, harmadnap engem is munkára szólítottak. Egy este plakátokkal rakodva jöttem ki és reggelre szihes lett a Nagykörút. Választások' után, novemberben kaptalak meg piros könyvecske. Széleid ma már foszlottak, sarkaid töredeznék. Számomra azonban oly szép vagy. mint először. Szép vagy, mert három -négy év, életem és társaim életenek apró darabja van benned. Lapjaid már meséinek. Nézzük csak, mit mondanak... 1945. Még nincsenek bélyegek. Beírják a fizetést, aszerint fizetik a tagdijat. Októberre 50 pengő. Decemberre már ezer. 1946. Január. Tízezer pengő. Az aláírásnál lintacsepp. Falujárásra indultunk, előtte fizettem. Sietett az elvtársnő. Hideg az autón és meleg a'szőregi szo búban. Még érzem az egyik öreg kezének érdességét, ahogy kezet fogtam vele. Jöjjenek el mégegyszer elvtárs — mondotta És Maga is jöjjön feltétlenül Kimondhatatlanul jól esett... Márc'us. Ötvenezer pengő. Abban a hónapban együttesen mentünk az ünnepségre. Én vittem a zászlót. Kossá elvtárs beszélt, jól kikészítette Balogh pátert. Május, .állig tudom kibetűzni a nullákat. Tíz millió. Emlékszem akkor jöttem ki szeminárium rőf. Jól végeztem, örömömben ben kétszeránnyit fizettem. Nagyon érdekelt a társadalmi for mák változása. Üj távlatok és valami, idáig ismeretlen: öntu dat. Milliárdok és billiók julius ban. Odakint örvénylik az in riáció, száguld az adópengő. Káí vin-téren a tiikár elvtárs kenye ret adott egy fogolynak, amikor fizettem. Augusztus. Stabilizáció. Az el ső bélyegecslke. Az első tízforintosomat a pártban váltották A Tisza Lajos-'köruton boldog vásárló-tömegen törtem át. Ki csit büszke voltam. Az én pár törni, talán az én munkám is. November. Párlnap után fi zetlem. Hozzászóltam Tombácz elvtárs beszédéhez. Megtapsoltak. Ttombácz elvtárs bólintott. Ez jobban esett. 1947. Az első piros bélyegek. Mit szól titkár elvtárs az összeesküvéshez, Dálnokiékhoz? Nem kellene nekünk is közébük vágni. — Megnyugtattak. Nem kell, erős a rendőrségünk I... Március. Diáktüntetések. Forr a város. Az elvtársak nyugodtak. Junius-Juliius. Falujárások. Alsóközpont, Deszk, Olömös. Oda oltárképet Vittünk. A plébános az én kezemet szorongatja. Augusztus. Az utolsó évek legszebb hónapja. Egyhetes tanfolyam Pesten. Választás, harc, agitálós. Összeíró biztos vagyok. Minden este röpgyüiés. Kiveszem a szabadságom, úgyszólván a pártban tanyázom. Az utolsó este. Szorongunk a városházán, nyitják az urnákat. kerültél Dominkó elvtársnő sir, amikor hallja Pfeifferéket. Reggel 3-kor Kálvin-téren szoronganak az irodában. Itt az első eredmény. Országosan győztünk. Csupa öröm, boldogság mindenleié. A kormányprogramot hallgatom, amikor szeptemberben fizetek Éljen Rákosi, éljen a munkásbiróság, kiabálnak odakint a téren. E

^ gy-két rovat és 1948. A bélyegek már nincsenek beragasztva. Az egyik1 bélyeg kihull: március — no eZ már az uj könyvbe kerül. Még az áprilisi, májusi is. Azután pedig — az egységes munkáspártéba. Vájjon miről beszól majd' az a könyv. Vájjon miicsoda feladatokat rónak rámi és a többi elvtársakra akkor? Akár mi lesz, vállaljuk, mint ahogy vállaltuk negyvenötben, negyvenhatban; negyvenhétben. Most már régi öntudattat, de uj akarással. Piros könyvecske, te most már kiikerülsz a zsebből. A szekrény felső polcára, az ágyneműk közé, a kazettába. A - keresztlevelem, bizonyítványom, fogságból hozott gyürüm, feleségem képe és kisfiam első szőke hajtincse mellé. Ne félj, jó helyre kerülsz. Azok a kincseim. Jugoszláv hajók a kikötőben Három rakott uszály hasal a vizén: lomha bivalyok; testük elnyúlik szomjasan, hátukon gyerekhad zajog. A zászló tarka szárnyait lebegteti, mint víg madár: Uj arcok:' gyermek, néni, mint kaleidoszkóp színei ragyognak rá, meg nem riad1; csodákkal telpek sziemei. A csöppnyi konyhán anyja gyors kézzel fehér jércét koppaszt; azt. egy nép nevében szárnyal jtt, néziik: igy éint furcsa, nem háborút csattog ma múr.dle már régen megszokta Gyantás deszkák, fenyőszagu . A férje kormányos, olajgerendák egymás derekát barna, nehéziéptü hajós, szorítják s nyekergőszavu magyarul ért és komolyan palló fogja a part falát. beszél, jó szóval nem adós. Mint hinta ring, gyerek fut átKöréje gyűlnek rakodöa partra, hívja uj elem: munkások, izmos kubikos; a fold: füvek, cseresznyefák kis parlament — a tiszta szó nem zöldéinek a vizeken. két nép sorsát eldönti most. ZOMBOKI IMIIÉ. ,Levél egy elbujdosott barátom után" két átszálló között Kedves Barátom! Egyik reggpit találkoztunk a Villamoson. Én is munkámra igyekeztem, te is hivatalodba, a városházára tartottál. Közös szomszédunk pesti lapot nyitott ki és annak első oldalárét kövérebb betűk közölté^ a Vágóhidréi' csilingelő villamos közönségének, hogy ezentúl, ellenőrző órákat vezetnek be a közhivatalokba is. Elkérted a lapot, végigfutottad, »kiértékelted*. Az újságos úrral, a szemben ülő szatyros nénikével elsősorban, velem, mivel csak »köszönő viszonyban« vagyunk, ugy másodsorban közötted észrevételeidet. A kora reggeli hirmagyarázat körülbelül igy vezetődött be: — Botrány t» Nem elég, hogy délután négyig dolgozunk, tané m még ez is. Tiszta hajcsárrendszer! — A hírmagyarázat Végig a bevezető stílusában pergett le, rövid volt "és velős. Az ismeretlen ur, a szatyros nénike, az odafülelő .iskolás kamasz^ sőt a kocsi sarkából tekingető kalauz is két átszállás között annyi minden épületeset hallottak, hogy azt készpénznek véve, legalább két hónapig ferde szemmel néznek mindent, ami ebl»en a kis országban történik. Kedves Barátom! Te ezzel a hírmagyarázattal destrtiáltáil. Közírói szóhasználattat és enyhén: kulat, lelket mér géziéi. Engedd meg, hogy én, hírmagyarázatodnak hivatian részese, a véleménynyilvánítás szabadságának elve" alapján szintén ugy futólag, két átszálló között replikázzak. Az illetékesek rendeletének hidd el, voltak okai. Valószínűleg hallottál,, ha másutt nem munkaversenyetekkei kapcsolatban, hogy Magyarországon jelenleg valami többtermelési küzdelem folyik. Munkások ezrei állnak a kohók, esztergák mellé, parasztok markolják az ekeszarvát, hogy mindenkinek jobb élete legyen, nagyobb szelet kenyér jusson. liogy a szatyros nőni több kartont vásárolhasson köténynek, az iskolás kamasz olcsóbb könyvből tanuljon. Ilyen szempontból nem egészen közömbös, hogy te Bará tom az ügyosztályra a hátsó ajtón somfordálsz "be háromnegyed órás 'késéssel és már három órákor beteg a Trészli néIstvánba és a hosszú szoknya Tessék nézni, ennek a néninek lecsúszik a szoknyája, mondja a kisfiam Istvúnka és rámutat a felénk lebegő divatcsodára. Valóban, olyan mélységekbe nyulilra szemrevételezett ruhadarab, ' hogy ijedten keresem a felső végét, félve, hogy a fciskabát alatt rózsaszínű folytonossági hiány mutatkozik. Megkönynycbbü'lten lélegzem . fel... nincs semmi baj, mondom kisfiamnak, most ilyen a divat. 0 azonban logikus, ifjú legényke [évén, tovább firtatja a dblgot. Biztosan nincs harisnyája szegénykének, sajnálkozik, azért eresztette Je il\«eti mélyen. Nem hiszem — mondom neki — ezeknek a Truman bácsi küld harisnyát, mégpedig nylonból, mert az európai nyomort enyhíteni akarja. Magam is gondolkodni kezdek e mélyreható divatcsoda okai felett." Kisfiam azonban nem enged töprengéseimben elmerülni, hanem türelmetlenül sürgeti a magyarázatot, mint miindig, amikor valami érthetetlen dologgal kerül szembe. Ilyenkor az általa ismert fogalmakkal kell megértetni a dolgokat, különben „ kérdéseivel könnyen ingoványos talajra visz. Hát tudod kisfiam', ezek a nénik egész délután körülülik az asztalt és nagy buzgalommal, szines lapokat raknak egymás mellé. Ezt ugy hívják, hogy römizés. Délelőtt is munkaversenyben vannak, aminek az a célja, liogy melyikük tud többméter szövetet elhasználni egy ruhára. Aki leghosszabb ideig tud römizni és a legtöbb szövetet el tudja használni, az a bajnok. — És miiért jó bajnoknak lenni... kapnák érmet?. .. Hát érmei nem kapnák, de már messziről látszik rajtuk, hogy sok pénzük van és ha sók szövetet pusztítanak, a többi néninek nem jut és a bajndkOk remélik, hogy őket jobb magaviselietüekriek és szorgalmasabbaknak tartják a többieknél. Istvánka azonban kritikus egyéniség, ösztönös erkölcsi érzékét nem elégíti ki ez a magyarázat — Tessék mondani, ezek a nénik mást nem csinálnák, csak kártyáznak és a hosszú szoknyát sétáltatják? — Dehogynem kisfiam — mondom neki —, törődnek a szegény gyermekekkel is. Hajnalban,, amikor abbahagyják a kártyázást, elmennek a szegény gyermekekhez, megkeresik, hogy melyiknek rongyos a nadrágja, azután elővesznek egy ollót, a hosszú szoknyájukat levágják térdig és a szövetet nékiadják. Igy a kisfiúknak jut nadrágra való és nekik sem kell meztelenül hazamenni. Ebben aztán meglegyéztünk... —rényíl // / / / i orarol ni! jelszóval ugyancsak a hátsó ajtón tűnj el. Barátom, a pécsi bányában az elmúlt héten őt bányász halt meg. Közéleti szóhasználat szerint: Életük áldozat volt a közösség oltárán. Méltányos volna, ha te is áldozatot hoznál a közösségért — járj be pontosan. Demokráciát, társadalmi egyenlőséget is szolgát az intézkedés. Egy- kis külső jele annak, hogy te az előadói ivek között semmivet sem vagy magasabbrendü miint a gyári munkás, a szántóföldi paraszt. Neked' ez ellen valószínűleg nincs is kifogásod, mert hirm agyarázatod közben, futtában, kijelentetted', hogy születet demokrata vagy, "mindig becsületes és »dolgozó*. (Igen mozdonyt sem loptál, zsidó kirakatot sem vertél be és szervussZai köszönsz gázgyári munkás volt iskolatársadnak...) Egy kis szociális háttere is van a dolognak', kedves Hírmagyarázó Barátom. Szociális anynyiban, hogy a közigazgatásban eddig elszámolt túlórák még mindég bizonyos fokiig a * tanácsnok úrtól* függlek. Nem' mon dom, hogy pont Szögeden, de országosan, hidd el, akadna példa. Most az óra cseng és pecsétet. Reggel és délután. És este is, ha túlóra van. JVem tudóm, hogy Szegedre vonatkozik-e a rendelet, felálli tanak-e ilyen órát nálatok. De azt tudom, ha felállítanak érdékés dóigbk sülnek ki. Borbélyomnál mesélte egyik altiszté tek, hogy a polgármester már óraütéskor hivatalában volt, mig egynéhány hivatalban ... Most a polgármester példaadását hi vataiosan is — »megpecsételik«. Hozzászólásomat személyesen akartam közölni veled, de elsiettél. Kerestelek a hivatalodban, ott azt mondták »gyengélkedsz*. Vasárnap reggel ózonban rájöttem, hogy miért vagy távoi. Találkoztam neveddé! az újságban. Az államvédelmi • osztá ly jelentésében a »szerve zkedők* között. Igy hát a fentiekét levélben közlöm, amíg személyesen nem --cseveghetünk újra Ha máshol nem, a néplwrósági tárgyalás szünetében. Igaz barátsággal köszönt Bárátod, akinek munkahelyén sajnos még nincs ellenőrző-óra. Déry kerékpár 60 éve legszebb, legjobb, legolcsóbb! — K's-ii. 3. Javítások jótállással I DUGASZ Ütea: Tipél ntci T. ffief fÍC7Üf Oxloti Károlyi «. 1. •"••l U®fctl» Verseny butorrakfár Kelemen-utca 11. szám alatt (Posta mellett), ahol minden igényt kielégítő és legolcsóbb árban bútorok nagy válasz tékban kaphatók. KAKUSZI müas/talos. Butor-üzem Kossuth L. s. 5 A kereskedők társadalombiztosítása A kiskereskedők sorsa sohasem volt különösebben irígylésreméltói, de főként a háború utáni években sokasodtak meg gondjai, miként többé-kevésbbé mindén doli goziónak. Mig azonban a fizikai és értelmiségi munkavállalók társadalombiztosítása már régen megoldódott kérdés, a kereskedő csak félve gondolhat arra, mi lesz a sorsa, ha megbetegszik, vagy megrokkan. A kereskedelem ezt a prolémát már több mint két évtizede tartja napirendén. Az ellenforradalomnak persze, kisebb gondja iscnagyobbvólt annál, hogy mi történik a munkaképtelenné vált kereskedővel. A jelenben azonban ügydöntő bejelentés hangzott el március 22-én a KISOSZ nagygyűlésén. Rákosi Mátyás miniszterelnök mondotta a megjelentek lelkes tapsaitól kisérve: a kormányzat feltétlenül meg fogja Valósilam a kereskedők társadalombiztosítását. A kereskedőtársadálom tudja mit jelent Rákosii elvtárs egy-egy bejelentése, ezért'a legjobb reményekkel eltelve néz a jövőbe. A KISOSz a maga "részéről tudja, hogy Rákosii elvtárs bejelentésével kapcsolatban komoly tennivalók hárulnak rá és a'kereskedelem társadalombiztosítására megkezdte a bejelentés ulán a komoly előkészítő munkákat. Az előkészítő munkák során bebizonyosodott, hogy a már fennálló intézetek (OTI—MARI) igénybevétele utján lehelségés,,mert az önálló intézetek felállításához szükséges lőke egybegyűjtése falán évtizedekre is elodázná a kérdés gyakorlati megoldását. A KISOSz arra gondol, miután a kereskedelemre fezid'őszerint súlyos terhek nehezednek', egyelőre csak a heleghizlosrltás kerüljön lelő alá, de (ez is ugy, hogy a járulékkulcs progresszív legyen, a klsegzfsilenciák lehető legkisebb megterhelésével. A kereskedelem teherbiróképességének növekedésével, amelyre a gazdasági helyzet javulásának arányában biztosan számitarri lehet, kerülhet majd sor az aggkor és rokkantság ellen való biztosításra. ' LEGJOBB ÉLELMISZER, csemegeáru, cukorka, vágoltbaromfi és kenyér legcsóbban Fodornénál Kárász-u. 8. Rosmann-ház. M'nden jegyes árut kiszolgálok!